Az elmúlt években a területfejlesztés pénzügyi lehetőségei jól segítették a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását. E szempontot mind a központi, mind a helyi pályázatok esetében figyelembe veszik. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (NTH) adatai szerint 2001-2002-ben e támogatási formák összesen 15 400 munkahelyet érintettek. A kedvezmények azonos arányban oszlottak meg az újonnan létesült munkahelyek, illetve a korábban létrejött, de stabilizálandó álláshelyek között.
Formálódó rendszer
A foglalkoztatási célok fontosságát jelzi az is – tájékoztatott Kovács Flórián László, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnöke -, hogy a jövő évtől másképpen néz ki majd a hátrányos helyzetű térségek rendszere. Az eddigi hét hátrányos helyzetű megyét várhatóan 42 hátrányos, nehéz helyzetben lévő kistérség váltja fel a statisztikákban. Igaz, az új és a régi rendszerben az érintett körzetek nagyobb része – természetszerűleg – azonos lesz, ám az új szisztéma szerint pontosabban meg lehet határozni a ténylegesen rászoruló körzeteket.
A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal az idén közvetlenül négy pénzügyi előirányzatot finanszíroz, amelyekből – új lehetőségként – a kistérségi támogatási alap az elmaradott térségek felzárkóztatását és a területi különbségek mérséklését szolgálja. A 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség és a 252 halmozottan hátrányos körülmények közt tevékenykedő önkormányzat az idén összesen 2 milliárd forintot kaphatott. A rendkívüli érdeklődést mutatja, hogy 937 pályázat érkezett, amelyek összesen 17 milliárd forint "elköltésére" tettek ajánlatot. E keretből a kistérségi felzárkóztatási-fejlesztési programokhoz, termelő- és humán infrastrukturális beruházásokra, valamint munkahelyteremtő és -megőrző fejlesztésekre lehetett forrást kérni. Szintén idei új lehetőség – 1 milliárd forintos összeggel – a vállalkozói övezetek támogatására elkülönített keret, amelyből a 11 vállalkozói övezet kaphat pénzügyi segítséget.
Az idén szintén új lehetőséget kínált a 12 milliárd forinttal gazdálkodó térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat, amelynek felhasználását az NTH döntő részben – 80 százalékban – a régiókra bízta. A célelőirányzatban felhasználható összeg az eredeti elképzeléshez képest év közben csökkent, hiszen a költségvetési szerveket érintő tavaszi zárolás az NFH forrásait is érintette, s végül a központi keretben 2,3 milliárd forint maradt. A hivatal az előre meghatározott célok – a zsáktelepülések elérhetőségének javítása, a tőkevonzó képesség erősítése, valamint az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása – érdekében összesen 1,2 milliárd forint értékű pályázatot írt ki. Erre összesen 180 jelentkező 6 milliárd forintot igényelt.
Az NTH negyedik pénzügyi kerete a területfejlesztési célelőirányzat, azonban a hivatalnak, valamint a regionális fejlesztési tanácsoknak járó hányadot elvitték a korábbi kötelezettségvállalások, ezért az idén nem írtak ki pályázatot. A célelőirányzatból 2,3 milliárd forint feletti összeggel rendelkezett a 19 megyei területfejlesztési tanács; ez volt az a szabad forrás, amelyre ebben az évben pályázni lehetett.
A kistérségi támogatási alap, a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat központi kerete, valamint a vállalkozói övezetek támogatási forrásaira kiírt pályázatokra összesen 1237 igény érkezett, s mintegy 25,3 milliárd forintot kértek a pályázók. Ebből az új munkahelyek megteremtésére és a régi álláshelyek megtartására 155-en kívántak mintegy 3,2 milliárd forintot megszerezni.
A központi keret mellett azonban a térség- és a településfelzárkóztatási célelőirányzat regionális keretéből – amely forrásaiból 1535 pályázó közel 45 milliárd forintot igényelt – összesen 180 nyertes pályázat kapott 4,8 milliárd forintot munkahelyteremtésre. Az NTH-nál úgy vélik, ez is jól mutatja, hogy a foglalkoztatás milyen fontos szempont a pályázatok elbírálásakor. Az igények értékelése egyébként jelenleg is folyik.
Megyei különbségek
A területfejlesztési pénzekből az elmúlt években eltérő mértékben jutott forrás új munkahelyek teremtésre és a régiek megőrzésére az egyes régiókban. A megyékben összességében a decentralizált keret mintegy hatodát fordították e célra, de például Csongrádban ez az arány 2001-ben 26 százalék, míg Veszprémben ugyanebben az évben 21 százalék volt. E két megyében egyébként a meglévő álláshelyek megóvására nagyobb összeget ítéltek meg, mint újak létrehozására.
Az elmúlt évben még ennél is nagyobb arányban költöttek foglalkoztatási célokra az egyes megyékben. Tavaly a 8,3 milliárd forintos megyei keretből 2,8 milliárd – az összes támogatás mintegy harmada – jutott munkahelyteremtő beruházásokra. Természetesen e téren is jelentős a differenciálódás, hiszen például tavaly az Észak-Alföldön az érintett megyék forrásaik mintegy 60 százalékát ítélték oda álláshely teremtésre. Kiemelt szempont volt ez Szabolcs megyében is, ahol még ennél is nagyobb arányban adtak támogatást munkahelyek létesítésére. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácshoz színvonalas pályázatot nyújtott be például a Nyírségi-szárnyas Mezőgazdasági Kft., valamint a Sóstó Invest Kft. Az előbbi 159, az utóbbi cég 32 álláshely kialakítását vállalta, illetve teljesítette.
Munkahelymegőrző beruházásokra tavaly jóval kisebb arányú támogatás jutott, hiszen 791 millió forintot 94 pályázó között osztottak szét. Ám a megtartott álláshelyek száma így is meghaladta a 4300-at. A legmagasabb összegű támogatást Borsod megyében ítélték oda, a legtöbb megőrzött munkahellyel pedig Csongrád és Nógrád megye büszkélkedhet.
Komplex támogatás
Az "Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése" című, augusztusban meghirdetett területfejlesztési PHARE-program Magyarország eddigi legkomplexebb támogatási konstrukciója, amelyhez hasonló Európában is kevés valósult meg. A projekt három egymásra épülő, egymás hatását erősítő elemből áll. Egyfelől a pályázatok a gazdasági szempontból kihasználatlan, leromlott településrészek, használaton kívüli vagy kevéssé hasznosított ipartelepek, katonai területek rehabilitációját, a régión belüli közlekedési infrastruktúra javítását célozzák. Azok is kedvező elbírálásra számíthatnak, akik foglalkoztatási és képzési programok megvalósítását tervezik. E célokra összesen 97,41 millió eurót osztanak szét. Az elnyerhető támogatás összege – a PHARE és a nemzeti társfinanszírozással együtt – minimum 50 ezer euró, maximum 300 ezer euró lehet. Saját erőként a projekt összköltségének 10 százalékát írják elő. A program meghirdetése után a pályázatok benyújtásáig három hónap állt a pályázók rendelkezésére.
A PHARE-pályázat harmadik elemére, a foglalkoztatás ösztönzésére csak a településrehabilitációs célokkal együtt lehetett támogatást kérni: részben szociális típusú foglalkoztatatási programokkal, részben pedig a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési projektekkel. Az előbbi esetben a legfőbb kívánalom a hátrányos helyzetűek, elsősorban a tartósan állástalanok és a fiatal munkanélküliek alkalmazása a nonprofit szektorban. Lényeges szempont, hogy a foglalkoztatottak hasznos szolgáltatásokat végezzenek. Ezek közé sorolandó az oktatási, kulturális, szabadidős programok szervezése, a környezetvédelem és -gondozás, a parkok rendben tartása, a középületek felújítása, illetve valamely termék előállítása, rászorultak ápolása. A nonprofit vállalkozás beindítása ugyancsak támogatandó, feltétele, hogy a piacon értékesíthető terméket állítson elő. E gazdálkodási forma abban különbözik a versenyszektor cégeitől, hogy esetében a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatása tekintendő prioritásnak, nem pedig a nyereségtermelés. Ha mégis keletkezik profit, azt ismét a foglalkoztatás bővítésére kell fordítani.
Képzési programok
A képzési programok esetében azon pályázatok esélyesek a források elnyerésére, amelyekben a tervezett oktatás illeszkedik a térség munkaerő-piaci igényeihez, s főként az aktív korú állástalanok elhelyezkedését segíti. Az elbírálásnál előnyt jelent, ha a képzésnek a gyakorlati oktatás is része, ha a program illeszkedik a felnőttoktatási törvényben előírt tartalmi követelményekhez, illetve szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. A tervek szerint a pályázatok értékelését követően 2004 februárjáig kerül sor a szerződések megkötésére. A projektek megvalósítását 2005 szeptemberéig kell befejezni.
Az elmúlt egy évtizedben igen sikeresnek bizonyultak az országhatárokon átívelő, úgynevezett CBC-programok, amelyek eredményeképpen az elmúlt években több száz új munkahely keletkezett. Ugyanis a több mint száz projekt és a több száz kisprojekt programonként közel száz embernek biztosított új álláshelyet.
A foglalkoztatás bővítésében a következő években – várhatóan – jelentős szerep hárul a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjára, amely mintegy 4-5 ezer új munkahely létrehozását tűzte ki célul. A különféle beruházások ideje alatt a létrejövő – bár részben átmeneti – álláshelyek száma azonban ennél jóval több lesz. Fontos viszont, hogy a foglalkoztatás új lehetőségei a hátrányos helyzetű régiókban és kistérségekben keletkeznek majd. Várakozások szerint a legtöbb munkahely a turizmusban jön létre, de hasonlóan kedvező változásra lehet számítani a városi területek rehabilitációját érintő, újabb álláslehetőségeket kínáló munkálatok beindulása kapcsán is.
Állásteremtő vállalkozókA nyugat-dunántúli régióban az idei egyik projekt közvetlenül kívánta segíteni a foglalkoztatás bővítését. A pályázatot a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat nyugat-dunántúli regionális keretéből hirdette meg a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács. A jelentkező vállalkozók, vállalatok – 35 százalékos önrész mellett – kaphattak munkahelyteremtő beruházásaikhoz minimum kettő, maximum 50 millió forintnyi forrást. Egyelőre még nem tudni, hogy e pályázat eredményeképpen hány új munkahely jön létre, hiszen a munkák elbírálása jelenleg van folyamatban – tájékoztatott Vissi András, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. A pályázatok elkészítésében egyébként a regionális ügynökség munkatársai segítették – akár személyesen, akár telefonon, akár e-mailben – mindazokat, akik ezt igényelték. A jövő évi lehetőségekről Vissi András közölte: az Európai Unió forrásaira egyfelől az NFT regionális, másfelől humánerőforrás-fejlesztési operatív programja keretében lehet majd pályázni. |
