A nyugdíj igénylése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Az eljárás mindig kérelemre indul

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A nyugdíjra való jogosultság feltételeinek bekövetkezte önmagában nem eredményezi az ellátás folyósítását, a leendő nyugdíjasnak át kell esnie az igényérvényesítési procedúrán.

A nyugellátás iránti igény érvényesítésének szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet tartalmazza. A nyugdíj megállapítása mindig kérelemre indul. A kérelem igénybejelentésként értékelendő, amit írásban, meghatározott formában kell benyújtani az elbírálásra illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez. A nyugellátás legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

A nyugellátás iránti igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon személyesen vagy postai úton kell benyújtani. Az igénybejelentő lapot az igénylőnek alá kell írnia. Ha az igénylő kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a törvényes képviselő, illetve a gondnok aláírása szükséges.

Az igényléshez szükséges nyomtatványok a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknél szerezhetők be.

Az igénybejelentés időpontjának a benyújtás napja tekintendő. Ha az igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni. A benyújtás tényét ajánlott küldemény feladóvevényével vagy tértivevénnyel, illetve a küldeményen szereplő postai bélyegző adataival lehet igazolni.

Az öregségi nyugdíj feltételei

Az öregségi nyugdíj iránti igény alapvető feltételei a következők:

- az igénylőre irányadó nyugdíjkorhatár betöltése, vagy rövid időn belüli betöltése,

- a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzése.

Az igényérvényesítés általános szabályainak megfelelően az öregséginyugdíj-igényt írásban, az erre rendszeresített igénybejelentő lapon kell benyújtani. Az igénybejelentéshez csatolni kell a foglalkoztató igazolását arról, hogy mikortól meddig állt fenn az utolsó jogviszony, a tartozási kivonatot és a társadalombiztosítási igazolványt. Az igénybejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató köteles csatolni a nála vezetett és lezárt Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot.

Az igénybejelentő lap kitöltése

Az igénylő személyi adatait nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kell kitölteni.

Az igénybejelentő lapon szereplő kérdésekre a megfelelő adatok beírásával, illetve "igen"-nel vagy "nem"-mel kell válaszolni.

Fel kell tüntetni a névváltozásokat és azok időpontjait. Asszonyoknál a személyi adatok mellé fel kell vezetni a házasságkötés (házasságkötések) időpontját (időpontjait) és az előző férjezett neve(i)t is. Kettős nevűeknél vagy ismertető jelzéssel ellátott neveknél minden nevet fel kell jegyezni. Az utónevek közül az húzandó alá, amelyiket az igénylő használja.

Az állandó lakóhely címét akkor is fel kell tüntetni, ha az igénylő az ellátást nem a lakcímére, hanem banki átutalással, illetve más címre kéri.

A munkakönyvben nem szereplő munkahelyeket az igénybejelentő lap szolgálati idők rovatában kell feltüntetni.

A nyugdíjigény elbírálásához szükséges okmányok

Az igénybejelentő lap mellékleteként külön felkérés nélkül csatolni kell az alábbiakat:

- ha az igényt nem személyesen az igénylő terjeszti elő, a születési anyakönyvi kivonatot, illetve hiteles másolatát, amely a személyi adatok helyességét igazolja,

- a nyugellátás iránti igényhez a személyi adatokat igazoló okmányokon kívül szükséges a társadalombiztosítási azonosító jel (taj-szám) igazolása is,

- nő igénylő esetében az 1968 előtt született gyermekének születési anyakönyvi kivonatát,

- a nyugdíjigénylő előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságának elbírálásához célszerű külön felkérés nélkül beküldeni az igénylő gyermekének (gyermekeinek) születési anyakönyvi kivonatát, valamint nyilatkozatot arról, hogy háztartásában nevelt-e kiskorú gyermeket legalább tíz éven át,

- a nappali tagozatú felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat igazoló leckekönyvet, diplomát,

- a katonai szolgálatot igazoló katonakönyvet, egyéb okmányt, a személyes szabadságában korlátozott személy részére a Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt,

- a szakmunkástanuló viszonyt igazoló ipari tanuló munkakönyvet, szakmunkás-bizonyítványt.

- egyéb munkaviszonyt igazoló okmányokat: OMBI-könyv, bélyeglap, mezőgazdasági cselédkönyv, háztartási alkalmazotti cselédkönyv, régi és új típusú munkakönyv, bedolgozói igazolvány, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag munkaegység-teljesítését igazoló okmány stb.

Hiánypótlás

Az igény bejelentésével egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjesztenie. Ha ezt elmulasztotta, ezek pótlására az igényelbíráló szervnek - legalább harmincnapos határidő kitűzésével - fel kell hívnia az igénylőt. Amennyiben az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásnak sem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni, vagy az ellátást a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani, ha arra az igénylő egyébként jogosult.

Ha az igénylő elfogadhatóan nem igazolja a mulasztást, az adatok és igazolások későbbi benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni. Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha az nem tartalmaz az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket, körülményeket vagy bizonyítékokat.

Illetékesség

A nyugellátás iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által az erre a célra rendszeresített, és az igénylő által aláírt nyomtatványon

- az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál,

- a vasutas biztosítottak körébe tartozó foglalkoztatottak a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak által megállapított nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a jogszerző lakóhelye szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj-igazgatóságához, illetve a GYSEV Rt.-hez kell bejelenteni.

Szolgálatiidő-elismerési kérelem

A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző tíz éven belül a biztosított szolgálati idő elismerése iránti kérelmet terjeszthet elő a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknél. Az ennek alapján megindult eljárásban az igényelbíráló szerv a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok, valamint az igénylő által előterjesztett egykorú, hiteles dokumentumok alapján határozattal állapítja meg azt az időtartamot, mely a nyugellátás megállapításának szempontjából figyelembe vehető, illetve azt az időtartamot is, amely szolgálati időként nem ismerhető el.

Az ilyen kérelmek előterjesztése a biztosítottak számára azért célszerű, mivel így előre megállapítható, hogy a megszerzett szolgálati idő alapján fennáll-e a biztosított nyugellátásra való jogosultsága (illetve hogy mennyi szolgálati időt kell még szereznie a jogosultsághoz). Másrészt az igényelbíráló szerv már ekkor megkezdi a nyugellátás megállapításához szükséges olyan adatok beszerzését, melyek sem a biztosítottnál, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem állnak rendelkezésre. A határozat a megállapított szolgálati időn felül tartalmazza a majdani nyugellátásnál figyelembe veendő, a biztosított által elért kereseti adatokat is. (Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, az igényelbíráló szerv szerzi be őket az eljárás során.)

Előrehozott öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény a fenti rendelkezések mellett, meghatározott feltételek megléte esetén lehetőséget ad a 62. életévet megelőzően is a nyugdíjba vonulásra.

Nők előrehozott öregségi nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki

- 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,

- 1945-ben született és legalább 37 év,

- 1944-ben született és legalább 36 év,

- 1943-ban született és legalább 35 év,

- 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év

szolgálati időt szerzett.

Férfiak előrehozott öregségi nyugdíja

Férfi nyugdíjigénylő részére a jogosultsághoz előírt öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár, ha

- 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,

- 1938. december 31-e után született és legalább 38 év

szolgálati időt szerzett.

Korkedvezmény a gyerekek miatt

A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. A háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. A kedvezmény az örökbe fogadott és a nevelt gyermek után is jár, kivéve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyereket.

A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt is. Ugyanazon gyermek után ugyanazon személy a kedvezményt csak egy jogcímen veheti igénybe.

A szolgálatiidő-kedvezmény megállapításánál legfeljebb három gyermek vehető figyelembe.

Kedvezmény rokkantság miatt

Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Előrehozott öregségi nyugdíj összege

A szolgálatiidő-kedvezménnyel megállapított előrehozott öregségi nyugdíj összegének kiszámítása a tényleges - kedvezmény nélküli - szolgálati idő alapján történik.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. A nyugdíjat a hiányzó szolgálati idő arányában kell csökkenteni.

Annak, aki

- az előírtnál 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék,

- az előírtnál 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék,

- az előírtnál 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék,

-az előírtnál 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalék,

- az előírtnál 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék a csökkentés mértéke,

ahányszor 30 nap hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez.

A nyugdíj összegének kiszámítása

Az 1946. december 1-jén született nőnek az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 38 év szolgálati idővel kellene rendelkeznie. Ezzel szemben csak 36 év 100 nap szolgálati ideje van. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2002. december 1-jétől jogosult. A csökkentés mértéke a 630 nappal rövidebb szolgálati idő alapján 12 százalékos mértékű. Minél későbbi időponttól kéri a nyugdíj megállapítását, annál kevesebb a csökkentés mértéke.

A nyugellátásra jogosultság kezdő időpontja

A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek - egyidejűleg - bekövetkeznek. A rokkantsági nyugdíjas és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

Ha az igénylő részére munkanélküli-járadékot, keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a fenti ellátások folyósítása megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Munkaviszonyban is jár a nyugdíj

Az Alkotmánybíróság a 45/1996. (X. 22.) AB határozatában 1996. október 22-i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint a nyugdíjat legkorábban a munkaviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Ennek következtében 1996. október 21-ét követő időponttól az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony stb. nem szűnik meg.

Igénybejelentő lapok a különböző nyugdíjakhoz

Öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj, bányásznyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék: ONYF. 3515-270/A.

Öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, ha az igénylő már előterjesztett szolgálatiidő-elismerési kérelmet vagy nyugdíjigényt: ONYF. 3515-272/A.

Szolgálatiidő-elismerési kérelem: ONYF. 3515-271.

Özvegyi nyugdíj és árvaellátás: ONYF. 3515-275/A.

Szülői nyugdíj: ONYF. 3515-276.

Baleseti járadék: ONYF. 3515-273.

Baleseti rokkantsági nyugdíj: ONYF. 3515-270/A és ONYF. 3515-273.

Baleseti özvegyi nyugdíj és árvaellátás: ONYF. 3515-273 és ONYF. 3515-275/A.

Rokkantsági járadék: ONYF. 3515-319.

Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka: ONYF. 3515-328.

Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, ha az elhalt nyugdíjas volt: ONYF. 3515-228

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.