A szigorúbb szabályok bevezetésének elsődleges oka - melyre a módosító törvény általános indoklása hivatkozik –, hogy hazánk demográfiai helyzete egyre rosszabb, az idősek aránya folyamatosan nő a népességen belül. Ebből adódóan a nyugdíjalap egyensúlyának érdekében a kifizetéseket (ellátásokat) csökkenteni kell, a bevételeket (járulékokat) pedig növelni.
A nyugdíj- (és járulék)törvény módosításai egyelőre még nem jelentik a jelenlegi rendszer megváltoztatását, csak bizonyos korlátozásokat tartalmaznak.
Mindenekelőtt, ami egyelőre nem változik: a nyugdíjkorhatár főszabályként továbbra is 62 év.
Előrehozott öregségi nyugdíj, vagy biztosítási jogviszony
Az idén még az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei változatlanok, de 2008-tól csak
– az az 57. életévét betöltött nő, illetve
– 60. életévét betöltött férfi
veheti igénybe, aki legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll.
Tehát, aki 2008-tól előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igénybe venni, annak meg kell szüntetnie biztosítási jogviszonyát.A nyugdíjazását követően aztán újra létesíthet ilyen jogviszonyt, de ebben az esetben nyugdíját (62 éves koráig) szüneteltetnie kell.
Ugyancsak meg kell szüntetni a jogviszonyt (illetve szüneteltetni kell a nyugdíjat) 2008. január 1-jétől a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj esetében is.
Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei
2009. január 1-jétől tovább szigorodnak az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei. Ekkortól előrehozott öregségi nyugdíjra az lesz jogosult, aki:
– 2012. december 31-éig 59. életévét betöltötte, és
– legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint
– biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, akinek az előírt szolgálati időből (40 év) legfeljebb 3 év hiányzik, és az 59. életévét betöltötte.
A csökkentés mértéke elég jelentős: a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél
– 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,
– 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,
– 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék.
A nyugdíj szüneteltetésének esetei
A Tny-tv. 83/B §-a értelmében annak a személynek, aki 2008. január 1-jét követően megállapított
– előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
– korkedvezményes nyugdíjban,
– bányásznyugdíjban,
– korengedményes nyugdíjban, illetve
– az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában
részesül, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, és járulékalapot képező havi jövedelme eléri a minimálbér összegét, akkor a tevékenység tartamára, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetni.
E szüneteltetési kötelezettség 2010. január 1-jétől a 2008. január 1-jét megelőzően megállapított fenti körbe tartozó nyugellátásokra is vonatkozik.
A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján határozatban intézkedik. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell intézkedni.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a Tny-tv. 83/A §-ának (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
Az említett jogszabályi hely már 2007. január 1-jétől hatályos. E szerint a nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A § szerinti emeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel – az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével – növelt összege illeti meg. A tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultságnál a szünetelés időtartamát is figyelembe kell venni.
Fegyveres szervek tagjaira vonatkozó szabályok
A kötelező szüneteltetéssel összefüggő rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó – külön törvény szerinti – eltérő nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelemmel.
Nyugdíjemelés
Annak a nyugdíjasnak a nyugellátását, aki 2006. december 31-ét követően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.
Az átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani ezen időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjasnak keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
Nyugdíjjárulékot fizető nyugdíjas
2007. április 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló is kötelezett 8,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésére (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót is) azzal, hogy az érintett már január 1-jével is vállalhatja a nyugdíjjárulék megfizetését. Kissé hosszan megtérülő "befektetésről" van szó, ha arányba állítjuk a 0,4 és a 8,5 százalékot.
A nyugdíj alapjául szolgáló kereset meghatározása
2008. január 1-jétől módosul a nyugdíj alapjául szolgáló kereset meghatározása. A változás többirányú: tartalmaz kedvezőbb előírást is (pl. minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év szintjére kell valorizálni), és tartalmaz negatív változást is (a nyugdíj megállapításához a járulékokkal is csökkentett tényleges nettó keresetet kell figyelembe venni). E módosítások eredőjeként – a jogalkotó szándéka szerint – átlagosan mintegy 7 százalékkal mérséklődik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek összege a korábbi szabályokkal megállapítottakhoz képest.
Korkedvezményre jogot adó munkakörök
A korkedvezményre jogot adó munkakörök jegyzéke – és a korkedvezmény szabályai – 2010. december 31-éig nem módosulnak.
Korkedvezmény-biztosítási járulék
2007. január 1-jétől egy új járuléktípust vezetnek be, a korkedvezmény-biztosítási járulékot. Viselője az a foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozó, amely vagy aki a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztat biztosítottat, illetve ilyen munkakörben tevékenykedik.
Korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, mértéke
A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Mértéke 13 százalék.
A korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése
Bevezetése fokozatosan történik. A költségvetés a járulék
– 2007-ben 100 százalékát,
– 2008-ban 75 százalékát,
– 2009-ben 50 százalékát,
– 2010-ben 25 százalékát vállalja át.
2011-től kell teljes egészében megfizetni [2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése].
Regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok
A szervezeti változásokat illetően feltétlenül meg kell említenünk, hogy 2007. január 1-jétől az eddigi nyugdíj-biztosítási igazgatóság helyett 7 regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság alakult, de változatlanul külön igazgatóságként működik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
Említésre méltó változás az illetékességi szabályokat illetően, hogy január 1-jét követően nyugellátás iránti igényt nemcsak az igénylő lakóhelye, hanem a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz is be lehet nyújtani.
A rokkantsági nyugdíj
A rokkantsági nyugdíj szabályai (egyelőre) változatlanok. Viszont feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Tny-tv. 64. §-ának (10) bekezdése, amely szerint a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezheti – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. Amennyiben a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személy az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra való jogosultságát – az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával – meg kell szüntetni.
A módosítások a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogokat nem érintik. Így azon személyek esetén, akik előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2009. január 1-je, illetve 2012. január 1-je előtt jogosultságot szereztek, e jogosultságukat bármikor érvényesíthetik, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra alkalmazandóak, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják.
