A távmunka olyan, személyi számítógépen végzett szellemi tevékenység, amelynek keretében a munkavállaló otthon (vagy például teleházakban, telecenterekben) önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. A dolgozó munkája eredményét interneten, intraneten vagy e-mailen továbbítja, s általában a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkáltatójával, főnökével és kollégáival elsősorban elektronikus úton tartja a kapcsolatot, személyes megjelenésére csak esetenként van szükség.
Kölcsönös előnyök
A munkavállalók számára a legfontosabb előny a távmunka rugalmassága, az időbeosztás önállósága és szabadsága, valamint az, hogy megszabadulnak az utazási költségektől, kényelmetlenségektől. A távmunka azonban nem egyenlő az otthoni feladatvégzéssel, ugyanis megfelelő technikai segítséggel bárhol és bármikor végezhető. E forma jó megoldás lehet például a családosoknak, a kisgyermekeseknek; lehetőséget nyújt a részmunkaidős, ugyanakkor teljes értékű foglalkoztatásra többek között a kismamák számára.
A munkáltatók számára a távmunkások alkalmazásával lehetővé válik az irodafenntartási költségek jelentős csökkentése. A távmunkahely kialakításának kezdeti költségei (IT-beruházások) – az ingatlan- és rezsiköltségek drasztikus csökkenése révén – gyorsan megtérülnek. A szakértői, közreműködői bázis kialakítását nem nehezítik földrajzi kötöttségek, s rugalmasabbá válhat a létszámgazdálkodás is.
Egyes kutatások szerint a távmunkások teljesítménye, termelékenysége jobb, és a munkaügyi kiadások is csökkennek. A távmunka révén egyszerűbb a 24 órás készenlétet megszervezni, például szervizeknél, tanácsadásnál, technikai supportnál. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a cég alacsonyabb átlagos bérköltségű régióból alkalmazzon dolgozókat, így a személyi kiadások is mérsékelhetők.
A távmunkának emellett társadalmi, nemzetgazdasági előnyei is vannak, például csökken a környezetszennyezés, az energiafogyasztás, mérséklődhet a nagyvárosok zsúfoltsága. Mindezeken kívül e foglalkoztatási forma javítja az esélyegyenlőséget, mérsékelheti az állástalanságot – különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében –, illetve a hátrányos helyzetű körzetekben, településeken. Arra is lehetőség kínálkozik, hogy közös irodát hozzanak létre a településen a más és más cégekkel kapcsolatban álló távmunkásoknak. Ezek az irodák a dolgozók képzésében is szerepet vállalhatnak.
Bár a távmunka előnyei könnyen beláthatók minden érintett számára, egyelőre mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében bizonyos tartózkodás tapasztalható e formával kapcsolatban.
Egyes felmérések szerint a munkavállalók mintegy 90 százaléka számára elvileg vonzó lehetőség e konstrukció, azonban ha választhatnak egy táv- és egy hagyományos munkahely között, többségük mégis ez utóbbi mellett tenné le a voksát. A leggyakrabban megfogalmazott félelmek a társadalomtól, a munka világától való elszigetelődés, kirekesztődés, a csökkenő karrierkilátások, valamint a státussal összefüggő érdekvédelem, elismertség, előmenetel és javadalmazás vélt vagy valós hiánya. Többen félnek attól is, hogy a távmunka költségei (internet, telefon stb.) túlságosan megterhelik az otthoni kiadásokat, illetve hogy nehezebben szervezhető az otthoni és a munkahelyi munka.
A munkaadók ugyanakkor attól tartanak, hogy a távmenedzselést túlságosan nehéz megoldani, erre esetleg a vezetők nem képesek. Gyakran megfogalmazódó aggály az is, hogy a dolgozókkal való napi, személyes kapcsolat megszűnése gyengíti az alkalmazottak motiválhatóságát. Ugyancsak nagy súllyal esik a latba, hogy miként oldhatók meg az adatvédelem és az adatbiztonság, az üzleti titoktartás és a titokvédelem információ-rendszerének kérdései.
Szervezési nehézségek
A PricewaterhouseCoopers tavaly nyáron készült, nem reprezentatív felmérése szerint a vállalatok 15 százaléka alkalmazott távmunkást, 42 százalékuk helyezte ki (outsourcing) egyes tevékenységeit. A megkérdezett vállalatvezetők 7 százaléka tervezte távmunkás felvételét, 53 százalékuk pedig lehetségesnek tartotta azt a közeljövőben. Az előnyök között a megkérdezett vezetők az ügyviteli költségek csökkentését, a gyorsabb reakcióidőt, az időmegtakarítást és a geográfiai lefedettséget említették.
A távmunka hátrányai között 37 százalékban a munkaszervezési nehézséget, 16 százalékban az adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat, 11 százalékban a közösség motiváló erejének csökkenését, 9 százalékban az ellenőrzés hiányát, 8 százalékban pedig a távmunkahelyek kialakításának magas költségeit említették.
Érdekesség, hogy a felmérésben a válaszadók 60 százaléka nem ismerte a távmunkára vonatkozó jogi szabályozást, 70 százalékuk nem volt jártas az adatbiztonsági kérdésekben, 66 százalékuk az adóvonatkozásokat, 44 százalékuk a távmunka alkalmazásának infrastrukturális igényeit, 54 százalékuk pedig a HR-vonatkozásokat nem ismerte kellően.
A megkérdezettek véleménye szerint leginkább az ügyfélszolgálatos, telefonos ügyfélszolgálati, termékmenedzseri, adatrögzítő könyvelői és számviteli tevékenységek végezhetők e formában.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - által 218 vezető beosztású vállalati kockázatkezelő munkatárs megkérdezésével végzett globális kutatás azt mutatta ki, hogy az információtechnológiai kockázat mára a vállalati szektort fenyegető egyik legjelentősebb tényezővé vált. A felmérésbe bevontak 55 százaléka szerint e tekintetben a legnagyobb kockázatot a mind fejlettebb eszközökkel dolgozó, "jól szervezett, pénzéhes" számítógépes bűnözők jelentik, illetve a másik fő kockázati tényezőnek a távmunka terjedését tekintik. A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy a mind szélesebb körben alkalmazott távmunka jelentősen növelte cégének elektronikus fenyegetettségét.
A távmunka terjedésével az olyan hagyományos biztonsági eszközök, mint a tűzfal, fokozatosan veszítenek hatékonyságukból, mivel az alkalmazottak nyílt hálózatokon keresztül hozzá tudnak ezekhez nyúlni, s hordozható eszközökre mentenek érzékeny adatokat – áll az EIU elemzésében.
Bizalmi kapcsolat
A fenti aggályok és félelmek leküzdésében döntő szerepe van a menedzsment, illetve a dolgozók közötti bizalomnak, ám az erre épülő munkakapcsolatot érdemes körülbástyázni olyan ellenőrző rendszerrel, amely pontosan lehetővé teszi a távmunkában elvégzett feladatok értékelését.
E forma bevezetését gondos tervező, elemző és szervező munkának kell megelőznie; ehhez meg kell nyerni a vezetőket, s körültekintően kell megválasztani azokat a munkatársakat, akik hajlandóak és képesek e feladatra. A szaktárca a honlapján arra is felhívja a munkáltatók figyelmét, hogy jó eredmények ott érhetők el, ahol a korszerű munkaszervezést fejlett humánerőforrás-gazdálkodás, szisztematikus szakképzés segíti, illetve ahol az informatikai kultúra alkalmazásának személyi és tárgyi feltételei adottak.
Előnyös, ha a távmunkában részt vevők megőrzik munkavállalói státusukat, kapcsolatukat munkahelyükkel. Támogatni kell, hogy a távmunkások folyamatosan vegyenek részt a szakmai továbbképzéseken. Ugyancsak feltétel, hogy a cég jó állapotban lévő, jól karbantartott, megfelelő munkaeszközöket helyezzen ki kollégái otthonába, s dolgozóit folyamatosan rendelkezésre álló tanácsadói, szervizháttérrel segítse.
Jogszabályi keretek
A távmunkavállaló a törvény szerint a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító dolgozó. A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy a kolléga távmunkás lesz, továbbá le kell írni a munkáltató és a beosztott közötti kapcsolattartás feltételeit, valamint a távmunkával kapcsolatban a munkavállalónál felmerülő költségek elszámolásának módját.
Ha nincs ettől eltérő megállapodás a felek között, akkor a munkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató adja. A felek abban is megállapodhatnak írásban, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkás által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
A munkaszerződés megkötésekor a dolgozót tájékoztatni kell a munkáltatói ellenőrzés, az informatikai és elektronikus eszközök használatának korlátozása, illetve a kártérítési felelősség szabályairól is. A tájékoztatást a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is meg kell kapnia a munkavállalónak.
Ha a munkaeszközt nem a munkáltató adja, a távmunkásnak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatnia kell a céget a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól. A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató gondoskodik. Utóbbi a munkaviszonnyal kapcsolatos minden tájékoztatást köteles megadni a távmunkásnak is, bár ez történhet e-mailben is.
Az ellenőrzés módja
A munkáltatónak garantálnia kell, hogy a cég telephelyére a távmunkás be tudjon menni és szükség esetén ott tudjon tartózkodni. Eltérő megállapodás hiányában a távmunkás maga határozza meg a munkaidő-beosztását.
A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a munkavállalót, de ennek során nem tekinthet be a távmunkásnak azon adataiba, amelyeket a munkavégzéshez használt IT-eszközökön tárol ugyan, de nem függenek össze tevékenységével. Az ellenőrzés módját – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató határozza meg, miként azt is, hogy mennyi idővel előre kell értesíteni a távmunkást az ellenőrzésről. A munkavégzés helyére egyébként a munkáltató csak akkor léphet be, ha ez a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, illetve az eszközök üzembe helyezése, karbantartása vagy eltávolítása érdekében szükséges.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott kártérítési felelősségen túl a munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző dolgozó által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, s a távmunkás a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta.
A munkavédelmi törvény szabályai szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a munkáltató feladata. Ha a munkát a dolgozó saját eszközével végzi, az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi. Távmunkát csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen lehet végezni. Ugyanakkor a munkáltató köteles tájékoztatni kollégáját a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről.
A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. A munkaügyi felügyelet illetékesének az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három munkanappal tájékoztatnia kell a munkáltatót és a munkavállalót. Előbbi kötelessége beszerezni a távmunkás hozzájárulását ahhoz, hogy az ellenőrzés okán a munkaügyi felügyelők beléphessenek a munkavégzés helyére.
Támogatott álláshelyek
A távmunka elterjesztését a kormány az utóbbi négy évben több pályázattal is támogatta, s bár ezen álláshelyek száma nem a kívánt ütemben, de azért lassan gyarapodott.
Három pályázat zárult le 2002 és 2005 között, amelyek összesen mintegy 3 ezer távmunkahely létrejöttét segítették. (A három pályázat közül az elsőt az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal közösen írta ki a munkaügyi tárca, akkor még a számítástechnikai eszközök beszerzésének, illetve az internethasználat költségeinek támogatására. Ezt követően az FMM – a távmunkások alkalmazásának terhei, illetve a képzési költségek támogatására - maga írta ki a pályázatokat.)
Az idén a nemrégiben kiértékelt pályázat nyertesei munkahelyenként több mint 566 ezer forintos bértámogatást vehetnek igénybe, valamint 50 ezer forintos képzési támogatást. Előbbi fél évig 70 ezer forintos keresetet és járulékait jelenti, de újabb fél évig a munkáltatónak támogatás nélkül is foglalkoztatnia kell a dolgozót.
Az idei pályázatra 170 munkáltató jelentkezett, a korábbiakhoz képest többen a közintézményektől. A munkáltatók 782 álláshely létesítését vállalták. A bírálat alapján 149 munkáltató 715 távmunkahely létrehozásához kap támogatást.
A legtöbb, 40 távmunkás alkalmazására a Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatal kapott közel 25 millió forintnyi forrást. A MÁV Zrt. és a Kisteleki Általános Iskola 36-36 távmunkás alkalmazására és képzésre nyert egyaránt 22 millió forintot.
IT-mentorok
Az összes forrás mintegy tizedét, 40 millió forintot kisteleki pályázók nyerték. Ezek szerint az általános iskolán kívül a polgármesteri hivatal (22 fő, 13,5 millió forint), a Gondozási Központ, Családsegítő és Támogató Szolgálat (8 fő, 5 millió forint), az Árpád Fejedelem Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola (17 fő, 10,5 millió forint), valamint a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása (3 fő, 1,8 millió forint) részesült támogatásban. Szintén 20 főnél több távmunkás foglalkoztatását vállalta a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete (28 fő, 17 millió forint) és a szatymazi polgármesteri hivatal (23 fő, 14 millió forint).
A többi nyertes jelentkező tizenötnél kevesebb, gyakran csak egy-két álláshely létesítéséhez kért segítséget. A benyújtott pályázatok elbírálásakor előnyben részesültek a pályázat feltételeinek megfelelő, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók, illetve – az új álláshelyek kialakításával – a foglalkoztatási helyzetet javító munkáltatók. A pályázat kifejezett célja volt, hogy a közfeladatot ellátó intézmények kiterjeszthessék szolgáltatásaikat a közösségi hozzáférési helyekre. A részletes tájékoztató szerint prioritást élveznek az IT-mentorokat foglalkoztatók is, nevezetesen "a hátrányos helyzetű kistérségekben, kistelepüléseken élők számára informatikai szolgáltatásokat távmunkások (például IT-mentor) foglalkoztatásával megszervező munkáltatók" pályázatai.
A korábbi munkaügyi miniszter nemrégiben úgy nyilatkozott: a távmunkások foglalkoztatottak közötti aránya a következő négy évben a jelenlegi 2-4 százalékról 4-8 százalékra bővülhet.
