×

Adótörvények 2008

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 116. számában (2007. december 15.)
A megszokott módon a november ismét az adótörvények jelentős módosítását hozta. A pénzügyi kormányzat azonban már most előrevetítette, hogy 2008-ban további változtatásokra számíthatunk. Mindegyik adótörvény jelentős módosulásokon esett keresztül, közülük mégis kiemelkedik az áfa, ugyanis 2008-ban teljesen "újraírt" szabályozással kell megismerkednünk. Cikkünkben most csak a legfőbb változások ismertetésére vállalkozunk, elsősorban azokkal foglalkozunk, amelyekkel kapcsolatban még 2007-ben teendőnk lehet.

Az adózás rendje

Az eljárási szabályok módosításának fő célja, hogy az eddiginél több eszköz álljon az adóhatóság rendelkezésére az adóelkerülések felderítésére, minősített esetekben súlyosabb szankciók sújtsák az adókötelezettségüket nem megfelelően teljesítő adózókat. Tovább szélesedik az APEH elektronikus szolgáltató tevékenysége, meghatározott kérelmek, illetve bejelentések a jövőben elektronikusan is benyújthatók lesznek.

Meghatalmazás, képviselet

2008-tól a törvény előírja, hogy az állandó meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt az adózó az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Korábban az állandó meghatalmazásra az APEH honlapjáról letölthető ajánlott nyomtatvány állt rendelkezésre, amelyet nem volt kötelező használni. Az állandó meghatalmazottak, megbízottak számára fontos változás, hogy a jövőben nem csupán az adózó jelentheti be az állandó megbízás megszűnését, hanem azt a képviselő is megteheti. Ennek az adókötelezettségek mulasztásánál, hibás teljesítésénél van jelentősége, ugyanis a képviseleti jog érvényességének hatálya alatt az adókötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések, hibák miatt a képviselő (is) szankcionálható. Egyébként a képviselők, meghatalmazottak köre nem változik.

Bővülő bejelentendő adatok

Az egyablakos rendszerű bejelentés miatt a cégtörvény 2007-es módosítása több ponton is érinti a bejelentés szabályait. Nincs szükség a továbbiakban az eltérő üzleti év külön bejelentésére, ugyanis ez kötelező része a cégbírósági bejelentkezésnek, így az adat elektronikus úton érkezik az adóhatósághoz. Ugyancsak az egyablakos rendszeren keresztül fog érkezni a cég honlapján való közzététel esetén az elektronikus elérhetőségre vonatkozó adat. Viszont külön be kell jelenteni a cég központi ügyintézésének helyét abban az esetben, ha az nem azonos a székhellyel.

Átmeneti rendelkezés vonatkozik a 2007. szeptember 1. és 2008. január 1. között indult cégbejegyzési eljárásokra, ilyenkor a cégbíróság a központi ügyintézés helyére, illetve a honlapra vonatkozó adatokat a módosító törvény hatálybalépését követő 30 napon belül továbbítja az APEH-hoz.

Az eddigieknél több adatot kell bejelenteni közvetlenül az adóhatósághoz. Így bejelentési kötelezettség alá esik a szervezeti képviselő adóazonosító száma, illetve ennek hiányában a természetes azonosító adatai, valamint – a Ctv. székhelybiztosításra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – a székhelyszolgáltatásra irányuló megbízási szerződésben szereplő ügyvéd, ügyvédi iroda neve és adószáma. Közvetlenül az APEH-hoz kell bejelenteni a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vétele mellett a nonprofit jelleget is.

Köztudomású, hogy 2008-tól a biztosítotti jogállásnak különös jelentősége lesz az egészségügyi ellátások igénybevételekor, ezért minden esetben lehetővé kell tenni a foglalkoztatás haladéktalan bejelentését. Amennyiben az előtársaság még a cégbejegyzési kérelem benyújtása – így az adószám megképzése – előtt foglalkoztat biztosított személyt, akkor az erre vonatkozó bejelentését adószám nélkül is megteheti. Garanciális szabály, hogy az ilyen bejelentést utóbb, az adószám birtokában meg kell ismételni.

Adószám felfüggesztése, törlése

Szigorodnak az adószám adóhatósági felfüggesztésére, törlésére vonatkozó eljárási szabályok. Ennek jegyében az adószám jogerős felfüggesztése és törlése közötti eddigi 90 napos határidő 45 napra csökken, a törlés elleni fellebbezés előterjesztésére és a felettes szerv döntésére nyitva álló időtartam pedig 15 napról 8 napra változik. A törvény kimondja, hogy a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelem formális, indokolatlan előterjesztése a törlés elrendelését nem akadályozhatja meg. Sőt, az adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési jog mellett azonos módon korlátozódik a költségvetési támogatás igénylése és kiutalása, valamint külön rendelkezés tiltja a túlfizetés visszatérítése iránti kérelem benyújtását is.

Apróságnak tűnik az a változás, hogy a rendelkezés alanya állami adóhatóságról adóhatóságra változik, de ez azt eredményezi, hogy az adószám-felfüggesztés jogerőre emelkedése előtti időszakra vonatkozó szankciót nemcsak az APEH, hanem a vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság is alkalmazhatja.

Adó- és járulékbevallás

A tb-szabályok változása miatt bővül az úgynevezett járulékbevallás adattartalma, egyrészt a tovább dolgozó nyugdíjasok esetében az arányos szolgálati idő számításához szükséges naptári napok számával, másrészt a 2008. január 1-jétől bevezetésre kerülő korkedvezmény-biztosítási járulék alapjával és összegével.

A Start Plusz és Start Extra kártyákkal foglalkoztatottak esetében is szerepeltetni kell a bevallásban a bruttó munkabér alapján számított kedvezményes kötelezettség alapját és összegét. A legfontosabb változás azonban az, hogy a jövőben minden adózó, amely az adóév során foglalkoztatói státusa miatt valamelyik hónapban már kötelezetté vált a járulékbevallás benyújtására, az ezt követő időszakban akkor is kötelezett lesz a bevallás benyújtására, ha az adott hónapban - például kifizetés hiányában – nincs adó- és/vagy járulékkötelezettsége. A "nullás" bevallás benyújtásának előírása nemcsak azért fontos, mert lehetővé teszi az adóhatóság számára azoknak az adózóknak a felkutatását és megbüntetését, amelyek elmulasztották a bevallást beadni, de azért is, mert csak így válik lehetővé a beadott bevallás önellenőrzése, amely után az önellenőrzési pótlék kedvezőbb, mint a határidőben be nem nyújtott bevallás miatti mulasztási bírság összege. A járulékbevallás beadása természetesen továbbra sem válik teljes körűvé, hiszen az adóévben elkezdeni továbbra is csak akkor kell, ha a munkáltatónak nem minősülő kifizető az adott hónapban adó-, járulékalapot képező kifizetést teljesít.

A közpénzek védelme

"Nullás" adóigazolást kell bemutatni a kifizetések előtt

Új felelősségi szabály lép életbe január 1-jétől, amely kimondja, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozási szerződések teljesítésénél az alvállalkozói lánc alacsonyabb fokán álló alvállalkozónak csak abban az esetben fizethetnek ki havonta – áfa nélkül számított – százezer forintnál nagyobb összeget, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs sem az APEH-nál, sem a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Ez a szabály tehát nem csupán a közbeszerzési pályázat ajánlattevőjére és a vele közvetlenül szerződő alvállalkozókra vonatkozik, hanem minden Ptk. szerinti vállalkozóra, alvállalkozóra. Az adó- és vámtartozásra vonatkozó igazolás úgynevezett együttes igazolás, azonban előterjeszteni elegendő az APEH-nál, mert a vámhatóságnál nyilvántartott adatokat az adóhatóság fogja beszerezni. Az új szabályozás havi elszámolás esetén havonta szükségessé teszi az igazolás iránti kérelem benyújtását, ezért ezt elektronikusan is elő lehet terjeszteni, mégpedig illetékmentesen. Ahhoz, hogy az alvállalkozó tudja, hogy a kifizetéshez adóigazolást kell kérnie, illetve produkálnia, szükség van arra, hogy a vállalkozói szerződés megkötésekor a vállalkozó – a vállalkozói lánc minden pontján – tájékoztassa szerződő partnerét, hogy a szerződés közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik. A tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése esetén – új jogkövetkezményként – a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot kell fizetni.

Ha az alvállalkozó által bemutatott adóigazolás "nullás", akkor teljesíthető a kifizetés, ha azonban tartozást mutat, akkor az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint - végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével – haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. Ehhez természetesen tudni kell, hogy ki a szerződő partner, ezért a közbeszerzéshez szükséges igazolási kérelem tartalmazza a kifizető nevét, adószámát és székhelyét is. Ha az adóhatóság a követelést lefoglalta, akkor a vállalkozó a maradék összeget kifizetheti.

Amennyiben valaki igazolás hiányában, vagy tartozásos igazolás ellenére teljesíti a teljes összeg kifizetését, akkor az alvállalkozó köztartozásáért – a kifizetés erejéig - egyetemleges felelősséggel tartozik. Egyetemleges felelősség áll be mindegyikük tartozására a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozásoknál, annak érdekében, hogy ne vezethessen célra a lánc végén álló vállalkozás eltűnése vagy felszámolása. A kifizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk – némi eltéréssel – a közbeszerzési ajánlatkérőknek, tehát a központi közigazgatási szerveknek és az önkormányzatoknak stb. is.

"Nettó" adótartozás

Adótartozásnak az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás számít. Így adótartozás keletkezik, ha az adózó a törvényben meghatározott fizetési határnapot elmulasztja, a kötelezettséget átvezetéssel nem rendezi, és miután az adóhatóság adónemenként vezeti az adófolyószámlát, a végrehajtás is megindítható, még akkor is, ha más adónemen az adózónak túlfizetése van. Amikor azonban egy-egy anyagi jogszabályban megfogalmazott adókedvezmény igénybevételének feltétele a tartozásnélküliség, akkor nem indokolt ilyen szigorúan alkalmazni a szabályt. Ezért új fogalom a törvényben a "nettó adótartozás", amely szerint az adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Ez a szabály kizárólag kedvezmény igénybevétele esetén alkalmazható.

Ellenőrzést érintő szabályok

Az új felelősségi szabályokból is látható, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos vállalkozói szerződések kiemelt jelentőségű ügyeknek számítanak, ezért az APEH elnöke központosított ellenőrzést kezdeményezhet azokban az esetekben, amikor az adózók az adókötelezettségüket a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik.

Jogelőd nélkül induló vállalkozások kötelező ellenőrzése

A jövőben kötelező lesz a jogelőd nélkül induló vállalkozások minimum egyötödét ellenőrzésre kiválasztani. Esetükben az adószám megállapítását követő 90 napon belül a helyszínen kell meggyőződni arról, hogy az adózó megtalálható, működik, és a vezető tisztségviselők adatai is valósak. Ha az ellenőrzés szerint az adatok fiktívek, akkor az adószámot fel kell függeszteni, később esetleg lehet törölni is.

Adó- és járulékkülönbözet megfizettetése becsléssel

A törvény a becslési eljárás alkalmazhatóságára vonatkozó eseteket ismét bővíti, mégpedig a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásakor. A kiszabható mulasztási bírság, az üzletbezárás vagy tevékenységfelfüggesztés mellett az elmaradt közterhek megállapíthatósága érdekében a tetten ért vállalkozókat háromhavi foglalkoztatást feltételezve kötelezheti majd az adóhatóság az adó- és járulékkülönbözet megfizetésére. "Visszaesők", azaz az elévülési időn belül ismételten be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásán kapott adózók esetében a hiányt a két ellenőrzés közötti időszak egészére kell megbecsülni.

Emelkedő bírságtételek

A visszatartó erő erősítése még a tőkeerős vállalkozások esetében is! Ez a célkitűzés vezette a jogalkotót, amikor az általános bírság maximális mértékét magánszemélyek esetében 100 ezer forintról 200 ezerre, más adózók esetében 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelte, a hibás bevallások miatt a magánszeméllyel szemben kiszabható 10 ezer forint helyett 20 ezer forintra, más adózóra kiróható 50 ezer forint helyett 100 ezer forintra változtatta.

A bírságmaximum: 1 millió forint

Teljesen új elem az adózó személyétől független egységes mértékű bírságmaximum kiszabásának a lehetősége. Alkalmazni a számla-, nyugtakibocsátás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, valamint az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén lehet, a bírság összege pedig 1 millió forintig terjedhet.

Az alkalmazott felelőssége

Új rendelkezés az is, hogy számla-, nyugtaadás elmulasztásakor az adózó mellett az alkalmazott felelősségét is meg lehet állapítani, és vele szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiszabni.

Elektronikus ügyintézések

Az "árverési maffia" visszaszorítása

Az "árverési maffia" visszaszorítása hívta életre az elektronikus árverés új szabályait. A pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján teszi közzé, amelyre a honlaphoz kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen lehet díjmentesen licitálni az egyedi azonosító és titkos jelszó segítségével. (Ezek azonosak az adóbevalláshoz az okmányirodánál igényelhető PIN-kóddal és jelszóval.) Az árverés a meghirdetett kezdő időponttól számított nyolcadik nap 21 órájáig tart. Az érvényes licit legkisebb összege mindig a kikiáltási ár nagyságától függ, ezer és húszezer forint között mozog. Érvényes árverési ajánlatnak a határidőn belül beérkező, a becsérték legalább 50 százalékát elérő, öt legmagasabb ajánlat minősül. Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatott tette, azonos ajánlat esetén a korábban megtett ajánlat nyer. Az elektronikus árverés technikai feltételeit az APEH hivatalos lapjában és a honlapján teszi közzé.

Elektronikusan beadható kérelmek, bejelentések

2008-tól az adóbevallások mellett az adatbejelentés, változásbejelentés, valamint az adóigazolások és a fizetési könnyítési kérelmek is beadhatók elektronikus úton. Egyedi azonosító és jelszó segítségével az állami adóhatóság által nyilvántartott törzsadatok is lekérdezhetők, letölthetők lesznek. Mivel elektronikus úton tetszőleges időpontban a folyószámlaadatok is letölthetők, ezért jövőre csökken azoknak a száma, akik papíralapon kapják kézhez a folyószámla-kivonatukat.

A "sima" magánszemélyek továbbra is papíralapon adhatják be bevallásaikat, de választásuk esetén lehetőségük van az elektronikus ügyintézésre is. Miután az elektronikus bevallásokat vitathatatlanul egyszerűbben és olcsóbban dolgozza fel az adóhatóság, érdemes a magánszemélyeket erre ösztönözni. Ezért az új szabályozás kimondja, hogy ha a magánszemély a bevallását elektronikusan teljesíti, akkor a visszajáró adót legkorábban február 1-jétől igényelheti az általános március 1-je helyett.

Ekho és eva

Evás változások

Az "egyszerűsített" jogszabályokban jellemzően pontosító szabályok, illetve jogalkalmazást segítő rendelkezések születtek. Ez utóbbit azonban egyáltalán nem támogatja az, hogy az eva nem csupán a "salátatörvényben", hanem az új áfatörvényben is módosul.

Az evatörvény a jövőben részletezi a pontos eljárást arra vonatkozóan, hogy ha a korábban elhunyt evás vállalkozó tevékenységét az özvegy vagy az örökös tovább kívánja folytatni, de ő maga is egyéni vállalkozó, hogyan választható az evaalanyiság vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózási mód. Pontosító rendelkezés az is, hogy ha valamely evásként kiszámlázott ellenértéket a vállalkozás megszüntetése után fizetnek ki, akkor azt magánszemélyként, önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni. Lényegesebb változás, hogy jövőre a hulladékkereskedők is választhatják az evát, ugyanakkor a továbbiakban nemcsak az utazási csomagot értékesítő, hanem minden utazásszervezői tevékenységet végző ki lesz zárva az adóalanyok köréből.

Ekhós változások

Az ekho legfontosabb változása, hogy meghatározott esetekben a magánszemély átvállalhatja a kifizetőtől az őt terhelő ekho megfizetését. Erre akkor van lehetőség, ha egyébként az ekhóra jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi. Az átvállalt kötelezettséget negyedévente kell megfizetni, az éves adóbevallásban negyedéves bontásban kell szerepeltetni.

Személyi jövedelemadó

Nem olyan nagyon sok, de sokakat érintő változások jelennek meg a személyijövedelemadó-törvényben. A módosítások közül a legjelentősebb az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóztatásának az átalakítása, a lakásszerzési kedvezmény megszűnése. Ugyan egyszerűsödik az adójóváírásra vonatkozó szabályozás, de nem biztos, hogy ennek minden magánszemély örülni fog.

Adójóváírás

2008-tól megszűnik a kiegészítő adójóváírás, amely egyébként már 2007-ben sem eredményezte a minimálbért kereső alkalmazottak adómentességét. Adójóváírás továbbra is a bérjövedelem után érvényesíthető, mértéke havonta a bér 18 százaléka, legfeljebb azonban 11 340 forint, gyakorlatilag a korábbi adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás együttes összege. A teljes összegű kedvezmény évi 1250 ezer forint összes jövedelem alatt érvényesíthető, ha valaki ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezik, akkor a meghaladó rész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Az adókedvezmény teljesen 2762 ezer forintnál fogy el, ez a határ eddig 2,1 millió forint volt. A módosítás az 1 millió forint éves jövedelemmel rendelkezőket egyáltalán nem érinti, kedvezően a 2,5 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezőkre hat, míg a 3 millió forinttal rendelkezők adóterhelését nem befolyásolja. Egyébként az összes jövedelem számítására, valamint a munkáltató általi figyelembevételére vonatkozó szabályok nem változnak.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények nagy része mostanra már elsorvadt, csak az alacsonyabb jövedelműek érvényesíthetik. Miután azonban a nyugdíjcélú öngondoskodás új elemmel bővül, ezért az úgynevezett foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói intézménybe történő egyéni befizetés, illetve a munkáltató adóköteles befizetéséhez 30 százalékos adókedvezmény kapcsolódik. A kedvezményt a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítésre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan 3,4 millió forintos jövedelemhatárig lehet érvényesíteni.

A nagycsaládosok által igénybe vehető családi adókedvezmény azokra a kedvezményezett eltartottakra jár, akik után a szülők családi pótlékot kapnak. Az uniós szabályokra tekintettel pontosodik a törvény, így a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége kiterjed minden olyan kedvezményezettre, akire tekintettel családi pótlékot vagy ahhoz hasonló ellátást folyósítanak.

Költségkímélő az a módosítás, amely kimondja, hogy nem kell az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíj-előtakarékossági befizetésekkel összefüggő kedvezményt visszafizetni akkor, ha az önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás alapján a jogosulatlanná vált adókiutalás mértéke az ötezer forintot nem haladja meg.

Bevételnek nem számító tételek

Hiánypótló rendelkezés mondja ki, hogy ha az eltartott helyett a természetbeni egészségügyi ellátásért fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély átvállalja, akkor ez nem jelent az eltartottnál adóköteles vagyoni előnyt.

Már említettük az öngondoskodás új formáját, a nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés lehetőségét. Az új intézménybe nemcsak a magánszemélyek teljesíthetnek befizetést (amely után adókedvezmény jár), hanem a foglalkoztató is befizethet. Amennyiben ez a befizetés havonta nem több a minimálbér 50 százalékánál, akkor az ilyen jövedelem a magánszemélynél nem számít bevételnek. Az említett mértéket meghaladó befizetés munkaviszonyból származó jövedelem lesz, azonban - a saját befizetéssel azonos módon – erre is igénybe vehető az adókedvezmény.

Nem önálló tevékenység jövedelme

Az egyenlő elbírálás érdekében egészül ki a nem önálló tevékenységek köre az Európai Parlament magyar képviselőinek tiszteletdíjával, valamint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek juttatásával. Ez utóbbi külön kimondására azért volt szükség, mert az eddigi szabályozás a választott tisztségviselők juttatását sorolta ide, a Gt. alapján pedig a vezető tisztségviselőt nem választják. További változás, hogy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a versenytilalmi, titokvédelmi megállapodás keretében fizetett "hallgatási pénz", akkor is, ha azt a munkavállaló vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kapja.

Ingatlanértékesítés jövedelme

Az ingatlanértékesítés lakáscélú felhasználására vonatkozó adózási szabályok az uniós szabályokba ütköztek, ugyanis kizárólag a belföldi lakásszerzést kedvezményezte a törvény. A közösségi elvárásoknak az szja most úgy felel meg, hogy gyakorlatilag megszűnik a lakásszerzési kedvezmény. Ez alól kivétel, ha az értékesítés jövedelmét a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére az EGT bármely államában lévő idősek otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megszerzésére fordítja. A férőhely megvásárlására gyakorlatilag az értékesítés éve és az azt követő két év áll rendelkezésre az eddigi 60 hónap helyett.

Szigorító változás, hogy az olyan ingatlan szerzési idejének meghatározása változik, amelyre 2007-et követően építettek rá, vagy amelynek alapterületét bővítették. Ebben az esetben ugyanis a szerzés éve vagy az az év, amikor az utolsó építés, bővítés lezárult jogerős használatbavételi engedéllyel, vagy választható, hogy külön határozzák meg az eredetileg szerzett ingatlan szerzési idejét a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem földhivatali benyújtása alapján, és külön a ráépített, bővített ingatlan szerzési idejét a jogerős használatbavételi engedély éve alapján. A szerzés időpontjának meghatározása azért fontos, mert a számított jövedelmet csökkenteni kell a szerzés és az eladás közötti idő múlásával.

Új szabály, hogy különválik a lakás és az egyéb ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Lakóingatlan esetén a megszerzést követő második évtől a jövedelem csökken, és az ötödik évben már el is fogy, míg a nem lakóingatlan esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad.

A módosítások eredménye, hogy adott esetben akkor is kell adót fizetni az ingatlanértékesítés után, ha a jövedelmet a családok lakáscélra fordítják. Ezzel függ össze az az új méltányossági rendelkezés, hogy az APEH a magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei mellett a jövedelem lakáscélú felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti az adót.

Az ingatlanértékesítés régi szabályait a 2007-ben történő értékesítésekre még lehet alkalmazni, a tulajdonban tartásra vonatkozó korábbi szabályok kifutására az átmeneti rendelkezések még 3 évet biztosítanak.

Tőkejövedelmek

A törvénymódosítás kamatként kezeli a befektetési jegyek mellett a kollektív befektetési értékpapírok teljes körét. Új csereügyletből származó jövedelemmel ismerkedhetünk meg a tőkejövedelmek között, mégpedig a várható pénzáramlások cseréjére kötött ügyletből származó jövedelemmel. (Eddig ez egyéb jövedelemként adózott.) A szabályozás gyakorlatilag a piaci változásoktól függő kötelezettségek, illetve jogosultságok miatt keletkező úgynevezett lebegő pénzáram fix kiadásra, illetve fix bevételre történő cseréjének a nyereségét adóztatja. A törvény az ilyen adóéveken túlterjeszkedő ügyleteknél a gördülő veszteségbeszámítást és az adókiegyenlítés módszerét is alkalmazza. Az Európai Unió bármely tagállamában működő szabályozott piac tőzsdéjére bevezetett értékpapír után fizetett osztalék adómértéke 10 százalék, amely mértéket már az osztalékelőlegnél is így kell figyelembe venni. Miután a törvény különös átmeneti rendelkezést erre vonatkozóan nem tartalmaz, a szabály már a 2008-as kifizetésekre is vonatkozik.

Ingatlan bérbeadása

Minden bizonnyal az eho-törvény szabályai tették szükségessé, hogy a személyijövedelemadó-törvény lehetővé tegye az ingatlan-bérbeadók számára, hogy ne csak az év végén, hanem már év közben, az adóelőleg megállapítása során alkalmazhassák az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a kifizetőnek év közben nem kell mindenképpen a bevétel 25 százalékát adóként levonni, hanem – a bérbeadó választása alapján – a költségnyilatkozat figyelembevételével, vagy a bevétel 90 százaléka szerint megállapított jövedelem után lehet a progresszív adótábla szerinti adót levonni.

Adómentességek

Az érdekképviseletek elvárásainak megfelelően emelkedik az étkezési hozzájárulás adómentes értéke, 2008-tól természetben 12 ezer forintig, jeggyel pedig 6 ezer forintig lehet támogatni az alkalmazottak havi étkezését. Megszűnik viszont az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége az áruminta kivételével. Az adómentesség jövőre csupán a reklámcélú árengedményre, visszatérítésre vonatkozik, beleértve a pontgyűjtő akciókat is. Adómentes lesz az önkormányzatok, társadalmi szervek, alapítványok, egyházak által szervezett társadalmi, kulturális, sport-, hagyományőrző vagy szabadidő-rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, elfogyasztott étel, ital, és a részvevők között kiosztott azonos értékű ajándék. Az ajándékok együttes összegénél az adómentesség korlátja a rendezvény összes költségének a 10 százaléka. A jövőben nem kell mindig módosítani az iskolakezdési támogatásra vonatkozó szabályokat ahhoz, hogy az adómentesen adható összeg emelkedjen. 2008-tól az adható összeg a minimálbérhez kötött, annak 30 százalékában maximált.

Társaságiadó-törvény

A társaságiadó-törvény változásait elsősorban a pontosítások jellemzik, és bár cél volt a versenyképesség javítása is, az ezt leginkább eredményező szabály csak az utolsó pillanatban, egy módosító indítvány hatására került be a törvénybe. A változások – a speciális módosításokon kívül – az egyéni vállalkozókra is vonatkoznak.

Nyereségminimum

Kedvező, és a 2007-es adóévre is alkalmazható szabály pontosítja a nyereségminimumra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Az adózóknak – többek között – akkor nem kell számolni a jövedelemminimummal, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár érte őket. Az eredeti rendelkezések úgy határozták meg az elemi csapást, hogy csak azt lehet figyelembe venni, amelynek mértéke eléri az előző évi évesített árbevétel 15 százalékát. Ha az adózót több alkalommal érte elemi csapás, akkor ezt az értéket is külön-külön kellett volna produkálni. A módosítás szerint a különböző elemi csapások okozta károk értékét összeadva lehet megállapítani, hogy alkalmazható-e a nyereségminimumra vonatkozó mentesség.

Fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék gyakorlatilag a kis- és középvállalkozások számára jelent igazán többlet beruházási forrást. A módosítás már a 2007. évi adókötelezettség megállapítására vonatkozóan is lehetővé teszi, hogy a fejlesztési tartalékot műemlékként nyilvántartott épület, építmény beruházására is fel lehessen használni. 2008-tól a jelenlegi 25 százalékról 50 százalékra emelkedik a fejlesztésitartalék-képzés lehetősége úgy, hogy a maximális összeg – az 500 millió forint – nem változik.

Ellenérték nélküli szolgáltatás

A számviteli törvény már 2007-től előírja, hogy az ellenérték nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értékét ki kell mutatni bevételként. Ezzel függ össze az a 2007-re visszamenőleges módosítás, hogy az ilyen szolgáltatás bekerülési értéke csökkenti az adózás előtti eredményt, míg a szolgáltatást nyújtónak meg kell növelnie vele az adóalapját.

Veszteség

Az engedélyköteles veszteség elhatárolására vonatkozó kérelmet a hatályos szabályok szerint az adóévre vonatkozó bevallás, önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. A gyakorlatban nem lehetett egységesen értelmezni, hogy önellenőrzéshez mellékelve kérhető-e az eredeti bevallásban már kimutatott – a jogvesztő határidő be nem tartása miatt nem engedélyeztetett – veszteség elhatárolása. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy önellenőrzéskor engedély csak az önellenőrzéssel feltárt veszteségre kérhető, ideértve azt az esetet is, ha a veszteség az önellenőrzés (ellenőrzés) okán válik utólag engedélykötelessé.

Az engedélykötelezettség számításakor beolvadás esetén is – az átalakulás más formájával azonosan – a jogelőd adókötelezettsége keletkezésétől kell az idő múlását figyelembe venni.

Kapcsolt vállalkozások

A kapcsolt vállalkozásoknak szigorú nyilvántartást kell vezetniük az egymás között alkalmazott árak meghatározásáról. Ez alól a kötelezettség alól – már 2007-re vonatkozóan is – a módosítás felmentés ad az olyan adózóknak, amelyekben az állam – közvetlenül vagy közvetve – többségi befolyással rendelkezik, azért, mert ezek az adózók jellemzően nem is tudják, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak. Nem kell a nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni – a közhasznú társaságokhoz hasonlóan – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságoknak sem. Természetesen ezeknek a vállalkozásoknak is módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket, ha egymás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötnek szerződést.

A kapcsolt vállalkozásoknak akkor is módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket, ha az új Gt. szabályai szerint természetben fizetnek osztalékot, és azt nem piaci áron értékelik. A módosítási kötelezettség a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékra, osztaléktartozásra is vonatkozik.

10 százalékos adómérték

A jövő évtől 16 százalék helyett 10 százalék lesz az adó mértéke az adóalap első 50 millió forintjáig, ha a vállalkozások teljesítik a foglalkoztatásra, a nyereségre és a tartalék képzésére vonatkozó feltételeket. A korábbi 5 millió forint adóalapig érvényesíthető kedvezőbb adómértékhez kapcsolódó szabályrendszer megszűnik, helyébe új elő- és utófeltételek lépnek. Az érvényesítés előfeltétele, hogy a vállalkozás rendezett foglalkoztatói körülményekkel rendelkezzen – például nem foglalkoztat "feketén" alkalmazottat, nem dolgoztat munkaszüneti napokon stb. -, az adóalapja az előző évben és az adóévben is érje el a jövedelemminimumot, adókedvezményt ne érvényesítsen, valamint – főszabályként – a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot.

A feltételek megtartásával legfeljebb 3 millió forint adó spórolható meg, amelynek azonban szabályozott a felhasználási lehetősége. Az elkülönítetten nyilvántartott összeget 4 adóév alatt kell felhasználni vagy beruházásra, vagy hiteltörlesztésre, vagy "nehéz munkavállalói helyzetben" lévő – csökkent munkaképességű, pályakezdő, korábban munkanélküli stb. – munkavállaló foglalkoztatási költségeire lehet költeni. A kedvezőbb adómérték biztosítása közösségi támogatásnak számít.

Általános forgalmi adó

Az uniós csatlakozáskor lett volna igazán fontos, de mostanra született meg az újrakodifikált áfatörvény, amely – a szándékok szerint – most már tényleg harmonizál a közösségi szabályozással. Ami a felületes szemlélő számára rögtön feltűnik, hogy a korábbi 77 paragrafusból álló törvény – a záró rendelkezésig – 259 szakaszra duzzadt. Ha pedig valaki bele-beleolvas a szabályozásba, akkor azt is észreveheti, hogy szinte nincs egyetlenegy olyan mondat sem, amely a korábbi áfatörvényből ismerős lenne. Az eddigi törvény jogos kritikája volt, hogy egy-egy szabály jellemzően konkrét jogügyletre született, amelyet utóbb egy hasonló, de mégis más jogügyletre már nehezen lehetett alkalmazni. A mostani szövegezés absztraktabb, szélesebben értelmezhető, ami egyben azt is jelenti, hogy alkalmazása – mind az adózótól, mind pedig az adóhivataltól – nagyobb felelősséget követel. Az átírt mondatok minden bizonnyal azt is eredményezik majd, hogy – a szembetűnő változások mellett – a gyakorlatban a vártnál több változás kerül majd felszínre. Ezt is figyelembe véve most csak a legfontosabb módosításokra térünk ki.

Hatályba léptető rendelkezések

Mint egy napilapot, az új áfatörvényt is érdemes hátulról kezdeni. Nemcsak azért, mert itt több törvény – például adózás rendje, eva, kulturális járulék vagy párttörvény – módosítását lehet megtalálni, hanem azért is, mert itt található az új rendelkezések hatálybalépésére vonatkozó szabályozás. Az egyértelmű, hogy a két törvényt együttesen nem lehet alkalmazni, és ha az ügylet a 2007. adóévet is érinti, akkor még a korábbi szabályok szerint kell eljárni. Akkor azonban, hogyha a 2007. adóévet is érintő ügyletekre az új szabályok kedvezőbbek, akkor az érintet adózók gondos mérlegelést követően közösen bejelenthetik, hogy már azokra a gazdasági eseményekre is a 2008-as törvényt alkalmazzák. A bejelentést 2008. február 15-éig kell megtenni, a határidő elmulasztása jogvesztő. Abban az esetben, ha ez a választás önellenőrzést is eredményez, akkor a módosításhoz önellenőrzési pótlék nem kapcsolódik.

Adóalanyok

Sorozat jellegű értékesítők

Az eddigiekhez hasonlóan főszabályként a gazdasági tevékenységet folytatók minősülnek áfaalanynak. Emellett – új elemként - adóalanyiságot eredményez, ha egy egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy építési telket vagy beépített új ingatlant értékesít sorozatjelleggel. Beépített új ingatlannak az az ingatlan (ingatlanrész) és a hozzá tartozó földrészlet számít, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy noha már használatba vették, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (a továbbiakban új ingatlan).

Sorozatjellegről akkor beszélünk, ha két naptári éven belül a negyedik vagy további építési telek és/vagy új ingatlan értékesítése történik meg. Ezt követően a további ingatlanértékesítések már adóalanyi minőségben történnek, és az áfa hatálya alá tartoznak. Ha a negyedik ingatlan értékesítésével adóalannyá váló személy a negyedik értékesítés évét követő három évig nem értékesít ingatlant, akkor elölről kell kezdeni a számolást, elölről kell alkalmazni a szabályokat. A sorozat jellegű értékesítésbe ugyan beleszámítódik, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek a kisajátítás miatti, illetve az öröklött ingatlan értékesítése.

Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság eddig is ismert volt az áfában, azonban a vonatkozó szabályok nem harmonizáltak a közösségi szabállyal, ugyanis jelentősen szűkítették az alkalmazhatóságot. 2008-tól bármely belföldi kapcsolt vállalkozás egybehangzóan és írásban kérheti a csoportos adóalanyiságot, amely az APEH engedélyével hozható létre. A szabály lényege, hogy a csoportban részt vevőknek megszűnik az önálló áfaalanyisága, így egyetlen adóalanyként viselkednek, tehát egy áfabevallást adnak be, amelyben a fizetendő és levonható adójuk együttesen szerepel. A csoporttagok – és azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek nem kívánnak részt venni a csoportban – a felmerült adófizetési kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. Fontos, hogy a csoporttagoknak az egymás közötti ügyletek után áfát nem kell fizetniük. A kérelmezés eljárási szabályait az új áfatörvényben módosuló adózás rendje tartalmazza, amely kitér az adószám, közösségi adószám megállapítására, felfüggesztése esetén a követendő eljárásra, valamint a soron kívüli bevallási kötelezettségre is.

A kérelmeket már az új áfatörvény kihirdetését követően is be lehet adni, ténylegesen alkalmazni azonban csak 2008. január 1-jét követően lehet.

Adófizetési kötelezettség

Általános szabály, hogy az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ha azonban a teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik, akkor a számla kiállítójánál adófizetési kötelezettség keletkezik, feltéve hogy egyébként ő az adó fizetésére kötelezett. A törvény lehetővé teszi az ellenbizonyítást is.

Az egyszeres könyvvitelt vezetők eddig 30 napos, míg a módosított teljesítési szemléletű költségvetési szervek 60 napos halasztásra voltak jogosultak, ha az ellenértéket nem fizették meg nekik. Az új szabályok szerint a halasztás a teljesítéstől számított negyvenötödik napon egységesen akkor is lejár, ha részben vagy egészen addig sem fizették meg az ellenértéket.

A törvény megfogalmazása szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, azaz nem kell áfát fizetni, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot apportálja, feltéve hogy a szerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik.

Adómentességek

Az új törvény nem használja a tárgyi adómentes kifejezést, sőt, teljesen elhagyja az SZJ-számra hivatkozott 2. számú melléklet szerinti felsorolást. A rendelkezés logikája szerint vannak valódi adómentességek, amelyekhez egyébként adólevonási jog is kapcsolódik, és vannak nem valódi adómentes ügyletek, amelyekkel kapcsolatban nem lehet élni a levonási joggal.

Nem valódi adómentességek

A nem valódi adómentességek között tételesen fel vannak sorolva azok a tevékenységek, amelyek közérdekű jellegűnek számítanak, de csak akkor, ha az adóalany közszolgáltatónak számít. A közszolgáltató személy definíciója egyrészt tartalmazza a nevesített szervezeteket (például költségvetési szerv), másrészt szervezeti formától függetlenül a meghatározott tevékenységet végzőket (például társadalombiztosítási tevékenység), harmadrészt pedig az egyéb törvényi feltételeknek megfelelő nonprofit jellegű szervezeteket is. Emellett adómentes jó néhány felsorolt tevékenység, amely egyéb sajátos jellegére tekintettel élvez mentességet. Itt szerepel például a biztosítási szolgáltatás, egyes pénzügyi szolgáltatások, a tagsági jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése, vagy az ingatlanra vonatkozó adómentességi szabályok. Új szabály, hogy az ezekhez az adómentes tevékenységekhez beszerzett és kizárólag azokhoz használt termékek értékesítése után nem kell áfát fizetni.

Ingatlan értékesítése, bérbeadása

Jelentős változás következik be az ingatlanok áfabeli helyzetében. Az egyik legfontosabb változás, hogy az ingatlanok értékesítése, bérbeadása tekintetében a továbbiakban nincs jelentősége annak, hogy lakóingatlanról vagy egyéb ingatlanról van-e szó. A lakóingatlan megkülönböztetése már csak a tételes levonási tiltások esetén releváns.

2008-tól az ingatlanokat a következő csoportokba érdemes sorolni:

- építési telkek, amelyeknek az értékesítése kötelezően adófizetést von maga után,

- beépítetlen ingatlan az építési telken kívül, amelynek az értékesítése adólevonási joggal nem párosulóan adómentes,

- a rendeltetésszerűen használatba még nem vett beépített ingatlan, amelynek az értékesítése adóköteles,

- a használatba vett olyan beépített ingatlan, amelynél a jogerős használatba vételi engedély és az értékesítés között még nem telt el 2 év, itt az értékesítés kötelezően adóköteles,

- eddig nem említett beépített ingatlan, amelynek az értékesítése adómentes.

Azoknak az ingatlanoknak az értékesítésére, amelyek főszabályként adómentesek, válaszható az adófizetési kötelezettség is, ettől a választástól a választást követő ötödik adóévig nem lehet eltérni.

A felsorolt ingatlantípusok mindegyikének a bérbeadása adómentes szolgáltatás, kivéve a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást, a közlekedési eszköz elhelyezését, parkolásának biztosítását célzó bérbeadást, az ingatlannal tartósan összekötött gép bérbeadását, valamint a széf bérbeadását. Az adómentes ingatlan-bérbeadást 2008-tól adókötelessé lehet tenni, mégpedig az adózó választása alapján.

Fontos, hogy az ingatlanokkal kapcsolatosan csak minden értékesítésre és/vagy minden bérbeadásra választható az adókötelezettség, arra nincs lehetőség, hogy például az adóalany adómentesen adja bérbe a beépítetlen földjét, míg a beépített egyéb ingatlan bérbeadása után adót számoljon fel. Az adókötelessé tételt már az új áfatörvény kihirdetését követően be lehet jelenti az APEH-hoz, alkalmazni természetesen csak 2008-tól lehet.

Adófizetésre kötelezettek

Az áfában továbbra is főszabály, hogy adófizetésre a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalany kötelezett. Az uniós irányelv azonban lehetővé teszi több esetben is azt, hogy az egyes tagállamok engedély nélkül az ún. fordított adózást alkalmazzák. A fordított adózás lényege, hogy az értékesítő nem számít fel áfát a számlában, hanem itt utal arra, hogy az adót a beszerző köteles megfizetni. A beszerző a nettó összegre felszámítja az adót, és – ha egyébként a törvényi feltételek megvannak – ezt az áfát még ugyanabban az adóelszámolási időszakban levonásba is helyezheti. A szabály természetesen csak akkor alkalmazható, ha az értékesítő és a beszerző is belföldi adóalany, és egyiküknek sincs olyan jogállása, amelynek alapján az adó fizetése nem lenne követelhető. E tekintetben adó fizetésére kötelezhető az evás adóalany is. A fordított adózás alkalmazásához szükséges eljárási szabályokról csak annyit mond a törvény, hogy az érintettség valószínűsítése mellett bármelyik fél kérheti mind a többi érintett felet, hogy nyilatkozzon, mind pedig az állami adóhatóságot, hogy tájékoztasson a belföldi adóalanyiságról és a szerződő fél áfabeli jogállásáról.

Miután a hulladékértékesítésre bevezetett fordított adózás jótékonyan hatott az áfa-visszaélések csökkenésére, így 2008-tól még néhány ügyletnél az adót a beszerző adóalanynak kell majd megfizetni. Így a jövőben nem szerepel majd a számlában áfa az építési szerződés alapján történő ingatlan átadásakor, az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetén, valamint mindezekhez a termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetén.

A fordított adózás érvényesül a hulladéktermékek értékesítése, az adós és hitelező között a dologi biztosíték értékesítése, valamint a felszámolási vagy más fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany termékértékesítése esetén is. Ez utóbbi esetben akkor kell a fordított adózást alkalmazni, ha a vállalkozás tárgyi eszközét értékesítik, vagy az egyéb termék értékesítésének a szokásos piaci ára a 100 ezer forintot meghaladja. Abban az esetben, ha az egyébként adómentes ingatlan értékesítésére az adóalany az adókötelezettséget választotta, akkor az adóalanynak történő értékesítésnél ilyenkor is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

Adólevonás

Az adólevonási jog főszabályként akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Akkor azonban, ha az értékesítő halasztásra jogosult adóalany, és az ellenértéket készpénzzel fizették meg, akkor a levonási jog nem az ellenérték megfizetésével azonos időpontban, hanem az ügylet teljesítési időpontjában keletkezik. Az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító ügyletekkel kapcsolatos inputáfát továbbra is tételesen el kell különíteni. Amennyiben erre a dolog természeténél, használatánál, jellegénél fogva nincs lehetőség, akkor a megosztást egyéb – konkrétan körül nem írt módszerrel – is meg lehet határozni. A feltétel annyi, hogy az alkalmazott módszerrel pontosan megállapítható legyen az adólevonásra jogosító értékesítéseknek betudható, részben levonható adó. Ilyen módszer hiányában kell a – most már 5. sz. – mellékletben foglalt számítási módszert használni.

Tételes levonási tiltások

Az áfadirektíva engedte szabály alapján megmaradnak azok a tételes tiltások, amelyek esetében az áfa nem vagy korlátozva vonható le, függetlenül attól, hogy az a gazdasági tevékenységet szolgálja-e vagy sem. Sőt! A jövőben nemcsak a személygépkocsi, jacht, egyéb sport-, vagy szórakozási célú vízi közlekedési eszköz beszerzésekor felszámított adót nem lehet levonni, hanem az ezek bérbevételét terhelő áfát sem. Csak akkor vonható le a bérleti díj áfája, ha a szolgáltatást az adóalany saját nevében, de más javára veszi igénybe.

Különös levonási tiltás az ingatlanok közül kizárólag a lakóingatlanhoz kapcsolódik – fogalma megegyezik a régi fogalommeghatározással -, így nem vonható le a lakóingatlanhoz kapcsolódó áfa, valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához igénybe vett termék és szolgáltatás adója, illetve a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó adó sem. A lakóingatlanhoz kapcsolódó áfa akkor válik levonhatóvá, ha továbbértékesítési céllal szerzik be, illetve túlnyomórészt bérbeadással hasznosítják, és egyébként választották az adómentesség helyett az adófizetést. Túlnyomó rész alatt egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában a legalább 90 százalékos teljesülés értendő.

Az építéshez, felújításhoz kapcsolódó beszerzések adója levonhatóvá akkor válik, ha a beszerzés vagy továbbértékesítési célt szolgál, vagy a szolgáltatást saját név alatt más javára rendelték meg.

Az a személy, aki a meghatározott ingatlanok sorozat jellegű értékesítése miatt válik adóalannyá, lakóingatlan esetében is élhet az adólevonási jogával. A levonási jog tárgyi feltétele ekkor az adóalannyá válást megelőzően keletkezett a tulajdonos vagy jogelődje nevére szóló okiratok megléte.

Tárgyi eszközök speciális szabálya

Továbbra is szabály, hogy tárgyi eszközök tekintetében utólagos korrekciót kell végezni akkor, ha a levonható adó összegét meghatározó tényezők az eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest jelentősen megváltoznak. A figyelési időszak ingatlanok esetében 10 évről 20 évre nő, a kiigazítást pedig már akkor el kell végezni, ha a különbözet összege abszolút értékben eléri vagy meghaladja a tízezer forintot.

Adó-visszaigénylés

Teljesen megváltozik az adó-visszaigénylés áfabeli rendje, a továbbiakban nem függ sem a bevétel nagyságától, sem az esetleges beruházás mértékétől. 2008-tól a törvény a bevallás gyakorisága alapján differenciált negatív különbözet nagyságához köti a visszaigénylés lehetőségét. Az adóalany akkor kérheti a visszatérítést, ha az adómegállapítási időszak negatív adókülönbözetének összege abszolút értékben eléri vagy meghaladja: havi bevalló esetén az egymillió forintot, negyedéves bevallónál a 250 ezer forintot, éves bevalló esetében pedig az 50 ezer forintot. Ezeket az értékhatárokat úgy is lehet teljesíteni, hogy több elszámolási időszak megszakítás nélküli negatív különbözetét előjelhelyesen göngyölíti az adóalany.

Természetesen a jövőben is figyelni kell a megfizetettségre, kivéve a közösségi beszerzések, a termékimport, a fordított adózás alá eső ügyletek, valamint az igénybevevő időfizetésével járó ügyletek esetét. Az új visszaigénylési szabályokat már a 2008-ban beadandó, 2007 valamely elszámolási időszakáról szóló bevallásban is alkalmazni lehet, ha az erre irányuló választását az adózó előzetesen bejelenti.

Külön jogszabályban rögzített áfaszabályok

Az új áfatörvény egyik legfontosabb jellemzője, hogy maga tartalmazza az eddig különböző kormányrendeletekben meglévő különös áfaszabályokat (például diplomáciai testületek, külföldi vállalkozók adó-visszatérítése stb.), ezzel összhangban hatályukat vesztik ezek a kormányrendeletek, és az egyébként szükséges részletes eljárási szabályokat pénzügyminisztériumi rendeletek fogják tartalmazni.

Számlázás

Továbbra is számlát kell kiállítani a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak a termékértékesítésekről, a szolgáltatásnyújtásokról, valamint az előlegről. Ez utóbbitól akkor lehet eltekinteni, ha az előleg nem adóalanytól származik, és a vevő nem kéri a számlát. Tételes szabály rögzíti, hogy a számlát a teljesítéskor, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kibocsátani. Ugyanazon eladó és ugyanazon vevő közötti rendszeres gazdasági eseményekről úgynevezett gyűjtőszámlát is ki lehet állítani, írásos megállapodás alapján legkésőbb a kibocsátóra vonatkozó adómegállapítási időszak végén. Könnyítés, hogy a nem valódi adómentes értékesítések esetén lehetőség van számla helyett bármely számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal kísérni a gazdasági eseményt. A nem adóalany készpénzes vásárlónak – ha nem kér számlát – nyugtát kell kibocsátani. Dönthet úgy is az adóalany, hogy minden vevőjének számlát állít ki, és ha ezt az adóhatósághoz előzetesen bejelenti, akkor mentesül a pénztárgép használata alól.

Számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható. Az EDI rendszerben előállított elektronikus számlák kontrolljaként viszont havi rendszerességgel összesítő jelentést is kell készíteni, amit papíralapon kell megküldeni a vevőnek. A számla – főszabály szerint – magyar nyelven állítható ki, de használható a vevő írásos beleegyezésével bármely más élő nyelv is. Ebben az esetben azonban a kibocsátónak saját költségén kell gondoskodni a hiteles magyar fordításról, ha az adóhatóság ezt az ellenőrzés során megköveteli.

Speciális rendelkezések

Az alanyi adómentességgel kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy a választás értékhatára 5 millió forintra emelkedik. Új lehetőség, hogy ha az alanyi adómentesség időszakában egy utólagos módosítás hatására csökken az adómentességet megelőző időszakban keletkezett levonható adó, akkor a módosításra alanyi mentesként is van lehetőség.

A mezőgazdasági termelőket érintő fontos módosítás, hogy a kompenzációs felárat csak akkor lehet alkalmazni, ha az értékesítő regisztrált, tehát adószámmal rendelkező adóalany. Ha termék felvásárlója nem belföldi adóalany, akkor a mezőgazdasági termelőnek magának kell az értékesítésről a számlát kiállítani.

Az utazásszervezésre vonatkozó árrésadózást nem csupán a legalább kétkomponensű utazási csomag szolgáltatása esetén kell alkalmazni, hanem minden önálló szolgáltatás is megalapozza a különleges adózási mód alkalmazását. Nagyon fontos, hogy megszűnik az önálló pozíciószámonként számított árrés alkalmazása, ezért az adóalany köteles 2007. december 31-én az adott pozíciószám alá eső utak számítását lezárni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem