Képzési támogatás
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályai között a rendelet módosítja a képzési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket. Képzési támogatásként keresetpótló juttatás vagy keresetkiegészítés nyújtható, továbbá részben vagy egészben megtéríthető a képzési költség, a szállás-, élelmezési és utazási költség. Ennek a rendelet a korábbiaknál részletesebben szabályozza a feltételeit, az álláskereső részvételével folytatott elméleti és gyakorlati képzés heti időtartamától függően. Álláskeresési támogatás mellett is nyújtható képzési támogatás, ha az érintett személy ún. intenzív képzésben vesz részt.
Az önfoglalkoztatás támogatása
Az Flt.-ből kikerült az álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása (15. §), helyette az önfoglalkoztatás támogatása (Flt. 17. §) támogatási jogcímhez kapcsol a módosított 6/1996-os MüM rendelet végrehajtási szabályokat. Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Ez alapján a legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskeresőnek, ha egyéni vállalkozást indít, gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködik, vagy mezőgazdasági őstermelő, 3 millió forintig terjedő, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőkejuttatás, és emellett legfeljebb fél évig havi támogatás, mely a minimálbér összegéig terjedhet. A rendelet meghatározza az álláskeresőtől megkövetelt vagyoni biztosítékot, a pályázati eljárás feltételeit, a támogatott kötelezettségeit.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás
A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás (Flt. 16. §) az új szabályok szerint már csak hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg. Korábban a tartósan (legalább 6 hónapja) munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódott ez a támogatás, most a hátrányos helyzetű fogalmát a rendelet részletesebben szabályozza. Ilyennek tekintendő az az álláskereső, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy a foglalkoztatás megkezdésekor az 50. életévét betöltötte, vagy 25. életévét be nem töltött pályakezdő. Emellett a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónapot kell vizsgálni, és ez alatt az időszak alatt megállapítani, hogy legalább 12 hónapig (pályakezdő esetén 8 hónapos időszak alatt 6 hónapig) volt álláskeresőként nyilvántartva az érintett személy, a feltételek tehát szigorodtak. Emellett ebbe a körbe tartozik az is, aki saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy gyesben stb. részesült. A harmadik részegységet a büntetés-végrehajtásból szabadultak jelentik, vagyis azok, akik a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatás, szabadságvesztés vagy elzárás miatt voltak távol a munkaerőpiactól. Bértámogatás olyan munkavállaló után is fizethető, aki ugyan még nem vesztette el az állását, de ezzel fenyegető helyzetben van, feltéve, hogy az illető az 50. életévét betöltötte, vagy – életkorától függetlenül – legfeljebb alapfokú végzettségű.
A rendelet meghatározza a támogatás kérelmezésének eljárási rendjét, valamint a munkaügyi központ által a támogatás nyújtásának alapját képező, megvizsgálandó tényeket. Ha a foglalkoztatási kötelezettségnek – melyet 12 hónapra kell vállalnia a munkáltatónak – a foglalkoztató nem tesz eleget, a rendelet rendelkezik a támogatás visszafizetéséről, illetve az az alóli mentesülés eseteiről.
Bérköltség-támogatás
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a bérköltség-támogatás váltja fel. Ez a munkaerő-piaci hatás kiváltására nyújtott támogatások egyike (Flt. 19/B. §) A rendelet értelmében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb 100 százalékának megfelelő összegű támogatás a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához nyújtható.
Munkahelyteremtés és -megőrzés
Változnak a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatásának feltételei is (18. §). A vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás feltételeit a korábbinál részletesebben határozza meg a rendelet. Így a regionális beruházási támogatás (új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költséghez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez) mellett meghatározza a beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatásként az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz adható foglalkoztatási támogatást is. A pályázati nyertesség feltétele a 25 százalékos önrész vállalása, a 90 napos foglalkoztatási kötelezettség (és az állományi létszám 12 hónapon át való fenntartásának kötelezettsége). Ez a támogatás nem nyújtható, ha 3 éven belül már a pályázó hasonló munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesülést, illetve aki fél éven belül csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, vagy aki a támogatandó beruházást már a munkaügyi központ határozatát megelőzően megkezdte, illetve a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt álló szervezetnek.
A regionális beruházási támogatáshoz a rendelet új, 18/A. §-a további feltételeket állapít meg, az uniós előírásokkal összhangban – így például kizárt 2007-2013 között az acéliparban, a hajóépítési ágazatban, a szénbányászatban stb. a támogatás nyitása. E támogatás feltétele az is, hogy a beruházással létrehozott kapacitást a beruházás üzembe helyezésétől számított legalább 5 (kis- és középvállalkozás esetén legalább 3) évig fenn kell tartani az érintett régióban. Változnak a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok átvállalása címén járó támogatás feltételei is. A szerint e támogatási forma új munkahelyen pályakezdő, illetve álláskereső foglalkoztatásához kapcsolódik. E munkahelyet legalább 3 (kis- és középvállalkozás esetén legalább 2) évig fenn kell tartani.
Munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás
A 3/2007. SZMM rendelet módosítja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 125/2005. (IX. 2.) FMM rendelet hatályát is, a szervek megnevezésének változása miatt. Ezen túlmenően a rendelet új, 2/A. §-ában egy új támogatásformát, a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatást szabályoz a módosítás. Támogatás nyújtható a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló foglalkoztatásához, ha tevékenysége a legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik. Nem nyújtható ez a támogatás, ha a feladat a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos személy helyett érdemi feladat ellátása, vagy e személy felügyelete, munkájának ellenőrzése vagy irányítása. A támogatás maximális mértéke a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset egyhavi összegének 80 százaléka.
Megváltozik a rehabilitációs költségtámogatások körében figyelembe vehető, támogatható költségek felsorolására vonatkozó rendelkezés is (4. §), itt csak pontosításokra kerül sor.
Álláskeresési megállapodás
A harmadik módosított rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet. Az álláskeresési megállapodás – melyet az álláskereső a munkaügyi központtal kötött – felváltja az álláskereső munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettséget – a régi, 2005-ös átfogó Flt.-módosítást megelőző terminológia szerint.
Aktív foglalkoztatási célok támogatása
A negyedik módosított jogszabály az aktív foglalkoztatási célok támogatás fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet. Ezt az előirányzatot – a 2003 óta működő Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság helyett – a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zártkörű Részvénytársaság mint közreműködő szervezet kezeli a minisztérium nevében.
Munkaerő-piaci szolgáltatások
Ötödikként a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000 (IX. 15.) GM rendelet módosítása szerepel a rendeletben. A módosítás a munkaügyi központ központi szervezeti egysége által pályázati eljárás eredményeként közhasznú szervezetnek nyújtott, elmaradott térségben vagy munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára munkaerő-piaci és foglalkozási információ térítésmentes nyújtására, vagy egyéb támogatottaknak munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadásért nyújtott támogatás vonatkozásában a kedvezményezettet terhelő, a de minimis (csekély összegű) támogatással összefüggő nyilatkozattételi kötelezettségét fogalmazza meg. (A támogatási rendszer további részleteit lásd következő cikkünkben – a szerk.)
