×

Társaságiadó-kedvezmények

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 111. számában (2007. június 14.)
A magyar vállalkozások működőképességét, versenyképességét sokféle gazdaságpolitikai eszközzel lehet javítani, ezek sorában szerepelnek a különböző támogatások, valamint a társaságiadó-törvényben rögzített adókedvezmények is.

Bár társasági adó szempontjából még nincs közösségiadó-harmonizációs kötelezettség, az uniós alapelvek betartása érdekében az adókedvezmények szabályozása és igénybevétele során külön is figyelni kell a különböző irányelvekben, közösségi rendeletekben foglalt kiegészítő szabályokra.

Cikkünkben a támogatások általános ismertetésén túl kitérünk a kis- és középvállalkozások fogalmi meghatározására, valamint a legfontosabb adókedvezmények 2007-től alkalmazandó szabályaira.

Vállalkozások támogatásáról általában

A támogatások uniós vagy hazai forrásból származhatnak. Uniós tagságunkat megelőzően az előcsatlakozási alapokból kaphattak a gazdálkodók támogatást, a csatlakozást követően pedig jogosulttá váltak a strukturális alapokból és a kohéziós alapból finanszírozott támogatás igénybevételére.

A strukturális alapok célja az elmaradott régiók támogatása, idetartozik:

- az Európai Szociális Alap, amely – mint a neve is mutatja – foglalkoztatáspolitikai célokra vehető igénybe,

- az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, amelynek célja a mezőgazdaság modernizációja,

- az Európai Regionális Fejlesztési Alap feladata a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági szerkezetváltás támogatása,

- a Halászati Alap pedig a halászatot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipart támogatja.

- a Kohéziós Alap célja a legszegényebb tagállamok támogatása. Az alap közlekedési és környezetvédelmi projekteket támogat.

A támogatások feltétele

A támogatások nyújtásának feltétele, hogy nemzeti forrásból is finanszírozzák a beruházást, valamint általában szükséges, hogy a pályázó saját forrással is rendelkezzen.

Vissza nem térítendő és kamattámogatás, garanciadíj-támogatás

A pályázatok útján elnyert támogatások általában vissza nem térítendő állami támogatásként jelennek meg, de ismert forma a kamattámogatás és a garanciadíj-támogatás is.

A támogatásokhoz kapcsolódó bankok szerepe

A támogatásokhoz kapcsolódóan az uniós szervezetek szintjén központi szerepe van az Európai Beruházási Banknak, mely hazánkban a Magyar Fejlesztési Bankkal áll kapcsolatban, de fontosak a kereskedelmi bankok is, amelyek a programok tényleges végrehajtói.

Hazai támogatási források

A hazai pályázati rendszer finanszírozása csak hazai forrásból történik, és így természetesen nincs nemzetközi kontroll. A pályázatokat a minisztériumok írják ki, a legtöbbet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, de lényegesek a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásai is.

Kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások meghatározása

Az adózásban különleges lehetőségekkel élhetnek a kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságiadó-alanyok, ezért fontos ezen fogalmak meghatározása.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerint középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek az éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nem több, és az összes foglalkoztatotti létszáma 10 fő alatt van. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat, közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.

Az euróban megadott összegen az annak megfelelő – az MNB által megállapított deviza-középárfolyamon átszámított – forintösszeg értendő, amelynél a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérlegfordulónapon), illetve újonnan alapított vállalkozás esetén a megelőző naptári év utolsó napján érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

E mutatókat elsődlegesen az utolsó konszolidált éves beszámoló, annak hiányában az éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb volt, az adatokat éves szintre kell vetíteni, újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti tervet kell figyelembe venni.

Az önálló, partner és kapcsolódó vállalkozás fogalma

A Kkv-tv. új fogalmakat is használ: az önálló, partner és kapcsolódó vállalkozás fogalmát. Az önálló vállalkozás a besoroláshoz szükséges mutatókat saját nyilvántartása alapján határozza meg. A partner vagy kapcsolódó vállalkozással rendelkező vállalkozás a konszolidált éves beszámolója, ennek hiányában a nyilvántartása alapján megállapított adatokhoz hozzáadja a partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások arányosan növelt adatait, illetve hozzáadja a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások teljes adatait, ha azok a konszolidált beszámolóban nem szerepelnek.

