×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Egységes munkaügyi nyilvántartás

A munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítésére és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelésére létrehozandó egységes munkaügyi nyilvántartás a munkaviszonyokat, illetőleg a munkavállalók és munkaadók adatait tartalmazza.

A Magyar Közlöny 132-es számában olvasható törvény alapján a munkaadónak a nyilvántartás adatbázisának létrehozása és működtetése érdekében bejelentési kötelezettsége van. A munkaadó a nyilvántartást működtető szervnek a szerződés megkötését követően, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig köteles bejelenteni a munkaviszony létrejöttének időpontját, legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon pedig a megszűnés időpontját.

A munkaadók és a munkavállalók a saját adataikhoz a megfelelő azonosítók alkalmazásával hozzáférhetnek, azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhetnek. A 2003. évi XCIV. törvény egyes rendelkezései 2004. március 1-jén, mások 2004. május 1-jén, illetve az uniós csatlakozást kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.

Szakképzési hozzájárulás

A 131. számú Magyar Közlöny tartalmazza azt a törvényt, mellyel ismét új alapokra helyeződik a szakképzési hozzájárulás fizetése és a képzés fejlesztésének támogatása. A 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulás céljának megfelelően tételesen felsorolja a szakképzési törvényben rögzített azon tevékenységeket, amelyek a szakképzési hozzájárulásból finanszírozhatók és támogathatók. Ezek sorában hangsúlyosan jeleníti meg az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítés megszerzését, a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, valamint a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító gyakorlati képzést.

A törvény abból indul ki, hogy nem szabad indokolatlan megkülönböztetést tenni az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés között. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor a hozzájárulásra kötelezett a saját munkavállalói számára szervezett szakképzés költségei elszámolásával kívánja bruttó kötelezettségét – a törvény által meghatározott keretek között – csökkenteni.

A törvény szerint a szakképzési hozzájárulás céljai között szerepel az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása is.

A törvény továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltatók egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a hatálya alá tartozó tevékenységek megszervezése esetén költségeiket elszámolhatják, és támogatásban részesülhetnek. Az átalányadózó a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét is az átalányadó megfizetésével teljesítheti.

A szakképzési hozzájárulás mértékének, vagyis a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének a mértéke nem változik, az továbbra is a bérköltség 1,5 százaléka.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésére a jövőben is többféleképpen ad módot a törvény: a szakképzésben, felsőoktatásban részt vevő tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, illetőleg a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetéssel nyílik erre lehetőség.

A bruttó kötelezettség összege csökkenthető a gyakorlati képzéssel kapcsolatos meghatározott költségekkel (tanulószerződés esetén átalánydíjas elszámolás lehetséges), a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására stb. a tárgyévben fordított összeggel, a szakmai alapképzést is szolgáló gyakorlati képzőhelyre fordított arányos költségekkel, a tanulószerződés alapján tanuló szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése során az anyagköltségre fordított összeggel.

A hozzájárulásra kötelezett a saját munkavállalói számára felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel is csökkentheti a bruttó kötelezettségét, annak legfeljebb 33 százaléka erejéig.

A hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés, illetőleg saját munkavállalók képzésének megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részének (a bruttó kötelezettségének legfeljebb 20 százalékát) köteles befizetni a Munkaerő-piaci Alap számlájára.

A törvény szerint a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett – az adózásra vonatkozó szabályok szerint – maga állapítja meg és vallja be a szakképzési hozzájárulást.

A törvény új elemként korlátozza a kötelezettségcsökkentés mértékét a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett esetében. Elrendeli, hogy a bruttó kötelezettség legfeljebb 80 százalékos mértékig csökkenthető fejlesztési támogatás nyújtásával, illetőleg saját munkavállalók számára szervezett képzés költségeivel (kiadásaival).

A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott beruházási célú támogatást a szakképzési törvény hatálya alá tartozó, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzés keretében folytatott gyakorlati képzés, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételei fejlesztéséhez lehet elnyerni.

