164 cikk rendezése:
1. cikk / 164 Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek
Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
2. cikk / 164 Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem köthető ki próbaidő annak, aki „a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg igazgatói vagy igazgatóhelyettesi megbízást kap”. Ha az említett kolléganő több mint tíz éve az oktatási hivatal pedagógiai központjában szaktanácsadó óvodapedagógia, konfliktuskezelés és intézményfejlesztés szakterületen dolgozik heti 1 napon pár órában (3-4), rá vonatkozik-e ez a b) pont?
3. cikk / 164 Tanulmányi szerződés – nem köthető jogszabályban előírt képzésre
Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?
4. cikk / 164 Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
5. cikk / 164 Kötelező nemzeti pedagógus kari tagság megszűnése
Kérdés: Abban az esetben, ha egy állami fenntartású köznevelési intézmény a Púétv. 29. §-a alapján alapítványi fenntartásúvá válik, a pedagógus-munkakörben dolgozók esetében hogyan kell értelmezni a Púétv. 30. §-a szerinti kötelező tagságra vonatkozó rendelkezéseket? Megmarad a tagság, vagy megszűnik?
6. cikk / 164 Szakképzési munkaszerződés – és egy további munkaviszony más munkáltatóval
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?
7. cikk / 164 Jogviszonyváltás – munkaviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba
Kérdés: Városunkban a pszichiátriai járóbeteg-szakellátót 1996-tól kezdve egy kft. működteti (az önkormányzat és a kft. megállapodása alapján), a dolgozók munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A kft. úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kívánja ellátni ezt a feladatot, így 2024 augusztusától az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményként – az önkormányzat döntése alapján – átvesszük a pszichiátriai járóbeteg-szakellátás működtetését. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 63. §-a (3) bekezdésének rendelkezése alapján 2024. július 31. napjával a munkaviszonyokat meg kell szüntetni a kft.-nél – hiszen a továbbiakban a dolgozók nem az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóhoz fognak tartozni –, és intézményünk pedig, mint egészségügyi szolgáltató 2024. augusztus 1. napjától alkalmazza a dolgozókat egészségügyi szolgálati jogviszonyban? Amennyiben a kft.-nél a munkaviszonyokat meg kell szüntetni, a dolgozókat megilleti a végkielégítés és a felmondási idő?
8. cikk / 164 Eszjtv. személyi hatálya – az asszisztensek
Kérdés: A városi önkormányzat – mint háziorvosi praxiskezelő, ezáltal az alapellátás fenntartója – foglalkoztat két ápolónőt/asszisztenst munkaviszony keretében. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi praxisnál jelenleg helyettes háziorvosi ellátás működik, mivel sajnálatos módon a korábban praktizáló háziorvosok elhaláloztak. A praxisjog megszerzéséig helyettesítésben alkalmaztak egy-egy fő ápolónő/asszisztenst, akikkel munkaszerződést kötött az önkormányzat. Az Eszjtv. vonatkozik-e az asszisztensekre, ezáltal jogosultak-e az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti bértábla alapján béremelésre?
9. cikk / 164 Vezetői "összeférhetőség" két óvodában
Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
10. cikk / 164 Igazgatói megbízás a köznevelésben
Kérdés:
A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.
