Az elmúlt két esztendőben az OÉT 24 ülést tartott, s 71 napirendi pontot tárgyalt meg. E témák megvitatását – a legtöbbször – megelőzték az OÉT különböző, illetékes szakbizottságainak ülései, amelyek a plenáris ülés elé beterjesztett anyagok előkészítését szolgálták.
Közös munkaprogram
Az OÉT közösen elfogadott munkaprogramok alapján dolgozik, amelyek teljesüléséről a Társadalmi Párbeszéd Titkárság félévente beszámolót készít. Noha a megállapodások betartását a kormányzat, illetve a szociális partnerek külön-külön és együtt is figyelemmel kísérik, ennek ellenére felvetődött az ötlet, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése tekintse át, mi lett a sorsuk az eddig létrejött megállapodásoknak. E közös kívánság alapján az OÉT plenáris ülése április 13-án tárgyalta meg az erről szóló előterjesztést.
Az anyag három fő csoportban mutatta be a megállapodásokat. Külön-külön tárgyalta az átfogó, stratégiai jelentőségű, az évi rendszerességgel történő, valamint a konkrét témákhoz, feladatokhoz kapcsolódó egyezségek teljesítésének helyzetét.
A stratégiai jelentőségű megállapodások sorából kiemelkedik az érdekegyeztetés megújításáról szóló 2002. július 26-ai dokumentum. Ebben alapelvként fogalmazódott meg, hogy a kormány az érdekegyeztetés új rendszerét közösen kívánja kialakítani a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, azaz olyan tárgyalásban érdekeltek, amelyek során figyelembe veszik egymás véleményét, nagy gondot fordítanak a közös álláspontok kialakítására, s törekednek a konfliktusok feltárására és lehetőség szerinti feloldására.
Bizottságok, munkacsoportok
Az OÉT a munka világával kapcsolatos valamennyi kérdéskörrel foglalkozik, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó-, járulék- és költségvetési vonzatok, jogszabálytervezetek megvitatását is. Szakfórumként működik a Nemzeti ILO Tanács, az Európai Integrációs Tanács, valamint az újonnan megalakult Ágazati Tanács.
Az OÉT szakbizottságaként funkcionál a bér- és kollektív megállapodások, a gazdasági, a szociális, a munkajogi, a munkaerő-piaci, a munkavédelmi, a szakképzési, az esélyegyenlőségi, valamint az információs és statisztikai bizottság.
Az OÉT-ben kötött megállapodások alapján munkacsoport jött létre az OÉT alapszabálya és ügyrendje előkészítésére, s ugyancsak munkacsoport alakult a munkaügyi ellenőrzés javítására, valamint a munkaadói és a munkavállalói szervezetek részvételével működő két-, három- és többoldalú érdekegyeztető fórumok tevékenységének áttekintésére.
A Nemzeti Fejlesztési Terv készítéséhez, a monitoringhoz kapcsolódó 2002. szeptember 9-ei OÉT-megállapodás alapján megalakult és működik a Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottság is. A költségvetési szférában létrejött az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, miközben szektorális szinten tovább működnek az eddig meglévő egyeztető fórumok.
Létrejöttek az ápb-k
A múlt év végére megszerveződtek az ágazati párbeszédbizottságok (ápb). Működésükhöz a kormány – a PHARE-program keretében kötött szerződés értelmében – folyamatosan hozzájárul. A kabinet az ápb-k működésének jogszabályi környezetét – a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatáig – a szociális partnerekkel kötendő megállapodás alapján kívánja megteremteni. Ez utóbbiról ugyancsak az OÉT-ben született döntés.
Az OÉT részletes működési rendjének kidolgozása, valamint az érdekegyeztető fórumok egymáshoz való viszonyának meghatározása, illetve megerősítése még hátravan. A kormányoldal még 2002 decemberében elkészítette javaslatát az OÉT alapszabályára, majd a téma megvitatására létrehozott háromoldalú munkacsoport 2003. február 5-ei ülésén ezt áttekintette. A munkavállalói oldal azonban – az egyes kérdésekkel kapcsolatos oldalálláspont hiánya miatt – időt kért, s egyben vállalta, hogy kezdeményezni fogja a munkacsoport ismételt összehívását. Erre azonban ez idáig nem került sor.
