Áfaváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Új adókulcsstruktúra

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Novemberben megjelentek a következő adóévre alkalmazandó új adózási szabályok. A törvénymódosítások feldolgozását és magyarázatát az általános forgalmi adóval kezdjük.

Az őszi "adócsomag" a már megszokottnál kevesebb módosítást tartalmaz az általános forgalmi adóról szóló törvényre vonatkozóan. A változások egyrészt az uniós harmonizáció miatti utolsó "simításokkal", másrészt a 2004. évi költségvetés megalapozásához szükséges átsorolásokkal függnek össze. Hiányoznak azonban azok a szabályok, amelyeket az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a Közösségen belüli kereskedelemmel kapcsolatban kell alkalmaznunk. A jogalkotók az áfaszabályok alkalmazhatósága érdekében - figyelemmel a csatlakozás időpontjára - úgy határoztak, hogy az "adócsomag" csak a 2004. január 1-jétől érvényes szabályokat tartalmazza, míg 2004. május 1-jétől egy új, az uniós szabályokat egységes szerkezetben tartalmazó áfatörvény lép majd hatályba.

Adómértékek

A 2004. január 1-jétől hatályos áfatörvény új adókulcsstruktúrát vezet be. Az átlagos adókulcs - azaz, amellyel a legtöbb termék és szolgáltatás adózik - 25 százalék marad. Továbbra is két kedvezményes kulcsot kell alkalmazni, azonban ezek mértéke emelkedik. Az eddigi 12 százalékos kulcs - a költségvetési bevételek biztosítása érdekében - 15 százalékra emelkedik, a nullaszázalékos kulcs pedig az áfadirektívában meghatározott minimális 5 százalékra változik. Ezzel együtt értelemszerűen az új adómértékekhez tartozó százalékértékek is módosulnak. A bruttó összeg adótartalmának kiszámításakor 25 százalékos felszámított adómértéknél 20 százalékkal, 15 százalékos felszámított adómértéknél 13,04 százalékkal, 5 százalékos felszámított adómértéknél pedig 4,76 százalékkal kell számolni. Az új adómértékeket főszabályként azokra az esetekre kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2003. december 31-ét követően keletkezik.

Az új adómértékek hatálybalépése

Folyamatos értékesítés esetén, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és a díjfizetés a leolvasással egybeesik, akkor az új adómértékek az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően érvényesek, amelynél a teljes leolvasási időszak 2003. december utolsó napját követi. Amennyiben a teljesítés mérése nem számlálóleolvasással történik, vagy ugyan alkalmaznak számlálóleolvasást, de a teljesítésért járó ellenérték a leolvasásnál rövidebb időszakonként jár, akkor az adómérték-változással kapcsolatos rendelkezéseket az esedékes időszak 2004. január 1-jétől kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.

Azoknál a rendszeresen ismétlődő termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, amelyeknél a teljesítés időpontját az áfatörvény speciális rendelkezése szerint kell megállapítani, és a felek közötti elszámolási időszak kezdőnapja 2004. január 1. előtti, még a 2003-as adómértékeket kell felszámítani.

Az adómérték-változás érinti a pénztárgépet és taxamétert alkalmazókat, hiszen ezeket az eszközöket a szervizzel át kell állíttatni. Az átállíttatásra 2004. március 31-ig van idő, addig pedig a nyugtaadási kötelezettséget kézi nyugta kibocsátásával kell teljesíteni.

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár általános esetben 2 millió forintról 4 millió forintra emelkedik. Emellett a családi gazdálkodók és a mezőgazdasági kistermelők esetében változatlan marad a 6 millió forintos értékhatár. Átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is éljen, akinek 2002-ben, illetve 2003-ban a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan ugyan meghaladta a 2 millió forintot, de nem volt több, mint 4 millió forint.

Közhatalmat gyakorló szervek

Az uniós szabályozás szerint a közhatalmat gyakorló szervek közhatalmi tevékenységük tekintetében nem minősülnek az áfa alanyának, egyéb gazdasági tevékenységük tekintetében pedig akkor nem adóalanyok, ha ez a versenyt nem torzítja. Ezt az előírást a módosítás úgy biztosítja, hogy egyrészt kiveszi az adóalanyok köréből a közhatalmat gyakorló szerveket, másrészt nem tekinti gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységet.

Közhatalom gyakorlására jogosultak

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, a területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik. Az államháztartási szervek mellett idetartoznak szervezeti formától függetlenül mindazon szervezetek, személyek - például önálló bírósági végrehajtók, közjegyzők -, akik közhatalmi, jogszolgáltató hatósági tevékenységet folytatnak.

Közhatalmi tevékenység

Közhatalmi tevékenységnek a módosítás a jogszabályi felhatalmazás alapján végzett jogalkotási, végrehajtási és igazságszolgáltatási tevékenységet minősíti. Idetartoznak többek között a peres és nemperes eljárásban végzett tevékenységek, az államigazgatási eljárásról szóló, a szabálysértésekről szóló, a magyar állampolgárságról szóló törvény alá tartozó hatósági eljárási tevékenységek, illetve az illetéktörvényben meghatározott bírósági eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képező tevékenységek. A közhatalmi tevékenységen túl az a bevétel sem keletkeztet adóalanyiságot, amely olyan vagyon, vagyoni értékű jog vagy tevékenység gyakorlásának átengedéséből származik, amelyet a koncesszióról szóló törvény felsorol. Ilyenek például az országos, illetve az önkormányzati törzsvagyont képező közutak, az országos közforgalmú, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő vasúti pályák, a regionális közműrendszerek, a helyi közművek működtetése, de idetartozik a bányászati kutatás és kitermelés vagy az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása és szórása is. Ezek a tevékenységek, valamint a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységek nem számítanak gazdasági tevékenységnek az új szabályozás rendszerében.

Értékhatártól függő adóalanyiság

Amennyiben az említett szervek, személyek közhatalmi, illetve állami, önkormányzati feladataik mellett gazdasági tevékenységet is végeznek, csak abban az esetben nem számítanak áfaalanynak, ha az ebből származó tevékenységük nem éri el a 4 millió forintot. A törvény kiegészül egy új - 8. számú - melléklettel, amely azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek végzése esetén a közhatalmat gyakorló szerv mindenképpen az áfa alanyává válik - ha ezekből a tevékenységekből származó bevétele eléri a már említett értékhatárt. Idetartozik például a távközlési szolgáltatás, a közlekedés, a személyszállítás, a tárolás, raktározás, a hirdetés és reklámtevékenység, valamint az étkezőhelyi vendéglátás, diákétkeztetés, illetve a munkahelyi és közétkeztetés. A 4 millió forintos értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a tárgyi adómentes tevékenységből származó bevételt, kivéve az ingatlan bérbeadásából származó bevételt, amennyiben erre a szerv, személy adókötelezettséget választott.

Az adóalanyiság megszűnése

Ha a tárgyévet megelőző évben és a tárgyévben várhatóan az adott szerv gazdasági tevékenységéből származó bevétele egyaránt nem éri el az alanyi mentesség választására jogosító értékhatárt, akkor áfaalanyisága megszűnik. A megszűnést az adóhatósághoz be kell jelenteni, és a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást is el kell készíteni. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályoktól eltérően azonban ezek az adóalanyok mentesülnek a tárgyi eszköz beszerzése után levont adó időarányos megfizetési kötelezettsége alól, valamint a megszűnéskor meglévő olyan eszközök utáni adófizetési kötelezettség alól, amelyeknek beszerzéséhez kapcsolódott levonható áfa. További kedvezmény, hogy a jogutód nélküli megszűnés miatt halasztási lehetőségük az év végén nem jár le, valamint az, hogy ha az adóalany elszámolandó adója pozitív, akkor ezt jogosult legkésőbb a megszűnéséhez kapcsolódó bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig rendezni.

Adóalanyiságukat megőrző szervek

Azért, hogy az adóalanynak nem minősülő és adóalanyiságukat megőrző közhatalmi tevékenységet gyakorló szervek esetében a versenysemlegesség biztosított legyen, az adóalany szervezetek az adóalanyiságukat eredményező gazdasági tevékenységükhöz, valamint az adóalanyiságon kívüli közhatalmi, koncessziós tevékenységükhöz egyaránt kapcsolódó beszerzéseik áfáját arányosíthatják. Az arányosítás során a közhatalmi, valamint a koncessziós bevételt tárgyi adómentes tevékenységként kell kezelni.

Közhatalmat gyakorlókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az új szabályok szerint a közhatalmi tevékenységet gyakorló szervek - ha gazdasági tevékenységükből származó bevételük a 4 millió forintot a tárgyévet megelőző évben és a tárgyévben várhatóan nem haladja meg - elvesztik adóalanyiságukat. A korábbi szabályok szerint azonban a közhatalmi tevékenység, koncessziós tevékenység gazdasági tevékenységnek számított, így - átmeneti rendelkezés hiányában - a 2003. év vizsgálatakor nem lehetne megállapítani, kik azok, akik már 2004. január 1-jétől nem minősülnek adóalanynak. Ezért a módosítás úgy rendelkezik, hogy a 4 millió forintos értékhatár megállapításakor 2003-ra vonatkozóan nem kell figyelembe venni a tárgyi adómentes tevékenységből, a közhatalmi tevékenységből, valamint a koncessziós tevékenységből származó bevételeket.

Az adóalanyiságukat 2004. január 1-jétől elvesztő szerveknek természetesen még teljesíteniük kell bevallási kötelezettségüket. A "záróbevallást" a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni a már említett speciális rendelkezések figyelembevételével. Ha az így megállapított elszámolandó adó pozitív, akkor a volt adóalany jogosult fizetési kötelezettségét 2004. február 29-éig teljesíteni.

Beruházó szervek

Különös rendelkezéseket kell alkalmazni azoknál a közhatalmat gyakorló szerveknél, amelyek támogatásáról korábban adólevonási joguk figyelembevételével született döntés, illetve azokra, amelyeknek 2003. április 25-éig benyújtott beruházási koncepciója alapján az Országgyűlés 2004-ben dönt az új címzett támogatásokról. Annak érdekében, hogy ezeket a szerveket ne érje hátrány a nettó módon jóváhagyott támogatás miatt, illetve hogy folytathassák a már megkezdett vagy betervezett beruházásaikat, e beruházásaik tekintetében továbbra is gyakorolhatják levonási jogukat. Ehhez adófizetési kötelezettség is társul, méghozzá a beruházás aktiválásának évétől számított 10 évig. Természetesen az, hogy közhatalmi tevékenységük tekintetében nem számítanak adóalanynak, rájuk is igaz.

Az áfamegosztás szabályai

Az áfa szabályai szerint levonható és le nem vonható előzetesen felszámított adót kötelező tételesen elkülöníteni. További korlátozás hiányában ez azt jelentette, hogy az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható volt, még akkor is, ha az adóköteles értékesítéshez adóalapot nem képező államháztartási támogatás kapcsolódott. A tételes elkülönítés szabályai úgy változnak, hogy amennyiben az adóalany részben vagy egészben adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, az ebből finanszírozott beszerzéseket terhelő áfát kizárólag a nem támogatott hányad erejéig helyezheti levonásba. Ha például az adózó egy gép vásárlására kap támogatást, akkor a levonási jogot - még ha a beszerzés teljes egészében az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja is - csak a nem támogatott hányad erejéig gyakorolhatja. Ugyanígy az adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapott intézményfinanszírozás esetén is a kapott támogatás miatt a levonható adót arányosítani kell. Ettől eltérni akkor lehet, ha az éves költségvetési törvény eltérően rendelkezik.

 

Átsorolások

A kedvezményes adómértékkel adózó termékek és szolgáltatások átsorolására egyrészt az áfadirektíva előírásaival való összhang megteremtése miatt, másrészt a szükséges költségvetési bevételek biztosítása érdekében volt szükség. Jogharmonizációs követelmény az emberi fogyasztásra alkalmatlan és mezőgazdasági célokra nem használható állatok, a CD-ROM, a látást nem javító kontaktlencse, a film- és DVD-gyártás és terjesztés kedvezményes kulcsból 25 százalékos adómérték alá történő besorolása.

Valamennyi kiadói tevékenységet kiemelt a módosítás a kedvezményes körből, de a kiadói tevékenység eredményeként a lakossági forgalomban értékesített könyv és időszaki kiadvány az 5 százalékos adókulcsú körbe sorolódik. Ugyancsak az 5 százalékos kulcs alatt adóznak a humángyógyszerek. A gyógyszeralapanyagok viszont nem tartozhatnak sem az 5 százalékos, sem a még mindig kedvezményes 15 százalékos kulcs alá, ezért ezeket a jövőben már nem tartalmazza a melléklet.

Az energiahordozók közül a villamos energia - a költségvetési bevételek biztosítása érdekében - az általános kulcs alá sorolódik. A korábbi 12 százalékos kulcs helyett a 15 százalékos kulccsal adózik majd a szilárd tüzelőanyag, a gáz-, gőz- és vízellátás, a szállodai szolgáltatás, személyszállítás, a szennyvíz- és hulladékkezelés, az előadó-művészeti szolgáltatás, az étkezőhelyi vendéglátásban, valamint a munkahelyi és közétkeztetésben az ételforgalom.

Változó arányosítás

Ha a levonható és le nem vonható adó tételesen nem különíthető el, akkor az arányosítás szabályait kell alkalmazni. Az arányosítás során 2004-től az adóalapot nem képező államháztartási támogatásokat adólevonásra nem jogosító tevékenységként kell kezelni. Ugyanígy viselkedik a közhatalmi, illetve koncessziós tevékenység is. Az arányosítás szabályait továbbra is a törvény 3. számú melléklete szerint kell elvégezni, amely I. részének módosítása követi az államháztartási támogatásokat érintő változást.

Az új megosztási és arányosítási szabályokat nem kell alkalmazni az olyan folyamatban lévő - adókötelezettséget nem keletkeztető - támogatásból finanszírozott beruházásokra, amelyek kezdőnapja 2004. január 1-jét megelőzi. A beruházás kezdőnapjának építési beruházásnál az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja, más beruházásnál az ehhez kapcsolódó első termékbeszerzés, illetve igénybe vett szolgáltatást kísérő bizonylat kibocsátásának napja számít. A központi beruházások esetében is átmeneti rendelkezés biztosítja az eredeti feltételek érvényesülését. Az az adózó, akinek beruházási támogatását adólevonási jogosultságáról szóló nyilatkozata alapján áfa nélküli összegben hagyták jóvá, illetve ilyen módon benyújtott igényét 2004-ben hagyják jóvá, a beruházás aktiválásának évét követő tizedik év utolsó napjáig a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések alapján teljesíti az adókötelezettségét.

Az arányosítás számítása

Az arányosítást szabályozó melléklet egyik fontos változása, hogy a számításkor az előleg összegét is figyelembe kell venni. Így az arányosítást már akkor el lehet végezni, amikor a beruházó adóalanynak még csak előlegszámlái vannak.

Göngyölítési szabályok

A másik változás a göngyölítés szabályainak pontosítása, amely egyértelműsíti, hogy nemcsak a levonási hányadot, hanem a korábbi adómegállapítási időszakokban levont áfát is göngyölíteni kell. Az adóalany választhatja, hogy az arányosításba bevont előzetes áfa öszszegét a tárgyév során göngyölítve, a göngyölített tárgyévi adatok alapján kiszámított levonási hányad alkalmazásával állapítja meg. Ebben az esetben az így kiszámított levonható adót korrigálni (növelni, csökkenteni) kell a tárgyévi korábbi bevallási időszakokban levonható adóként már elszámolt adó göngyölített összegével.

Export

Az eddigi 6 hónapról 3 hónapra csökken termékexport esetén az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak. Az Unión belüli kereskedelemre - csatlakozásunkat követően - amúgy sem a termékexportra vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni, az Unión kívüli termékexportnál pedig kereskedelmi és ellenőrzési szempontból indokolt a rövidítés.

A használat, hasznosítás tilalma

Továbbra is feltétel, hogy az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak alatt a termék használatára, hasznosítására nincs lehetőség, azonban egyértelművé válik, hogy a kipróbálás és a próbagyártás nem minősül használatnak, hasznosításnak.

Rövidül a kiléptetési idő

Átmeneti rendelkezés fokozatosan rövidíti le annál a termékexportnál a kiléptetésre rendelkezésre álló időt, amely az uniós csatlakozásunkkor tagállamnak minősülő országokba irányul. Így a kiléptetésre rendelkezésre álló határidő utolsó napja a 2003. október 31-ét követően, de a módosított áfatörvény hatálybalépését megelőzően, illetve 2004. január 31-ét követően teljesített termékexportnál 2004. április 30. lesz. Erre azért kell nagyon ügyelni, mert a termékértékesítés csak akkor számít termékexportnak, ha a terméket a vámhatóság külföldre kilépteti. Kiléptetésre az Unión belül azonban a csatlakozás után már nem lesz szükség, így a határidőt követően az adózó nem tudja igazolni, hogy valóban exportról volt-e szó.

Vámszabad területek

Átmeneti rendelkezés biztosítja az uniós csatlakozás miatt megszűnő vámszabad területi társaságoknak, hogy 2004. január 1. és 2004. április 30. között adómentesen belföldiesíthetik a feldolgozási, illetve raktározási célból behozott termékeiket. A mentesség csak abban az esetben érvényesíthető, ha a vámkezelést az uniós csatlakozás miatti vámszabad területként történő megszűnés miatt kezdeményezik, illetve a termékek után az importáfa egyébként levonható lenne. E szabály mellett a vámszabad területen található termelőeszközök belföldiesítése - meghatározott feltételek mellett - a vámtörvény rendelkezése szerint vámmentes, így ezután nem keletkezik áfafizetési kötelezettség sem. A rendelkezések célja a vámszabad területi társaságok likviditásának a megőrzése.

Tárgyi adómentesség

Elsősorban uniós előírások miatt változik a törvény 2. számú mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások köre. Kikerül a mellékletből és normál adókulccsal adózik a jövőben a közös ismeretterjesztés és ismeretszerzés, tárgyi adómentessé válik az emberi szervek, az emberi vér (ideértve a labilis vérkészítményeket) és az anyatej értékesítése, valamint a fogtechnikusok fogtechnikai tevékenységük keretén belül végzett termékértékesítései (különösen a korona, a műfog, a protézis).

Sporttal kapcsolatos szolgáltatás

2004-től kizárólag a szabadidős és amatőrsport-szolgáltatás lesz tárgyi adómentes, ez alól kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, valamint a sporteseményekre szóló belépőket és a sportlétesítmények rendeltetésszerű használatát. A sporteseményekre szóló belépők, a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata, illetve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás a 15 százalékos adómérték alá tartozik, míg minden más sportszolgáltatás az általános adómértékkel adózik.

Ingatlanok

A földterület értékesítése, bérbeadása továbbra is tárgyi adómentes marad, azonban 25 százalék adót kell fizetni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítetlen építési telek értékesítése, bérbeadása után. A gyakorlatban építési teleknek az az ingatlan számít, amelyet az illetékes önkormányzat rendezési tervében a művelés alól kivesz, és beépítésre szánt területnek minősít, ha minden egyéb jogszabályi feltétel fennáll.

Lakóingatlan

A lakóingatlan értékesítése marad tárgyi adómentes, míg - az eddigi szabályoknak megfelelően - a lakóingatlan építés befejezése előtti értékesítését, valamint az építés befejezését követő első értékesítését továbbra is 25 százalékos adó terheli. Megváltozik azonban a lakóingatlan fogalma, e szerint a lakóingatlan része lesz a lakóépülethez tartozó földrészlet is. Ez a jogharmonizációs kötelezettség miatti változás azt jelenti, hogy a lakóingatlan befejezés előtti, és befejezést követő első értékesítésénél a telek osztja az adóköteles felépítmény sorsát. Azért, hogy a törvénymódosítás finanszírozási és adminisztrációs többletterhet ne okozzon, átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az új szabály nem érinti azokat az ügyleteket, amelyeknél a szerződést 2003. december 31-éig benyújtották a földhivatalhoz. Ezekben az esetekben a lakóingatlanhoz tartozó telekhányad továbbra is tárgyi adómentesként kezelendő, valamint a beépítetlen földterület adásvétele után sem kell adót fizetni.

Egyéb ingatlan bérbeadása

2004-től főszabályként kell alkalmazni az ingatlan bérbe-, haszonbérbe adásakor a tárgyi adómentességet. (Az építési telek, beépítésre szánt terület bérbeadása után - ahogy már említettük - 25 százalékos adót kell fizetni.) Ugyanakkor - az uniós szabályozásnak megfelelően - az adóalanyt megilleti az adófizetési kötelezettség választásának a joga, de csak a föld és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében. (A föld és a lakóingatlan - rendeltetéstől független - bérbeadása eddig is tárgyi adómentes volt, továbbra is az marad.) Ha az adóalany a tárgyi adómentesség helyett adófizetési kötelezettséget választ, akkor ezt az adózás rendjéről szóló törvény változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint 2003. december 31-éig be kell jelentenie.

Oktatás

Az oktatási tevékenységet végzők számára előnyösen változik a tárgyi mentes oktatás meghatározása. Továbbra is tárgyi adómentes a köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, valamint jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés.

A törvény kiegészül azzal, hogy mentes az ezekhez kapcsolódó vizsgáztatási tevékenység is. Tárgyi adómentes lesz a nemzetközi szerződés alapján hazánkban működő külföldi kulturális intézetek által folytatott oktatási tevékenység, valamint az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatás is.

A legfontosabb változás, hogy az eddig említettekhez közvetlenül nyújtott oktatási, képzési, vizsgáztatási tevékenység végzése is mentesül az áfa alól. Ez azt jelenti, hogy ha például egy jogszabályban meghatározott képzésben részt vevő oktató egyéni vállalkozó, akkor a tárgyi adómentesség az általa nyújtott szolgáltatásra is vonatkozik. Új szabályként tárgyi adómentes lesz a korrepetálás és a magánóra. Változás nélkül tárgyi mentes marad az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás, a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása.

Közvetítői tevékenység

Az áfatörvény 2. számú mellékletében felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közvetítése - ha az más nevében és javára történik - eddig is tárgyi mentes tevékenységnek számított. A közvetítői tevékenység minősítése azonban sok esetben nehézséget okozott. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a módosítás kiemeli, hogy a tárgyi adómentesség akkor is érvényesíthető, ha a közvetítés a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt.

Átmeneti rendelkezések

2003-ban a lakóingatlan kezelése adóköteles tevékenységgé vált, azonban az ezt végző adóalanyok még ebben az évben - átmenetileg - választhatták a tárgyi adómentességet. A mentességet választó adóalanyoknál 2004-ben sem keletkezik adófizetési kötelezettség az után a lakóingatlan-kezelési tevékenység után, amelyet 2003-ban végeztek el, de az ellenértéket 2003. december 31. után számolják el.

Az uniós rendelkezések nem teszik lehetővé a PHARE és ISPA előcsatlakozási alapokból finanszírozott beszerzések közvetlen adómentesítését, ezért 2004. január 1-jével megszűnik az ilyen beszerzések nullaszázalékos áfakulccsal történő beszerzési lehetősége. Ugyancsak jogharmonizációs okokból veszti hatályát a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető általánosforgalmiadó-visszatérítési támogatásról szóló 45/2000. (IV. 7.) kormányrendelet is.

Az előcsatlakozási eszközökből finanszírozott, valamint a könyvtári dokumentumok 2004. január 1-jét megelőző beszerzései tekintetében azonban még a korábban hatályos rendelkezéseket alkalmazni kell. Továbbra is biztosított a le nem vonható áfa utólagos visszatérítése a kormányrendelettel kihirdetett, vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés esetében, ha az úgy rendelkezik, hogy a kedvezményezettet az áfateher viselése alól mentesíteni kell

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.