Közalkalmazott egészségi alkalmatlansága

Kérdés: Egy dolgozónk 2026. 04. 20. – 2026. 08. 31-ig keresőképtelen állományban volt. Soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatára 2026. szeptember 9-én került sor. Az orvosi vélemény szerint a dolgozó alkalmatlan ápoló munkakör betöltésére. Intézményünk nem tud a végzettségének megfelelő másik munkakört felajánlani, a fenntartótól munkakör-felajánlás nem érkezett. Helyesen járunk-e el, ha szeptember 1–8-ig állásidőt fizettünk, majd szeptember 9-i hatállyal elindítjuk a felmentését egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással? Közalkalmazotti jogviszonya 2002. 11. 01. óta áll fenn, így 6 havi felmentés (az egészségügyi alkalmatlanság miatt munkavégzés alól teljes egészében mentesítés), illetve 8 havi végkielégítés illeti meg. Véleményem szerint a bent lévő szabadságát is ki kell fizetni, mert ha alkalmatlan, akkor szabadságot sem lehet kiírni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Mt 68. § (1)–(2) bek., Kjt. 31. §].] A közalkalmazottat, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, illetmény és beosztásától függően illetménypótlék illeti meg [Mt. 146...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérve – a foglalkoztatás kérdései

Kérdés: Megtagadhatja-e a munkáltató a visszafoglalkoztatást a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében arra hivatkozva, hogy a munkakört több személy helyett már csak egy munkavállaló látja el, így abban a munkakörben a munkájára nincs már szükség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszűnését követően, részére a munkaviszony fennállása alatt akkor is köteles az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése szerint az állásidőre járó alapbért megfizetni. A munkavállalót ugyanis, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkaköri egészségi alkalmassági vélemény joghatása

Kérdés: A munkavállaló (közalkalmazott, segédgondozó) nagyon jól végezte a munkáját, de hat hete betegállományban van, és olyan orvosi papírral jelent meg a foglalkozás-egészségügyi orvosnál, mely alapján 7 kg-nál többet nem emelhet. A foglalkozás-egészségügyi orvos úgy ítélte, meg, hogy a szakorvos által tett kitétellel (hogyan és mennyit emelhet) a segédgondozói feladata nem ellátható. Ezt szükséges-e írásban közölnie? Fellebbezési lehetősége van-e a dolgozónak? A jogviszonya ebben az esetben hogyan alakul? Munkakörében nem foglalkoztatható, de a háziorvos szerint betegállományban nem kell maradnia. A dolgozó mindenképpen szeretne dolgozni. Milyen tájékoztatást adhatunk a dolgozónak (nincs olyan munkakör, ahol 7 kg-nál kevesebbet kell emelni, végzettsége csak 8 általános)? Mi történik a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményével szembeni fellebbezés elbírálási ideje alatt a munkaviszonnyal? Mire legyen különös figyelemmel a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járna. Ha ez azzal jár, hogy a közalkalmazott egyáltalán nem foglalkoztatható a kinevezése szerinti munkakörben, akkor ennek időtartama állásidőnek minősül, és részére a kinevezése szerinti illetménye jár [1/2025. (II. 27.) AB határozat, Mt. 147. §]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átmeneti részmunkaidő bevezetésével (ha a kollégák ehhez a kinevezés határozott időre szóló módosításával hozzájárulnak), állásidő alkalmazásával. Ez utóbbival kapcsolatban, a Púétv. 106. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján, ha a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Vizsgálat a munkavállalóval szemben – mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy az érintett személy valóban az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. Az Mt. 55. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...176 órát beosztani, ebből csak 164 órát „használt fel”. Ezzel megszegte a foglalkoztatási kötelezettségét, így a hiányzó órák állásidőként számolandók el [Mt. 147. §], a munkaidőkeret zárásakor.(Kéziratzárás: 2026. 06....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Óvodapedagógus – az egészségi alkalmatlanság következményei

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...okból alkalmatlan. Mindezek alapján a kérdéses esetében a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége nincs, ebből fakadóan pedig állásidőre járó távolléti díjat sem köteles fizetni. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, az 1/2025. (II. 27.) AB határozat 2025...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Eszerint, ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének – például a kérdés szerinti csőtörés miatt –, akkor az állásidőt eredményez. Erre az időszakra a munkavállalókat megilleti az alapbérük és a beosztás alapján járó esetleges bérpótlékok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Szerződésmódosítási és távollétidíj-fizetési kötelezettség várandósság esetén közmunkában

Kérdés: Közmunkások esetén köteles-e veszélyeztetett terhesség miatt a munkáltató könnyített munkakört biztosítani? Ha igen, és ezt nem tudja megtenni, köteles-e a munkáltató az Mt. 147. §-a alapján az állásidőre járó bért megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, és a felmentési időre részére bért kell fizetni. Hasonlóan kizárt az állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazása [Kftv. 2. § (5) bek. f), q) pontok]. Ebből következően a más munkakörben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Munkaszüneti napra járó díjazás elszámolása

Kérdés: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgozik. Ezen a napon őt a munkabérén, ünnepnapi bérpótlékon és esetleges túlórán felül munkaszüneti napi távolléti díj is megilleti, mivel az Mt. 146. §-a kimondja, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő idő. Ha a munkavállaló ezen a napon 12 órás munkarendben dolgozik, számára a munkaszüneti napi távolléti díj 8 vagy 12 órában jár? Hogyan értelmezzük a napi munkaidőt ebben az esetben? Teljes napi munkaidő az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján napi 8 óra, tehát ha az Mt. értelmezése szerint a munkavállalót ezen a napon a 12 óra munkavégzés ellenére 8 óra munkaszüneti napi távolléti díj illeti meg? Vagy a napi munkaidő alatt ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidőt kell érteni? Azaz, ha munkavállalónk ezen a napon 12 órát dolgozott, a munkaszüneti napi távolléti díj is 12 órára illeti meg? Ha a beosztás szerinti napi munkaidő alapján illeti meg a munkavállalót a munkaszüneti napi távolléti díj, akkor további kérdésünk a következő: munkaszüneti napon alapesetben nincs a partnernél munkavégzés, de a munkavállaló beosztása erre a napra esik, hány órában illeti meg munkaszüneti napi távolléti díj? Beosztás szerint (azaz fenti példánk alapján 12 órában), vagy szerződés szerinti napi munkaidő alapján (azaz 8 órában) jár a távolléti díj?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lenne rendes munkaidőben munkaszüneti napra is [Mt. 102. §], és azt be is osztják, akkor – ha elmarad ezen a napon a munkavégzés – az állásidőre járó szabályokat kell alkalmazni. Ez a kieső idő elszámolását nem érinti, azonban a munkavállaló a beosztás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.
1
2
3
…
19