Visszatérő témák
Az OÉT számos témát – például a keresetemelésről – éves rendszerességgel vitat meg. A 2003. évi jövedelempolitikával kapcsolatban 2002. november 29-én született meg az OÉT-megállapodás. Ezek szerint a felek a versenyszférában 2003-ra 4,5 százalékos reálbér-növekedést irányozták elő. Ez a mérték számottevően túlteljesült. A versenyszférában 7 százalék feletti, nemzetgazdasági átlagban 9 százalékot meghaladó volt a reálkereset tavalyi emelkedése. A megállapodás szerint 2003-ban a bruttó minimálbér nem változott, viszont nettó összege 10,1 százalékkal, a reálértéke pedig 5,2 százalékkal nőtt.
Az egyes jövedelempolitikai elemekre vonatkozó megállapodás teljesült. Az adómentes étkezési hozzájárulás összege hidegétkezés esetén 2000 forintra, melegétkezés esetén 4000 forintra emelkedett. Az üdülési csekkek támogatott összege a minimálbér értékére nőtt. A gyerekes szülők tanévkezdési támogatását már mindkét szülő igénybe veheti. Nyugdíjba vonuláskor, a természetben adott egyszeri ajándék értékéből 10 ezer forint helyett 15 ezer az adómentes rész.
A 2004. évi jövedelempolitikáról 2003. október 27-én született megállapodás. Ezek szerint az idei évben a vállalkozási szférában az ajánlott bruttó átlagkereset növekedésének mértéke 7-8 százalék, a minimálbér összege havi 53 000 forint. A keresetalakulás megállapodás szerinti mértéke – 6 százalékos éves inflációt feltételezve – lehetővé teszi a reálkeresetek szinten tartását, illetve kismértékű növelését a versenyszférában.
Bővülő kedvezmények
Az ez évi, további jövedelempolitikai megállapodások teljesültek. Az idén már havi 53 000 forintos minimálbér adómentessége fennmaradt. Adómentes a munkáltatói étkezési hozzájárulás, amelynek jogszabályban meghatározott havi összege 3500, illetve 6000 forintra emelkedett. Adómentes a természetbeni juttatásnak minősülő belföldi üdülési szolgáltatás értékéből a minimálbér havi összegét meg nem haladó rész. A munkavállalónak legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ajándék értéke 5000 forintra, a gyermekes szülők adómentes iskolakezdési juttatása 15 000 forintra nőtt.
A szilárd tüzelőanyag a 15 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartozik. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján nyújtott vissza nem térítendő, legfeljebb 5 évenként adható adómentes támogatás összege 750 000 forintra emelkedett.
A kamatkedvezményből származó jövedelemnél az irányadó kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összege. A már megkötött munkáltatói kölcsönszerződések tekintetében 2 éves átmenet érvényesül. A táppénz összege nem változott, a passzív jogú táppénzre való jogosultság időtartama azonban 2004 áprilisától 180 napról 90 napra csökkent.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Munka Törvénykönyvét érintő, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztetett jogharmonizációs célú javaslatait.
Uniós irányelvek
A 2003. július 1-jén hatályba lépett módosítás öt uniós irányelvet vett át (munkavállalói jogutódlás, részmunkaidő, határozott idejű foglalkoztatás, tengerészek és úgynevezett utazó munkavállalók munkaideje), és megállapította a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzési szabályokat.
Ezenkívül szabályozta a teljesítmény-követelmény objektív mérésének elvét; megszüntette a minimálbér megállapítására vonatkozó egyoldalú kormánydöntés lehetőségét, illetve szabályozta a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéstípus megválasztásának és a szerződés minősítésének elveit a színlelt szerződések elleni fellépés érdekében. Bevezette továbbá az ügyelet jogintézményét; az indokolatlan terhességi vizsgálat elvégzésének tilalmát a munkaviszony létesítése előtt, valamint nevesítette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) intézményét.
A törvény 2004. május elsejei hatálybalépéssel rendelkezik az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalókat érintő tájékoztatás és a velük zajló konzultáció kialakításáról. 2004. január 1-jén hatályba lépett viszont az a módosítás, mely szabályozza a kollektív szerződések regisztrációjának munkajogi alapjait; a téli és a nyári időszámításra való átállással összefüggő munkaidő-beosztást; a részmunkaidőben, a kizárólag szombaton és vasárnap tevékenykedő munkavállalókra vonatkozó szabályokat; valamint – az Alkotmánybíróság határozata alapján – a katonai szolgálat közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként való beszámítását.
Előkészületi munkák
Szakértői bizottság felállításával megkezdődött az Mt. átfogó felülvizsgálatának előkészítése. E feladat az OÉT 2004. első félévi munkatervében, az OÉT munkajogi bizottságának programjában szerepel.
A társadalmi párbeszéd intézményeinek megerősítése céljából – a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének határozatai alapján – évente pályázatokat írnak ki a szociális partnerek részére. Az e célra létrehozott OÉT-munkacsoport előkészítésében megkezdődtek a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítását szolgáló egyeztetések.
A társadalombiztosítási alapok felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot az OÉT két alkalommal tűzte napirendre az elmúlt időszakban. A tervezettel kapcsolatban közös álláspont nem alakult ki.
A heti munkaidő fokozatos csökkentése érdekében az OÉT 2003. július 27-én tűzte napirendre a kormányoldal előterjesztését a heti 38 órás törvényes munkaidő bevezetésének előkészítéséről. Konszenzus az előkészítés feladatairól nem alakult ki.
A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai konzultációk keretében az OÉT megállapodott arról, hogy megfelelő időben napirendre tűzi az egészségügy átfogó reformjáról szóló előterjesztést, illetve a baleset-biztosítási rendszer szakmai koncepcióját; áttekinti az NFT monitoringbizottságok működésének partnerségi tapasztalatait; részt vesz a közép- és hosszú távú feladatok kimunkálásában a munka világát meghatározó gazdaság-, foglalkoztatás-, jövedelem- és adópolitikai kérdésekben. Továbbá tárgyalásokat folytat a rehabilitációs foglalkoztatás érdekeltségi és támogatási rendszerének felülvizsgálatáról, a bel- és külföldi kiküldetés során adómentesen elszámolható költségekről; konzultál az egészségpénztári rendszer hosszú távú fejlesztésének irányáról, és részt vesz a korkedvezményes nyugdíj szabályainak kialakításában.
Tárgyszerű viták
Az országos párbeszédfórum tevékenységét értékelő plenáris OÉT-ülésen Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megállapította, hogy a beszámoló korrekten foglalta össze az elmúlt két évben kötött megállapodások teljesülését.
Az oldal értékelése szerint e két év kétségkívül a tárgyszerű viták jegyében telt el. E pozitív értékelésen kívül azonban a munkaadói oldal a hiányosságokról is szólt. Ezek – megítélésük szerint – arra vezethetők vissza, hogy jó néhány esetben a problémák megtárgyalása nem volt kellőképpen nyílt, és különösen nem elég érdemi.
A szóvivő öt pontban foglalta össze azokat a konkrét témaköröket, amelyek esetében – az oldal véleménye szerint – gondok mutatkoznak. Ezek szerint a jogalkotási törvénnyel van probléma, nevezetesen: a munkaadók – de a munkavállalók is – az érdekegyeztetés sarkalatos pontjának tartják, hogy a jogalkotási törvényben nevesítve legyenek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő szociális partnerek. Hasonlóképpen fontosnak ítélik azt is, hogy az egyeztetési eljárást ne csak általánosságban, hanem a követendő szabályokat konkretizálva tartalmazza a törvény.
Elvi megállapodások
Megfogalmazódott az a munkáltatói vélemény is, miszerint – a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodás értelmében – a területfejlesztési törvény módosításakor vissza kellett volna állítani azt a – néhány évvel ezelőtt működő – rendszert, melynek lényege, hogy a szociális partnerek nem csupán képviselettel, hanem szervezeteiken keresztül is képviselhetik álláspontjukat a területfejlesztési döntéshozatal során. Ez a változtatás azonban nem történt meg.
Úgyszintén elvi megállapodás született arra nézve, hogy a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletébe a szociális partnereket bevonják. Tény, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztés elkészült, de egyelőre nem tartalmazott olyan megoldást, amelyet a szociális partnerek el tudtak volna fogadni.
A munkaadói oldal azt is fontosnak tartja, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkájának elvi irányításában a szociális partnerek is részt kaphassanak.
Végül a munkáltatók szóvivője az utóbbi néhány hónap gazdaságpolitikai és pénzügyi eseményeivel összefüggésben tett észrevételt. A vállalkozások érdek-képviseletei kifogásolták, hogy némely pénzügyi és szabályozási jellegű lépésekkor – mint például a forintárfolyam kialakítása – a pénzügyi és gazdasági kormányzat csak a vállalkozói szféra egyes képviselőivel, de az Országos Érdekegyeztető Tanács oldalaival nem egyeztetett.
Igény a konzultációra
Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a munkavállalói oldal szóvivőjeként kifejtette: bár a 2002. évi július 26-ai megállapodás alapján a felek immár konzultálnak az adó- és társadalombiztosítási kérdésekről és a minimális bérről, de ez a tartalmát illetően még távolról sem nevezhető ideálisnak. Ez ügyben az elmúlt év nyara jelentette a mélypontot, amikor gyakorlatilag a koalíciós vitákban dőlt el minden gazdaságpolitikai kérdés, anélkül, hogy azokat a szociális partnerekkel megvitatták volna. A munkavállalói oldal határozott kívánsága, hogy a jövőben ez a kormányzati magatartás ne váljon gyakorlattá.
A munkavállalói oldal szerint a 2002. július 26-ai megállapodásból mindeddig nem teljesült:
– A Gazdasági és Szociális Tanács létrehozását célzó passzus, bár a megalakítására kétségtelenül történtek előkészületek, ezt a munkát fel kell gyorsítani.
– A szakfórumok fennmaradtak, illetve létrejöttek, de a közszféra területén működők tevékenysége igen sok kívánnivalót hagy maga után. Szükség lenne rendszeres és érdemi működtetésükre.
– Az ágazati párbeszédbizottságok működésével összefüggő munkákat fel kellene gyorsítani. Ez azonban a szociális partnerek e témakörben végzett munkájára is vonatkozzék.
– Fel kell gyorsítani az OÉT alapszabályának előkészítő munkáit.
A munkavállalók a 2002. november 29-én kötött megállapodást illetően is érzékelnek hiányosságokat. Ezek szerint:
– A bérfelzárkóztatás, a keresetek uniós szinthez való közelítése kétségkívül haladt előre, de a versenyképesség fenntartása szempontjainak dominanciájával.
– A heti kötelező teljes munkaidő csökkentéséről a szakszervezetek előterjesztést készítettek az OÉT Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága számára, 2006. január 1-jei hatállyal. Az erre vonatkozó tárgyalások eddigi mérsékelt sikere ellenére a munkavállalói érdekképviseletek a továbbiakban is szorgalmazzák a munkaidő mérséklését.
– A társadalombiztosítási igazgatás felügyeletének megállapodás szerinti létrehozását a munkavállalói oldal álláspontja szerint nem lehet technikai problémaként kezelni.
– A munkaadói oldal véleményéhez kapcsolódva, a munkavállalók szerint is tovább kell fejleszteni a teljes munkaügyi ellenőrzési rendszert.
Hosszas viták
Az OÉT munkájának értékelése során a kormányzati oldal nevében Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette: a szociális párbeszédnek nem hibája, ha a megállapodások akár hosszú viták után köttetnek meg. Bölcs döntésnek nevezte, miszerint a kabinet a jövőben arra törekszik, hogy a különféle törvénytervezeteket már az előkészítő szakaszban megtárgyalják a szociális partnerekkel. Erre az eljárási módra mindenekelőtt a pénzügyi és a gazdasági tárca figyelmét kell felhívni.
A szociális partnerek észrevételeihez kapcsolódva az államtitkár elmondta, hogy a jogalkotási és a területfejlesztési törvény – egyelőre – nem jutott túl az Országgyűlésben a döntéshozatali szakaszon. Ami pedig a társadalombiztosítási felügyeletet, valamint a munkaügyi ellenőrzést illeti: ha az eddig felvázolt megoldások nem alkalmasak a bevezetésre, akkor új formákat kell keresni. Csizmár Gábor egyben arra kérte a szociális partnereket, hogy e témákról közösen gondolkodjanak. Az államtitkár végezetül jelezte: a Gazdasági és Szociális Tanács – a kormány szándékai szerint – még ebben a félévben létrejön.
