A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos vizsgálat
Az ellenőrzés során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot
– a járulék utólagos megállapítása nélkül az OEP, valamint az ONYF és területi igazgatási szerveik hoznak, míg erre
– a járulék utólagos megállapítása esetén az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny-tv., az Eb-tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az OEP és az ONYF igényelbírálási eljárása során ellenőrizheti a járulékfizetési kötelezettség teljesítését, és a mulasztásról értesíti az állami adóhatóságot.
Egészségbiztosítási ellenőrzés
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat a hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Nyugellátással kapcsolatos ellenőrzés
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 100. §-ában rögzítettek szerint a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok betartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.
A munkát végző nyilvántartása
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint területi szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi igazgatási szervei, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint területi igazgatási szervei, illetőleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a törvényben meghatározott hatáskörükben eljárva ellenőrizhetik a foglalkoztató tevékenységében személyesen közreműködő biztosítottak adatait.
Ezekről az adatokról a foglalkoztató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:
– a biztosított nevét,
– személyi adatait,
– társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a foglalkoztató adatait,
– a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,
– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá
– a biztosított után fizetett tételes öszszegű egészségügyi hozzájárulást.
Bírság a nyilvántartás elmulasztásáért
Amennyiben a foglalkoztató a munkavégzőt nem veszi nyilvántartásba, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak szerint a nyilvántartásba nem vett személyek után mulasztási bírság fizetésére köteles.
Jogviszony utólagos megállapítása és törlése
Az ellenőrzés eredménye kétféle lehet:
– ha az ellenőrzés azt rögzíti, hogy a biztosítási jogviszonyt korábban – szabálytalanul – nem állapította meg a munkáltató, az ellenőrzést végző szerv a jogviszonyt utóbb – visszamenőleg – megállapítja,
– ha az ellenőrzés azzal zárul, hogy korábban jogosulatlanul állapították meg a biztosítási jogviszonyt, akkor azt az ellenőrzés eredményeképpen törlik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetőleg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az általuk elbírált igények vizsgálata során az ellátások jogszerűségének megállapításával öszszefüggésben ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és ezek elmulasztásának észlelése során hivatalból értesítési kötelezettségük van az állami adóhatóság felé.
Államkincstári ellenőrzés
A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságainak szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az ellátásokkal összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.
Távolléti díjak megalapozottsága
Az igazgatóságok vizsgálják a Munka Törvénykönyve 138/A §-a alapján igényelt távolléti díjak és közterheik megalapozottságát.
A foglalkoztatók az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon igényelhetik vissza a fentieket, azaz például az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. (A távolléti díj közterhein a társadalombiztosítási járulék (2004. évben 29%), és az 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerinti munkaadói járulék – 2004. évben 3% – értendő.)
Ha a lefolytatott ellenőrzés során megállapítják, hogy az igényelbíráló szerv a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az Igazgatóság a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.
Az ellenőrzés típusai
A szak- és pénzügyi ellenőrzés típusai a következők:
– átfogó ellenőrzés,
– témaellenőrzés,
– célellenőrzés,
– utóvizsgálat,
– záróellenőrzés.
Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei
Az ellenőrzések végrehajtása során az ellenőröknek is, és az ellenőrzötteknek is a kötelezettségeikre, jogaikra vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk.
Megbízólevél
A foglalkoztatók, kifizetőhelyek helyszíni ellenőrzéséhez megbízólevelet kell kiállítani. A megbízólevél a szolgálati igazolvány bemutatásával együtt érvényes, és a benne megjelölt ellenőrzés elvégzésére jogosítja fel az ellenőrt.
Az ellenőr jogai
Az ellenőr általánosságban jogosult arra, hogy – a titokvédelmi szabályok betartása mellett – az ellenőrzöttnek kérdéseket tegyen fel, arra a tájékoztatást megkapja, valamint a helyszínen korlátozás nélkül mozoghasson. Jogában áll a vizsgálat tárgyának teljesítése érdekében például:
– belépni az ellenőrzött bármely helyiségébe, figyelemmel kell lennie azonban az ellenőrzött szerv biztonsági előírásaira,
– írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni az ellenőrzött bármely dolgozójától, továbbá valamennyi dokumentumba betekinteni,
– a dokumentumokat – átvételi elismervény ellenében – átvenni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni (készíttetni),
– jogosult – másolat hátrahagyásával – az eredeti dokumentumokat bevonni és a vizsgálati anyaghoz csatolni, különös tekintettel arra, ha súlyos szabálytalanság történt és az irat hamisítása vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná,
– felvilágosítást kérni más szervektől az ellenőrzött működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben,
– indokolt esetben a vizsgálatba szakértő kirendelését, bevonását kezdeményezni.
Az ellenőr kötelességei
Az ellenőr kötelezettségei közé tartozik
– tájékoztatni az ellenőrzendő szerv vezetőjét a tevékenységének megkezdéséről, és a megbízólevelét bemutatni,
– az ellenőrzött szervnél, illetve annak részegységeiben betartani a biztonsági szabályokat,
– a program által meghatározott körben minden lényeges tényt feltárni, felelős azért, hogy megállapításai helytállóak, adatszerűen megalapozottak legyenek,
– megőrizni az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti, bank-, adó- és magántitkot stb., illetve eleget tenni a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségnek,
– az ellenőrzés befejezését követően megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével,
– elismervényt adni az átvett dokumentumokról, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.
Az ellenőrzött szerv jogai
Az ellenőrzött szervezetnek jogában áll
– kérni az ellenőr megbízólevelének, illetve igazolványának bemutatását, ennek hiányában megtagadhatja az ellenőrzést,
– megismerni az ellenőrzés megállapításait, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni,
– az ellenőr belépését, mozgását az adott területen az objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni, az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében.
Az ellenőrzött szerv dolgozójának kötelességei
Az ellenőrzött szerv dolgozójának kötelezettségei közé tartozik
– elősegíteni az ellenőrzés végrehajtását,
– az ellenőr részére szóban vagy írásban megadni a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot, lehetővé tenni a betekintést a dokumentációkba, illetve kérés esetén az eredeti iratokat – másolat és átvételi elismervény ellenében – átadni az ellenőrnek,
– az ellenőr kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről,
– az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a megadott határidőre megtenni a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és erről megadni a kért tájékoztatást.
Jogorvoslat
Az ellenőrzött szerv a megállapításokra észrevételt tehet, a számára sérelmes, vagy annak tartott intézkedés esetén jogorvoslattal élhet.
Határozat esetén az első fokon eljáró szerv vezetőjéhez címezve, a határozat átvételétől számított 15 napon belül fellebbezést, fizetési meghagyás esetén a Munkaügyi Bírósághoz címzett keresetet nyújthat be – 30 napon belül – a döntést hozó szervhez. Amennyiben a másodfokon hozott döntéssel sem ért egyet a munkaadó, keresettel fordulhat a bírósághoz.
A benyújtott fellebbezésnek, keresetnek halasztó hatálya van a vitatott öszszeg erejéig.
