197 talált cikk a fenntartó kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi alapellátási intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó praxisjogos háziorvos helyettesítést vállalna az intézet egyik betöltetlen háziorvosi körzetében. A helyettesítés milyen módon történhet? Csak kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban – külön szerződéssel a helyettesítésre, plusz részmunkaidőben –, vagy vállalkozóként is végezheti a helyettesítést? Az érintett körzet ugyanabban az épületben van, mint a saját körzete.

Kérdés: A Púétv. szerint az igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, az ott meghatározottak szerint. Tagóvodai vezető, illetve igazgatóhelyettes esetében is az igazgatói eljárásrendet kell követni, illetve ebben az esetben kinek kell a kiírást elvégezni és a fenntartónak milyen kötelezettsége van ennek során?

Kérdés: Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?

Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott bölcsőde alkalmazásában áll egy dajka, aki 2021 júniusától dolgozik. A végzettségét tekintve rendelkezik dajka képesítéssel 2004 óta, 2020-ban végezte el a szociális gondozó és ápoló képzést. A bölcsődei foglalkoztatást megelőzően kb. 6 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, emellett csak közfoglalkoztatott volt, munkaviszonyban dolgozott (bolti eladóként) és álláskereső volt. A hölgy jelenlegi besorolásánál (D4) csak a közszolgálati jogviszonyok vannak beszámítva. A munkaviszony (bolti eladó) időtartama, illetve a közfoglalkoztatásban töltött idő figyelembe vehető-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalom és a végkielégítés számításánál?

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését tervezi, ingatlannal kapcsolatos tevékenységi körben. A jogviszonyából fakadó kötelezettségek miatt a tevékenység megkezdéséhez előzetesengedély-kéréssel fordult a fenntartóhoz. A fenntartó jogosult-e az engedély megadására, ha ez a munkavállaló munkaidejét nem befolyásolja?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben, szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott munkavállaló végzettségei: általános szociális munkás főiskolai oklevél (1998) és szociálpolitikus egyetemi oklevél (2000), amelyet az ELTE BTK-n szerzett meg 4 féléves kiegészítő képzés keretében. Az intézmény fenntartója szerint ezen végzettségekkel csak F fizetési osztályba sorolható. Helyes a véleményük?