×

Vállalati foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 115. számában (2007. november 15.)
Miközben a szaktárca vezetője szerint az idén tovább bővült a vállalkozások foglalkoztatási potenciálja, a munkaadók és a szakszervezetek úgy látják: hiába jó szándékúak az új támogatási konstrukciók, foglalkoztatásbővítő hatásuk kérdéses. A munkaerőpiac stagnál, s az adó- és járuléktörvények sem javítanak a cégek költségviselő képességén, illetve versenyképességén, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz érdemi változás a foglalkoztatás bővülésében.

Beváltak az új támogatási konstrukciók

Az év első feléről rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az idén tovább bővült a vállalkozások potenciálja, jóllehet a munkahelyteremtés üteme csökken a második fél évben az elsőhöz képest – mondta lapunknak Lamperth Mónika. A szociális és munkaügyi miniszter szerint az úgynevezett intézményi statisztika – a legalább ötfős vállalkozásoknál alkalmazásban állók számát tekintve – a vállalati szektorban 0,4 százalékos mérséklődést mutatott ugyan, ezt azonban a közszféra létszámcsökkentése okozta. A versenyszférában ugyanis 0,9 százalékkal bővült az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbihoz képest, míg a közszféra létszámcsökkenése az első fél évben 4,6 százalékot tett ki.

Ezen adatok szintén azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság munkahelyteremtő képessége stabil - jelentette ki a szaktárca vezetője. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös előrejelzést készített, amely szerint idén várhatóan 30-35 ezerrel növeli a versenyszféra a munkahelyek számát. Az első félévi adatok az előrejelzésnek megfelelően alakultak.

A munkaerőmozgást befolyásoló tényezőket elemezve a tárcavezető megállapította, hogy az új támogatási konstrukciók egyértelműen kedvező hatásúak a munkaerőpiacra. A kkv+ program keretében például több mint tízezer vállalkozás közel 15 ezer munkahelyet teremtett; s ezek tartós, legalább 2 éves foglalkoztatást garantálnak a résztvevőknek. A Start-program keretében eddig mintegy 40 ezer pályakezdő fiatal támogatott munkaerő-piaci integrációja valósult meg.

A kormány az uniós forrásokból is nagy összegeket fordít foglalkoztatásbővítésre. E célokra a 2007-2013-as időszakban több mint 450 milliárd forint jut a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Az előzetes számítások szerint csak az uniós forrásokat figyelembe véve a következő két esztendőben évente mintegy 200-250 ezer álláskereső támogatására, illetve a foglalkoztatási programokba történő bevonására kerülhet sor. A munkaerő-kereslet élénkítését célzó támogatások, mint például a járulékkedvezményt nyújtó konstrukciók, a bértámogatások, a közjellegű foglalkoztatás vagy a direkt munkahelyteremtés, a foglalkoztatási szint azonnali emelkedését eredményezik – hangsúlyozta a miniszter. Ezzel szemben a kínálati oldalon alkalmazott eszközök, amelyek a munka világába történő be- és visszalépést segítik elő elsősorban a hátrányos helyzetű rétegek számára, többnyire nem azonnal, hanem átmeneti idő után, közvetetten éreztetik hatásukat. Ilyen például a Lépj egyet előre! program, vagy az egyéb képzési támogatások és komplex munkaerő-piaci programok.

Lamperth Mónika elmondta: a foglalkoztatáspolitikai támogatások feltételeinek kialakításakor a jövőben is fontos szempontnak tekintik a részmunkaidő ösztönzését; például a most bevezetett új Start-programok esetében is lehetővé teszi a szabályozás a részidőben történő munkavállalást.

Ami a közeljövő feladatait illeti: a kormány stratégiájának középpontjában 2006-2008 között a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll, ami megalapozhatja a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. A kiigazítás időszakában az a cél, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen.

A miniszter szerint azzal, hogy 2006-ban átalakult a szakképzés irányítási rendszere, felgyorsulhat a szakképzés foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása. A szakképzés tartalmi fejlesztésének jól érzékelhető eredményei vannak: a létrehozott területi integrált szakképzési központokban már az új OKJ-nak és az új szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok. A reformfolyamat azonban ezzel nem zárult le; a szakképzés újabb nagy átalakulás előtt áll, lehetővé téve a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő fejlesztését – mondta Lamperth Mónika.

A foglalkoztatásban nem lesz érdemi változás

A munkaerőpiac gyakorlatilag stagnál, s a jövő évi bértárgyalásokra vonatkozó kormányzati előterjesztésből is látható, hogy a kormány 2008-ban sem számol komolyabb létszámnövekedéssel – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint "kivárási helyzet" van, több vállalkozói fórumon is kiderült, hogy aktív munkaerő-piaci mozgás nem mérhető. A valamilyen okból kieső munkavállalókat a cégek ugyan pótolják, de a VOSZ érdekkörében, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál jelentős munkaerő-felszívás nem tapasztalható. Ugyanakkor megjelent a strukturális munkanélküliség: a "legdepressziósabb", az állástalanságtól leginkább sújtott körzetekben is előfordul, hogy bizonyos szakmákban "hiánycikk" a legalább közepes színvonalú technológiák kezelésére alkalmas szakember. Ez elsősorban a fémipari, forgácsolószakmákra jellemző, ahol már számítógépes ismeretre is szükség van. Emiatt előfordul, hogy bár van megrendelés, gyártósorokat kell leállítani. Félő, hogy tovább romlik a helyzet azzal, hogy a tanműhelyeket, a gyakorlati képzést felszámolják, mert még kevesebb fiatalt lehet majd bizonyos intelligenciát, szakmai tudást és képességet feltételező, jó szakmákra kiképezni. A főtitkár azt prognosztizálja, hogy a százezres nagyságot is eléri a hiány jól képzett szakmunkásból. Szerinte az adó- és járuléktörvények sem adnak okot az optimizmusra, mert nem javítanak a vállalkozások költségviselő képességén és versenyképességén, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz érdemi változás a foglalkoztatás szintjében. Egy magát versenyképtelennek érző, szkeptikus hangulatban lévő vállalkozó nem azon töri a fejét, hogy munkahelyet teremtsen, több embert felvegyen, ugyanakkor a 2008-as makrogazdasági számok sem mutatnak semmiféle kitörést e területen - fogalmazott a szakember.

A vállalkozóknak rossz a szájízük az élőmunkaterhek növekedése, főleg a szakmunkás garantált minimálbér további emelése miatt is. Mára elhaltak azok az ígéretek, amelyek a terhek csökkenését jelentették volna, mint például az eho megszüntetése. Ezek mind olyan körülmények, amelyek nem segítik elő, hogy a munkaadók további, a foglalkoztatás bővítésével járó élőmunkaterheket vállaljanak. Várhatóan nagyon törékeny pályán mozog jövőre a magyar gazdaság, ami negatívan hat a foglalkoztatás alakulására, az inaktivitás helyzetére, és megjelenik a nyomott bérekben is – jelentette ki a főtitkár.

Az európai mezőny végén kullogunk

Azt gondolnánk, hogy a megszorító intézkedéseknek közvetlen hatásuk lesz a foglalkoztatásra, ezzel szemben Magyarországon közel egy évtizede nincs jelentős változás a foglalkoztatás szintjében. Továbbra is az európai mezőny végén kullogunk. A velünk együtt, illetve az utánunk csatlakozó államok közül Lengyelországban van alacsonyabb foglalkoztatási mutató, mint nálunk - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

Ha a foglalkoztatottak számának változását ágazatonként vizsgáljuk, akkor sem látható, hogy a magas élőmunka-költségű szektorokban a béreket terhelő magas járulékok miatt szűkülne a foglalkoztatás – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A vállalkozások ilyen jellegű terhei a tavalyi megszorítás nyomán egyáltalán nem nőttek. (A probléma az volt, hogy a korábban megígért csökkentés elmaradt.) Ágazatonként az látszik, hogy a foglalkoztatás az iparban enyhén nő, a szolgáltatásban csökken. Ha a szolgáltatási szektor adataiból kivesszük a jelentős csökkenést mutató közszféra számait – ahol a megszorítások elbocsátásokat jelentettek -, akkor e területen sincs csökkenés a foglalkoztatásban.

Pataky Péter úgy véli: az új támogatási konstrukciók jó szándékúak és jelentős ráfordítást igényelnek, foglalkoztatásbővítő hatásuk azonban kérdéses. Új munkahely nem jön létre ezek hatására. Új állás akkor lesz, ha a vállalkozás meglévő kapacitása kevés a piaci igények kielégítésére. A támogatási konstrukciók arra jók, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását segítse. Amikor egy munkaadó munkaerő felvételéről dönt, akkor mérlegeli, hogy megéri-e pályakezdőt, idősebb munkavállalót vagy gyesről visszatérő szülőt alkalmaznia, mert a támogatásnak köszönhetően kisebb költséggel jár.

A kormány következetesen kívánja továbbvinni a stabilizációs programot, a gazdaság számára pedig a versenyképesség javulása a fő cél. A szakszervezetek viszont azt akarják elérni, hogy a foglalkoztatás az eddiginél fontosabb szempont legyen. Noha az érdekvédők munkahelyet nem tudnak teremteni, részesei lehetnek a képzés, átképzés és szakképzés gazdasági igényeknek megfelelő átalakításában. Ebben a szakszervezetek aktív szerepet vállalnak. Összhangba kell hozni a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, mert ma ez nincs meg.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem