Munkaerő-piaci kilátások

vállalkozások vegyes érzelmekkel fogadták az idei adó- és járulékrendszert, ami nem is csoda, hiszen az új adótörvényekre – nem túl szerencsés módon – a befektetések ösztönzésének és a költségvetési hiány leszorításának egymástól eltérő irányú szándéka nyomta rá a bélyegét. A Vállalkozások Országos Szövetségénél (VOSZ) egyelőre még – megfelelő hatásszámítások híján – nem tudtak pontos mérleget vonni arról, hogy összességében jobban, vagy valamivel rosszabbul jártak-e tagjaik – mondja Károlyi Miklós, a szervezet főtitkára.

Befektetői klíma

Az mindenesetre biztos, hogy a társasági adó 16 százalékra mérséklése és az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) értékhatárának 25 millió forintra emelése, illetve a fejlesztési adókedvezmények feltételeinek javítása mind olyan lépések, amelyek közvetlenül javítják a vállalkozók versenyképességét, a befektetői klímát. Ráadásul az eredetileg tervezett állami elvonásokhoz képest néhány fontos ponton sikerült a munkaadóknak kompromisszumra bírniuk a kormányt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly ősszel folytatott tárgyalások során.

Elérték például, hogy az elkülönülten adózó – az osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlanból származó – jövedelmek adókulcsa az eredeti tervekkel ellentétben nem emelkedett 20 százalékról 25-re, és bár a fix összegű egészségügyi hozzájárulás 3450 forintos mértéke nem csökkent, a szociális partnerek megállapodtak az eho megszüntetésének pontos üteméről 2006-ig.

Az Ipartestületek Országos Szövetségénél (IPOSZ) azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy a 400 ezer hazai egyéni vállalkozó a korábbi diszkriminatív szabályozással ellentétben az idén ugyanúgy hozzájuthat a fejlesztési adókedvezményekhez, mint a társas vállalkozások.

Szűcs György, az IPOSZ elnöke azt is fontos előrelépésként értékeli, hogy a helyi iparűzési adó 25 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege az idén levonható a társasági adó alapjából.

Újabb adónemek

A kedvező változásokkal szemben az új adónemek, például az innovációs hozzájárulás bevezetése, továbbá a környezetterhelési díj és a rehabilitációs hozzájárulás jelentős emelése komoly terhet jelent a vállalkozásoknak, miközben a foglalkoztatás költségeit áttételesen is megnöveli a nyugdíjjárulék-bevételek emelkedése. Ráadásul a tavalyi év végén eszkalálódott pénzügyi válság elhúzódása és a jegybanki alapkamat vitatottan nagymértékű emelése szintén sokat ront a helyzeten. Így talán összességében "nullszaldónál" tartunk – összegzi a pozitívumok és a negatívumok sorát Károlyi Miklós.

A munkaügyi kormányzat azt ígéri a munkaerőpiac szereplőinek, hogy az idei év az építkezés éve lesz a munka világában. A munkaügyi tárca vezetői szerint az idei költségvetés céljai közé tartozik a jövőt megalapozó fejlesztések, korszerűsítési programok megvalósítása, a vállalkozások versenyképességének erősítése.

S tagadhatatlan, hogy a költségvetés az idén átalakul afféle vállalkozásösztönző rendszerré, hiszen számos új adókedvezmény serkenti a fejlesztést, beruházást, vagyis áttételesen a foglalkoztatás bővítését is. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a beruházás értékhatára tízmilliárdról háromra csökken, a hátrányos helyzetű térségekben pedig háromról egyre mérséklődik.

Hasonlóképpen kedvezőbbé váltak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez előírt egyéb törvényi feltételek is: a létszámbővítési kritérium az eddigi 500 helyett 100 főre, illetve a hátrányos régiókban 300 helyett 50 főre csökken. A beruházás értékéből pedig 50 százalék helyett 30 százalékot kell elérnie az új eszközöknek, és 50-ről 30 százalékra mérséklődik a kis- és középvállalkozó beszállítók arányára előírt mérték. A bérköltséget a módosítás értelmében az adózónak nem a minimálbér adóévre számított összegének ezerötszázszorosával, illetve hátrányos régiókban kilencszázszorosával kell növelnie a beruházás megkezdését megelőző adóév bérköltségéhez képest, hanem csak hatszázszorosával, illetve háromszázszorosával.

"Hadrendben" a pluszforrások

A fejlesztési adókedvezmény az idén kiterjed a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra is. Ráadásul az adókedvezmény a foglalkoztatást bővítő beruházásoknál értékhatár nélkül vehető igénybe, ha a foglalkoztatottak száma az igénybevételt követő harmadik évben 300 (hátrányos térségekben 150) fővel nő, és 20 százalékban pályakezdőket alkalmaznak.

A kormány az idén valamivel bővebb forrásokat fordít a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás ösztönzésére – jelentette be tavaly ősszel, több kormányszóvivői sajtótájékoztatón Burány Sándor. Az idén a gazdaság felgyorsuló szerkezetátalakulása nyomán kapott prioritást a felnőttképzés eddiginél nagyobb támogatása. Miközben ugyanis a zömmel betanított munkásokra és összeszerelő üzemekre épülő termelés – olcsóbb munkaerőt keresve – keletebbre költözik, addig sorra települnek hazánkba a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházók, akik azonban jól képzett munkaerőt igényelnek – fejtette ki a szaktárca vezetője.

Az állami költségvetésben a felnőttképzés támogatása a rendszerváltás óta tavaly jelent meg először külön jogszabályi háttérrel és forrással. Az idén a szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékosok számára nyújtandó támogatás a többszörösére emelkedik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szerint tavaly a rendelkezésre álló 475 millió forintos keretből csupán 5340 fő vehetett részt a felnőttképzésben, 2004-ben viszont már 2,9 milliárd jut erre a célra, s ezáltal az érintettek köre 21 ezerre bővül. A szaktárca iskolarendszeren kívüli felnőttképzési kerete pedig várhatóan 5 milliárd forint körül alakul. Az adórendszer is honorálja valamelyest a képzést: aki felnőttoktatásban vesz részt, az a tandíj 30 százalékát, de maximum 60 ezer forintot visszakaphat az adójából. Ugyancsak nő a szakképző iskolai tanulók után járó kedvezmény: 2003-ban hatezer forinttal csökkenthették a vállalkozások adóalapjukat, az idén a legkisebb bér 20 százalékával.

"Tűzoltásra" kényszerülve

A munkaügyi kormányzat tapasztalatai szerint az államilag támogatott foglalkoztatási formákra óriási az igény, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Közmunkaprogramokra tavaly 3,14 milliárdot fordított a költségvetés, amit 2,75 milliárdos uniós támogatás egészített ki. 2004-re a büdzsé 4 milliárdot irányoz elő, amelyből több mint 10 ezer embert juttatnak megélhetéshez, legalább átmenetileg. Az önkormányzatok által szervezett közcélú munkára 2004-ben 15,2 milliárd forint jut, vagyis 2,5 milliárddal több, mint tavaly.

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének aktív foglalkoztatási eszközökre fordítható forrása az idén 2003-hoz képest valamelyest csökken (valamivel több, mint egymilliárd forinttal). A 46,5 milliárdos összegből várhatóan havi 80-100 ezer ember támogatása valósulhat meg. Vagyis az MPA-ból nyújtott támogatásokkal a foglalkoztatottak száma érzékelhetően aligha növelhető, ehhez bővebb forrású munkahelyteremtő beruházásokra volna szükség.

Ráadásul az igencsak korlátozott lehetőségekkel rendelkező MPA pénzeszközeinek hatékony felhasználását még maga a munkaügyi kormányzat is erősen kétségbe vonja abban a szakértői háttéranyagban, amelyet a nemrég elkészült új foglalkoztatáspolitikai stratégiához mellékeltek. A szakértők szerint ugyanis a munkaerő-piaci politika a magyar gazdaságot egyre inkább jellemző dinamikus gazdasági és ágazati szerkezetváltás sodrában – prognózisok, valamint a kibontakozást segítő stratégiák híján – gyakran kényszerül tűzoltásra, miközben a hosszú távú hatásokat nem képes elérni.

Változott a szabályozás

Mindenesetre a tavaly október közepén megváltozott szabályrendszer eredményeként a korábbinál tágabb körben lehet támogatást igényelni a Munkaerő-piaci Alapból. Kedvezőbbé váltak például a foglalkoztatásbővítő támogatások feltételei: míg korábban csupán az a munkáltató vehette igénybe ezeket, aki vállalta, hogy legalább hat hónapja munkanélküliként regisztrált személyt foglalkoztat, az új szabályozás szerint elég a három hónapos jogszerző idő. A legfeljebb két évre adható támogatás mértéke is kedvező irányba változott, hiszen a munkabér 50-100 százaléka helyett már 70-100 százalékos a kedvezmény.

Bár a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról 2002 óta intézkedik a törvény, ám a részletes végrehajtási rendelet csak tavaly ősszel lépett hatályba. A támogatáshoz legalább három hónapja regisztrált munkanélkülit vagy olyan személyt kell alkalmazni, aki saját háztartásában legalább egy 14 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy ápolási díjban részesül. A támogatás a munkavállaló bérének és járulékainak legfeljebb 75 százalékára terjedhet ki, s ehhez kapcsolódhat a munkába járással összefüggő és a munkáltatót terhelő költségek teljes vagy részbeni megtérítése. Az egy évig folyósítható támogatásnál ezzel megegyező idejű továbbfoglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak.

Az új szabályozás a szakképzést is érinti. E körben tavaly október óta már a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre, a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs oktatására, illetve az elhelyezkedést és a vállalkozást elősegítő kurzusokra is nyújtható támogatás.

Az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzéshez akkor jár támogatás, ha az oktatásban való részvételt roma önkormányzat vagy érdek-képviseleti szervezet szervezi. Az eddigi szabály szerint a munkaadónak minden esetben hozzá kellett járulnia a képzés költségéhez, vagy biztosítania kellett annak szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeit. Az új szabályozás szerint a 45. életévét betöltött munkavállaló képzésére akkor is adható támogatás, ha a munkáltató nem járul hozzá a költségekhez. Ez esetben tehát csak a szakmai, tárgyi, technikai feltételeket kell biztosítania a cégnek.

Európai uniós csatlakozásunk nyomán a foglalkoztatás támogatására és a foglalkoztathatóság javítására rendelkezésre álló források lényegesen megnövekednek. Az idén az EU támogatásával különböző programokban megvalósuló összesen 236 milliárd forintnyi fejlesztésből közvetlenül a foglalkoztatás és humán erőforrás területére 62,6 milliárd jut, amiből 49,6 milliárd az előcsatlakozási PHARE-programokból, illetve a csatlakozás után a strukturális alapokból származik. A támogatások felhasználásához szükséges közel 13 milliárd forintnyi saját forrást a költségvetés állja.

Uniós támogatások

A strukturális alapok igénybevételéhez a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szolgál alapul, ezen belül a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) részesedik a legnagyobb – 28 százalékos – mértékben a strukturális alapokból. Ennek költségvetése 2004 és 2006 között összesen 667 millió euró, azaz 183 milliárd forint. A humánerő-fejlesztési projekt 38,3 százalékára a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 36,2 százalékára az oktatási, 20,6 százalékára pedig az egészségügyi tárca készítette el a szakmai terveket.

A foglalkoztatás és a humán erőforrás fejlesztését közvetlenül a teljes 2004. évi források 68,5 százaléka szolgálja. De a szakértők szerint minden operatív programnak van foglalkoztatásbővítő hatása. A gazdasági versenyképességet, az agrár- és vidékfejlesztést, a környezetvédelem és infrastruktúra, valamint a regionális fejlesztést elősegítő program mindegyike növelheti a munkaerő-keresletet, javíthat a munkavállalók képzettségi szintjén.

Szakértői becslések szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztések mintegy 100 ezer új munkahelyet teremtenek a következő három évben, és a munkavállalók továbbképzésével, alkalmazkodásának segítségével több százezer munkahelyet őriznek meg. A szakemberek szerint azonban az uniós támogatások hatása az idén még aligha lesz érezhető, változásokra csak 2005-től számíthatunk.