A tavalyi év volt a főpróba az elektronikus ügyintézés tekintetében, akkor a vállalkozások csak egy részének kellett elektronikusan intézni ügyeit. Az idén azonban kiszélesedett azok köre, akik az ügyfélkapun keresztül kénytelenek teljesíteni kötelezettségeiket; egy-két kivételtől eltekintve szinte valamennyi hazai vállalkozás erre kötelezett. Az elektronikus ügyintézési rendszer az idén vizsgázik tehát, mint ahogyan most tesztelik azt is, hogy az adózóknak miképpen sikerült alkalmazkodniuk az új eljáráshoz.
Nem volt fennakadás
Az adóhatóság első tapasztalatai kedvezőek: januárban 1,5 millió e-bevallást nyújtottak be az adózók, illetve képviselőik. Ebből több mint 710 ezer néhány nap alatt érkezett be, ami nem okozott fennakadást a számítógépes rendszerben. A napi rekord 200 ezer bevallás volt – január 31-én ennyit regisztráltak az ügyfélkapun.
Alig két héttel később ismét megdőlt a csúcs: február 12-én 370 ezer dokumentumot továbbítottak a társaságok 24 óra leforgása alatt. Nem sokkal ezután ismét próbatétel várt az APEH rendszerére, ugyanis a február 15-i adóbevallási határidőre összesen 900 ezer dokumentumnak kellett beérkeznie az egyéni vállalkozóktól, az éves áfabevallóktól és az evás cégektől együttesen.
Bár hosszú távon biztosan beváltja a reményeket az elektronikus ügyintézés, s lényegesen könnyebbé válik az adminisztráció, egyelőre még sok a zavar – összegezte az eddigi tapasztalatokat a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván elmondta: az első komoly terhelés február 12-én zúdult a rendszerre, amikor jóval többeknek kellett benyújtaniuk a bevallásukat, mint a január 31-ei határidőre. Ha a rendszer ilyen tömeges adatérkezést kibír, akkor bármire képes – fogalmazott az alelnök.
Növekvő adminisztráció
Az újdonságok bevezetése a könyvelők jó részének is problémát okozott, nekik is hetekbe telt, amíg alaposabban megismerkedtek a változásokkal. Február második hetére kezdtek tisztában lenni a rendszerrel - mondta Vadász Iván, hozzátéve, nem ez volt az egyetlen, ami nehezítette az elektronikus ügyintézést az év eleji időszakban.
Gond volt a nyomtatványokkal is, akadtak olyanok, amelyeket többször kellett korrigálni. Ráadásul korántsem volt tökéletes a bevezetést megelőző kontroll, valójában az adózók tesztelik a számítástechnikai programokat. Tehát utólag tudható meg, hogy mennyire sikeres az új rendszer, a felszínre került hibákat ezután javítják.
A kérdés azonban nem elsősorban az, hogy most az adóhatóságnak sikerül-e hozzájutnia a várt adatokhoz, sokkal inkább azon áll vagy bukik a siker, hogy az egészségügy miként tud hozzájutni a számára fontos információhoz. Ha ugyanis a kórházak valóban ellenőrizni tudják, ki a biztosított, akkor elérte célját az újítás, ám ha ez nem valósul meg, akkor kudarcot vallott a döntéshozók igyekezete - fejtette ki az alelnök, hozzátéve: ez majd jóval később derül ki.
Vadász Iván szerint a vállalkozók megbirkóznak a változtatásokkal, hiszen nem sokkal bonyolultabb az új adatközlés annál, mint amit korábban a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan meg kellett tenniük. Nem kis teher azonban, hogy az adminisztráció folyamatosan nő, egyre több helyen kell rögzíteni az adatokat.
Várható előnyök
Nem csoda, ha a vállalkozók elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy kell-e benyújtaniuk bevallást a február 12-i határidőre. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis szinte mindenkire vonatkozott volna a kötelezettség, decemberben azonban módosították az erre vonatkozó jogszabályt, s végül szűkült a kör.
Kikerültek a kötelezettek köréből a nyugdíjas egyéni vállalkozók – ha nem munkáltatók, illetőleg kifizetők -, mint ahogyan mentesültek azok a társadalmi szervezetek - egyesületek, alapítványok – is, amelyek magánszemélynek nem teljesítenek kifizetést, s alkalmazottat sem foglalkoztatnak. Nem kötelezett elektronikus bevallásra az a nem kifizető vállalkozó sem, akinek egyidejűleg 36 órát elérő munkaviszonya van. Vadász Iván hangsúlyozta: a vállalkozóknak önmagukról is be kell nyújtaniuk ilyen nyomtatványt.
Az elektronikus adóbevallásnak számos előnye lesz, ha a rendszer már olajozottan működik, mint ahogyan a járulékbevallás is lényegesen egyszerűsödik, feltéve, ha a szisztéma kinövi a gyermekbetegségeit. Ekkortól kezdve ugyanis a bérszámfejtéssel egyidejűleg összeáll a bevallás is, nem lesz szükség arra, hogy kétszer üljenek neki a könyvelők a kalkulációnak; egy füst alatt végezni lehet mindkét feladattal. A vállalkozások nem tudják megkerülni, hogy alkalmazottaik havi keresetének elszámolása miatt ne készítsenek bérszámfejtést, azután pedig mindössze egy gombnyomás lesz a járulékbevallás – fejtette ki Vadász Iván.
Az APEH jól bírta a rohamot
A minden korábbinál nagyobbnak ígérkező február 12-ei rohamot jól bírta az APEH rendszere. Az utolsó napon óránként 15-20 ezer bevallás érkezett elektronikusan. Az adóhatóság főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint kisbevallásból, azaz egy személyre vonatkozó beadványokból akár 200 ezret is képesek lettek volna fogadni. Erre azonban nem volt szükség, mert a cégek, illetve könyvelőik a hétvégén is, illetve a határidőt közvetlenül megelőző szombaton és vasárnapon is dolgoztak: óránként 10 ezren továbbították az anyagokat.
A roham azonban rányomta bélyegét a visszaigazolások sebességére, a nyugtafájlt ugyanis sokan nem kapták meg azonnal. Ennek kiküldésére az APEH-nak három napja van. Amikor a határidő teljesítését ellenőrzik, természetesen a bevallás továbbításának időpontja, s nem a visszajelzés kézhezvétele a mérvadó.
Figyelemre méltó, hogy az adóhatóság ügyfélszolgálatát – a bevallási határidőket megelőzően – az idén nem elsősorban adózási kérdésekkel tárcsázzák fel a vállalkozások, hanem az e-bevallással kapcsolatos műszaki és technikai kérdésekkel. Eddig a legnagyobb hívásszámot február 12-én regisztrálták, akkor 10 200-an tudakozódtak telefonon az APEH munkatársaitól.
Felesleges adatbázisok
Az újítást követően több jelenlegi nyilvántartás is feleslegessé válik. Értelmét vesztette az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), ezért január 1-jével megszüntették.
Nem jelent viszont könnyebbséget a mikro- és kisvállalkozások számára az elektronikus bevallás kötelezővé tétele. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint sokkal inkább a könyvelőket érinti a változás, hiszen az ügyfélkapus regisztrációt és az ezzel kapcsolatos teendőket is általában ők végzik. Ez azonban csak első hallásra tűnik kedvezőnek, mivel ez előbb-utóbb megmutatkozik majd a könyvelők díjazásában is. Ez a munka ugyanis már régen nem szorítkozik a klasszikus adókönyvelésre, kiegészül a bérszámfejtéssel, a társadalombiztosítási ügyintézéssel és sok minden mással. Az újabb változás Szűcs György szerint biztosan azt eredményezi majd, hogy a könyvelők emelik az áraikat, ezzel ismét többletterhet rakva a kisvállalkozások vállára.
A szakember szerint a probléma elsődleges oka az, hogy a változtatásokat a nélkül vezették be, hogy előzőleg a feltételeket garantálták volna. Nem lehet ugyanis arra kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy internetes kávéházakba beülve intézzék hivatalos ügyeiket, vagy bekéredzkedjenek ismerőseikhez egy-egy dokumentum kitöltése és továbbítása céljából. Ezt senki sem gondolhatta komolyan; ilyen módon nem lehet pótolni a hiányzó feltételeket. Kedvező viszont, hogy a megnövekedett számítógépes adminisztráció miatt támogatás igényelhető; az eszközbeszerzéshez 25 százalékban kérhetnek és kaphatnak állami kiegészítést az érintettek.
Segítség a vállalkozóknak
Az IPOSZ elnöke szerint az elektronikus bevallás bevezetésével az adóhatóság voltaképpen saját maga mellékfoglalkoztatottjává tett 800 ezer vállalkozást, amelyek ezzel az adóhatóság munkáját veszik át.
Azonban nem kizárólag ez a probléma – hívta fel a figyelmet Szűcs György. Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik nem alkalmaznak könyvelőt. Szép számmal akadnak ugyanis olyanok, akik – nyilván elsősorban költségtakarékossági megfontolásból – maguk intézik ügyeiket, s eddig ezzel nem is volt gondjuk. Az átállás nem kevés többletköltséget is okoz számukra, hiszen könnyen lehet, hogy gépeket és programokat kell vásárolniuk azért, hogy megfelelhessenek a törvényi előírásoknak. Az IPOSZ igyekszik segíteni az érintetteknek abban, hogy eligazodjanak az új rendszerben, ezért tanítani fogják az ügyfélkapu kezelését. A tapasztalatok szerint azonban viszonylag sokan késedelmesen kezdték meg a szükséges ismeretek elsajátítását. Ezért – várhatóan – szép számmal lesznek olyanok, akik nem tudják majd teljesíteni a határidőket, legyen szó a járulék- vagy az adóbevallásokról.
Az érdekképviselet a következő időszakban azt szeretné elérni, hogy a késlekedő társaságok minél kisebb retorzióra számíthassanak. Annál is inkább, mert a piacon amúgy is nehezen helytálló kicsik még inkább versenyhátrányba kerülhetnek, akár a létük is kockán forog, ha emiatt büntetést szabnak ki rájuk. Indokolt lenne tehát, hogy haladékot kapjanak, hiszen nem arról van szó, hogy nem szeretnék teljesíteni kötelezettségeit, inkább arról, hogy nehezen birkóznak meg az új teendőkkel.
Számítástechnikai ismeretek
Sokkal kevesebb gondot lát az elektronikus adóbevallásra való áttérésben Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnökségi tagja szerint azoknak van problémájuk, akik nem értenek a számítógéphez. Akik könnyedén kezelik a komputereket és az internetet, azoknak jó része kifejezetten örül, hogy száműzheti a papír alapú bevallásokat.
A szakértő – Szűcs Györggyel ellentétben – nem látja olyan pesszimistán a kisvállalkozások helyzetét, szerinte magától értetődik, hogy a cégek könyvelővel készíttetik el bevallásaikat, ezért nincs is szükségük arra, hogy elmélyedjenek az elektronikus ügyintézésben. Ahogyan az emberek 15 évvel ezelőtt maguk javították autóikat, ma mindenki szakszervizbe viszi a gépkocsiját. Hasonló a helyzet a könyvelés és a bevallás tekintetében is: ez utóbbi elkészítése korántsem olyan egyszerű, ezért célszerű szakértőhöz fordulni.
Míg a társasági adó vagy az áfa esetében meg lehet határozni előre, hogy a határidőre várhatóan hány bevallásnak kell beérkeznie, addig a járulékok esetében korántsem ilyen egyszerű a helyzet – reagált Ruszin Zsolt arra, hogy az APEH előzetesen 200-300 ezerrel több dokumentum beérkezésére számított. A bizonytalanság a szakember szerint abból adódik, hogy nem fogadták el javaslatukat, miszerint szükséges lenne a foglalkoztatói státus rögzítése a vállalkozások törzsadatai között. Ha ez megtörténik, akkor pontosan lehetne tudni, kinek vannak kifizetései, s kinek kell bevallást készítenie, legyen szó betéti társaságról, alapítványról vagy bármi másról.
Az ellenérv az volt, hogy ez esetben viszonylag egyszerű lenne fantomvállalatokká tenni cégeket, amihez nem kíván a szaktárca asszisztálni. Ám erre megoldást jelenthetne, ha időnként frissítenék a rendszert; az egyetlen járható út nem a havi kötelező bevallások módszere. Ám a rendszerfrissítés hiányában nincs megbízható adat arról, hány kifizető van Magyarországon, ezért az adóhatóság csak becslésekre támaszkodhat, ami nem feltétlenül felel meg a valóságnak. Mint ahogyan nem lehetett pontosan felmérni azt sem, hány olyan minimálbéren foglalkoztatott van, akire vonatkozik a kétszeres járulékfizetési kötelezettség.
A szakember szerint viszonylag egyszerű az egyszerűsített vállalkozói adó elektronikus bevallása is. Bár az egyéni vállalkozók 0758-as számú bevallása első látásra bonyolultnak tűnik, kis rutinnal hamar végezni lehet vele. Első alkalommal tehát érdemes időt és energiát szánni a kitöltésére, másodjára azonban már nagyjából 40 perc elegendő rá. Ruszin Zsolt szerint az elektronikus út jó megoldás, nem szerencsés viszont a határidő megjelölése a járulékbevallások esetében. Szerencsésebb lenne, ha ezt 12-e helyett 20-ára tolnák át, így ugyanis nem lenne annyira szűkre szabva a rendelkezésre álló idő.
Nemzetközi kitekintő
A kontinens legtöbb országában nem tették kötelezővé az elektronikus adózást, igaz, akadnak országok, ahol különböző módszerekkel próbálják erre ösztönözni a vállalkozásokat. Van, ahol anyagi kedvezményeket nyújtanak azoknak, akik ezt a formát választják, másutt a határidőben kap engedményeket a cég. Franciaországban például 20 eurót takaríthat meg, aki nem a papír alapú beadványt továbbítja. Olaszországban több idejük van az elektronikusan adózóknak kitölteni dokumentumaikat, akár három hónapot is nyerhetnek, akik ily módon juttatják el a szükséges információt az adóhatósághoz. Itáliában a társaságok szűkebb köre számára kötelező az internetes út, ám a kicsik választhatnak.
