Közigazgatási eljárások
A Magyar Közlöny 96. száma tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvényt. A Ket., illetve ez utóbbi jogszabály egyaránt 2005. november 1. napján lép hatályba. A törvény célja az egyes ágazatok hatósági jogalkalmazó tevékenységét szabályozó különös eljárási szabályok közötti összhang megteremtése.
A foglalkoztatást érintő jogszabályok közül a törvény tartalmazza pl. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) módosítását. A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételéül előírt nyilvántartásba vétellel, illetőleg a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által hozott döntéssel kapcsolatos eljárás tekintetében tartalmaz a Ket.-tel összehangolt szabályokat.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.). módosítása a munkabaleset munkáltató általi bejelentésének, kivizsgálásának sérelmezése esetén indítható közigazgatási eljárás szabályain változtat. A törvény a sérült mellett a sérült hozzátartozója számára – a sérült halála bekövetkezésének hiányában is – biztosítja az eljárás kérelmezésére való jogot, feltéve, ha a sérült egészségi állapota miatt nem képes jogait gyakorolni.
Kizárt az újrafelvételi eljárás
A Ket. kérelemre induló jogorvoslati eljárásai közül a törvény kizárja az újrafelvételi eljárás alkalmazásának lehetőségét. A munkabiztonsági hatósági eljárások eredményeként feltárt jogsértések többsége ugyanis csak a vizsgálat időpontjában állapítható meg, mivel a munkabiztonsági előírások megszegését bizonyító körülmények, a munkavégzési szituációk gyorsan változnak, ebből adódóan életszerűtlen az a lehetőség, hogy utólag merüljön fel az újrafelvételi eljárás kezdeményezésének szükségessége. A hatósági eljárásban hozott döntések megalapozottságát garantálja a törvény azzal is, hogy előírja a vizsgálatot folytató szerv számára, hogy hivatalból köteles teljes körű bizonyítást lefolytatni.
Bírósági felülvizsgálat
A törvény az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések bírósági felülvizsgálatát nemperes eljárásra szorítja, tekintettel arra, hogy a munkavédelmi hatósági ellenőrzések során hozott végzések tárgya indokolttá teszi azok gyors elbírálását. Ezenkívül e végzéseket az egyszerű ténybeli és jogbeli megítélés jellemzi, ami szintén nem igényli a – hosszadalmasabb – peres eljárás lefolytatásának szükségességét.
Hatósági ellenőrzés
Fontos garanciális szabályt tartalmaz továbbá a törvény, amikor előírja, hogy a hatósági ellenőrzés során eljáró felügyelőnek ellenőrzési jogosultságát – meghatározott adatokat tartalmazó – igazolványával igazolnia kell. Ezen túlmenően a munkabiztonsági hatósági eljárásában az illetékességi területen kívüli eljárást, ellenőrzési jogosultságot a törvény az OMMF elnöke által kiállított megbízólevélhez köti. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában is egyértelmű, hogy a megbízólevélnek tartalmaznia kell a keltezésen túl az elnöki kiadmányozás tényét, a jogosított személy megnevezését és azt az időpontot, eseményt, amelyre a megbízást kiadták.
A törvény módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szabályait is. A törvény egyértelműen nevesíti az első fokon munkaügyi ellenőrzés végzésére illetékes szerveket, kimondva, hogy a munkaügyi ellenőrzést első fokon az OMMF területi felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői látják el (a felügyelők elnevezése a munkabiztonsági, valamint munkaügyi ellenőrzési ág kettéválasztásának megfelelően különül el egymástól). A felügyelői igazolvány, valamint az illetékességi területen kívüli ellenőrzés szabályai megegyeznek a munkabiztonsági ellenőrzésnél ismertetett szabályokkal.
Jogorvoslati hatóságok
A munkabiztonsági hatósági ügyekben első fokon hozott határozatok, végzések ellen benyújtott fellebbezések elbírálására jogosult szervek köre – az Mvt. hatályos szabályaihoz képest – kibővül, mivel a törvény a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazza fel arra, hogy az OMMF – mint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság –, valamint annak elnöke által meghozott határozatokat felülbírálja.
Elektronikus ügyintézés
Új elem, hogy a munkaügyi ellenőrzés során is megteremti a törvény az elektronikus ügyintézés lehetőségét, mégpedig az ellenőrzés megindítására vonatkozó kérelmek előterjesztése vonatkozásában.
Végrehajtás
A Ket. lehetővé teszi, hogy a közigazgatási döntés végrehajtását ne a végrehajtó szolgálat, hanem az első fokon eljáró hatóság foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtó szolgálat nem rendelkezik. E rendelkezés felhatalmazásával élve a törvény a munkaügyi ellenőrzés során hozott határozat végrehajtására jogosultként az első fokon eljárt munkaügyi hatóságot határozza meg.
Hatósági szerződés
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosítása kapcsán a hatósági szerződés szabályai minősülnek újdonságnak. A Ket. lehetővé teszi, hogy – amennyiben erre jogszabály lehetőséget ad – az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. A törvény az Flt.-ben meghatározott foglalkoztatási támogatások tekintetében a közigazgatási határozat helyett hatósági szerződés megkötését írja elő, mivel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységében a támogatások nyújtása során nem a hatósági jelleg, hanem a szolgáltató jelleg kap nagyobb szerepet. A munkaügyi központ központi szervezeti egysége és kirendeltsége nem jogi személy, ezért hatósági szerződést a saját nevében nem köthet. Ezért írja elő a törvény, hogy a hatáskörébe tartozó foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében a központi szervezeti egység és a kirendeltség a hatósági szerződést a munkaügyi központ nevében köti meg.
A Ket.-tel szemben a támogatások tekintetében nem a hatósági szerződés minősül végrehajtható határozatnak, hanem a visszakövetelés tárgyában külön határozat meghozatalára van szükség. Ezt a megoldást a visszakövetelendő összeg pontos meghatározása indokolja.
A törvény továbbá összehangolja a Ket. rendelkezéseivel az Flt. támogatások viszszakövetelésére vonatkozó szabályait. Ennek indoka, hogy amíg az Flt. hatályos rendelkezései szerint a támogatást késedelmi kamattal növelt összegben kell visszakövetelni, a Ket. viszont a késedelmi kamat fogalmát nem ismeri, hanem bevezeti a késedelmi pótlék intézményét.
Kék könyv, zöld könyv
Az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról szóló 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet (Magyar Közlöny 103. szám) szabályozza a kék és zöld könyv külalakját és tartalmát. A rendelet ezen túlmenően néhány eljárási szabályt is tartalmaz az AM könyv lezárásával és az adattovábbítással kapcsolatosan. Az AM könyv bejegyzéseit minden évben a kiállító munkaügyi központ lezárja, majd a könyvet a munkavállaló részére visszaadja, így az több éven át használható (mindaddig, amíg be nem telik). A rendelet augusztus 1-jén lépett hatályba.
A jegybanki alapkamat mértéke
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. július 19-étől 6,75%, augusztus 23-ától pedig 6,25%.
Szigorítások a Btk.-ban
A Büntető Törvénykönyv legutóbbi módosítása, a 2005. évi XCI. törvény szeptember 1-jétől több gazdasági jellegű bűncselekményt újraszabályoz. Ezek közül az egyik a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás. Az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.
Fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás díja
A fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke július 29. óta 1 millió forint. A 25/2005. (VII. 26.) PM rendelet szerint az elektronikus úton kezdeményezett eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét a Pénzügyminisztérium Gazdálkodó Szervezete 10032000-01454055 számú számla javára átutalással teljesíti.
A cégeljárás – elektronikus úton történő fizetéssel
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek elektronikus úton történő megfizetéséről rendelkezik a 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet.
A 108. Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint amennyiben a papír alapú formában benyújtott cégbejegyzési kérelem esetében az illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kívánja valaki megfizetni, ezt a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatványon fel kell tüntetnie, és az illetéket, valamint a közzétételi költségtérítést a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő két munkanapon belül, banki úton kell megfizetnie.
Ha a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtását követő nyolc napon belül az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történt megfizetéséről szóló igazolás nem érkezik meg, a cégbíróság a kérelmet a beérkezést követő nyolcadik napon hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Amennyiben a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratról kérnek papír alapú másolatot elektronikus úton, vagy az elektronikus okirat elektronikus úton történő megküldését igénylik a cégbíróságtól vagy a céginformációs szolgálattól, az illetéket vagy a költségtérítést az elektronikus kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni.
Szakmai vizsgát szervező intézmények
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények új jegyzékét a július 18. óta hatályos 9/2005. (VII. 15.) FMM rendelet tartalmazza.
A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet mellékletei tartalmazzák, csakúgy, mint az e szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket.
Munkaügyi központok illetékességi területe
Módosult néhány munkaügyi központ kirendeltségének illetékességi területe, a változásokat a 11/2005. (VII. 27.) FMM rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 105. számában jelent meg.
