Egységes Munkaügyi Nyilvántartás
Május elsejétől az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás érdekében a munkaadó a 67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével, illetőleg az abban meghatározott adatok közlésével köteles teljesíteni munkaviszony létesítése és megszüntetése esetén bejelentési kötelezettségét. A 47-es számú Magyar Közlönyben olvasható rendelet szerint a munkaadó akár személyesen, vagy képviselője útján, akár telefonon, interneten keresztül, postai úton, vagy kézbesítő igénybevételével közölheti a nyilvántartást végző szervvel a szükséges adatokat.
A munkaviszony létesítésének és megszüntetésének nyilvántartásba vételéről a Központ írásban igazolást állít ki, amit eljuttat a munkaadó részére. A munkaadó köteles az igazolást a munkaviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és azt a munkaügyi ellenőrzés során bemutatni.
A nyilvántartásban kezelt adatokhoz mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló hozzáférhet. A munkavállaló a saját adataihoz a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kirendeltségen, természetes azonosítóinak igazolásával, vagy interneten, telefonon, postai úton juthat hozzá. Ugyanígy a munkaadó, illetőleg képviselője is megkaphat a munkaadóra vonatkozó bizonyos adatokat. Ha a bejelentés, valamint az adatokhoz történő hozzáférés, illetőleg a saját adatokról történő tájékoztatás kérése a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tone üzemmódú telefon felhasználásával történik, a Központ ügyfélszolgálata arról hangfelvételt készít.
Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatók támogatása
2004. április 1-je után a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezet nem igényelheti, hogy állami dotációban részesített rehabilitációs célszervezetként működhessen. A hatálybalépés időpontját megelőzően benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet április 1-jén lépett hatályba.
A kijelölt célszervezetek, a szociális foglalkoztatók, továbbá azok a célszervezeti kijelöléssel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, ahol a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszámának az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya a tárgyhónapban, a tárgynegyedévben vagy a tárgyévben eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, a dotációra jutó, le nem vonható általános forgalmi adó összegével azonos kompenzációra jogosultak.
A támogatást – az általános forgalmi adó bevallásának gyakoriságához igazodva – a havonként bevallásra kötelezettek a tárgyhónapot, a negyedévenként bevallásra kötelezettek a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától, az éves bevallásra kötelezettek a tárgyévet követő év február 15. napjától igényelhetik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervénél a 10032000-01905410 APEH Normatív Támogatás folyósítási számláról. A támogatás az APEH által rendszeresített 11. számú, "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" elnevezésű formanyomtatvány benyújtásával igényelhető. A 48-as Magyar Közlönyben megjelent 12/2004. (IV. 16.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet 2004. április 20-án lépett hatályba azzal, hogy a támogatás 2004. január 1. napjától illeti meg az általános forgalmi adóról havonként, negyedévenként vagy éves bevallásra kötelezettet.
Munkaerő-kölcsönzés
A Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása nyomán – az egyéb feltételek megléte esetén – nem csak a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet adhat kölcsönbe munkaerőt, hanem a közhasznú társaság is. Az 50. számú Magyar Közlönyben megjelent, az egyes munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos törvényeket módosító 2004. évi XX. törvény rendelkezik arról is, hogy munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásához támogatást kaphat a közhasznú társaság is. A jogszabály május 20-ától hatályos.
Munkavédelmi szabályok
Módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet. A 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet mellékletében meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni. A 49-es számú Magyar Közlönyben olvasható jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy milyen adatokat tartalmazzon a munkabaleseti nyilvántartás.
A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló korábbi jogszabályt módosítja a 15/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, amely az uniós csatlakozás időpontjától hatályos.
Szintén az uniós csatlakozástól kell alkalmazni az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet, valamint a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjét meghatározó 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet.
(A témával a következő számunkban részletesen foglalkozunk. Lásd még a 41-44. oldalt!)
Humánerőforrás-fejlesztés
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 9/2004. (IV. 7.) FMM rendeletben a Foglalkoztatási Hivatalt jelölte ki a 2004-2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program végrehajtására. E feladat keretében a Hivatal összehangolja "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" című intézkedés központi program gyakorlati teendőit ellátó munkacsoport munkáját. Ez a munkacsoport kidolgozza a rendelkezésre álló támogatási pénzeszközök elosztásához szükséges feltételrendszert, valamint ennek alapján javaslatot tesz a végső kedvezményezetteknek juttatható egyes keretösszegekre. A jóváhagyott programtervek megvalósítására a végső kedvezményezettekkel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nevében az irányító hatóság támogatási szerződést köt.
A 2004/2005. tanév rendje
A 2004/2005-ös tanév 2004. szeptember 1-jétől 2005. június 15-ig tart. Az oktatási miniszter 11/2004. (III. 24.) OM rendelete a tanítási szüneteket is kijelölte, valamint meghatározta a tanulmányi versenyek, a felvételi eljárás és a beiratkozás rendjét. A szorgalmi idő első féléve 2005. január 21-ig tart. Az iskolák 2005. január 28-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2004. november 2-től 5-éig, míg a téli szünet 2004. december 20-tól 2004. december 31-ig tart majd. A tavaszi szünetnek 2005. március 24. és 29. között örülhetnek a diákok.
Telepengedély
Április 20-ától a telepengedélyhez kötött tevékenységek köre annyiban változott, hogy telepengedély köteles a TEÁOR 17.54, 17.71 és a 17.72 szám alatt meghatározott tevékenységek közül
– a máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása, kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés (17.54),
– a kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása (17.71),
– a kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású pulóverfélék gyártása (17.72).
Az eddigieken túl telepengedély birtokában végezhetők továbbá az egyéb szárazföldi szállítás ágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni (60.2).
A TEÁOR 63.21 szám alatt engedélyköteles meghatározott tevékenység az egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenységekből a parkolóhely, garázs üzemeltetését jelenti, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyet.
Kikerült a telepengedély-köteles tevékenységek közül a szennyvíz- és hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás (90.00).
Amennyiben a telepengedély megadását követően a telepengedély iránti kérelemben szereplő adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni. A jegyző az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségnek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket. A telepen végzett tevékenységben történő változás esetén a jegyző a régi telepengedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új telepengedély megadásáról hoz határozatot. Amennyiben a telepengedély jogosultja tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni.
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2004. április 6-tól 12 százalék. A Magyar Nemzeti Bank 2/2004. (MK 42.) MNB közleménye a 42. számú Magyar Közlönyben jelent meg.
Tizenharmadik havi nyugdíj
A 2004. évi XXI. törvény rendelkezik a 13. havi nyugdíj jogosultjairól, annak kifizetési gyakoriságáról és kiszámítási módjáról. Az 50. számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály már hatályba lépett.
Átlagkereset, fogyasztóiár-index tavaly
A KSH tájékoztatója közzétett néhány olyan statisztikai adatot, amelyek különböző ellátások megállapításának alapjául szolgálnak. Ezek alapján 2003-ban
– a bruttó átlagkereset: 137 200 forint/ fő/hó,
– a nettó átlagkereset: 88 800 forint/ fő/hó,
– a bruttó kereseti index: 112,0 százalék (2002. év = 100),
– a nettó kereseti index: 114,3 százalék (2002. év = 100),
– a fogyasztóiár-index 2003 decemberében 105,7 százalék (2002. december = 100), 2003-ban 104,7 százalék (2002. év = 100).
A tájékoztató a Magyar Közlöny 2004/41. számában jelent meg.
