Üzemi tanácsok, üzemi megbízottak

A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét a Munka Törvénykönyvében (Mt.) biztosított úgynevezett részvételi jogok illetik meg. Ezek gyakorlására a dolgozók által választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott jogosult. Míg a szakszervezetek fő feladata a munkavállalói érdekek átfogó, általános és széles körű védelme, addig az üzemi tanács jóval szűkebb jogosítványokkal rendelkezik: a dolgozóknak a vezetésben való részvételi jogát biztosítja. A munkavállalói participáció gyakorlásában az üzemi tanácsnak – az Mt.-hez fűzött kommentár értelmében – kettős, úgynevezett konfliktusmegelőző és ütköztető szerepe van. Egyrészt megjeleníti a munkáltató előtt a munkavállalói érdekeket, másrészt a vezetői döntéseknek a megértetésére, elfogadtatására törekszik. A szakszervezetek főszabályként több munkáltatóra, sőt egy-egy ágazat érdekeinek a képviseletére hivatottak, az üzemi tanács ezzel szemben kizárólag az adott munkáltatón belül működhet.

Kötelező üzemi tanács

Ha a munkáltatónál, a munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) foglalkoztatott munkavállalói létszám az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot kell választani. Üzemi tanács helyett üzemi megbízott látja el a munkavállalói érdekek képviseletét annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy főnél kevesebb ugyan, de a tizenöt főt meghaladja. A törvényben előírt létszámhatár alatt nem kötelező a dolgozói érdekek képviseletére hivatott intézményrendszer működtetése. Ilyen esetben ugyanis nincs akadálya annak, hogy a dolgozók saját maguk gyakorolják a részvételi jogukat. A kötelező jelleg eléggé gyenge lábakon áll, minthogy az Mt. nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát. Gyakorlatilag a dolgozók belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben az üzemi tanácsot, vagy sem. A munkáltató legfeljebb kérheti az üzemi tanács felállítását, kikényszeríteni azonban nem tudja.

Önálló telephely

Elképzelhető, hogy ugyanazon munkáltatónál, ha annak több telephelye van, az egyik helyen üzemi tanács, míg a másik helyen üzemi megbízott működik. A munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) csak akkor működik önálló üzemi tanács (üzemi megbízott), ha a későbbiekben ismertetett – üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos – munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik. Az önálló telephelyen a gyakorlatban a munkáltató szervezetileg elkülönült egységeit értjük.

Mandátum

Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat három évre választják. A választásra az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül sort kell keríteni. Az üzemi tanács mandátuma főszabályként 3 évre szól. Ha az üzemi tanács megválasztására kiírt szavazás érvénytelen, kilencven napon belül új választást kell tartani. Ebben az esetben azonban az üzemi tanács megbízatása csak két évre szól.

Központi üzemi tanács

Ha az adott munkáltatónál több üzemi tanács, vagy több üzemi megbízott működik, ezek megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanács tagjait nem a munkavállalók választják. A munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a tagjaik közül – a munkavállalók létszámával arányos számban – delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A fenti rendelkezést értelemszerűen az üzemi megbízottakra is alkalmazni kell, azaz a központi üzemi tanács létrehozásakor az üzemi megbízottakat is figyelembe kell venni.

Választójog

Üzemitanács-tagok választására minden – akár teljes, akár részmunkaidős – munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Választásra jogosultaknak kell tekinteni a tartósan távol lévő, fizetés nélküli szabadságukat töltő munkavállalókat, akik:

– keresőképtelen betegek (táppénzes állományban vannak),

– szülési szabadságon (gyeden, gyesen) vannak,

– közeli hozzátartozót ápolnak,

– sorkatonai szolgálatot teljesítenek.

Törvényi rendelkezés hiányában választásra jogosultnak kell tekinteni a korlátozottan cselekvőképes munkavállalót is.