A partnervállalkozás adatait az összesítés során a tőkeérdekeltség, illetve a szavazati jog arányában – a kettő közül a nagyobb aránnyal számolva -, míg keresztrészesedés esetén a magasabb százalék figyelembevételével kell számolni. Abban az esetben, ha a mutatók összesített értéke túllépi a besorolási kategória felső határát, akkor egyik vállalkozás sem sorolható be az adott kkv-kategóriába.

A Kkv-tv. meghatározza azt is, hogy e jogszabály alkalmazásában mely szervezetek minősülnek vállalkozásnak, így többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű-társulat, az erdőbirtokossági társulat. Nem tartoznak a kedvezményezettek közé a társaságiadó-alanyok közül a nonprofit szervezetek (pl. alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek), az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak és a külföldi vállalkozók.

Támogatások minősítése

A kis- és középvállalkozások számára a társasági adóban biztosított adókedvezmények értéke – az adózó választása szerint – az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy az ún. csoportmentességi EK-rendelet szerinti támogatásnak minősülnek. De minimis támogatásnak minősülnek – az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti – egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások. Minden egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az érvényesítendő támogatás megszerzése időpontját megelőzően igénybe vett, igénybe veendő de minimis támogatások együttes összegét. Az adózó azonban dönthet úgy, hogy a kedvezményt nem de minimisként, hanem az ún. csoportmentességi EK-rendeletnek megfelelően érvényesíti.

Fejlesztési adókedvezmény

A társaságiadó-törvény szerinti fejlesztési adókedvezmény szabályozása 2007. január 1-jétől változott. A szabályozás módosítását az indokolta, hogy a támogatások vonatkozásában megszületett a 2007-2013-ra szóló új regionális EU-iránymutatás, valamint az 1628/2006/EK bizottsági rendelet.

Adókedvezményben részesíthető beruházások

Fejlesztési adókedvezmény az alábbiakban felsorolt beruházásokhoz vehető igénybe:

- jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

- külön kormányrendeletben meghatározott, kedvezményezett települési önkormányzat területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételének megteremtését szolgáló beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, önálló környezetvédelmi beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,

- alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, amelyet felsőoktatási intézmény, az MTA vagy kutatóhely kezelésében lévő területen helyeznek üzembe, vagy üzemeltetnek,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, film- és videógyártást szolgáló beruházás,

- munkahelyteremtést szolgáló beruházás.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének általános és az egyes kedvezményekhez kapcsolódó speciális feltételei vannak.

Általános feltételek

Általános feltétel, hogy az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az igénylő legalább 25 százalék saját forrással rendelkezik, de ez a szabály nem vonatkozik a munkahelyteremtő beruházásra. Üzembe kell helyezni a beruházás részét képező tárgyi eszközöket és immateriális javakat, és ezeket a nagyvállalkozásnak öt évig, a kis- és középvállalkozásnak pedig három évig az érintett régióban kell használnia.

Az adózónak az adókedvezmény igénybevételét, vagy ennek bejelentését a beruházás megkezdése előtt meg kell tennie. Ha a vállalkozás közvetlen támogatást is igényel, akkor a beruházás az illetékes hatóság elvi jogosultságról szóló visszaigazolásának kézhezvétele után kezdhető meg.

Fontos feltétel, hogy az adózó sem az igényléskor, sem a kötelező üzemeltetési időszak alatt ne álljon felszámolás, végelszámolás alatt, és nem lehet úgynevezett nehéz helyzetben lévő társaság sem. Nehéz helyzetben lévőnek az a társaság minősül, melynek saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőke felét. A társaság nem jogosult a kedvezményre, ha a kérelem vagy a bejelentés benyújtásától a kedvezmény igénybevétele alatt adótartozás miatt végrehajtási eljárást indítanak, kivéve, ha a megindított végrehajtási eljárás keretében fizetési kedvezményt engedélyeztek, amelynek feltételeit az adózó betartja. Az adózó akkor is elveszíti a kedvezményhez való jogát, ha munkavállalót bejelentés vagy munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, amely miatt jogerősen bírság fizetésére kötelezték.

Speciális feltételek

A jelenértéken 3 milliárd és 1 milliárd forint értékű beruházás igénybevételének speciális feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 150 fővel (1 milliárd forint értékű beruházás esetén 75 fővel) meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy az elszámolt évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér hatszorosával, kedvezményezett esetben háromszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.

Önálló környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményt csak olyan társaság igényelhet, amelynek adókötelezettsége legalább öt éve fennáll.

Filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmény további feltétele, hogy az adózó az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő V. kategóriába tartozó filmet.

Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy nagyvállalkozásnak a munkahelyeket öt évig, a kis- és középvállalkozásoknak három évig fenn kell tartaniuk. További feltétel, hogy az adókedvezmény igénybevételét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben az új munkakörök 20 százalékát pályakezdőkkel kell betölteni, valamint feltételként szerepel az átlagos állományi létszám növelése is, mely a vállalkozás típusától és a beruházás helyétől függően változik.

Az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó eljárási szabályok

Az adókedvezmény két módon vehető igénybe: az adózó maga állapítja meg az adókedvezmény mértékét, de azokban az esetekben, amikor az elszámolható költség több mint 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg, akkor az adókedvezmény kérelem alapján a pénzügyminiszter által hozott határozat szerint vehető igénybe.

Adókedvezmény – kérelemre

A kérelmet a kormányrendelet által meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz. A benyújtott kérelmek elbírálása során a Pénzügyminisztérium más minisztériumot is megkereshet, illetve kikérheti az Európai Bizottság véleményét is, ez esetben az eljárás felfüggesztésre kerül. Gyakorlati szempontból fontos tudnivaló, hogy a kérelem díjköteles, és részletfizetés vagy halasztás nem engedélyezhető.

Adatszolgáltatási kötelezettség a Pénzügyminisztériumhoz

Azokban az esetekben, amikor az adókedvezmény igénybevételéhez nem szükséges kérelem, a kedvezmény érvényesítőjének akkor is be kell jelentenie a kormányrendeletben meghatározott adatokat a Pénzügyminisztériumhoz.

Fontos, hogy a bejelentésnek a beruházás megkezdése előtt meg kell történnie, a késedelmes bejelentés esetén nem terjeszthető elő igazolási kérelem, továbbá a beruházás megkezdése után a bejelentés nem egészíthető ki és nem módosítható.

Az adókedvezmény igénybevételének határideje

Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben (vagy a beruházás üzembe helyezésének adóévében) és az azt követő kilenc adóévben vehető igénybe, de legfeljebb a bejelentés vagy a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévig érvényesíthető.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A társaságoknak azokban az adóévekben, amelyekben az adókedvezményt igénybe veszik, adatszolgáltatási kötelezettséget is kell teljesíteniük, emellett a beruházás keretében üzembe helyezett tárgyi eszközökről, immateriális javakról külön nyilvántartást kell vezetni.

A kedvezmény mértéke

A fejlesztési adókedvezmény mértékének meghatározásánál fontos szerepe van a támogatási intenzitás mértékének, melyet a 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30. §-a szabályoz. Ugyanis az adókedvezmény – amely legfeljebb az adó 80 százalékáig terjedhet – és az egyéb állami támogatás összege nem lehet több, mint az összes költség és a támogatási intenzitás szorzata.

Ha az adózó kisvállalkozás, akkor a támogatási intenzitás 20, ha középvállalkozás, akkor 10 százalékponttal növelt összeg, de ez a kedvezmény nem vonatkozik a szállítási ágazatba tartozó gazdálkodókra. A beruházáshoz kapcsolódó tanulmány és tanácsadáshoz kapcsolódó költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék. Nagyberuházásokhoz kapcsolódóan a támogatási intenzitás jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig 100 százalék, 50 és 100 millió euró közötti részre 50 százalék, 100 millió euró feletti részre 34 százalék.

Adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele

A törvényi szabályozás szerint, ha az adózó az adókedvezmény igénybevételének valamelyik feltételét nem teljesíti, akkor a kedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, kivéve, ha a feltétel teljesítését vis maior akadályozta meg.

Beruházási adókedvezmény

Nagyberuházók kedvezménye

A 3 milliárd forintot meghaladó értékű termelést szolgáló beruházásra és a 10 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházásra vonatkozó – egyébként az adó 100 százalékáig terjedő - adókedvezmény legutoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe, amennyiben a beruházás még 2002. december 31-ét megelőzően megkezdődött.

A termelést szolgáló beruházás kedvezménye csak akkor érvényesíthető, ha a vállalkozás a beruházást olyan térségben helyezi üzembe, amely a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek minősül, vagy a megyében az év decemberében mért munkanélküliségi mutató meghaladja a 15 százalékot, és itt is van a székhelye vagy telephelye.

A kedvezmény érvényesítésének adóéve

A kedvezményt csak az üzembe helyezést követő adóévben lehet érvényesíteni, az ezt követő második évtől csak akkor, ha a vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma 100 fővel emelkedik a beruházás megkezdését megelőző évhez képest.

2007-től a 10 milliárd forintos beruházás kedvezménye abban az adóévben vehető igénybe, amelyben a vállalkozás által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát. A korábbi szabályok szerint a létszámnövekedést először a beruházás üzembe helyezését követő második adóévtől kezdve kellett teljesíteni. A változás azokat a beruházásokat érinti, amelyeket 2006-ban vagy ezt követően helyeznek üzembe.

Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye

A vállalkozások fejlesztését a beruházási hitel kamatkedvezménye 2001. január 1-jétől szolgálja. A fent részletezett Kkv-tv. szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. 2004 előtt kötött szerződéseknél a besorolásnál irányadó utolsó beszámoló a 2001-2003. évi hitelszerződés megkötése adóévének adott napján rendelkezésre álló, elfogadott beszámoló, míg a 2004-2005-2006. évi hitelszerződések esetén a feltételeknek a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kell megfelelni.

Az adókedvezmény bármilyen tárgyi eszközre vonatkozhat, tehát nem feltétel, hogy az eszköz új legyen, vagy hogy közvetlenül szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Nem előírás az sem, hogy a vállalkozás tagjai kizárólag magánszemélyek legyenek.

Az adókedvezmény mértéke, korlátja

Az adókedvezmény a ténylegesen megfizetett – nem a fizetendő – kamat negyven százaléka, de adóévenként legfeljebb 6 millió forint lehet. A 2004. január 1-je előtt megkötött hitelszerződések esetén – az akkor hatályos rendelkezések szerint – az adókedvezmény mértéke adóévenként legfeljebb 5 millió forint lehet. A kedvezmény végső korlátja az adó 70 százaléka.

Az adókedvezmény igénybevételének határideje

Az adókedvezmény utoljára abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az eredeti szerződés szerint a hitel lejár, de legfeljebb abban az adóévben, amelynek az utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásban szerepel. Ha a hitel futamideje hosszabb, mint az eszköz elhasználódási ideje, a kedvezmény a hitel fennállásának teljes időtartamára nem vehető igénybe. Fordított esetben, ha a futamidő rövidebb az eszköz élettartamánál, akkor csak a hitel lejáratáig lehet a kedvezménnyel élni.

Az adókedvezmény visszafizetése

Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Nem minősül de minimis támogatásnak a 2004. január 1-je előtt megkötött hitelszerződés alapján a 2004-es évben és az azt követően érvényesíthető adókedvezmény.

Egyéb kedvezmények

Filmtámogatás

A mozgóképről szóló törvény szerinti megrendelésre készült és nem megrendelésre készült filmalkotás támogatása esetén szintén érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezmény mértéke a filmiroda által kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb az adó 70 százalékáig terjedhet, igénybe venni pedig a támogatás juttatásának adóévében és az azt követő három adóévben lehet.

Nem érvényesíthető a kedvezmény az olyan film támogatása esetén, amely a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz.

Szoftverfejlesztés támogatása

A társaságiadó-alanyok adókedvezményt érvényesíthetnek az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltségre, illetve a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltségre.

Az adókedvezmény a már említett bérköltség 10 százalékának megfelelő összegig terjedhet, és négy adóéven keresztül, egyenlő mértékben lehet érvényesíteni. Ettől eltérni akkor lehet, ha valamely adóév fizetendő adója nem teszi lehetővé a felhasználható kedvezmény egynegyedének érvényesítését. Ekkor a nem érvényesített összeg továbbvihető, és a négy adóéves korlát figyelembevételével az adóból később is levonható. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak számító adózó az eddigieken túl a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű kedvezményt érvényesíthet a már említett feltételekkel és módon.

Az adókedvezmény de minimis támogatásnak számít, és az adó 70 százalékáig érvényesíthető.

Az elektronikus bevalláshoz kapcsolódó adókedvezmény

2007. január 1-jétől mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek járulékbevallást kell beadniuk, minden bevallásukat elektronikus úton kell teljesíteniük, függetlenül attól, hogy az milyen időszakra vonatkozik. Vitathatatlan, hogy az elektronikus bevallási kötelezettség kiterjesztése az adózók jelentős részénél többletterheket okoz. Ezek a többletkiadások elsősorban abból adódnak, hogy a vállalkozásoknak vagy számítástechnikai eszközöket kell beszerezniük, vagy most fognak előfizetni az internetre, esetleg könyvelő, könyvelőiroda szolgáltatását kell igénybe venniük. Az elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások egyszeri ellentételezésére kedvezményrendszer jelent meg a társaságiadó-törvényben is.

A kedvezményre jogosultak köre

A kedvezményre jogosult adóalanyok alapvetően két csoportba sorolhatók: vagy maguk regisztrációra és elektronikus bevallásra kötelezettek, vagy regisztrációra kötelezett más adózók állandó képviselőinek tekintendők.

Regisztrációra az a személy kötelezett, aki a hatályos adózás rendjéről szóló törvény alapján bevallásait, adatszolgáltatásait az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR-rendszer) igénybevételével elektronikusan teljesíti. A regisztrációra kötelezett adózónál a kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a vállalkozó árbevétele ne haladja meg – nem teljes évi tevékenység esetén időarányosan – a 4 millió forintot.

Állandó képviselőnek az számít, aki a hatályos adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózók képviseletére jogosult, és a regisztrációra kötelezett személyektől elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással/megbízással rendelkezik. Az állandó képviselő akkor élhet a kedvezménnyel, ha éves árbevétele – szükség esetén időarányosan – nem több 25 millió forintnál.

A regisztrációra kötelezett adózó dönthet: vagy azért vesz igénybe kedvezményt, mert állandó képviselőjének szolgáltatási díjat fizet, vagy azért, mert az elektronikus bevallást maga teljesíti. Akit állandó képviseleti mivolta jogosít a kedvezmény érvényesítésére, az az elektronikus bevallás teljesítéséhez szükséges eszközök és internetszolgáltatás költségei alapján érvényesíthet kedvezményt.

A társas vállalkozás esetében regisztrációra kötelezettként vagy a számviteli és könyvviteli szolgáltatás alapján az adóévben az eredmény terhére elszámolt szolgáltatási díj 15 százaléka, vagy a 2006-2007-ben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre 2007-ben a számviteli előírások alapján az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés és az igénybe vett internetszolgáltatás 2007-ben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka az adókedvezmény mértéke.

Ha a társaság állandó meghatalmazottként teljesíti elektronikusan a bevallásokat, adatszolgáltatásokat, akkor adókedvezményként a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai gép, berendezés 2007-ben a számviteli előírások szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenése és az igénybe vett internetszolgáltatás 2007-ben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka érvényesíthető.

Az adókedvezmény érvényesítésekor szabály, hogy a kedvezmény – a külföldi telephelyre eső adó figyelembevételével együtt – legfeljebb az adó 70 százalékáig érvényesíthető, és a kedvezmény de minimis támogatásnak számít.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem