A 2008. év semmi esetre sem lesz a foglalkoztatás bővítéséért zajló küzdelem sikeréve – ebben az egyben mindenki egyetért, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csakúgy, mint a kormányzati szakemberek és a független kutatók. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet októberben kiadott elemzése szerint a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben stagnálásba váltott át: az előző negyedévhez viszonyított 0,1 százalékos bővülés lényegében a hibahatáron belül maradt. Aligha meglepő, hogy a növekedési ütem csökkenését közvetlenül a kiigazítási csomag hatásával magyarázzák a kutatók.
Lassú mederben
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 1,2 százalékos növekedés mögött az állami szektor mintegy 2 százalékos zsugorodása és a versenyszféra 4 százalék körüli növekedése áll. Az utóbbi jóval magasabb lehetett volna a kiigazítási csomag visszafogó hatása nélkül – állapította meg a Kopint-Tárki. A növekedés – eddig a legfontosabb, ma már az egyetlen - húzóereje az export, illetve azok az ágazatok, elsősorban az ipar, amelyek 2007-ben ki tudták használni a kedvező külpiaci konjunktúra lehetőségeit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáselemző Kht. legfrissebb konjunktúraelemzése szerint 2007 második felében rendkívül erős mértékben romlottak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző mutatók, s ugyanilyen romlást jeleznek a vállalkozások jövőre vonatkozó várakozásai is.
A borúlátóbbá váló kilátások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között a vállalatnagyság szerint. A mikrovállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelő, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb munkáltatók körében.
Mindez természetesen a munkaerőpiacra is rányomta bélyegét. A foglalkoztatottak számának korábbi lassú emelkedése az idén megtorpant, bár nem következett be a munkanélküliek létszámának emelkedése a költségvetési szektorból történő elbocsátások ellenére sem. A munkanélküliségi ráta lényegében változatlan maradt, az amúgy is alacsony foglalkoztatottsági ráta és a munkaerő-piaci részvételi arány azonban visszaesett az egy évvel korábbi szintre, pedig a foglalkoztatottsági és az aktivitási szint emelése az Új Magyarország Programnak is kiemelt célja.
2008: a stagnálás éve?
A 2008. évi adótörvények és a költségvetés paramétereinek ismeretében szintén nem várható olyan változás, amely 2008-ban kilendítené a gazdaságot és a munkaerőpiacot a mélypontról; a 2,8 százalékra kalibrált jövő évi gazdasági növekedéstől sem lehet sokat várni – összegzi a munkaadók véleményét Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
A munkaadók 2008. évi várakozásait – lapunk kérdésére – Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója is csak megerősíteni tudta. A vállalkozási szféra nincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen mihelyt beindulna a növekedés, rendszerint valamilyen megszorítás meg is akasztja azt – fogalmazott a kutató.
A 2008. évi változások során az összes adóterhelés 0,7 százalékkal fog emelkedni. Pedig a Kopint-Tárki szerint idén az adó- és járulékbevételek mintegy 200 milliárd forinttal meghaladják az előirányzatot, ami a tervezettnél alacsonyabb államháztartási hiányhoz vezethet. Ráadásul annak ellenére, hogy eközben a központi költségvetési szervek kiadásai is túllépték a terv időarányos részét. Az államháztartási hiány vártnál nagyobb csökkenése jórészt a tb-alapok, ezen belül is az egészségügy egyenlegének látványos javulásán alapul.
A munkáltatói érdekképviseletek azonban már azt is eredményként könyvelik el, hogy alapvetően legalább nem romlott a vállalkozások helyzete – mondja Dávid Ferenc. Pozitívumként értékelik a banki céltartalék megadóztatásának elvetését – amit a pénzintézetek minden bizonnyal áthárították volna a hiteligénylőkre -, valamint a kisadók összevonásának elutasítását. Mindazonáltal a kormány adóegyszerűsítési ígérete most sem teljesült; nem valósult meg az adószerkezet – a vállalkozási szféra által régóta igényelt – átalakítása sem, vagyis a vagyonalapú adók növelése, illetve az élőmunka terheinek csökkentése – sorolja a VOSZ főtitkára.
Nyit a magyar munkaerőpiac
Magyarország január 1-jétől teljesen megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai dolgozók előtt. Ezzel a hiányszakmákban remélnek segítséget. Úgy tűnik föl ugyanis, hogy ezen egyelőre csak a más országokból érkező szakemberek segíthetnek.
Nagy tömegekre azonban nem kell számítani. Az eddigi piacnyitás sem vezetett a más országbeliek beáramlásához, így a hiányszakmákban nem javult jelentősen a helyzet. A szakértők szerint elsősorban azért nem jönnek hozzánk sokan dolgozni, mert más uniós tagállamok kedvezőbb feltételeket kínálnak, elsősorban magasabb bért fizetnek. Azonban a munkaügyi tárca szakértői inkább azt látják gondnak, hogy miközben itthon is a szakképzetlenek körében jelentős a munkaerő-felesleg, Romániából is ebből a körből jönnének.
Románia uniós csatlakozása, tehát 2007. eleje óta az ott élők a hiánylistán szereplő több mint 250 szakmában dolgozhattak nálunk. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. Októberig 15 és fél ezren kértek munkavállalási engedélyt, 30 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Harmaduk olyan szakmákban helyezkedett el, ahol az engedély megadásához nem is kellett vizsgálni a munkaerőpiac helyzetét. Például a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az építkezéseken vagy a vas- és fémipari cégeknél. A legtöbben a Dél-Alföldön és a közép-magyarországi térségben találtak munkát. Ezzel együtt folyamatosan csökken a külföldi munkavállalók száma Magyarországon.
Társaságiadó-kedvezmény
A munkaadók egyetlen, igazán előremutató elemet vélnek felfedezni a jövő évi adóváltozásokban: ez a VOSZ által kezdeményezett társaságiadó-kedvezmény.
Ennek lényege, hogy ötvenmillió forint adóalapig az eddigi 16 százalékos általános társasági nyereségadóval szemben tíz százalékot kell majd fizetniük a kis cégeknek. Ezáltal olyan vállalkozások előtt nyílik lehetőség adókedvezmény igénybevételére, amelyeknek eddig nem volt módjuk a fejlődésüket elősegítő köztehermérséklésre. Az adókedvezményt fejlesztésre, a beruházási hitelek törlesztésére és a foglalkoztatottak létszámának növelésére is fordíthatják a vállalkozások.
Dávid Ferenc szerint azonban sokkal több ilyen intézkedés kellene ahhoz, hogy a stagnáló foglalkoztatás terén számottevő pozitív változásra lehessen számítani. A foglalkoztatottak mintegy kétharmadát alkalmazó, a GDP felét adó kis- és középvállalkozások helyzete alapvetően nem változik 2008-ban.
Számukra kedvező hír ugyan az is, hogy nem szűnik meg a Széchenyi Kártya állami kamattámogatása, s hogy egy másik konstrukció is elindul, de átütő eredményre csak sok hasonló intézkedés együttes hatása vezethetne. Ehelyett a már zajló 2008. évi bértárgyalásokon – a VOSZ tapasztalatai szerint – a cégek közel változatlan létszámmal számolnak. Így félő, hogy marad a foglalkoztatottak 5-10 ezres szezonális mozgása, a szükséges 50-100 ezres plusz helyett.
Beruházási aktivitás
Tóth István János, az MKIK-GVI ügyvezető igazgatója optimistább a cégeknél, s a foglalkoztatás bővülését is lehetségesnek tartja. A kutató éppen a már említett konjunktúrafelmérésből vonja le ezt a következtetést.
E szerint a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából kedvező jel, hogy a beruházási aktivitás némi javulása várható a következő fél évben. Kis növekedést mutat, de még mindig nem éri el a 35 százalékot a növekedéssel számoló, s továbbra is magas a csökkenéssel számoló cégek aránya (27 százalék).
Változatlan beruházási kedvvel a cégek 38 százaléka számol, ami 6 százalékkal több az előző felmérés során adott válaszoknál. A beruházási aktivitás azonban várhatóan a részben, illetve többségében külföldi tulajdonban lévő cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt fél évben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévő cégeknél azonban továbbra is csökken e hajlandóság. S e tekintetben gyengébb aktivitás lesz jellemző a mikro- és a kisvállalkozások körében.
A konjunktúramutatók között a beruházási aktivitás várható növekedése mellett egyedül a létszámfelvételi szándékok mutatnak pozitív változást az előző időszakhoz képest – hangsúlyozza az elemzés. A GVI kutatói fél évvel ezelőtt előre jelezték, hogy a munkaerő-kereslet csökkenésének korábbi üteme mérséklődik, s az októberi adatok arra mutatnak, hogy elindult a munkaerő-kereslet kismértékű erősödése a versenyszektorban. Ezt a szerény növekedést egyértelműen a nagyobb, exportra termelő cégek keresletnövekedése mozgatja. Tóth István János mindez alapján a foglalkoztatottak létszámának 15-30 ezres bővülését prognosztizálja.
Csökkent az európai munkanélküliség
A konjunktúra élénkülésének köszönhetően szeptemberben csökkent a munkanélküliség az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint szeptemberben 18,8 millióan voltak állás nélkül a 27 uniós tagországban, a 13 euróövezeti országban 12,2 millióan; a ráta 7,3 százalék volt.
A legmagasabb rátát, 11,1 százalékot Szlovákiában mérték, a legalacsonyabbat, 3,8 százalékot Hollandiában. Magyarország az utolsó harmadban foglal helyet 7,5 százalékkal. A gazdasági növekedésnek köszönhetően Írország, Portugália és Észtország kivételével minden uniós országban visszaesett a munkanélküliség. Változatlanul rosszak a nők és a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei: előbbiek körében 8,3 százalék volt az állástalanok aránya, míg a férfiaknál 6,6 százalék. Bár a 25 év alatti fiataloknál 15,1 százalékra visszaesett a munkanélküliség az egy évvel korábbi 16,9 százalékról, ez még mindig igen magas: Görögországban például eléri a 23, Franciaországban a 22 százalékot.
Dráguló munkaerő
2008-ban az emelkedő minimálbér és a garantált bérminimumok kifizetése úgyszintén komoly gondokat okozhat a vállalkozásoknak több ágazatban is. A 2005-ben kötött megállapodás értelmében 2008 januárjától 69 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a tapasztalt szakképzettek bérminimuma pedig 86 ezer 300 forintra nő. A munkáltatói érdekképviseletek szerint viszont a minimálbérhez képest 25 százalékos emelést, illetve az ehhez szükséges bértöbbletet – a megváltozott gazdasági körülmények között – a munkaadók nem tudják kitermelni, így szerintük több ágazatban, illetve alágazatban álláshelyeket veszélyeztet a kötelező béremelés, ilyen például a kereskedelem, a vendéglátás, a könnyűipar és a mezőgazdaság.
"A 2005-ben kötött hároméves bérmegállapodást még egészen más feltételekkel fogadták el a munkáltatók, például azzal, hogy 3 százalékponttal csökkennek a társadalombiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás és az iparűzési adó pedig eltűnik a magyar adórendszerből" – emlékeztet Dávid Ferenc.
Sok vállalkozás a megszorítások hatására, piaci kilátások nélkül a magasabb béreket nem tudja kigazdálkodni, így nemhogy nem fognak bővíteni, de vélhetően elbocsátásokra is kényszerülhetnek. Hacsak nem sikerül az ágazati szinteken alacsonyabb összegekben megállapodni – hangsúlyozza a főtitkár. Ágazati kollektív szerződés keretében lefelé is el lehet térni a bérminimum összegétől, ám az 2007-ben sem a kereskedelemben, sem a mezőgazdaságban nem volt sikeres az ágazati béralku (tavaly az agráriumban létrejött egy ilyen kontraktus).
Az OÉT-ben ez ügyben odáig fajult a vita, hogy a munkáltatók közölték, ha a szakszervezetek nem fogadják el az indítványt, nem lesz egyezség az országos bérajánlásról. A szakszervezetek ugyanakkor azzal érveltek, hogy nincs összefüggés a bérajánlás és a garantált bérminimum közt. Azt pedig elfogadhatatlannak minősítették, hogy néhány ágazat problémája miatt az egész nemzetgazdaságot érintő korlátozásokat vezessenek be. A bértárgyalásokat ugyanakkor nagyon megnehezíti, hogy a KSH számítása szerint január és augusztus között 6,3 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Persze országos bérmegállapodás nélkül is lesz keresetemelkedés a cégeknél, legfeljebb a szociális párbeszéd szenved csorbát.
Indul a zászlóshajó
A munkaügyi kormányzat november elején prezentálta a "Nem mondunk le senkiről!" című zászlóshajóprogramot, amelynek célja, hogy az Európai Unió segítségével hozzájáruljon a leghátrányosabb helyzetben lévő 47 kistérség felzárkóztatásához. "A programmal csaknem egymillió állampolgár életkörülménye, foglalkoztatási viszonya javul" – ígérte Székely Judit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat sajtótájékoztatóján.
A szakállamtitkár elmondta, hogy egyes kistérségekben az ország legkedvezőbb helyzetű településeivel összehasonlítva a munkanélküliségi ráta tízszeres. Ezért a különösen hátrányos területeken különféle szociális jellegű foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak majd. Arra törekednek, hogy a tartósan munkanélküli felnőttek családjaiban a gyermekek kiutat találjanak a reménytelennek tűnő helyzetből. A program emellett nagy gondot fordít az adott települések foglalkoztatásában döntő szerepet játszó kis cégek lehetőségeinek javítására. A munkaügyi tárca szerint már eddig is jó eredményeket hozott a helyi erők – a foglalkoztatás javítása érdekében történő - összefogása, az úgynevezett foglalkoztatási paktumok létrehozása. E paktumokban intézményesen működnek együtt a helyi munkaügyi kirendeltségek, az önkormányzatok, a munkáltatók, a képzési intézmények, a szakszervezetek, valamint a civilek.
Strukturális zavarok
A munkaadók szerint a versenyképességnek, a beruházásoknak továbbra is gátat szabhat a megfelelő számú és képzettségű munkaerő hiánya. A fiatal álláskeresők közel fele nem rendelkezik szakképesítéssel; a pályakezdők közt ez az arány 38 százalék. Pedig a szakképzettség – akár még a kevéssé piacképes is – nagyobb esélyt jelent a munkaerőpiacon, de ha olyan végzettséget szereznek, amely a hiányszakmák közé sorolható, akkor könnyedén – és olykor nem is rossz fizetéssel - helyezkedhetnek el. Miközben egy sor szakmában egyre nehezebben találnak szakképzett embereket a cégek. Magyarországon a munkaadók szerint "elfogytak" a munkát kereső hentesek, lakatosok, villanyszerelők, CNC-esztergályosok.
Az üres állások több mint felére szakképzett fizikai dolgozók jelentkezését várják, s csak kevesebb mint harmadára szakképzetlenekét. A munkaerő-piaci szakértők szerint hat év múlva mintegy 100 ezer szakképzett munkás hiányzik majd a piacról – főként a fizikai munkakörökből. A probléma az, hogy a középfokú végzettségűeknek csak az ötöde szerez szakmát is, a már foglalkoztatottak közül pedig öt százalék sem képzi magát.
A megfelelő diplomás munkaerő hiányára a túlképzés ellenére szintén panaszkodnak a cégek, különösen a nemzetközi szolgáltató központok, amelyekből már 50-60 települt Magyarországra. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló és tanácsadó októberi elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyarországi felsőoktatás évről évre igen nagyszámú pályakezdővel árasztja el a munkaerőpiacot, az oktatás minősége nem minden esetben találkozik az üzleti élet elvárásaival.
A tanácsadó cég szerint kooperáció szükséges a közös szolgáltató központok között annak érdekében, hogy közösen befolyásolni tudják a rendelkezésre álló munkavállalók és pályakezdők felkészültségét – akár közös tréningek keretében is. A szolgáltató központok fókuszában elsősorban a pénzügyi, informatikai, illetve HR-diplomával rendelkező, több nyelven beszélő, netán külföldi tapasztalattal bíró fiatalok állnak, akikért kiélezett harc folyik a piaci szereplők között. A mérnökhiány pedig mára valóban közhellyé vált a magyar munkaerőpiacon.
A kutatók azonban óvatosságra intenek a cégek által sokat hangoztatott munkaerőhiánnyal kapcsolatban. "Tény, hogy lokálisan munkaerőhiány tapasztalható, ám sok esetben inkább arról van szó, hogy a cégek "kész" munkaerőt szeretnének, lehetőleg minél alacsonyabb bérszinten" – mondja Hárs Ágnes. "Ha például százezer forintért szeretnék elemzőt felvenni, de nincs rá jelentkező, az még nem jelenti azt, hogy hiány van elemzőkből" – teszi hozzá Tóth István János.
Távmunkaház nyugati mintára
Október 25-én megnyílt Magyarország első távmunkaháza Örkényben. Az Európai Unió több nyugati országában használt üzleti megoldás lehetőséget teremt a munkáltatóknak, hogy telephely létrehozása nélkül, távmunkában foglalkoztassanak munkavállalókat más térségekből.
A távmunka lehetővé teszi egyes munkafeladatok térbeli elválasztását más tevékenységektől. Ilyen lehet például bármilyen adatrögzítés vagy adatfeldolgozás, illetve telefonos ügyfélszolgálat vagy értékesítés, informatikai és grafikai tevékenység. A térbeli egyenlőtlenségekből adódóan (például alacsonyabb bér- és ingatlanköltségek vidéken) a távmunkáltató vállalat gazdasági előnyre tehet szert.
A hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunkaház áll a legközelebb, így ennek megvalósítása lehet a legelső lépés a cégeknél. A távmunkaház ugyanis a szolgáltató központok mintájára mintegy szatellitirodaként funkcionál, s lehetőséget teremt a munkaadó előírásainak megfelelő munkakörnyezet kialakítására (például biztonsági követelmények, erőforrások rendelkezésre állása, logisztika).
Harc a feketegazdaság ellen
A kormány – a későbbi adócsökkentés érdekében – elszánta magát, hogy a gazdaságot "kifehérítse". Duplázódott a számlaadás elmulasztásáért kivethető bírság összege, s minden korábbinál intenzívebb ellenőrzések folynak az illegális foglalkoztatási viszonyok feltárására is. A munkaügyi felügyelők is bekerültek abba a körbe, ahol célprémiumot tűznek ki az eredményesebb munka érdekében. A gyakoribb ellenőrzések, a szankciók szigorítása ellenére a leginkább fertőzött területeken a felügyelők szinte biztosra vehetik, hogy találkoznak be nem jelentett dolgozóval.
A munkaügyi főfelügyelőség adatai szerint 2007. szeptemberig 51 ezer feketemunkást értek tetten, kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Már nem meglepő, hogy továbbra is az építőipar vezet a feketelistán: az összes feketemunkás harmadát ezen a területen találták az ellenőrök, számuk eléri a 16 és fél ezret. Az építőmunkásokat a feldolgozóiparban foglalkoztatottak követik, akik közül csaknem négyezerről derítették ki, hogy szabálytalanul vállalnak munkát. A nyomozást, biztonsági tevékenységet végző cégeknél 2411, a vendéglátásban 1527 dolgozó nem volt bejelentve.
Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter szerint az újonnan bevezetett munkaügyi és munkavédelmi intézkedések révén évente mintegy húszmilliárd forint többletbevételre számítanak. Az ellenőrzések miatti megnövekedett járulékbefizetésekből körülbelül 13 milliárd, a foglalkoztatási szabálytalanságokért kirótt büntetésekből pedig hétmilliárd forintnyi pluszbevételt várnak. 2007-ben eddig több mint ötmilliárd forint munkaügyi bírságot szabtak ki a razziák során.
A szakértők azonban korántsem elégedettek a rejtett gazdaság elleni küzdelem eszközeivel. Csupán az ellenőrzés szigorításával nem lehet eredményt elérni ezen a téren – mondja Tóth István János. A közterhek eltitkolására ugyanis szinte egész piaci szegmensek rendezkedtek be, ahol a szereplők a nyomott árakkal egymást kényszerítik a rejtett gazdaságba. Az ellenőrzés szigorításánál ráadásul a kutató szerint számolni kell a "korrupciós kereslet" növekedésével is.
Tóth István János szerint ennél sokkal komplexebb intézkedésekre volna szükség. Egyrészt mindenképpen egyszerűsíteni kellene az adórendszert, s a kevesebb számú nagy adóra kellene fókuszálni az ellenőrzést. Másrészt a kutatások azt mutatják, hogy mihelyt fellendülőben van a gazdaság, csökken a rejtett gazdaságban eltitkolt jövedelmek aránya, vagyis a versenyképesség javításával többet lehetne elérni, mint a fokozott ellenőrzésekkel.
Mindezek alapján nem csoda, hogy a lisszaboni akcióterv éves jelentéséről adott őszi tájékoztatóján Bajnai Gordon nem számolhatott be sikerekről. Mint ismeretes, a lisszaboni program a foglalkoztatásról és a növekedésről szól, arról, hogy az EU hogyan lehet ismét a világ egyik legversenyképesebb gazdasági egysége. Sőt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, hogy hosszú távon a foglalkoztatás Magyarország számára a legnagyobb probléma.
Magyarország – lemaradva
Magyarország továbbra is lényegesen elmarad az Európai Unió foglalkoztatási rátájától, ugyanis míg hazánkban 58 százalék körüli a munkaképes korú lakosság körében a munkaerőpiacon részt vevők aránya, addig ez az adat az EU-ban 64-65 százalék körüli. Hasonlóan nagy a lemaradásunk az aktivitási ráta terén: tavaly a 15-64 éves korosztály sokkal kisebb része dolgozott (62 százalék), mint szomszédainknál vagy más uniós országokban, mint például Németországban (73 százalék) vagy Csehországban (70 százalék). Ha az idősebb dolgozók számát nézzük, 55 és 64 év között, akkor Magyarország még inkább le van maradva. E korcsoportnak csak a 35 százaléka dolgozik, ami 20 százalékponttal kevesebb, mint az OECD-országok átlaga – hangsúlyozta a volt szocialista országokban végbemenő változásokat elemző nyári tanulmányában a Világbank.
Hosszú távon a magyar gazdaság akkor lehet versenyképes, ha képes bevonni jelentős munkaerő-tartalékait, illetve ha képes lesz a gazdaságát a tudásalapú iparágak felé eltolni – érvelt Bajnai Gordon. Ez ügyben a szakértők sokat remélnek az uniós forrásoktól: a következő hét évben mintegy 1500 milliárd forint áll majd rendelkezésre gazdaságfejlesztési célokra, ebből 200 milliárd kapcsolódik a JEREMIE programhoz, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlődését segíti.
Zuhantak a reálbérek
2007. január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek összességében 8,1, a nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A január-augusztusi reálkereset ugyanakkor (a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett) 6,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 ezer forintot kerestek, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 204 ezret. Utóbbi tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi különjuttatást is. A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 84, a szellemiek 144 ezret kerestek. A vizsgált időszakban, az állami szférában tevékenykedők bruttó átlagkeresete 4,9, a versenyszférában dolgozóké 10,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a keresetek az építőipar (18,4 százalék), az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás (11,9 százalék), a kereskedelem és javítás (11,1 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, illetve vendéglátás (10,9 százalék) gazdasági ágban
Oktatás, felnőttképzés
A munkaerő-piaci tartalékok mozgósítását azonban a demográfiai változások is nehezítik. A Világbank már említett tanulmánya szerint 2005 és 2020 között előreláthatólag majdnem 600 ezerrel fog csökkenni Magyarországon a munkaképes korú népesség (15-64 év), ami azt jelenti, hogy 3 százalékkal kevesebb lesz a potenciális munkaerő. A Világbank szakértői szerint azonban ez nem jelenti automatikusan azt, hogy – ahogy egyesek félnek tőle – az általános gazdasági növekedésnek is le kell lassulnia.
"Két egyszerű politikai megoldás is kínálkozik, még úgy is, ha nem számolunk a bevándorlással, ami fontos tényező lehet, de társadalompolitikai szempontból kétesélyes. Az első az, hogy növeljük a munkaképes korú népesség részvételi arányát a munkaerőpiacon" – ajánlotta Arup Banerji és Gordon Betcherman a Világbank "Vörösből szürkébe: A harmadik rendszerváltás – Kelet-Európa és a volt Szovjetunió öregedő népessége" című tanulmányának két vezető szerzője. Még többet ígér az aktívan dolgozók termelékenységének javítása. "Ennek elérésére Magyarországnak el kell köteleznie magát, hogy messzelátó reformok sorát hajtsa végre – javítsa az oktatást, beleértve a felnőttoktatást és az élethosszig tartó tanulás koncepcióját, és olyan befektetési klímát teremtsen, amely bátorítja új, innovatív cégek létrehozását és a meglévő társaságok termelékenységének javítását."
