Régiók Európája – új fejezet?

Az Európai Unió 2004. évi – addig példátlan méretű - bővítésének előkészítése jó tíz évvel korábban, a PHARE program meghirdetésével elkezdődött. Világos volt, hogy az újonnan belépők közelítését (kohézióját, felzárkóztatását) idejében el kell kezdeni, egyebek mellett a szomszédos országok, a határ menti térségek együttműködésének ösztönzésével. Ezt a célt szolgálta a PHARE CBC (Cross Border Cooperation) programja.

Közös projektek

Az 1995-2003. évi PHARE CBC programok összesen 135 millió euró támogatási kerettel segítették elő a határon átnyúló kapcsolatok fejlődését és a határ menti térségek felzárkózását. A PHARE CBC program jogi hátterét az 1628/1994 számú európai bizottsági rendelet szolgáltatta, amelyet a 2760/1998 számú rendelet módosított és kibővített. A program végrehajtása során a közösségi strukturális politikák, különösen az INTERREG közösségi cél figyelembevételével kellett eljárni; a társfinanszírozást a program vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtotta nonprofit jellegű szervezetek számára.

Az együttműködést közös programozási és monitoringbizottság felügyelte, amely meghatározta a közösen kivitelezendő projektek körét. Ennek alapján az adott ország kormánya állította össze és küldte el fejlesztési javaslatait az Európai Bizottságnak, amely ennek alapján dolgozta ki programjavaslatát, vagyis a részt vevő országok aktív szerepet vállaltak a konkrét fejlesztési területek meghatározásában.

Az 1998-as módosítás a programot kibővítette azzal, hogy a 10 társult országnak az Unióval nem érintkező, de egymás közötti határterületein is lehetővé vált a CBC-programok indítása. A tevékenységi területek is bővültek (adminisztratív és intézményi akadályok lebontása, helyi gazdaságfejlesztés – ideértve a turizmust is -, egészségügy, kulturális értékek védelme és cseréje, helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések).

Új tervezési és kivitelezési eszközöket is bevezettek, amelyek lehetővé tették a CBC-nek az uniós INTERREG-hez való közeledését. Az említett rendelet előírta a Közös Kis Projekt Alapok létrehozását is, amely a következő időszakra is fennmaradt, e célra a program költségvetésének 10 százalékát fordíthatták, főként az emberek közti kapcsolatok (helyi gazdaságfejlesztés, turizmus, egészségügy, információáramlás, kommunikáció, kulturális értékek cseréje, helyi foglalkoztatási, oktatási, képzési kezdeményezések) támogatására. A CBC-projektek 2006 végére sikeresen lezárultak; a csatlakozás után, a 2004-2006 közötti időszakban – hasonló feltételekkel és az ágazati operatív programokhoz képest szűkös forrásokkal – az INTERREG-ben való részvétel következett, amelynek pénzügyi lezárása 2008-ban várható.

2004-2006: INTERREG

Az INTERREG az Európai Unió négy közösségi kezdeményezésének egyike. A megvalósítandó célokat – szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal – az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket.

Vagyis: az Unió meghatároz egy pénzkeretet, valamint a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait, amelyek alapján az előre meghatározott határ menti és makrotérségeket alkotó uniós tagállamok (az érintett szomszédos, nem uniós államok támogatásával) közös, részletes javaslatokat nyújtanak be az Európai Bizottsághoz (Közösségi Kezdeményezési Programok). A projektek szabályszerű végrehajtásáért és a célok eléréséért már az adott programban részt vevő tagállamok által kinevezett közös irányító hatóságok felelősek, amelyek az adott feladatra kinevezett intézmények különmegállapodásokban rögzített szabályai szerint járnak el.

Az INTERREG 2004-2006 keretében az együttműködés három formában valósul meg. Az INTERREG IIIA programban két, esetenként három ország határ menti megyéi (NUTS III. szint) működnek együtt a határokon átnyúló gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlesztésében (kis- és középvállalatok együttműködése, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberierőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, vízügyi, információs, jogi és közigazgatási együttműködés stb.).

Területi integráció

Az INTERREG IIIB az országok feletti, úgynevezett transznacionális együttműködések létrejöttét támogatja az európai térség területi integrációjának elősegítéséért. Ennek érdekében Európát 13 makrotérségre osztották fel, ezek közül Magyarország a Közép-Európát és a Balkánt magában foglaló térség programjaiban vesz részt.

A célok között szerepel a transznacionális fejlesztési stratégiák kidolgozása, a hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelem, kulturális és természeti értékek védelme.

Az INTERREG IIIC az interregionális együttműködés címet viseli, s ebben Európa – köztük Magyarország – teljes területéről részt vehetnek különféle szervezetek. A cél a regionális fejlesztés, valamint a kohézió stratégiájának és eszközeinek bővítése egész Európát tekintve.

Magyarország összesen nyolc INTERREG programban vett részt 2004-2006 között, s a partnerországokkal együtt több mint 39 milliárd forintot (158 millió eurót) fordíthat a határon átnyúló programokra. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az irányító hatósága a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programnak, továbbá a Magyarország- Románia, Magyarország-Szerbia (Montenegró) Határmenti Együttműködési Programnak.

E projektekben - közös technikai titkárságként és közreműködő szervezetként – a VÁTI Kht. és területi irodái működnek közre. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Programban Szlovénia, az Ausztria- Magyarország-Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezésben Ausztria látja el az irányító hatósági feladatokat. Az Unió strukturális alapjainak szabályai szerint általában a projektek 75 százalékos közösségi és 20 százalékos nemzeti támogatást kapnak, így a pályázó (elsősorban nonprofit) szervezeteknek 5 százalékkal kell hozzájárulniuk a projektek végrehajtásához.

Sokszoros túljelentkezés

Az INTERREG 2004-2006 programjának végrehajtása csak 2008-ban zárul, de tapasztalatként ma is elmondható, hogy sokszoros túljelentkezés mellett sok helyi kis projekt valósul meg, kis költségvetéssel - mondta Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nemzetközi együttműködési programok főosztályának vezetője.

Az irányító hatóság mellett az operatív munkát a VÁTI Kht. végezte, amely az egész program gyakorlati megvalósításáért felelt a projekt kiválasztásától a kapcsolattartáson át az ellenőrzésig – tette hozzá Márkus Ferenc, a VÁTI Kht. igazgatóhelyettese. A felelősség az irányító hatóságé, az operatív működtetés a VÁTI-é. 2004-2006 időszaka külön bizottsági kezdeményezés volt, fő célja az együttműködés, illetve a hálózatok megerősítése, nem pedig strukturális beavatkozás. A programot 2008-ig kell befejezni, most a pénzfelhasználás felénél tartunk. Nagyarányú volt a túljelentkezés: a román és a szerb viszonylatban 8-10, a szlovák-ukránnál 7-8, a szlovén-horvátnál 5-6-szoros volt a túljelentkezés - ennek fő oka a forráshiány.

Az a siker, hogy fel tudjuk használni a rendelkezésre álló forrásokat: ennek esélye 95-100 százalék. Eddig az összes forrást lekötötték, a kérdés csak az, hogy sikerül-e a projekteket határidőre befejezni. Az INTERREG 2008 második felében zárul, az új pályázatokat pedig várhatóan 2008 első felében írják ki.

Új szakasz: ETE és társai

Az INTERREG közösségi kezdeményezés stratégiai döntéseit az Európai Bizottság magánál tartotta, de 2007-től önálló prioritás a területi együttműködés (Európai Területi Együttműködés – ETE) – folytatta Szalóki Flórián.

Magyarország három ilyen célkitűzés megvalósításában vesz részt, ezek: a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. Ezek forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Ezenkívül a területi együttműködést szolgálják a tagjelölt országoknak szóló IPA és az egyelőre nem csatlakozó szomszéd országokat támogató ENPI mint önálló alapok.

Magyarországot hét ország veszi körül, a 2007-2013 közötti időszakban e különböző alapokhoz kapcsolódó háromféle szabályrendszer érvényesül, és ez bonyolultabbá teszi a rendszert. Az előző időszakhoz viszonyítva háromszor-négyszer akkora lesz a rendelkezésünkre álló forrás, tehát nagyobb, erősebb határon átnyúló hatással rendelkező projektek is megvalósíthatók lesznek.

Az új periódusban az a cél, hogy ne legyen ennyire szétaprózott a pénzügyi források felhasználása, ne induljon ennyi kis projekt. A gazdasági és egyéb közösségek, érdekképviseletek, kamarák és egyéb nonprofit szervezetek pályázhatnak például közös képzési/átképzési programokra, útépítésre, az egészségügyi ellátás közös megszervezésére. A határ menti együttműködést várhatóan ösztönzi az is, hogy három országgal a schengeni egyezmény értelmében megszűnik a határellenőrzés.

Kétkörös pályáztatás

A rendszer bonyolultabbá válik, de – Szalóki Flórián elképzelése szerint – több projekttípus esetében kétkörössé tennék a pályáztatást, ahogyan ez a norvég és a svájci alapnál is működik. Az első körben csak az elképzelést kell majd felvázolni (előszűrés), s a részletesen kidolgozott pályázati dokumentációt elegendő a második körben benyújtani, ha a projektterv támogatásra javasolt.

Jó hír számunkra, hogy az irányítás, a kulcsintézmények jelentős része Magyarországon van, például a délkelet-európai térség programjában (SEES) is hazánk kapta meg az irányító hatóság szerepét, amely 16 országot fog át, s 206 millió eurós forrással gazdálkodhat. (A 2007-2013-as időszakban Magyarország 6 program irányító hatóságának szerepét tölti be.) A közös technikai titkárságokat a VÁTI-n belül hozzák létre, de ezek az NFÜ-nek felelnek majd.

A főosztályvezető hangsúlyozta: az új Európai Területi Együttműködési Program (ETE) nem régiók közötti, hanem megyei szintű együttműködést igényel (NUTS III). A vállalkozók közvetlenül nem, csak ernyőszervezeteikkel (érdekképviseleteikkel), az önkormányzatokkal vagy más nonprofit szervezetekkel együtt vehetnek részt a pályázatokon, de fontos, hogy a döntésekben, illetve a monitoringban a regionális fejlesztési tanácsok képviselőinek véleményét is figyelembe vegyék. A program végrehajtásáért felelős szervezetek szem előtt tartják, hogy a pályáztatás hatékony legyen; valódi, határon átnyúló hatással, megalapozott menedzsmenttel és költségvetéssel rendelkező projekteket válasszanak ki és valósítsanak meg.

Magyarország a nyáron hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottsághoz a közös programok tervezetét, jelenleg az egyeztetési folyamat zajlik, az elfogadás 2007 végén, illetve 2008 januárjában várható. Az ENPI alaphoz kapcsolódó, magyar-ukrán-szlovák-román együttműködési program uniós végrehajtási rendelete csak augusztusban jelent meg, emiatt a programozási folyamat is körülbelül fél évet csúszik. A pályázatok kiírására 2008 második felében lehet számítani.

Egymásra épülve

Az INTERREG és utódai nem részei az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT), s nem a régiók szintjén szervezettek, mint a ROP-ok, hanem megyei szintűek – magyarázta Fojta Georgina, az NFÜ programirányítója.

Az új programokban megvalósuló projektek ráépül(het)nek az előzőekre, amelyek az újabbak előkészítő fázisai lehetnek (ilyen például, ha az előző időszakban kisebb költségvetéssel elkészített tanulmányok később valós beruházásban öltenek formát, mint környezetvédelmi és vízügyi fejlesztések, út- vagy hídépítés). Az is eltér a korábbitól, hogy eddig kettőnél több ország is részt vehetett egy-egy programban, most minden szomszédos országgal külön-külön kétoldalú programok indulnak.

A 2007-2013 közötti időszakra az Európai Területi Együttműködés (ETE) az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap önálló, harmadik prioritása lett. Az ETE, valamint az uniós szomszédsági politika keretében Magyarország ebben a periódusban 7 határ menti, 2 transznacionális (közép-, illetve délkelet-európai) és 4 interregionális (INTERREG IVC, URBACT, ESPON, INTERACT) operatív programban vesz részt.

A magyar kormány 2007. július 11-én megtárgyalta és elfogadta a magyar részvétellel végrehajtandó ETE operatív programok, valamint az előcsatlakoztatási támogatási eszközökből (IPA) támogatott operatív programok tervezeteit, s hozzájárult ahhoz, hogy az irányító hatóság (NFÜ) ezeket Brüsszelbe továbbítsa.

Átalakuló programok

A programok 2007-2013 között így alakulnak át: az INTERREG IIIA helyét átveszi az ETE (uniós országok, forrásuk az ERFA), az IPA (társult országok, előcsatlakozási eszköz, külön alap, Horvátország, Szerbia) és az ENPI (unión kívüliek, külön alap, európai szomszédsági támogatási eszköz, Ukrajnával négyoldalú).

A IIIB (transznacionális együttműködés) kettévált, helyére lép a Délkelet-európai Együttműködés (SEES, itt Magyarország az irányító hatóság) és a Közép-európai Együttműködés (CES). Az INTERREG IIIC (interregionális együttműködés) 2007-től az INTERREG IVC nevet viseli.

Fontos különbség, hogy eddig az INTERREG IIIA forrásaira háromféle módon lehetett pályázni: egyedileg, tükörprojekttel (a két fél azonos módon, például a határhoz vezető utak építése az egyik, illetve másik oldalon) és közösen (például határon átnyúló turistaút közös fejlesztése), az ETE és az IPA keretében viszont csak úgynevezett közös projektek támogathatók, amelyek jellemzői a közös fejlesztés, végrehajtás, finanszírozás, közös alkalmazottak.

A 2007-2013-as időszakban megvalósuló projektek esetében általánosságban igaz, hogy a források 85 százaléka uniós támogatásból nyerhető el, 10 százalék a nemzeti támogatás és mindössze 5 százalék a saját erő. A támogatandó célok között szerepel a kutatás-fejlesztés, az iskolai infrastruktúra fejlesztése, a turizmus, a hálózati partnerségi program (klaszterek), illetve az oktatás, képzés, továbbképzés (humán-infrastruktúra).

A határ menti programok társadalmi egyeztetése a hivatalos benyújtás előtt megtörtént. Bármely társadalmi szervezet (köztük a munkaadók) vagy akár magánszemély és vállalat véleményezhette az operatív programok tervezeteit, de sajnos nem volt túl élénk az érdeklődés – jegyezte meg a programirányító. Természetesen e széles körű véleményezési folyamat mellett a hazai tárcákkal rendszeres egyeztetés folyt.

Munkaadók is pályáztak

Az Ipartestületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége 2007-ben nyert 14 millió forintot az úgynevezett tükörprogram keretében, közösen a romániai Szatmár Megyei Vállalkozói Egyesülettel (Szatmárnémeti) – mondta el Géresi József megyei elnök, az IPOSZ alelnöke.

A közös program elnevezése Híd 2007 (ennek a megyei elnök projektmenedzsere is), célja pedig oktatási-képzési tematika kidolgozása, oktatás, üzleti és piaci kapcsolatok építése, kisvállalkozók számára kiállítás szervezése. Legutóbb október végén, Nyíregyházán tartottak ilyen rendezvényt, ahová a várt 20 helyett 27-en jelentkeztek az ország távolabbi részeiből (Szolnok, Esztergom, Borsod megyéből) is, számukra a standok, a prospektusok, a szállás költségeit fedezték. Szakmai konferenciát is rendeztek Szatmárnémetiben az uniós minőségbiztosítási rendszerről, adózásról, könyvelésről, cégalapításról. Áprilisban a téma egy fémipari beszállítói hálózat (klaszter) közös, magyar-román megalakítása lesz.

A tükörprogramban az a jó, hogy ha az egyik fél nyer, a másik is – magyarázta Géresi József -, továbbá az, hogy végre az ipartestületek is lehetőséghez jutnak, közvetlen üzleti kapcsolatokat tudnak szervezni. Fontos, hogy nyissanak végre kelet felé is, legközelebb például Bulgáriába és Romániába mennek oktatási-képzési szakértőkkel, szaktolmácsokkal – csakúgy, mint ahogyan évekkel ezelőtt hozzánk is jöttek német szakértők.

Novemberben újra pályáztak vállalkozói-üzletemberi kapcsolatok kiépítésére, a képzéseken túllépve közvetlen találkozókat szerveznének, kiadványokat adnának ki. Ez már hét éve tartó, kedvező folyamat – tette hozzá Géresi József, és hamarosan jelentkezhetnek kedvező hatásai, például a piacbővülésben, a könnyebb piacra jutásban, a nagy cégek számára történő "keleti" beszállításban. Mindebben sokat segíthet, ha a gazdasági tárca fenntartja eddigi támogatását a cégek saját internetes honlapjának elkészítéséhez, hiszen e nélkül ma már nem lehet üzletet kötni – utal saját vállalkozására, amelynek honlapját ma már tízezren látogatják.

Tőkebeáramlás ösztönzése

A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége - tapasztalva a működő tőke, a befektetésösztönzési programok, a határon túli, illetve az ipari parkok közti együttműködés hiányát, továbbá a munkanélküliség növekedését, és kihasználva az Európai Unió interregionális programjainak kínálkozó lehetőségeit – létrehozta az Euroregionális Koordinációs Iroda (EKI) Kht.-t (EKI) – tájékoztatott Keszei Andrea ügyvezető igazgató.

A korábbi határ menti együttműködés tapasztalatait felhasználva (PHARE CBC) pályáztak az INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország 2004-2006 Szomszédsági Program úgynevezett kisprojektalapjára, nyertek is az InveStimulation elnevezésű kísérleti (pilot) projektjükkel (vagyis befektetésösztönző programcsomagjukkal), konzorciumban a Zala Megyei Fejlesztési Közhasznú Társasággal (ZMF Kht.) és a horvát Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (REDEA Ltd).

A 2006 novemberében indult, 19 hónapra tervezett (pilot) projekt célja a határ menti térség versenyképességének közös erősítése, a működő tőke beáramlásának ösztönzése oly módon, hogy a programcsomagot (promóciós CD, tájékoztató füzetek, befektetésösztönzési rendezvények, tanulmányutak segítségével) mindkét országban kiajánlják a potenciális befektetőknek, akik így biztonságosan tudják kiválasztani a legkedvezőbb befektetési helyszínt. Prioritásnak a gazdasági-társadalmi kohézió erősítését, valamint a humán erőforrás fejlesztését tekintik, célcsoportnak pedig az ipari parkokat, az ezeket működtető önkormányzatokat, valamint az itt foglalkoztatandó munkavállalókat.

Azt szeretnék elérni, hogy minél több vállalkozás települjön be a kiválasztott három település: Szentgotthárd, Zalalövő és a horvátországi Csáktornya ipari parkjaiba. A projekt eredményeként – reményeik szerint – létrejön egy közös, határ menti gazdaságfejlesztési hálózati struktúra, amely mögött beszállítók, alvállalkozók állnak, munkát adva a térség munkavállalóinak. A program sikeres teljesítése előkészítésként szolgálhat a későbbi, nagyobb (ETE) programokban való részvételhez és megvalósításhoz.