Akkreditációs eljárás

Csaknem egy év múltán került sor a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet módosítására. Az erről szóló 14/2003. (X. 29.) FMM rendelet a Magyar Közlöny 124. számában jelent meg. A jogszabály pontosítja azt a szabályt, hogy ha a kérelmező székhelyén kívül telephellyel rendelkezik, a díj kétszeresét kell fizetnie: az új rendelkezés értelmében ez csak a székhelyen kívül egynél több telephellyel rendelkezőkre áll fenn, és telephelynek csak az tekintendő, ahol tényleges képzési tevékenység folyik.

Az intézményakkreditációs eljárások díjai nem változnak, 400 000, illetőleg – egyszerűsített eljárás esetén – 300 000 forintban határozza meg azokat a jogszabály. A programakkreditációs eljárások díját – mely korábban egységesen 90 000 forint volt – viszont differenciáltabban, a képzési programhoz kötődő képzési óraszámtól függően határozták meg. 200 óra alatt ez az összeg 45 000, 201-600 óráig 70 000, 601-1000 óráig 90 000, végül 1001 órától 120 000 forint.

A rendelet 2003. október 30-án lépett hatályba.

Az Országos Képzési Jegyzék változásai

A Magyar Közlöny 119. számában található az OKJ-ről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 27/2003. (X. 18.) OM rendelet. Ebben új szakképesítések – így pl. grafológus, jelnyelvi tolmács, projektmenedzser-aszszisztens, ügyfélszolgálati asszisztens – meghatározására került sor. A rendelet előírásait a 2003. november 1-jét követően megkezdett szakképzésekre, felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Módosuló adótörvények

Az Országgyűlés módosította az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt. A 2003. évi XCI. törvénnyel többek között változott a személyi jövedelemadóról szóló törvény jó néhány rendelkezése, részben módosultak az adóelőleg megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok, a társasági adóról és az osztalékadóról, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények, de az általános forgalmi adóról, valamint a jövedéki adóról szóló jogszabályok is.

A Magyar Közlöny 131. száma közli az adózás rendjének eddigi szabályait felváltó 2003. évi XCII. törvényt is, amely – néhány rendelkezést kivéve – 2004. január 1-jén lép hatályba.

Környezetterhelési díj

Az a környezethasználó, aki/amely az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát környezetébe, környezetterhelési díjat köteles fizetni – állapítja meg a 2003. évi LXXXIX. törvény. A jogszabály a 131-es közlönyben olvasható, amely külön megemlíti a levegő-, a talaj-, valamint a vízterhelési díjra kötelezetteket, szól a díj mértékéről, egységdíjáról, valamint rendelkezik arról, milyen esetekben igényelhető vissza a környezetterhelési díj 50 százaléka.

Energiaadó

Szintén a 131-es közlönyben olvasható, hogy az elfogyasztott villamos energia és a földgáz mennyisége után a 2003. évi LXXXVIII. törvényben felsorolt kötelezetteknek energiaadót kell fizetniük. A villamos energia megawattóránként 186 forint, a földgáz gigajoule-onként 56 forint. A 2004. január 1-jén hatályba lépő törvény felsorolja az adó-visszaigénylésre jogosultak körét is.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

A magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására az Országgyűlés létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot. Az alap forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből nyújtott támogatás, önkéntes adományok, nemzetközi szervezetektől származó támogatások. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról rendelkező 2003. évi XC. törvény meghatározza a járulék mértékét, a fizetés gyakoriságát, az alap felhasználásának és ellenőrzésének szabályait.

Számvitel

2004. január 1-jétől a számviteli törvény szerint az európai gazdasági egyesülés is olyan gazdálkodónak számít, amely a saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez, és így a számvitelről szóló 2003. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozik. A 131-es közlönyben megjelent jogszabály számos számvitellel kapcsolatos rendelkezést módosított. A változások zöme 2004. január 1-jétől hatályos azzal, hogy azokat a 2004-ben induló üzleti évről készített beszámolóknál kell alkalmazni.

Díjtámogatás vállalkozói hitelhez

A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak forrásaiból a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók, valamint – ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi – a magyar állampolgárságú természetes személyek is részesedhetnek. A 2003. november 26-tól hatályos módosítás szerint ezentúl díjtámogatás nyújtható a vállalkozói hitelhez kapcsolódó kamattámogatáshoz és garanciadíjhoz, valamint vagyoni biztosíték adásához biztosítóintézettel, garanciaszövetkezettel vagy hitelintézettel kötött garanciaszerződés alapján a garancia díjához.

A 75/2003. (XI. 18.) GKM rendelet alapján a kamattámogatás mértéke:

– 2003. évben az 500 ezer és 1 millió forintos kártyák esetében 5 százalékpont;

– a 2, 3, 4 és 5 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére 2003. évben 3,5 százalékpont;

– 2004. évben valamennyi kártyához tartozó hitel esetében 3 százalékpont.

A Magyar Közlöny 132. számában megjelent jogszabály szerint a garanciadíj-támogatás mértéke valamennyi kártya esetében a garanciadíj 50 százaléka.

Találmányok, védjegyek kiállítási kedvezménye

A 135-ös Magyar Közlönyben olvasható a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 7/2003. (MK 135.) MSZH közleménye. Ez sorolja fel azokat a 2004-ben rendezendő kiállításokat, amelyeken bemutatott találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény illet.

Plusz egyhavi illetmény

A közigazgatási szervnél dolgozó, a köztisztviselő, a közalkalmazott és az igazságügyi alkalmazott ezentúl azonos időpontban, január 16-án kell hogy megkapja külön juttatásként egyhavi személyi alapbérét, illetve illetményét – rendelkezik a 2003. évi XCV. törvény. A Magyar Közlöny 134. számában közzétett jogszabály egységesíti a közigazgatási szervnél dolgozó, a köztisztviselő, közalkalmazott és az igazságügyi alkalmazottat illető egyhavi juttatások kifizetésének időpontját.

Jegybanki alapkamat

November 28-ától 12,50 százalék a jegybanki alapkamat.

Vámmentes eszközök gépjárműbe

Vámmentesen hozható az országba minden olyan eszköz, berendezés és készülék, amelyeket a külföldi autópályadíjak, úthasználati díjak megfizetése érdekében kell a gépjárműbe be-, illetve felszerelni. A jogszabály a Magyar Közlöny 134. számában olvasható.

Elektronikus szolgáltatás és kereskedelem

A 2003. évi XCVII. törvény több ponton is módosítja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt. A Magyar Közlöny 134. számában megjelent törvény rendelkezik arról, hogy milyen esetekben korlátozható például az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása, mi a szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége, de szó esik az elektronikus úton közzétett reklám szabályozásáról és az adatvédelemről is.

Szerzői- és iparjogvédelem

Az Európai Unióhoz történő jövő májusi csatlakozással összefüggésben módosított az Országgyűlés egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeket. Így az uniós tagságunktól részben változik a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény módosítása kapcsán a lajstromozás, a nemzetközi bejelentés és az eredetmegjelölés szabálya.

Új hivatal a területfejlesztés érdekében

A területfejlesztési és területrendezési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a kormány létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt. Az új hivatal 2004. január 1-jétől kezdi meg működését.

Nemzeti Fejlesztési Hivatal

2004. január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Hivatal segíti az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítését. A 196/2003. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint a hivatal előterjesztéseket készít az Országgyűlés és a kormány részére.

Ismét módosul a Munka Törvénykönyve

Január 1-jétől ismét módosul a Munka Törvénykönyve. Az erről szóló törvényt várhatóan december 15-én szavazza meg az Országgyűlés.

Az Országgyűlés T/6231. számon tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely a Munka Törvénykönyve és egyéb munkajogi tárgyú törvények módosításáról rendelkezik. A törvényjavaslat jogalkotási kötelezettségből adódó, valamint a jogbiztonságot növelő, a foglalkoztatást rugalmasabbá tévő és a részmunkaidős munkavállalók érdekeinek jobban megfelelő szabályokat fogalmaz meg.

Az Országgyűlés jogalkotási kötelezettsége egyfelől az Európai Bizottságnak a munkajogi tárgyú magyar jogharmonizációhoz tett pontosító jellegű észrevételeinek a hazai jogba történő átvezetéséből ered. Másfelől az Alkotmánybíróság 25/2003. (V.21.) AB határozata alapján 2003. december 31-i határidővel módosítani kell a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására vonatkozó egyes szabályokat. Be kell számítani az említett időtartamba a sor-, illetve tartalékos katonai és a polgári szolgálatnak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott nem állt a törvény szerint jogviszonyban töltött időként elismert foglalkoztatási jogviszonyban.

Kollektív szerződések regisztrációja

A törvényjavaslat elfogadása 2004. január 1-jétől önálló törvényi alapot teremt a kollektív szerződések regisztrációjának. A bejelentési kötelezettséget jelenleg végrehajtási rendelet rögzíti, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programra (OSAP) támaszkodva. Ennek megfelelően jelenleg csupán statisztikai célú adatfelhasználásra alkalmas rendszer működik. A kollektív szerződések nyilvántartásával kapcsolatos adatgyűjtést – mivel az alapvetően igazgatási, nyilvántartási céllal történik – szükséges az OSAP-ból kiemelve, a munka világához tartozó jogszabályi körben önállóan szabályozni. A bejelentési kötelezettség és az ehhez kapcsolódó nyilvántartásba vétel – bár nyomós közérdek teszi szükségessé – nem államigazgatási eljárás. Ezért a törvényjavaslat sem fogalmaz meg az államigazgatási eljáráshoz szigorúan igazodó szabályokat. A törvényjavaslat elfogadásával megteremtődik a bejelentett, letétbe helyezett – több munkáltatóra kiterjedő hatályú – kollektív szerződések nagyobb nyilvánossága.

Konzultáció jogutódláskor

Az Európai Bizottság jogharmonizációs kritikája miatt a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén a jogelőd és a jogutód munkáltató által a munkavállalók képviselőivel való konzultáció kezdeményezésére irányuló kötelezettséget a törvényjavaslat kiegészíti annak kifejezett megfogalmazásával, hogy a munkavállalói képviselőkkel vonatkozó konzultációt "a megállapodás érdekében" kell kezdeményezni. A Bizottság ragaszkodott az irányelv idézett fordulatának szó szerinti megjelenítéséhez az Mt.-ben, így a jogutódlás időpontjáról, okáról és a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről nem elegendő a törvénynek csupán a jogutódlásban érintett munkáltatókat konzultációra kötelezni a szakszervezettel (szakszervezet hiányában az üzemi tanáccsal, ennek hiányában pedig a nem szervezett munkavállalók képviselőivel). A tárgyalásokat a megállapodás érdekében kell megindítani, de megállapodási kötelezettség nincs.

A munkaidő meghatározása

A munkaidő megszervezésének egyes kérdéseiről rendelkező 93/104/EK irányelv átvételével függ össze a jogharmonizáció teljesítéséhez kapcsolódó, újabb jogalkotási kötelezettség. Hatályos szabályaink a készenléti jellegű munkakörökben a felek megállapodásán túlmenően kollektív szerződésben is megállapíthatóvá teszik a munkaidő mértékének legfeljebb napi tizenkét órás meghatározását. Az irányelv 18. cikkelye viszont a munkaidő heti negyvennyolc órás mértékének meghaladására kizárólag a felek önkéntes megállapodására alapítottan ad zöld utat, így az Mt.-ből hatályon kívül kell helyezni a kollektív szerződés részére e tárgyban biztosított szabályozási felhatalmazást. A kérdés pikantériája, hogy az Európai Bíróság két ítélete nyomán – melyek az ügyelet tartamának a heti negyvennyolc órába munkaidőként történő beszámítását írják elő – a Bizottság fokozottabb garanciákat kíván adni a heti negyvennyolc órától történő eltéréshez. Egyik javaslatként éppen az Mt.-ből a Bizottság kifogása alapján eltörlendő kollektív szerződéses szabályozási lehetőség merült fel – a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodásnál fajsúlyosabb védelmet jelentő garanciaként.

Európai üzemi tanács

Az európai uniós csatlakozásból következik a harmadik jogalkotási kötelezettség, amely az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvénynek a Bizottság által kifogásolt 25. § (2)-(3) bekezdését érinti. Az említett jogszabályhelyet hatályon kívül kell helyezni, mert az Európai Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség arra, hogy azoknál a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, vállalkozáscsoportoknál, amelyeknél a munkavállalók tájékoztatásához és a velük való konzultációhoz fűződő jog biztosítására minden munkavállalóra kiterjedő hatályú megállapodás van hatályban e törvény életbelépésének időpontjában (2004. május 1.), ne kelljen alkalmazni az irányelvből fakadó törvényi rendelkezéseket.

A Bizottság álláspontjának megfelelően, bár praktikus szempontból vitatva, ilyen esetben is az európai üzemi tanácsról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell lépéseket tenni a tanács létrehozására megállapodással, illetve ennek hiányában a törvényben megszabott módon. Magyarán, azoknál a cégcsoportoknál is újra ki kell alakítani a törvényben leírt szupranacionális jellegű, országhatárokon átnyúló munkavállalói részvételi rendszert, melyeknél egyébként ez a szisztéma teljes lefedettséggel, valamennyi alkalmazottra kiterjedően már működik. Mindez talán inkább puszta formalitás, mintsem valós, érdemi változás.

Munka- és pihenőidő az óraátállításkor

Végezetül a törvényjavaslat két, a munka- és pihenőidőt módosító szabályára indokolt felhívnunk a figyelmet. Tekintettel a nyári és a téli időszámítás alkalmazására, az óraátállítással összefüggésben előállhat olyan helyzet, hogy az abban az időpontban munkát végzők munkaideje meghosszabbodik (ősszel a téli időszámítás kezdetekor), vagy a napi pihenőidő megrövidül egy órával (tavasszal, a nyári időszámítás kezdetekor). Mindez egyrészt sérti az Mt.-nek azt a munkaidőre vonatkozó szabályát, mely szerint naponta – a készenléti jellegű munkakörök kivételével – nem lehet tizenkét óránál többet dolgozni. A téli időszámítás kezdetekor ugyanis a több műszakos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi tizenkét órát dolgozók munkaideje szükségszerűen tizenhárom órára emelkedik. Másrészt hasonló problémával állunk szemben azok esetében, akik a nyári időszámítás kezdetekor nyolcórás napi pihenőidejüket töltik, ez a tartam az órák előreállításával egy órával megrövidül.

A törvényjavaslat az említett két különleges esetben mentességet ad a munkaidő felső, illetőleg a pihenőidő alsó határa átlépésének tilalma alól. A téli időszámítás kezdetekor munkaidő-beosztásuk szerint dolgozóknál lehetséges a napi tizenhárom órás műszak, a nyári időszámításra történő áttérésnél pedig nyolc helyett legalább hét óra is lehet a napi pihenőidő.

Részmunka szombaton és vasárnap

A törvényjavaslat másik munkaidőt érintő rendelkezése a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztéséhez szolgál segítségül. A tervezett törvénymódosítás ugyanis kiegészíti azon munkavállalók körét, akik esetében kivételt lehet tenni az Mt. azon szabálya alól, mely szerint a vasárnapi munkavégzést közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben munkavégzés nem rendelhető el. A két egymást követő hétvégi napon a törvényjavaslat az egyéb különös esetek mellett (megszakítás nélküli munkarend, idénymunka, három vagy több műszak) akkor is lehetőséget biztosít a munkavégzésre, ha a felek a kizárólag szombat-vasárnap történő részmunkaidős munkavégzésben állapodnak meg.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem