A határozatok végrehajtása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 15.) vegye figyelembe!

A felfüggesztésre kevés az esély

Megjelent A Munkaadó Lapja 82. számában (2004. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az államigazgatási eljárásban végrehajtásra akkor van szükség, ha az ügyfél a határozatban foglalt kötelezettségeket önként nem teljesíti. Az alábbiakban ezt a procedúrát részletezzük.

A hatóság úgy tud érvényt szerezni a határozatnak, hogy kényszerítő eszközökkel rászorítja a kötelezettet a határozatban megjelölt kötelezettség teljesítésére, vagy pedig úgy szünteti meg a jogellenes állapotot, hogy a kötelezett helyett - de az ő költségére és veszélyére - mással elvégezteti az ahhoz szükséges cselekményeket.

Végrehajtható határozatok

Mind első, mind másodfokon a határozat végrehajtásának legfontosabb feltétele az, hogy a határozat jogerőre emelkedjen.

Határozatok jogereje

Az első fokú határozat akkor lesz jogerős, ha

- a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek,

- a fellebbezésről lemondtak, vagy

- a fellebbezést az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) kizárja.

A fellebbezés kizártsága

Nincs helye fellebbezésnek, ha

- első fokon a kormány vagy a kormány tagja járt el, vagy

- az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni, illetve

- a végrehajtás során hoztak határozatot.

Határozatok közlése

A másodfokú határozatok a közléssel válnak jogerőssé. Ez azt jelenti, hogy a határozat rendes jogorvoslattal (a fellebbezéssel) már nem támadható meg, ezért végrehajthatóvá válik.

Mentesség a végrehajthatóság alól

A jogerős határozat két eset kivételével végrehajtható.

Az említett kivételek a következők:

- ha a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető (bírósági felülvizsgálatra csak akkor nyílik lehetőség, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt), illetve

- ha a hatóság által megállapított teljesítési határidő vagy határnap még nem telt el (ezt a teljesítési határidőt, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozatot hozó közigazgatási szerv indokolt esetben meghosszabbíthatja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg a teljesítésre).

Határozatok végrehajtása jogerő nélkül

A nem jogerős határozatoknál a végrehajthatóság csak kivételesen állhat fenn, mégpedig akkor, ha a határozat azonnali végrehajtását a közigazgatási szerv elrendelte.

Azonnali végrehajtás

A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha

- életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg ha az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,

- a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, valamint, ha

- törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi.

A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani és külön meg kell indokolni. Az azonnali végrehajtás kimondása esetén a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A végrehajtás folyamata

A végrehajtás elrendelése

A végrehajtási eljárás tulajdonképpen a határozat végrehajtásának elrendelésével kezdődik. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat végrehajtását az első fokon eljárt közigazgatási szerv rendeli el.

Végrehajtás hivatalból és kérelemre

A végrehajtás elrendeléséről az első fokon eljárt közigazgatási szerv

- a jogosult kérelmére (a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül) vagy

- hivatalból (haladéktalanul) határoz.

A végrehajtás elrendelésének feltételei

A közigazgatási szerv a végrehajtást természetesen csak akkor rendelheti el, ha a végrehajtás elrendelésének a feltételei fennállnak, így

- van végrehajtható határozat, valamint

- a végrehajtás (végrehajthatóság) elévülési ideje még nem járt le.

Fellebbezés

A végrehajtást elrendelő határozat vagy intézkedés ellen fellebbezni nem lehet. Ha a végrehajtás elrendelését az ügyfél kéri, de annak feltételei nem állnak fenn, akkor a kérelmet a közigazgatási szerv elutasítja. Ez ellen a határozat ellen sincs helye fellebbezésnek.

Pénzösszeg behajtása

A közigazgatási határozatok sok esetben pénzösszeg megfizetésére köteleznek. Külön szabályokat tartalmaz a törvény arra, ha a magánszemélyek, illetve ha a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervek nem fizetik meg a tartozásukat. Kivételt jelentenek a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyek, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai. Rájuk a jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Behajtás magánszemélyektől

Ha a magánszemély a pénz megfizetését elrendelő határozatot nem teljesíti, akkor az első fokon eljárt közigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből vonja le és utalja át, vagy fizesse ki a jogosultnak.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásból azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett összegből általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. A levonás után fennmaradó öszszegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Végrehajtási sorrend

Ha a munkabérből több követelést kell levonni, azt a törvényben meghatározott sorrendben kell megtenni. A kielégítési sorrend a következő:

- gyermektartásdíj,

- egyéb tartásdíj,

- munkavállalói munkabér,

- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg,

- a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

- egyéb követelés.

Ha a befolyt összeg az összes tartozást nem fedezi, akkor csak a sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

A munkáltató kezessége

A letiltás eredményességének garanciája, hogy a munkáltató a le nem vont tartozás összegének erejéig készfizető kezesként felel a jogosultnak, ha a letiltással kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

Végrehajtás vagyontárgyakra

Amennyiben a határozatban szereplő pénzösszeg a munkabérből nem vonható le (például az ügyfél munkanélküli), vagy a végrehajtás csak aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, akkor a kötelezett egyéb (ingó, ingatlan) vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

Jogi személyekkel szembeni behajtási eljárás

A jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pénztartozásainak behajtása a kötelezett hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról azonnali beszedési megbízással történik. Az átutalási felhívással történő behajtási mód alól kivételt képez az, ha mind a jogosult, mind pedig a kötelezett gazdálkodó szervezet. Ilyenkor a közigazgatási szerv hatósági eljárása nélküli a végrehajtás. A jogosult a kötelezettel szemben a pénzintézet útján azonnali beszedési megbízással érvényesítheti követelését. Az azonnali beszedési megbízás alapján a bank a követelés összegével a kötelezett számláját megterheli, és azt a jogosult számláján jóváírja.

Cselekmény végrehajtása

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú közigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. A meghatározott cselekmény végrehajtásának a kikényszerítését tehát az a szerv végzi, amely a kötelezettel a legközvetlenebb kapcsolatban van. Aleggyakrabban az első fokú határozatot hozó szerv a legalsóbb fokú államigazgatási szerv, így a végrehajtást elrendelő és foganatosító szerv ugyanaz. Ha az elrendelő és a foganatosító szerv eltér egymástól, akkor a törvény rendelkezése szerint a végrehajtást elrendelő közigazgatási szerv a foganatosítás céljából az illetékes szervet köteles megkeresni.

Végrehajtási módok

A meghatározott cselekmény jellegétől függően a végrehajtás módja is többféle lehet. A törvény négy módot határoz meg, ezek közül a végrehajtást foganatosító szerv választja ki az adott kötelezettség kikényszerítéséhez leghatékonyabbnak vélt végrehajtási módot.

A végrehajtás módjai a következők lehetnek: a hatóság

- a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti;

- a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti;

- a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege százezer forintig terjedhet;

- a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.

Kötelezettség teljesítésének kikényszerítése

A cselekmény jellegéből eredően az nem mindig végeztethető el mással, vagy nem lehetséges átváltoztatni vagyoni jellegű követeléssé (nem határozható meg pénzbeli egyenértéke, például tankötelezettség teljesítése, gyermekláthatás). Ilyenkor mindenképpen az eredetileg előírt magatartás kikényszerítése szükséges.

Végrehajtási bírság

Az eredetileg előírt kötelezettség kötelezett általi kikényszerítését szolgáló egyik végrehajtási mód tehát a vagyoni kényszer alkalmazása. A végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv a kötelezettel szemben bírságot állapíthat meg, amelynek összege százezer forintig terjedhet. A bírság kiszabása határozattal történik, amely ellen fellebbezni lehet. A végrehajtási bírság nem pótolja az eredeti cselekményt, ezért annak megfizetésével a kötelezettség elvégzését megváltani nem lehet. Ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, akkor a bírság ismételten kiszabható.

Bírságolni csak magánszemélyt lehet. Így, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem teljesítette a határozatban előírtakat, akkor a bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni.

Rendőrségi közreműködés igénybevétele

A kötelezettség a bírságon kívül a rendőrség közreműködésével is kikényszeríthető. A rendőrség a reá vonatkozó jogszabályban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.

Nagyon fontos rendelkezés, hogy a közigazgatási szerv a végrehajtás foganatosítása során azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. Ha valamely ügyben az elrendelt intézkedés nem vezetett eredményre, az államigazgatási szerv ugyanabban az ügyben egy másik, hatékonyabbnak ígérkező intézkedést rendelhet el.

Ingóság kiadása

Külön rendelkezést tartalmaz a törvény a meghatározott ingóság kiadásával kapcsolatban. A végrehajtás foganatosítását az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú közigazgatási szerv végzi. Ez történhet úgy, hogy az ingóságot a helyszínen jelen lévő jogosultnak átadja, vagy intézkedik az ingóságnak a jogosulthoz történő szállításáról. Az ingóság kiadásához rendőrség közreműködését kell kérni, ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja.

Pénzegyenérték megállapítása

Ha az ingóság esetleg már nincs meg (mert az például megsemmisült, elveszett vagy nem lelhető fel stb.), akkor a jogosult kérheti az ingóság pénzegyenértékének a megállapítását. Az ingóság helyett fizetendő pénzösszeget határozattal állapítja meg a közigazgatási szerv, amely ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről azért kell külön rendelkezni, mert az általános szabály szerint - mint már korábban említettük - a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A további végrehajtás ennek a pénzöszszegnek a behajtása iránt folyik, az arra vonatkozó szabályok szerint.

A végrehajtás felfüggesztése

A végrehajtási eljárásban lehetséges az elrendelt és foganatosított végrehajtás felfüggesztése is, mind kérelemre, mind pedig hivatalból, ha

- a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható - ilyen esetben nem lenne célszerű a végrehajtás további folytatása, illetve

- a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják. (Ezen a címen elsősorban a kötelezett kérelmére intézkedik a hatóság.)

A végrehajtás felfüggesztése azt jelenti, hogy azt nem lehet tovább folytatni. Afelfüggesztésig elvégzett cselekmények megtartják hatályukat. Egy végrehajtási eljárásban több ízben is van lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére.

A felfüggesztés időtartama

A végrehajtást általában legfeljebb harminc napra lehet felfüggeszteni. Ha a felfüggesztés feltételei megszűntek, az államigazgatási szerv köteles haladéktalanul intézkedni a végrehajtás folytatása iránt.

Fellebbezés

A végrehajtás felfüggesztését elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Biztosítási intézkedések

A biztosítási intézkedést a hatóság a végrehajtási eljárást megelőzően teszi. Célja olyan helyzet teremtése, hogy később, ha már a feltételek fennállnak, a határozat végrehajtása eredményes legyen.

A biztosítási intézkedésről a végrehajtás elrendelésére jogosult államigazgatási szerv dönt, vagyis az első fokon eljárt államigazgatási szerv. A biztosítási intézkedés megtétele során is megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók.

A biztosítási intézkedést határozattal kell elrendelni, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.

Intézkedésfajták

Biztosítási intézkedések a pénzkövetelés biztosítása és a dolog, ingatlan zárlata.

Pénzkövetelés biztosítása

A pénzkövetelés biztosításának célja, hogy fedezetet teremtsen a kötelezett vagyonából is, amíg a követelés nem elégíthető ki. A zárlat célja pedig, hogy a jogosultnak a kötelezett valamely egyedileg meghatározott vagyontárgyára fennálló igényét biztosítsa.

Zárlat

A zárlat vonatkozik ingó dologra, valamint ingatlanra egyaránt. Az ingó dolog zárlata esetén az adóhatóság a zárlatot elrendelő határozat kézbesítésével egyidejűleg az ingó dolgot lefoglalja, ami azt jelenti, hogy a foglalás feloldásáig a tulajdonos a dolgot nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. Ingatlan zárlata esetén az adóhatóság a földhivatalt is megkeresi a zárlat ingatlan-nyilvántartási bejegyzése céljából.

Az elrendelés feltételei

A biztosítási intézkedések elrendelését a törvény szigorú feltételekhez köti. Afeltételek egy része a határozathoz kötődik, így

- a határozat már jogerős, de a teljesítési határidő még nem járt le vagy

- van olyan határozat, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le.

A másik feltétele a biztosítási intézkedések elrendelésének az, hogy a határozat későbbi végrehajtása, vagyis a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben legyen. Ezt a veszélyt a jogosult is jelezheti, valószínűsítheti, illetőleg az államigazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja.

Biztosítási intézkedés végrehajtása

Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a pénzösszeget mindaddig elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, a lefoglalt vagyontárgyakat - a romlandó dolgok kivételével - nem lehet értékesíteni.

Speciális biztosítási intézkedések

Eltérést állapít meg a törvény a munkabér letiltásával kapcsolatosan. Míg a pénzkövetelés behajtásának fő formája a munkabérre, járandóságra vezetett közvetlen letiltás, biztosítási intézkedésként pénzkövetelés ellenében munkabér csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs. Biztosítási intézkedés esetén tehát elsődlegesen a kötelezett ingó és ingatlan vagyonát kell végrehajtás alá vonni.

2001 óta létező szabály, hogy ha a biztosítási intézkedés során az adós bankszámláján lévő összeget vonják végrehajtás alá, akkor a közigazgatási szerv arra hívja fel a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy a biztosítandó öszszeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó öszszeget, akkor a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.

 

Végrehajtás alól mentes jövedelmek

Mentes a végrehajtás alól

- a nemzeti gondozott és hadigondozott ellátási díja,

- a segély,

- a várandóssági pótlék,

- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

- a megváltozott munkaképességű személyt megillető keresetkiegészítés,

- a törvényen alapuló tartásdíj (ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat),

- a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

- az ösztöndíj,

- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

- a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye,

- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye.

 

A végrehajtási jog elévülése

A határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.

A végrehajtás elévülését a végrehajtási cselekmények megszakítják, és az elévülési idő újrakezdődik.

Az elévülés csak a végrehajtás elrendelésének akadálya, vagyis annak, hogy a hatóság kényszerítő eszközökkel rászorítsa a kötelezettet a teljesítésre.

Azt az elévülési idő nem akadályozza meg, hogy a kötelezett a végrehajtható határozat alapján önként teljesítsen.

 

Végrehajtási kifogás

Az Áe. fő szabályként megállapítja, hogy a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez alól a rendelkezés alól vannak kivételek.

A törvény három esetben adja meg a végrehajtás során hozott határozat ellen az önálló fellebbezési jogot. Így fellebbezni lehet a végrehajtási kifogásról rendelkező határozat ellen, meghatározott cselekmények végrehajtása során a költségviselésről, a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen, valamint meghatározott ingóság kiadása iránti végrehajtás során a pénzértékre történő átváltását és annak megfizetését kimondó határozat ellen.

A fellebbezés a fenti három esetet kivéve kizárt, de az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél. A végrehajtási kifogásról a foganatosító szerv nyolc napon belül köteles dönteni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.