Költségek a közigazgatási eljárásban

Költségviselés a közigazgatási eljárásban

Az általános szabály szerint az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli, az ügyfelet akkor terheli az eljárás költsége, ha külön jogszabály másként rendelkezik. Ilyen rendelkezést általában azoknál az ügytípusoknál fogalmaz meg a jogalkotó, amelyeknél az államnak jelentős többletköltséget okoz az eljárás, különösen, ha végül is az ügyfél számára állapít meg jogot a határozat.

Költségek megállapítása

Amennyiben jogszabály előírja, hogy az adott eljárásban az ügyfelet a hatóságnak a költség megtérítésére kell köteleznie, a költséget a határozatban összegszerűen kell megállapítani. Ha az ügyben több érdekelt (ügyfél) szerepel, a költséget közöttük az ügybeni érdekeltségük arányában kell megosztani.

Határozat, közbenső határozat

A költségekről – és a költségviselés módjáról – általában az alaphatározatban rendelkezik a hatóság. Előfordulhat azonban az is, hogy az érdemi döntést megelőzően közbenső határozatot hoz külön, a költségviselés tekintetében.

Költségek előlegezése

A hatóság az ügyfelet kötelezheti arra is, hogy az eljárási költséget, illetőleg annak egy részét előlegezze meg. A költségek megelőlegezéséről rendelkezik a hatóság például abban az esetben, ha az ügyfél másik szakértő bevonását kéri az ügyben. E kérelmet teljesíteni lehet, azonban a szakértő költségét az ügyfélnek meg kell előlegeznie. A megelőlegezett költség viseléséről, annak visszatérítéséről az érdemi határozatban a hatóságnak később intézkednie kell. Amennyiben például kiderül, hogy a hatóság által kirendelt szakértő helyett az ügyfél kérésére kirendelt szakértő véleménye volt a megalapozott, és a közigazgatási szerv azt fogadta el döntése alapjául, a megelőlegezett szakértői díjat – mint eljárási költséget – az ügyfél számára vissza kell téríteni – az intézkedésről a hatóság határozatot hoz.

A közigazgatási szerv mulasztása

Előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv mulaszt, határidőre nem hozza meg a döntését, és a felettes szerve vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv jár el az ügyben. Ilyenkor az eljárás költségeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az említett esetekben az eljárás költségeit a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megállapítani.

Szolgáltatási díj

Az államigazgatási eljárás költségeitől, az illetékektől meg kell különböztetni az igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért járó díjfizetést. Ez az úgynevezett szolgáltatási díj, amely a hatóság igazgatási jellegű szolgáltatásainak az ellenértéke. Azt pedig, hogy mely eljárásban kell díjat fizetni és az milyen mértékű, az adott államigazgatási ágazatot irányító miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. Ha a díjfizetési kötelezettség a lakosság széles körét érinti, annak megállapítása kizárólag törvényben lehetséges.

Illetékek az államigazgatási eljárásban

Az illetéktörvény határozza meg, hogy egyes eljárásokért milyen mértékű illetékfizetési kötelezettség terheli a kezdeményező felet. Lényeges, hogy az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, vagy ha az államigazgatási szerv elutasítja azt, továbbá ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.

Egy eljárás több ügyfél ügyében

Az illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Amennyiben több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik azonban az egyetemlegesség, ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön határozatot hoz.

Több kérelem egy beadványban

Az elsőfokú államigazgatási eljárásban az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetében az illetéket csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ha pedig egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.

Egy határozat több ügyfélre

Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, és az eljárás jellege kizárja, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás zajlana.

Egy kérelem több határozat ellen

Abban az esetben, ha a kérelem több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.

Illeték hiánypótlás esetén

A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén az illetéket még egyszer nem kell megfizetni.

Általános tételű eljárási illeték

Az illetéktörvény általános rendelkezése szerint az első fokú államigazgatási eljárásért 2000 forint illetéket kell fizetni – ez az úgynevezett általános tételű eljárási illeték.

A fellebbezés illetéke

Az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – amennyiben az illetéktörvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 300 forint, de legalább 3500 forint, legfeljebb 400 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 4000 forint.

Az illetékfizetés módja

Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve ha jogszabály más fizetési módot – ideértve az elektronikus illetékfizetés módját – ír elő vagy enged meg.

Eljárás az illeték meg nem fizetése esetén

A gyakorlatban előfordul, hogy az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be vagy terjeszti elő, azonban az illetéket nem fizette meg. Ilyen esetben az illeték megfizetésére azzal kell figyelmeztetni a kérelmezőt, hogy ha azt 8 napon belül nem fizeti meg, az illetéktörvény szerinti mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.

Amennyiben pedig a beadványt postai úton terjesztik elő, úgy az ügyfelet az illetékfizetésre ugyancsak postai úton figyelmeztetni kell azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét – ez utóbbi címen 200 forintot – 8 napon belül a válasz-levelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül az illetéktörvény szerinti mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.

Amennyiben az ügyfél határidőben nem tesz eleget a felhívásnak, úgy az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő.

Lényeges, hogy a felhívás kibocsátása, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása az üggyel kapcsolatos érdemi eljárást nem akadályozza.

Különleges illetékkiszabási módok

Külföldön felhasznált irat

Belföldi székhelyű államigazgatási szerv a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani, és a fizetendő illeték összegét

– ha az iratot szabályszerűen, diplomáciai úton továbbítják külföldre – az irat megküldésével egyidejűleg a külügyminiszterrel közölni – ebben az esetben az iratokat a külügyminiszter azzal küldi meg a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat kézbesítése előtt szedje be, és a beszedett összeget a külügyminiszteri ügyszámra hivatkozással a konzuli díj naplóban számolja el;

– minden más esetben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – lelet útján az illetékes illetékhivatallal közölni. Az ilyen illetékhiány után azonban nincs lehetőség mulasztási bírság kiszabására.

Ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke

A vagyonszerzési illeték alá eső ügyben az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét a vagyonszerzési illetékkel együtt kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.

Illetékmentesség

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság költségmentességben részesített.

Tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások az illetéktörvény szerint:

- a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből adódó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;

- az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;

- a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;

- a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat; a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá az anyakönyvi kivonat kiállítása, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás;

- az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes: ha a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben; az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez; az 1953. január 1. előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, a házassági anyakönyvből a házastárs részére, a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenes ági rokona részére; a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó eljárás céljára, a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása;

- a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

- az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;

- a holtnak nyilvánításra, illetőleg a halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;

- a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;

- a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

- a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, a vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésével kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;

- az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;

- a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;

- munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;

- foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli-segély, -járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;

- a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;

- az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegségmegelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;

- a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;

- széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;

- az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett hivatalos záradék;

- a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;

- az adó- és járulékügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett elsőfokú eljárás – ideértve más hatóság adó-, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;

- a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;

- a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állat-egészségügyi eljárás;

- államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;

- a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás, végül

- az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.

Költségmentesség Az Áe. szerint annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy annak egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet a közigazgatási szerv. A költségmentesség alapján a magánszemély az illeték, az igazgatási eljárás díja és az eljárási költség viselése alól egyaránt mentességet kap. A költségmentesség kiterjed az alapeljárás, a jogorvoslati eljárás és a végrehajtási eljárás valamennyi szakaszára. Ez azonban csak akkor igaz, ha az ügyfél a költségmentesség megállapítását az alapeljárásban és a jogorvoslati eljárásban is kérte. Ha az ügyfél (magánszemély) csupán az elsőfokú közigazgatási eljárásban igényelte a költségmentességet, és ezt az alapeljárásra vonatkoztatva megállapította számára a hatóság, ez a hatósági döntés automatikusan nem terjed ki a jogorvoslati eljárás egészére is. Amennyiben tehát az ügyfél a jogorvoslati eljárásban is költségmentességet igényel, ezt az eljáró szervnél ismét be kell jelentenie, és ez esetben az eljáró szerv – az eljárási költség megállapítására vonatkozó szabályok szerint – külön döntést hoz. A közigazgatási szerv a költségmentességről az ügyfél kérelme alapján határoz, tehát kérelem nélkül, hivatalból nincs lehetőség költségmentesség engedélyezésére, a költségmentesség lehetőségére azonban – a hatóság tájékoztatási kötelezettsége körében – fel kell hívni az ügyfél figyelmét. A költségmentességi kérelem elutasítása, továbbá a korábban adott kedvező kérelem módosítása vonatkozásában a hatóság határozattal dönt, amely ellen fellebbezni lehet