25. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. október 19.
TARTALOM

Tavasszal közszolgálati jogviszonyt létesítettem határozott időre, hat hónapos próbaidővel. Miután nyár közepén bejelentettem a kirendeltségvezetőmnek, hogy várandós vagyok, megromlott a munkahelyi légkör, és többé nem kaptam érdemi munkát. Október 1-jétől a próbaidő alatt megszüntették a közszolgálati jogviszonyomat. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Ktv. szerint a próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató, mégis úgy érzem, hogy jogszerűtlenül jártak el velem szemben. Érdemes eljárást kezdeményeznem?

Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?

Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?

Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.

A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?

A határozott idejű munkaszerződésben mindig pontos időintervallumot kell meghatározni? Ha például egy munkavállaló szülési szabadságának idejére határozott időre létesített munkaviszony keretében kívánok egy másik munkavállalót foglalkoztatni, akkor elégséges-e ez a meghatározás, vagy pontos "tól-ig" dátumot kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mi a teendő abban az esetben, ha a kismama korábban szeretne visszajönni, mint a szülési szabadság lejárta, vajon ebben az esetben a helyettesítő munkavállaló a határozott idő lejártát megelőzően korábban is elküldhető, ha a fenti "szülési szabadság idejére" meghatározást használom?

Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?

Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?

Két köztisztviselő kollégánk elmegy nyugdíjba. A helyüket szeretnénk betölteni. Az egyikre meglenne a jelöltünk, az ösztöndíjas jogviszonyban álló kolléganőnk, aki már gyakorlatot szerzett az olyan típusú feladatokban, amit a nyugdíjba menő látott el, így a helyére természetesen őt szeretnénk megtartani. A másik helyet is egy ösztöndíjassal kívánjuk betölteni, aki hasonló feladatokat végzett egy másik közigazgatási szervnél. Mivel létszámstop van a közigazgatásban, milyen lehetőségeink vannak?

150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?

A cégünknél a munkavállalók létszáma idén nyáron elérte az 50 főt; mindenki a székhelyen dolgozik, telephelyünk nincs. Eddig senki nem kezdeményezte munkavédelmi képviselő megválasztását, de úgy tudjuk, most már kötelező lesz. Akkor is le kell bonyolítanunk a választást, ha egyébként a munkavállalók nem akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni?

A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?

Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?

2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?

A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?

A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem: mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?

Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?

Városunk iskolaigazgatója – a képviselő-testület által elrendelt létszámcsökkentés miatt – az intézmény néhány közalkalmazottja részére a prémiumévek programban való részvételt kívánja felajánlani. A programban érintett két tanárnő 1954 júliusában, illetve augusztusában született, mindketten 26 év közszférában töltött szolgálati idővel rendelkeznek. A nyugdíjtörvény módosítása 2010 januárjától a 2013 utáni nyugdíjba lépések kapcsán 60 év 183 nap életkori jogosultsági feltételt támaszt, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabály a 2013 utáni jogosultságok körében még csak 60 évet rögzít. A kérdésünk az lenne, hogy ez év októberében jogszerűen bekerülhetnek-e a szóban forgó pedagógusok a programba?

Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.

Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?