A munkahelyi "jolly jokerek" – vagyis azok a munkavállalók, akik ha kell, különböző munkaköröket is képesek ellátni – a mikro- és a kisvállalkozásokban elengedhetetlenül szükségesek. Az egyre súlyosabb foglalkoztatási költségek miatt ugyanis a munkaadók szinte képtelenek kigazdálkodni a dolgozók fizetését.
A rugalmasság előny
Fodor Ervin, a Fodor Műanyag cég tulajdonosa kisvállalkozó. Eredetileg hajcsatokat és fésűket gyártottak, ám a rendszerváltás után ezek az árucikkek – az ázsiai konkurencia miatt – lassan kiszorultak a kínálatból. Kénytelenek voltak tehát termékváltást végrehajtani, és azt is felülbírálni, hogy hány embert alkalmaznak a továbbiakban. Ha úgy tetszik, akkor e vállalkozás esetében klasszikus formában valósult meg a munkakör-rotáció, még ha kényszerből is. A kis szériák gyártása s az új piacok felkutatása rugalmasságot követelt: olyan dolgozók alkalmazását igényelte, akik képesek önállóan elindítani egy szériát, majd felügyelni tudják a gyártás minden fázisát.
A régi szövetkezetek idején megengedhető volt, hogy külön munkaerőt alkalmazzanak a gépek beállítására, a szerszámok előkészítésére, a csomagolásra vagy a könyvelésre. A mai kisvállalkozásoknál azonban már szinte minden munkafolyamatot el kell sajátítania annak, aki hosszú távon meg szeretné tartani állását. Kifejezetten hátrányt jelent, ha a munkára jelentkezőnek nincs jogosítványa, vagy ha ragaszkodik ahhoz, hogy csakis tanult szakmájában alkalmazzák.
Kiskapuk nyílnak
Balogh Sándor, a nyereggyártó Nyerges Ipari Szövetkezet vezetője már az első minimálbér-emelésnél kénytelen volt megválni két emberétől, és ezzel párhuzamosan átszervezni a munkaköröket. A megmaradt dolgozók – a megrendelésekhez igazodva – mindig azon posztokon tevékenykednek, ahol a leghatékonyabbak.
A foglalkoztatás terhei egyre magasabbak, a haszon pedig egyre kevesebb. Fodor Ervin a maga öt emberére négy és fél millió forintot fizet évente. Egy személyre bontva 290 ezer forintot tesznek ki a különféle járulékok, s ebben nincs benne, ha a dolgozó betegállományba vagy szabadságra megy. Mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke kifejtette: a minimálbér emelése nem illeszkedik a piacgazdasághoz, s az ígéretek ellenére a vállalkozók nem tapasztalják, hogy érdemi kompenzációban részesülnének. Ezért azok a vállalkozók, akik öt, tíz, esetleg tizenöt emberrel dolgoznak, kénytelenek megkeresni a kiskapukat. A kamara véleményét ugyan kikérték a minimálbér emelésekor, de az ajánlásokat nem vették figyelembe – hangsúlyozta az alelnök. Aligha tudna a kamara szakmai ajánlást készíteni a munkakör-rotációra addig, amíg a foglalkoztatás terheinek csökkentésére tett javaslatai nem találnak értő fülekre.
A BKIK álláspontja szerint a minimálbér növelése nincs különösebb hatással a dolgozók jövedelmi viszonyaira sem, csak az állam bevételeit és a munkaadók terheit növeli. Késik a meghirdetett támogatás is, amely a kis- és középvállalkozókat érintené. Ugyanakkor a kamara az ajánlásaiban megfogalmazta azt is, hogy az 50 ezer forintra felemelt minimálbért ne terhelje a jövőben személyi jövedelemadó, csökkenjék a tb-járulékok összege, és az egészségügyi hozzájárulást töröljék el. Ha mindez megvalósulna, akkor az évente 50-60 ezer forintnyi könnyítést jelentene dolgozóként a munkaadóknak. Fodor Ervin szerint valódi, a kamara jogosultságába tartozó feladat lenne, ha kijelölhetnének egy embert, aki – a külföldi tapasztalatok alapján – tanulmányozza és értékeli a munkakör-rotáció előnyeit és kidolgozná ennek magyarországi adaptációját. Ám addig, amíg a foglalkoztatás terheivel kapcsolatban nem tudnak előbbre lépni, nem haladhatnak tovább ezen a területen sem.
Fejlesztési módszerek
A munkakör-rotáció bevezetése az emberi erőforrás fejlesztésének módszerei között is szerepel. E stratégia szerint a szervezeti egységben végzett feladatokat minden munkatársnak el kell sajátítania. Ez a módszer akkor alkalmazható a leghatékonyabban, ha az egyes munkakörök között nincs lényeges ismeretkülönbség, s ha a betanítással és a gyakorlással a munkafolyamatok könnyen elsajátíthatók. Az ilyen fejlesztésnek több előnye is van: csökkenti a monotóniát, lehetővé teszi a helyettesítést, s rugalmasabbá teszi a szervezet működését, hiszen megkönnyíti a munka szervezését. A módszer hátrányának nevezhető, hogy a rotáció elsősorban a munkaadó képességpotenciálját növeli, a munkavállaló számára viszont pluszterhet jelent.
A rotációs fejlesztési stratégiához ugyanakkor szervesen kapcsolódik a munkakörök kiszélesítése is. Ennek lényege, hogy a konkrét feladat elvégzése mellett olyan ismeretek megszerzésére is alkalmat és lehetőséget nyújtanak a dolgozóknak, amelyekkel a teljes munkafolyamat minden fázisát megismerve, magasabb szinten teljesíthetnek. Ez a módszer már a dolgozó számára is előnyös, hiszen képességei, ismeretei bővülnek.
A munkakör-rotáció bevezetésének lehetőségével egyelőre a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány sem foglalkozik érdemben. A trénerek azonban – ha a vállalkozóktól erre vonatkozó kérdést kapnak – megpróbálnak segíteni. Mivel azonban – egyelőre – nem áll rendelkezésre követendő példa, átfogó tanulmány s tapasztalat, így az erre irányuló tanácsadás is csak most van kialakulóban.
Az átképzés gondjai
A BKIK arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkakör-rotáció bevezetéséhez elengedhetetlenül szükség lenne a felnőtt-továbbképzés – és ezen belül is az átképzés – reformjára. Erre a feladatra a kormány meglehetősen szép összeget biztosított, de ezt a szakosodott intézmények – úgymond – magukhoz ragadták, és ellenőrizhetetlen, mire költik. A kamarának sem javaslattételi, sem ellenőrzési joga nincs. Állásfoglalásuk szerint azok a nagy cégek, amelyek a szakmunkásképzéssel foglalkoztak, jószerivel eltűntek, helyüket sok magánvállalkozás vette át. Ezeknek sok esetben nincs megfelelő technikai hátterük, s ma már a vállalkozók sem szívesen fogadnak be tanulókat, hiszen ez csak tovább növelné terheiket. S akkor, amikor gyakorlatilag a kis- és középvállalkozások egyik napról a másikra élnek, aligha dédelgethetnek hosszú távú terveket. A felnőttátképzés területén lenne a legnagyobb szükség az áttörésre, de át kellene alakítani a fiatalok képzési feltételeit is úgy, hogy az iskolából kikerülve ne csak egy területen legyenek képzettek, hanem az egymáshoz hasonló szakmák ismereteit is elsajátítsák, és komplexebb tudással kerüljenek ki az iskolapadból.
Elemzés még nincs
A nagy cégekre ma még egyáltalán nem jellemző, hogy alkalmaznák a munkakör-rotációt. Sőt, a multinacionális vállalatok kifejezetten az adott munkakör elvégzésére veszik fel dolgozókat, s mintha rossz néven is vennék, ha a szakmunkát végzők között bármiféle átáramlás válna lehetővé. Ennek az is oka lehet, hogy a munkaszervezők számára egyszerűbb a képlet, ha az adott munkás az adott feladatot végzi: ily módon a munkafolyamat, a felelősség megállapítása lényegesen egyszerűbb, mintha hetente vagy havonta váltogatnák a munkaköröket.
Dr. Harmat János pszichológus – akinek egyik szakterülete a munkalélektan – elmondta: a munkakör-rotációnak nem csak stratégiai jelentősége van. Megfontolt tervek szerinti alkalmazása esetén fontos, hogy a dolgozóknál elvégezzék a megfelelő munkalélektani vizsgálatokat. Nem mindenki alkalmas arra, hogy váltogassa a munkaköröket. Könnyen előfordulhat, hogy az új feladatok és a felelősség összeroppantja a dolgozót, vagy éppen az ellenkezője történik, azaz túlzott magabiztosság lesz úrrá az illetőn, és ezért képtelen koordinálni, irányítani a munkát, utasítani vagy ellenőrizni munkatársait.
Laki Teréz, a Munkaügyi Kutató Intézet munkatársa arról tájékoztatott, hogy nem végeztek még elemzéseket a munkakör-rotáció bevezetésével kapcsolatban, s hasonló információt adott Pesti Albertné, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) főmunkatársa is, aki elmondta: a szövetségükhöz tartozó mintegy 300 ipartestület bevonásával – a Gazdasági Minisztérium felkérésére – az utóbbi hónapokban a minimálbér emelésével kapcsolatos hatástanulmányon dolgoztak. Egyebek közt – a KÉSZ tagszervezeteinek javaslatai alapján – ajánlásokat is megfogalmaztak a béremelésből adódó többletterhek kompenzálására.
Felemésztett nyereség
A jelentésből kitűnik, hogy – például – az áfészeknél és társaságaiknál jelenleg a dolgozók 42-45 százalékának 40 ezer forint alatt van a keresete. A munkavállalók átlagos létszáma 34 600 fő, 2001-ben a számított bértömeg 30,1 milliárd forint volt, a bérközterhek növekedése pedig 500 millió forint. A költségekből a bérek és közterhek aránya 60-70 százalék. A számítások alapján kimondható – amit a kormányzati előterjesztés alapadatai is igazolnak –, hogy 2002-ben a bértömeg és a közteher növekedése a várható nyereség egészét felemészti. A nemzetgazdasági kimutatások alapján a kiskereskedelemben az 50 ezer forintos minimálbérre történő átállás által érintett létszám 49,3 százalékkal magasabb, mint az áfészek és a társaságaik átlaga, hiszen jelentős még azoknak a kisvállalkozásoknak a száma, ahol a keresetek még mindig igen alacsonyak.
A problémák tehát kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknál, a hazai tőkével működőknél jelentkeznek, a multinacionális cégeknél alig érezhetők ezek a gondok. Mindez magyarázható a piaci versenyhátránnyal, a termelékenységben megmutatkozó jelentős különbségekkel, s azzal, hogy e vállalkozások olyan térségben működnek, ahol a vásárlóerő s a forgalom is alacsony. Az, hogy a tb-járulékot 31 százalékról 29-re csökkentették, csak a magasabb keresettel rendelkező foglalkoztatottak esetében kompenzálja a minimálbér és a közteher összegének emelkedését. A kis- és középvállalkozásoknál az egyenleg negatív.
Javaslatként – az európai országok, mint például Spanyolország gyakorlata alapján – azt tartanák követendőnek, ha járulék- és személyijövedelemadó-kedvezményt kapnának azok a kisvállalkozók, akik nem foglalkoztatnak ötnél több dolgozót. Erre többféle módszer is kínálkozik. A lényeg, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottainak létszáma szerint csökkenő mértékben fizeti az adó- és járulékösszeget, például egy fő után 60 százalékot, öt fő után 20 százalékot. Tökéletes az egyetértés abban is, hogy az egészségügyi hozzájárulást el kell törölni (vagy jelentősen csökkenteni, például 50 ezer forintig havi 1000, 50-100 ezer forintig havi 2600, 100 ezer forint felett havi 4500 forint), és a minimálbér adóját meg kell szüntetni. Nem utolsósorban pedig ki kell alakítani a normatív támogatási rendszert, amely biztosítja, hogy a kis- és középvállalkozások talpon maradhassanak.