A választásra jogosultak, illetve a választható munkavállalók jegyzékének összeállításához szükséges adatokat a munkáltató kérésre öt napon belül köteles a választási bizottság rendelkezésére bocsátani.

Üzemi tanácsi tagság

Üzemitanács-taggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja munkaviszonyban áll az adott munkáltatóval. Újonnan alakult munkáltatók esetén a hat hónapos munkaviszonyt mint választási előfeltételt természetesen nem kell figyelembe venni. Cselekvőképesnek kell tekinteni azt a nagykorú személyt, akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki, vagy nem korlátozza.

Nem lehet üzemitanács-tag az, aki:

• munkáltató,
• munkáltatói jogot gyakorol,
• a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója,
• a választási bizottság tagja.

Munkáltatói jog

Munkáltatói jognak minősül a fentiek szempontjából a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására, illetve a kártérítési felelősség megállapítására vonatkozó jogosultság.

Közeli hozzátartozó

A vezető közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

A Munka Törvénykönyvéhez fűzött kommentár rámutat arra, hogy tiltás hiányában a szakszervezeti tagok, illetve a szakszervezeti tisztségviselők is üzemitanács-taggá választhatók.

A tagok száma

Az üzemi tanács tagjainak száma a munkavállalók számához igazodik. Ha a dolgozói létszám

– a száz főt nem haladja meg, három,

– a háromszáz főt nem haladja meg, öt,

– az ötszáz főt nem haladja meg, hét,

– az ezer főt nem haladja meg, kilenc,

– a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,

– a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.

Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban, pótlólag új üzemitanács-tagokat kell választani.

A tagság megszűnése

Az üzemi tanács tagjának megbízatása lemondással, visszahívással, a cselekvőképességének elvesztésével (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel), az üzemi tanács megszűnésével, illetve a munkaviszony megszűnésével is megszűnik. A tanácstagság megszűnését eredményezi az is, ha az érintett dolgozó hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, továbbá ha munkáltatóvá, vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik. Az üzemi megbízottakra vonatkozó speciális szabály, hogy az üzemi megbízott megbízatása akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fő alá csökken. Ha az üzemi megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani.

Visszahívás

Az érintett tanácstag visszahívásáról akkor kell szavazást tartani, ha ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás pedig akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.

Póttagok

A tanácstagi megbízatás megszűnése esetén a kieső tag helyére a póttagok közül kell új tanácstagot behívni. A megválasztott póttagok közül annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemitanács-tagja volt. Ha a kieső nem volt szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül (független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni. Abban az esetben, ha az érintett szakszervezet póttaggal nem rendelkezik, illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.

A tagság szünetelése

Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt az üzemi tanácsi tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek.

Az üzemi tanács megválasztása

Választási bizottság

A jelölés és az üzemi tanács megválasztásának a lebonyolítására a korábbi üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül – legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően – választási bizottságot alakít. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében, ellenben a munkáltató nem. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. Nem lehet a választási bizottság tagja az, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, illetve elnöke.

A választási bizottság feladata, hogy meghatározza a jelöltállítás határidejét, a választás időpontját, illetve a szavazatok megszámlálásának a részletes szabályait. A választási bizottságnak kell gondoskodnia a jelölés és a választás törvényes rendjéről.

 

Üzemi megállapodás Kollektív szerződés megkötésére munkavállalói oldalon a szakszervezetek jogosultak. Szakszervezet hiányában kollektívszerződés-kötésre nincs lehetőség, a munkaviszonnyal kapcsolatos, kollektív szerződés hatálya alá tartozó kérdéseket, illetve a felek közötti kapcsolatrendszert a munkáltató és az üzemi tanács üzemi megállapodásban szabályozhatja. Az üzemi megállapodás hatályát veszti azonban, ha az üzemi tanács megszűnik, illetve ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek.

Jelöltállítás

A jelölést és a választást is a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. Jelöltet állíthat:

– a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka,

– legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló,

– a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz. A szakszervezet kizárólag a saját tagjai közül állíthat jelöltet. A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy ennél a részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja.

Tekintettel arra, hogy a munkáltató, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, illetve a választási bizottság tagja nem lehet üzemitanács-tag, ezért ők értelemszerűen jelöltként sem állíthatók. Az üzemi tanács érvényes választásának egyik garanciája, hogy a jelöltlistára csak olyan személyek kerüljenek, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek, másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek.

A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk a jelölés elfogadásáról. A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás pedig akkor tekinthető érvényesnek, ha legalább annyi jelöltet állítottak, mint amennyi az üzemi tanácsba választható tagok száma. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.

A választás lebonyolítása

A választási bizottság feladata, hogy a jelöltlista alapján elkészíttesse a szavazólapokat. A szavazólapon a jelöltek nevét ábécésorrendben kell feltüntetni, a szakszervezet által állított jelöltek esetén pedig a név mellett a szakszervezet megjelölésének is szerepelnie kell.

A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani. A tanácstagokat titkos és közvetlen szavazással választják. A szavazóurnákat a választás befejezése után, azonos helyen és időpontban a választási bizottság bontja fel. A választási bizottság hatáskörébe tartozik a szavazatok összeszámlálása, valamint a választás eredményének megállapítása és közzététele is. A választásról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza különösen:

• a szavazóurnák felbontásának körülményeit,
• a választás helyét és időpontját,
• a szavazásra jogosultak számát,
• a szavazáson részt vevők számát,
• az összes leadott szavazatok számát,
• az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,
• az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
• a megválasztott üzemitanács-tagok és póttagok nevét,
• a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

Érvénytelennek kell tekinteni az adott szavazatot, ha nem a szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, illetve ha a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

Az üzemi tanács megválasztott tagjainak azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a hosszabb munkaviszonnyal rendelkező jelöltet kell megválasztott tagnak tekinteni. Póttag az lesz, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Nem lehet azonban ezt a szabályt alkalmazni akkor, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak.

Érvényesség

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában keresőképtelen beteg, szülési vagy közeli hozzátartozó ápolása miatti fizetés nélküli szabadságon van, gyesen, gyeden lévő, sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, illetve egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve hogy az érintett a választáson nem vett részt.

Az üzemi tanács választására irányuló szavazásnál – az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e.

Eredménytelenség

Eredménytelen a választás, ha a törvényben meghatározott számú jelölt nem érte el legalább a szavazatok harminc százalékát. Ilyen esetben a harminc százalék feletti szavazattal rendelkező jelölteket megválasztott üzemitanács-tagoknak kell tekinteni, míg a többi jelölt esetében a fennmaradó helyekre új választást kell tartani. A harminc napon belül lebonyolítandó új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelölteket is lehet állítani. A megismételt választáson a póttagsághoz szükséges legalább húsz százalékot ezen választáson kell a jelöltnek megszereznie.

Megismételt választás

Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni, új választást azonban harminc napon belül nem lehet tartani. A megismételt választást – az általános szabályoktól eltérően – akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemitanács-taggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ilyenkor azonban az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az eredménytelenséggel kapcsolatos fenti szabályokat nem lehet alkalmazni. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.

Választási vita

Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetést a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság is kezdeményezheti. Az egyeztetésen a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak.

A jogvitában eljáró munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárás keretében köteles határozatot hozni. Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés jogosultsága megilleti a munkáltatót is.

Az üzemi tanács működése

Ülésezés

Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül ül össze. Az első ülésen a tagok maguk közül elnököt választanak. A továbbiakban szükség szerint kell az üzemi tanácsnak üléseznie. Az üléseket minden esetben az elnök hívja össze. Köteles összehívni a tanácsot, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. A működés részletes szabályait az üzemi tanács által megalkotott ügyrend tartalmazza.

Határozathozatal

A tanács a határozatait szótöbbséggel hozza. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozathozatalhoz a jelen levő tagok legalább kétharmados szótöbbsége szükséges, ha az üzemi tanács az együttdöntési jogát gyakorolja.

Munkáltatói kötelezettségek

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy:

– az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse,

– az üzemi tanács választásának, működésének indokolt és szükséges költségeit, amelyek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg.

Az elnök díjazása

Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el. A díjazást, amelynek mértékét az üzemi tanáccsal egyetértésben kell megállapítani, a munkáltató biztosítja. A munkáltató az üzemi tanács elnökének a fenti eset kivételével kizárólag az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet díjat.

Titoktartás

Az üzemi tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

 

Munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem Az üzemi tanács tagjait havi munkaidejük tíz százalékában, az elnököt pedig tizenöt százalékában munkaidő-kedvezmény illeti meg. A tanácstagok és az elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás ettől eltérően is meghatározhatja, azzal azonban, hogy a kedvezmény ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének a felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár. Az üzemi tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (más munkahelyre történő beosztás, rendes, rendkívüli felmondás), azzal az eltéréssel, hogy a szakszervezeti szervet megillető egyetértési, véleményezési jogosultságot az üzemi tanács, üzemi megbízott esetén a szakszervezet, illetve szakszervezeti tagság hiányában a munkavállalók közössége gyakorolja. A munkavállalók közössége az egyetértésről tizenöt napon belül szavazással dönt. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A szavazásra egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés megadásának kell tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság egy, a közelmúltban született eseti döntésében rámutatott arra, hogy ha a munkáltató a rendes felmondás jogát csak az üzemi tanács egyetértésével gyakorolhatta, annak egyetértése nélkül nem mondhatja fel a munkavállaló munkaviszonyát, kivéve azt az esetet, amikor az üzemi tanács a felmondás időpontjában már nem működik.

Az üzemi tanács megszűnése

Az üzemi tanács megszűnik, ha

• a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve ha a telephely megszűnik,
• a megbízatási ideje lejárt,
• visszahívják,
• tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken,
• a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,
• több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál több üzemi tanács működne, továbbá
• a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.

Az üzemi megbízott megbízatása a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a telephely megszűnésével, a megbízatási idejének lejártával, visszahívással, illetve három hónapot meghaladó akadályoztatása miatt szűnik meg.

Visszahívás

Az üzemi tanács visszahívásáról a választásra jogosult munkavállalók harminc százaléka által előterjesztett írásbeli indítvány alapján kell határozni. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás pedig akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.

Új választás

Ha az üzemi tanács visszahívás, a tagok vagy a munkavállalók létszámának csökkenése, a munkáltató, illetve telephelye egyesülése (összevonása), szétválása miatt szűnik meg, a megszűnéstől számított három hónapon belül üzemi megbízottat, illetőleg új üzemi tanácsot kell választani. Ha a munkáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód munkáltató telephelyén (részlegénél) több üzemi tanács működne, új választásokat kell tartani.

Az üzemi tanács jogosítványai Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: – a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, – a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a személyügyi adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet, – a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket, – a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét, – az éves szabadságolási tervet, – az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését, – a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét, – a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. A vállalati tanács, illetve közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalatnál a fenti kérdésekről – a pályázat kivételével – az üzemi tanácsot csak tájékoztatni kell. Az üzemi tanács a fenti munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos álláspontját – mind az együttdöntési, mind a véleményezési jogosultság esetén – tizenöt napon belül köteles a munkáltatóval közölni. A határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha az üzemi tanács az intézkedéssel egyetértene. Az együttdöntési és véleményezési jogosultság megsértésével hozott munkáltatói intézkedés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül határoz. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: – legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint – a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, – legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről. Az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés szabályainak megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. Csoportos létszámleépítés esetén a munkáltató a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal (üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal) konzultációt kezdeményezni, és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, így nem szervezhet sztrájkot, és nem jogosult a sztrájkot támogatni, de megakadályozni sem. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel