×

Reform előtt az egészségbiztosítás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
A magyar egészségügy és az egészségbiztosítás átalakítása nem késlekedhet – vélik egybehangzóan a szociális partnerek. A munkáltatók úgy látják: támogatható a kormány azon álláspontja, mely szerint az öngondoskodás formáit fejleszteni kell. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az öngondoskodás megerősítése nem válthatja ki a kötelező társadalombiztosítás keretében járó egészségügyi ellátásokat és szolgáltatásokat. Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén megvitatott témában további egyeztetések várhatók.

Az öngondoskodás gondolata – intézményesített formában – az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény elfogadásával vált a mindennapok valóságává. Ekkor megnyílt annak lehetősége, hogy a munkavállalók, illetve a munkáltatók az önkormányzati irányítású és nonprofit gazdálkodási elv alapján működő pénztárakon keresztül gondoskodhassanak egészségük megőrzéséről, egészségügyi ellátásukról, nem utolsósorban pedig időskori nyugdíjuk kiegészítéséről.

Pénzügyi lehetőségek

A nyugdíj- és az egészségpénztárak elmúlt tízéves története – bár a bevezetésük azonos időpontra esik – eltérően alakult. Szinte természetesnek tekinthető, hogy a kiegészítő nyugdíjpénztárakat – mind az állami preferenciát, mind a "népszerűsítésüket" illetően – kiemelt figyelem övezte a kezdeti időszakban. Ezzel szemben az önkéntes egészségpénztárak fejlődése jóval lassabban zajlott, és a kívánatos nagyságrendet még napjainkra sem érte el.

Noha az okok tételes meghatározása szinte lehetetlen, az azonban vitathatatlan, hogy a jelenlegi állapot kialakulásában meghatározó szerepe volt az egészségpénztárak által felvállalt kockázatok kiszámíthatatlanságának, az ezek által behatárolt szolgáltatások körének, továbbá az állampolgárok és a munkáltatók korlátozott pénzügyi lehetőségeinek. Mindezen körülmények hatására a rendszer lehetséges szereplői a kiegészítő nyugdíjpénztárakra koncentráltak az elmúlt 10 évben.

Ezzel egyidejűleg a lakosság egészségügyi kiadásai rendkívül dinamikusan nőttek. A kötelező társadalombiztosítás rendszerén belül az Egészségbiztosítási Alap idei kiadása 1269,1 milliárd forint, az önkéntes egészségpénztárak tagdíjbevétele pedig 2002-ben elérte a 9,2 milliárdot. 2002-ben 37 önkéntes egészségpénztár működött, 150 ezres taglétszámmal. A hálapénz egyes becslések szerint eléri az évi 30-40 milliárd forintot.

Anomáliák a rendszerben

A rendszer anomáliáit érzékelve a szociális partnerek között egyetértés mutatkozik abban, hogy az egészségügy, illetve az egészségbiztosítás reformra szorul. E konszenzus ellenére azonban az átalakítás prioritásainak meghatározása még hátravan.

A munkáltatók támogatják a kormány azon álláspontját, mely szerint az öngondoskodás különböző formáit fejleszteni kell, ez ugyanis egyidejűleg szolgálhatja az állampolgárok és a gazdaság érdekeit, valamint a kötelező egészségbiztosítási alap védelmét.

A munkáltatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az öngondoskodás formáinak fejlesztése nem válthatja ki a kötelező társadalombiztosítás keretében járó egészségügyi ellátásokat és szolgáltatásokat. Ez a gondolat tartalmilag azt jelenti, hogy az önkéntes egészségpénztárak keretében nyújtott ellátások, szolgáltatások jellegét továbbra is meg kell őrizni, kiegészítő funkciójukat a reformok nem kérdőjelezhetik meg. A megújítás során viszont törekedni kell arra, hogy a szereplők köre minél szélesebb legyen, azaz: megteremtődjenek azok a feltételek, amelyek elősegítik a pénztártagok számának gyarapodását, a munkáltatói támogatások növekedését, valamint – az esélyegyenlőség jegyében – a piac szereplőinek széles körű részvételét.

Változnak a kedvezmények

Az Országos Érdekegyeztető Tanács – november 14-i ülésén – megvitatta az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztését. A téma jelentőségét kiemeli, hogy a távlati, ma még koncepcionálisnak tekinthető elképzelések mellett immár a jövő évi szabályozók is tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek révén dinamikusabbá válhat a pénztári rendszer. E körben említésre érdemes az adókedvezmények változása, illetve az egyéni számla feletti rendelkezési jog biztosítása.

Ez utóbbi meghatározó eleme a pénztári rendszer továbbfejlesztésének. A pénztártag jogos elvárásának tekinthető ugyanis, hogy az öngondoskodás keretében fizetendő, s a számláján jóváírt összegről rendelkezhessék, illetve az örökölhető legyen. A szolidaritásnak mást kell jelentenie a pénztári és mást a kötelező társadalombiztosítás rendszerében.

Utóbbi keretében az egészségbiztosítás alapvető jellemzője a szolidaritás, a közös kockázatvállalás. A kiegészítő pénztárak esetében viszont az egyéni számlán nyilvántartott összeget használják fel az egyén javára. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a pénztárak önálló döntése alapján a pénztári befizetések meghatározott százaléka elkülönüljön annak érdekében, hogy minden pénztártag számára konkrét és azonos szolgáltatást lehessen biztosítani. Kiemelendő azonban, hogy a kötelező jelleg helyett a lehetőségre kerül a hangsúly.

Finanszírozási problémák

A munkáltatók álláspontja szerint az adókedvezmény és a számla feletti rendelkezési jog két olyan eleme a rendszernek, amely nélkül jelentős tagbővülés reálisan nem várható. Legalább ilyen fontos kérdés azonban, hogy a pénztár milyen szolgáltatásokat nyújt. A kabinet ezt a kérdést kormányrendeletben kívánja szabályozni.

Ebből adódóan ma még nem ismert, hogy a rendelet a szolgáltatások meghatározásán keresztül hogyan tudja majd garantálni a befizetés és a szolgáltatás arányosságát, milyen értékrendet és viszonyrendszert határoz meg – közvetett módon – az egészségbiztosítási és az önkéntes pénztári rendszer között. Az OÉT fórumán született megállapodás értelmében a kormányrendelet megalkotása a szociális partnerek bevonásával történik majd. Feltehetően érdekes vita várható e kérdésben.

Az önkéntes kiegészítő egészségpénztárak életében ugyancsak jelentős változásnak tekinthető az intézményi kötöttség feloldásának szándéka. A tervezett intézkedés előnyeinek és hátrányainak megítélése azonban számos, további kérdés megválaszolásától is függ. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele és beruházása szempontjából az elképzelés tágítja a lehetőségeket, kérdés azonban, hogy egyazon intézményen belül miként különíthető el a kötelező egészségbiztosítás és az önkéntes kiegészítő biztosítás finanszírozása. Hasonlóképpen megválaszolásra vár, hogy milyen eszközökkel, garanciákkal védhető ki a kettős, vagy akár a többszörös finanszírozás.

Ezeknek és a későbbiek során felmerülő kérdéseknek az elemzése, majd a korrekt megválaszolása hosszú tárgyalás, egyeztetés eredményeként képzelhető el. A párbeszédre nyitottak a szociális partnerek, készek arra, hogy a hosszabb távú koncepcionális ügyekben közösen alakítsák, formálják nézeteiket.

Újragondolandó célok

A hosszú távú célkitűzések között szerepel azon elképzelés is – amit újra kell gondolni -, hogy a természetes személyek mellett esetleg gazdasági társaságok is létrehozhatnak majd pénztárat. Az egészségügy hazai helyzetét és a piacgazdaság szabályait is figyelembe véve, ez a tervezet támogatandó. A munkáltatók álláspontja szerint a társasági formában működő pénztárak esetében – megfelelő jogi szabályozással – megfogalmazhatók a pénztárakkal szembeni elvárások.

A szolgáltatási szektor kiépítésének feladata azonban már a 2004. január 1-jétől hatályos módosításokban is megjelenik. Ezzel a változtatással bővül a résztvevők köre. Az új szereplő feladata többek között az egészségpénztárak részére szolgáltatási-szervezési tevékenységek ellátása, letétkezelői munka elvégzése.

Az elképzelések szerint tehát létrejön az önkéntes egészségpénztár: természetes személyek által vagy gazdasági társaság formájában. A gyakorlati "menetrend" szerint a pénztár szerződést köt az egészségbiztosítási szolgáltatóval, aki viszont az egészségügyi szolgáltatást biztosító intézménnyel áll kapcsolatban.

Nyilvánvaló, hogy az összetett rendszerek esetében különösen fontos a pénzügyi folyamatok egyértelmű szabályozása: tudni kell, hogy ki kit finanszíroz, s ezt milyen forrásból, milyen garanciákkal és milyen elvárásokkal teszi. Ezek az információk különösen a pénztártagok és a pénztári befizetéseket teljesítő munkáltatók számára meghatározóak.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén elhangzott vélemények, álláspontok ismerete – és nem utolsósorban az ott született megállapodás – alapján jelenleg csupán a tárgyalássorozat elején tartunk, amikor még – remélhetőleg – minden formálható, alakítható.

OSZ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem