×

Bértárgyalás a megszorítások árnyékában

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 67. számában (2003. szeptember 15.)
A korábbi éveknél is viharosabbnak ígérkezik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) őszi bértárgyalás-sorozata. A kormány közelmúltban közzétett programjában ugyanis jövőre kisebb gazdasági növekedéssel és gyakorlatilag 0 reálbérváltozással számol. Ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseletek a GDP-ével megegyező reálbér-gyarapodást kívánnak elérni.

A kormány az EU-nak augusztus közepén benyújtott középtávú gazdasági programjában 2004-re nem tervez reálbér-növekedést, noha korábban még háromszázalékos volt a tervezett bővülés. Ráadásul a reálkereset emelkedésének visszafogása 2005-ben is tovább tart majd. További rossz hír a bérből és fizetésből élők számára, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a korábban tervezett 4 százalékkal szemben a várható infláció jövőre 4,5-5 százalék lehet, s félő, hogy érdemben az adóterhek sem csökkennek. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy ez a tervezet elfogadhatatlan a munkavállalói érdekképviseletek számára.

Komplex tárgyalás

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány jövőre 3,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, s szövetségük ezzel megegyező reálbér-növekedést kíván elérni. Hozzátette, amennyiben a munkavállalóknak nem sikerülne reálbér-növekedést kiharcolniuk, úgy a reálkereset romlásáról beszélhetnénk, hiszen 2004-ben a korábban tervezettnél magasabb lesz az infláció, növekednek a szolgáltatások árai, többet kell fizetni az energiáért. Szerinte a kormánynak számolnia kellett azzal, hogy az ötvenszázalékos közalkalmazotti keresetemelésnek reálbérnövelő hatása lesz, s az a többi ágazatban is növeli a bérigényeket. Kiemelte, hogy sem a mostani, sem az előző kormány nem dolgozott ki bérkoncepciót. A szakszervezetek nem mondhatnak le az uniós bérfelzárkóztatás programjáról, erre figyelmeztették őket az Unióban működő érdek-képviseleti szervezetek is. A munkavállalók számára elfogadhatatlan az az érv, hogy a magyar vállalkozások csak akkor őrizhetik meg versenyképességüket, ha a reálbérek nem növekednek. Nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy az uniós csatlakozást követően a foglalkoztatási helyzet romolhat. A minimálbérrel kapcsolatban az elnök emlékeztetett: az autonómok korábban is hangoztatták, hogy azzal kapcsolatban nem a bruttó növekedést kell elsődlegesen szem előtt tartani, hanem a nettó hatásokat kell figyelembe venni. A minimálbér adómentessé tétele havonta mintegy hatezer forinttal növelte a minimálbért kereső dolgozók jövedelmét. Borsik János megjegyezte, hogy az adó- és járulékszabályokról, a minimálbér-emelésről, a keresetmódosítási mértékekről együtt kell majd tárgyalni és megállapodni. Leszögezte, hogy a személyi jövedelemadóról nincs mit tárgyalni, hiszen azt hatályos törvény szabályozza, s a tavalyi bérmegállapodás része volt, hogy jövőre az adómértékek csökkennek. Borsik szerint a munkavállalói oldal képviselőinek elképzelései között lehetnek árnyalati különbségek – az autonómok főként a közüzemi dolgozókat képviselik –, de a GDP növekményével megegyező reálbéremelésben egyetértenek.

Uniós bérfelzárkóztatás

Ezt erősítette meg Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője is. Hozzátette, mivel Magyarország jövőre csatlakozik az Európai Unióhoz, a munkavállalók nem mondhatnak le az uniós bérfelzárkóztatási program megvalósításáról. Az MSZOSZ szerint olyan bruttó bérnövekedésre és adórendszerre van szükség, amely összhangban van a gazdaság teljesítőképességével, s az inflációval is. A szakszervezet törekvése, hogy jövőre emelkedjen a minimálbér is, s eredményt szeretnének elérni az országos bértarifarendszer kialakításának ügyében is. Kiemelte, hogy a gazdaság bajait nem lehet orvosolni a bérek visszafogásával. Szerinte nem jó, ha a munkavállalókat bérstoppal, adóemeléssel riogatják. Mint megtudtuk, az MSZOSZ síkraszáll a munkaidő csökkentéséért is, ami végső soron szintén béremelést jelent. Az MSZOSZ úgy véli, hogy a vállalkozók versenyképességének javításához elengedhetetlen az adó- és járulékcsökkentés. A szövetség nehéz tárgyalássorozatra számít, várja a kormány anyagát, melynek ismeretében majd érdemben lehet tárgyalni.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy évben ugyan a gazdaság állapota romlott, de a különböző számítások – figyelembe véve a gazdasági növekedést, az ipari termelékenységet és a bérszínvonalat – arányeltolódást mutatnak. A magyar GDP az uniós átlaghoz viszonyítva 51,5 százalékot ért el, az ipari termelékenység esetében ez a szám 62 százalék. Ugyanakkor a hazai átlagbérek csak az uniós átlag harmadát teszik ki. A szakszervezet ezen a helyzeten mindenképpen változtatni akar, s nem mond le az uniós bérfelzárkóztatási programról. Az elnök hozzátette, hogy a kormány tavaly a közalkalmazotti szférában hajtott végre jelentős béremelést, ugyanakkor ehhez hasonló nem történt a termelőszférában. Hangsúlyozta: a kormány a felelős a gazdaság állapotáért, s nem a szakszervezetek dolga, hogy forrást keressenek, nekik az a feladatuk, hogy a dolgozók érdekeit védjék.

Szkeptikus vállalkozók

Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy még nem alakították ki álláspontjukat, de a kormány előre bejelentett megszorító intézkedései csökkenthetik a mozgásteret, s emiatt várhatóan nehéz lesz megegyezni az OÉT résztvevőinek. Az államnak kell olyan gazdasági környezetet teremtenie, hogy ne romoljon a vállalkozások versenyképessége, ellenkező esetben ugyanis nem lesz lehetőség a bérek emelésére. Hozzátette, hogy a korábbi ígéretekkel szemben még mindig túlságosan költséges az államapparátus működése, s tavalyhoz képest az idén négy százalékkal növekedett az ott foglalkoztatottak létszáma. A szövetség szerint ezt semmi sem indokolja, s egy olcsóbb, hatékonyabb működéssel pluszforrásokat lehetne teremteni, amit a gazdaság élénkítésére lehetne fordítani. Károlyi Miklós a bértárgyalásokat illetően meglehetősen szkeptikus, szerinte félő, hogy nem lesz érdemi vita, s az egyes oldal képviselői ragaszkodnak majd saját álláspontjukhoz.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor elmondta, a munkaadói oldal képviselői szeretnek úgy tárgyalóasztalhoz ülni, hogy már ismerik az adó- és járulékrendszerben várható változások irányát, mikéntjét, ez ugyanis nagyban befolyásolja az érdekképviseletek mozgásterét. Az előzetes hírek szerint az adóterhek nem csökkennek, a költségvetés szigorítást tervez, s a bevételek növelésére törekszik. Hozzátette, hogy az elmúlt 2-3 évben erőltetett ütemű volt a bérkiáramlás, s a gazdaság teljesítőképessége azzal nem tartott lépést. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy pang a gazdaság, s amennyiben a vállalkozások versenyképessége romlik, az negatív hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. Mint mondta, a szakszervezetek slágertémája lett az utóbbi időben a munkaidő-csökkentés, s ha ez változatlan keresetek mellett lépne életbe, az újabb béremelést jelentene.

Az egyensúly keresése

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a bérfejlesztést döntően befolyásolhatja, hogyan alakul a jövő évi adótábla, a külső és belső kereslet, a GDP, az infláció, valamint a forint árfolyama. Ezek közül nem lehet kiragadni csak egy tényezőt, a bért. A közalkalmazotti szférában végrehajtott emelés jelentős bérkiáramlást eredményezett, ugyanakkor a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások a kívánt mértékben nem erősödtek meg, s sokan közülük nem tudták végrehajtani a szükséges beruházást, korszerűsítést. Az elnök rámutatott arra, hogy a bér- és a termelésnövekedésnek összhangban kell lennie. A gazdaságban problémát jelent az export visszaesése, s Magyarország ki van szolgáltatva annak, hogy a működő tőke milyen mértékben áramlik be az országba.

Tanulmány a keresetekről

Az elmúlt években Magyarországon rohamtempóban emelkedtek a bérek. 2001-ben 18 százalékkal, tavaly pedig 18,3 százalékkal növekedett a hazai bruttó átlagkereset – mutat rá a Kopint-Datorg tanulmánya. Az arányok azonban eltérőek, a magyar bérek növekedése elsősorban a közszférában végrehajtott emelésnek köszönhető. 2001 utolsó negyedévében borult fel a köz- és versenyszféra egymáshoz viszonyított korábbi aránya. Amíg 2000 végén a versenyszféra átlagos bérei még több mint egyharmaddal haladták meg a költségvetési szektorét, addig 2002 végére már majdnem harminc százalékkal elmaradtak attól. A közszférán belül is a köztisztviselők fizetése a legnagyobb húzóerő. A több mint 300 ezer köztisztviselő bruttó átlagkeresete 2003 első két hónapjában meghaladta a 170 ezer forintot, azaz valamivel több mint 40 ezer forinttal szárnyalta túl a nemzetgazdasági átlagot. A nyertesek közé tartozik a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, míg a vesztes oldalon található a szállítás-posta-hírközlés és az ipar. A környező országokban is hasonló folyamatok zajlanak, de a magyarországi bérnövekedés a versenytárs országokkal összevetve is kiugró volt, ami relatív versenyképesség-romláshoz vezetett

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem