Megállapodás a bérekről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) - január 30-ai ülésén – 5,5-8 százalékos országos bruttó – az ágazati és a vállalati bértárgyalásokhoz iránymutatást adó – bérajánlást fogadott el a versenyszféra számára. A szociális partnerek tavaly októberben kezdték meg a tárgyalásokat, ekkor a szakszervezetek még 15 százalék körüli országos bérajánlást kívántak elérni, mert számításaik szerint ez jelentette volna a reálbér néhány százalékos javulását. A munkáltatói oldal viszont a nehezebb gazdasági körülményekre hivatkozva nem tartotta lehetségesnek a 3,5-6 százaléknál magasabb mértéket, illetve – hosszú ideig – azt is vitatta, hogy teljesíthető-e több ágazatban a szakképzettek kötelező bérminimuma. Erre is megoldást kértek. A tárgyalások elején a kormányzati oldal 6-6,5 százalékos bérajánlásra tett javaslatot. Néhány hete a szakszervezetek már 8-11 százalékra mérsékelték igényüket, a munkáltatói oldal pedig elfogadta volna a 4-7 százalékot. A kormányzati oldal akkor azt javasolta, hogy lehetőleg az 5,5-9 százalékos sávban állapodjanak meg a felek.
Munkanélküliség – számokban
A múlt év október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 953 ezer, a munkanélkülieké 320 ezer fő volt, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ez 0,2 százalékponttal magasabb az azt megelőző év azonos időszaki mutatónál – tudatta januárban a KSH. A vizsgált időszakban átlagosan a 15-74 éves népesség 55,3, a munkavállalási korúaknak 65,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Tavaly, a negyedik negyedévben 37 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Az állástalanok 21,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,6 százalék volt, ez 0,5 százalékponttal haladta meg az azt megelőző évi értéket.
Felszámolt cégek
Magyarországon tavaly 21 500 cég szűnt meg, ebből 9200 került felszámolás alá – derül ki az Opten Kft. adataiból. Tájékoztatásuk szerint ez nemcsak abszolút értelemben rekord, de a működő vállalkozások arányában is az eddigi legmagasabb, holott a megelőző években lassú mérséklődés mutatkozott. Az Opten Kft. adataiból kiviláglik: 2006 végén 465 ezer cég működött Magyarországon, nem egészen tízezerrel több, mint az azt megelőző évben. A működő cégek számának növekedése alig kétszázalékos, ilyen alacsony növekedést korábban nem regisztráltak. Az újonnan alapított mintegy 31 ezer gazdálkodó mellett 21 500 szűnt meg, s 14 500 került csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá. Rekordot döntött a felszámolási eljárás alá vont cégek száma, csakúgy, mint a végrehajtottaké, ez utóbbiak száma 16 ezerről több mint 25 ezerre emelkedett.
Nyugdíjazás – prémiumévekkel
Két évvel ezelőtti indulása óta több mint ötszáz közszolgálati dolgozó vette igénybe a prémiumévek programot. A 2005. január 1-jén rajtoló projekt a köztisztviselőket, az ügykezelőket, a közalkalmazottakat és az egyéb, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókat érinti; az vehet részt benne, akinek – a közigazgatás korszerűsítése miatt – megszűnik a munkaköre, de három éven belül nyugdíjjogosultságot szerez, és legalább huszonöt éves munkaviszonya van a közszférában. A hároméves programban részt vevőknek vállalniuk kell, hogy részmunkaidőben, hetente legfeljebb tizenkét órát dolgoznak, s ellentételezésként a korábbi fizetésük 70 százalékát kapják. A kormány 2006 őszén döntött a programba történő belépés határidejének meghosszabbításáról. Ezek szerint a közszférát elhagyók 2006. december 31. helyett 2008. december 31-ig vehetik igénybe ezt a lehetőséget.
Start program
Tavaly december végéig több mint 44 ezer pályakezdő igényelt Start-kártyát. Különösen a fővárosban és környékén, Kelet-Magyarországon és a Kis-Alföldön népszerű a program. Budapesten 7433, Pest megyében 4653 kártyát igényeltek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint háromezer kérelem érkezett, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében 2500 körüli a Start-kártyák iránt érdeklődők száma. A pályakezdők munkaerő-piaci elhelyezkedését sikeresen elősegítő projekt az idén újabb hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkába állásához nyújt támogatást. A Start Plusz és a Start Extra programnak várhatóan 4,1 milliárd forint lesz a forrásigénye, 2008-ban pedig csaknem 14 milliárd forinttal számol a kormány. Ha az Országgyűlés tavasszal elfogadja a törvényjavaslatot, a programok 2007. július 1-jével indulnak.
