×

Készülőben a lobbitörvény

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 46. számában (2001. november 15.)
A lobbizás jogi szabályozására ez év tavaszán az Igazságügyi Minisztériumban elkészült, "A jogalkotásban történő érdekérvényesítés" címet viselő törvénytervezetet, illetve annak első változatát a munkaadói és a szakmai érdekképviseletek egyöntetűen elutasították, parlamenti benyújtásra alkalmatlannak találták. Aggályaik legfőbb oka, hogy a tervezet azonosan kezeli a cégek, cégcsoportok érdekében eljáró lobbistát, valamint az érdekképviseletek és a szakmai szervezetek érdekérvényesítőit.

Bár a korrupció elleni harc jegyében készülő joganyag igen nagy érdeklődést váltott ki a véleményezésre felkért munkaadói és szakmai érdek-képviseleti szövetségek köreiben, azonban kiderült, hogy a "lobbitörvényként" emlegetett tervezet nemcsak nevében, de tartalmában is ennél lényegesen több: vonatkozik minden, a jogalkotásban történő érdekérvényesítésre, így a gazdasági, a munkaadói s a szakmai érdekképviseletek tevékenységére is.

Változatlan tartalom

Több hónapos szünet után – mialatt mindenki a tervezet visszavonásában reménykedett – a törvényjavaslat ismét előkerült, immár hivatalosan is "a lobbizásról" szóló törvény néven. Az első változatot ért kemény bírálatok ellenére a javaslat lényege változatlan maradt: azonosan kezeli a több ezer vállalkozás érdekeit képviselő gazdasági és munkaadói, szakmai és területi érdek-képviseleteket az egy-egy cég, vagy akár egyetlen egyéni vállalkozó érdekében eljáró lobbistával. Változatlan maradt a törvénytervezet másik fontos jellemzője is: a korrupcióval szembeni fellépést egyoldalúan az érdekképviseleti tevékenység korlátozásával, állami ellenőrzésének fokozásával, adminisztratív túlszabályozásával akarja elérni.

A Munkaadó Lapja ez év áprilisi számában "A lobbizás tudománya" címmel már foglalkozott a témával. A szerző egyebek közt megállapítja: a magyar lobbizási kultúra fejletlenségének egyik oka, hogy nincs szabályozva e tevékenység; nem tudni, mely eszközök alkalmazása törvényes, és melyeké nem.

A törvénytervezetet október 2-ai ülésén a kormány megtárgyalta és parlamenti benyújtásra alkalmasnak találta. A tervezet szerint a lobbizás valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében és érdekében folytatott tevékenység, amely az Országgyűlés, a kormány, a kormánytagok és a helyi önkormányzatok által alkotott jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek befolyásolására irányul. Célja a lobbizó szervezet érdekeinek érvényre juttatása. A törvényjavaslat megfogalmazásában a lobbiszervezet "lobbizást folytató társadalmi szervezet, érdek-képviseleti szerv, köztestület, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó". E meghatározás alapján semmi kétség sem lehet az iránt, hogy a törvény előírásai az országos és a szakmai szervezetek érdek-képviseleti munkájára is vonatkoznak.

Adminisztrációs terhek

A lobbizást a lobbiszervezet megbízásából a lobbista végzi – ingyen vagy díjazás ellenében (a díj lehetséges mértékére nincs utalás a törvényben), kikötés azonban, hogy csak azok a szervezetek lobbizhatnak, amelyek az Országgyűlésnél, a Miniszterelnöki Hivatalnál és a helyi önkormányzatoknál vezetett lobbilistára felkerülnek. Ehhez a lobbizni szándékozóknak igényelniük kell a felvételüket: megnevezve a szervezet által megbízott lobbistákat és a döntéseknek azt a körét is, amelyekkel kapcsolatban lobbizni kívánnak. Aki valamennyire is ismeri az országos érdekképviseletek munkáját, az tudja, hogy tevékenységük során – éppen a szakmai megalapozottság érdekében – számos szakértő segítségét veszik igénybe, és egy-egy témában is az adott kérdéshez leginkább értőt kérik fel az egyeztető tárgyalások lefolytatására. Szinte megvalósíthatatlan mindegyiküket felvetetni a lobbisták közé, már csak azért is, mert aligha lehet előre látni minden terítékre kerülő jogszabályt. A törvényjavaslatnak ez az előírása önmagában is óriási adminisztrációs terhet róna – értelmetlenül – az érdekképviseletekre.

Másfelől a törvényjavaslat határozottan megtiltja a lobbizást mindazoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyekben az államnak, illetve a helyi önkormányzatoknak többségi tulajdona van. E cégek speciális helyzetét figyelembe véve sem magyarázható azonban a diszkrimináció.

Régi-új jogok

A törvényjavaslat szerint a lobbizással érintett szervek (Országgyűlés, kormány, minisztériumok, önkormányzatok) várható döntéseikről munkatervet készítenek, azt nyilvánosságra hozzák. A lobbiszervezetek írásban közlik, hogy a munkatervben szereplő döntések közül melyekre irányul a lobbizásuk. E szervezetek számára a döntések tervezetét – legalább 8 napos határidővel – megküldik véleményezésre.

Felvetődik a kérdés: az adott döntéseket érintően mire van joga a lobbizónak? Írásban észrevételeket tehet, ez azonban nem új jog, eddig is megillette az érdekképviseleteket. A tapasztalatok szerint a törvényben szereplő nyolcnapos határidő viszont kevés az alapos mérlegeléshez.

Arra is jogosult továbbá a lobbiszervezet, hogy szakmai anyagokat, írásos tájékoztatókat küldjön a lobbizással érintett szerv részére, illetve meghívja annak képviselőjét szakmai tanácskozásra. Ezek sem új jogai az érdekképviseleteknek, sőt ez jogában áll bármely magyar állampolgárnak is.

A véleményezési eljárásban érdemi előrelépést jelentene viszont, ha a törvény a lobbizással érintett szerv számára visszajelzési kötelezettséget írna elő, ami jelenleg nem létezik. Az észrevételek és javaslatok sorsáról, az elutasítás indokairól azonban továbbra sem kötelesek értesíteni a döntéshozók a szervezeteket.

Praktikus akadályok

Újnak tekinthető jog, hogy a lobbizók igényelhetik személyes meghallgatásukat is: az Országgyűlés döntéseivel kapcsolatban az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt, a kormánydöntésekkel kapcsolatban az illetékes miniszter által kijelölt személy előtt, míg az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban a képviselő-testület ülésén. Félő azonban, hogy ezt a jogot a gyakorlatban a legjobb szándék ellenére sem lehet érvényesíteni.

Ugyancsak joguk lenne a lobbiszervezeteknek személyes megbeszélést kezdeményezni a parlamenti és önkormányzati képviselőknél, a minisztériumok erre kijelölt vezetőinél, akik azonban nem kötelesek azt vállalni. Vagyis marad az eddigi gyakorlat, a változások új jogosítványt nem jelentenek az érdekképviseletek számára. Új azonban, hogy a megkeresett személynek a kapcsolatfelvételről és a megbeszélésen elhangzottakról emlékeztetőt kell készítenie. Jogosan vetődik fel azonban a kérdés: mi lesz ezeknek – az esetenként üzleti titkokat is tartalmazó – emlékeztetőknek a további sorsa? Erre a törvény semmilyen választ sem ad.

A jelenlegi gyakorlathoz képest a törvényjavaslat szűkíti a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét is. Ha a lobbiszervezet nem a kijelölt személlyel próbálja meg felvenni a kapcsolatot, arról a megkeresett személynek tájékoztatnia kell a szerv vezetőjét, és el kell utasítania a megkeresést. Eléggé valószínűtlen, hogy a "kijelölt" és a szakmailag leghozzáértőbb illető minden esetben ugyanazon személy lehet. Ennek pedig a döntések szakmai megalapozottsága látja kárát.

Joga van viszont a lobbistának belépni az érintett hivatalba, s az adott döntés parlamenti vitájakor az Országgyűlés épületébe is. (Ilyen "belépőt" az országos érdekképviseletek eddig is kaptak.)

Sokasodó kötelezettségek

Az újnak aligha tekinthető jogosítványok mellé a törvényjavaslat olyan szabályokat ír elő a lobbizásra és olyan kötelezettségeket ró a lobbiszervezetekre – így az érdekképviseletekre is -, amelyek vagy betarthatatlanok, vagy egyszerűen tönkreteszik az érdekérvényesítő tevékenységet.

Aligha elviselhető adminisztrációs terhet jelent például – mind a lobbizásban érintett kormányzati szervek, mind az érdekképviseletek számára – a lobbilista adataiban bekövetkező változások kötelező nyilvántartása. A bejelentés elmulasztása (ad abszurdum az egyik bejelentett lobbista lakcímének megváltozásáról) a lobbilistáról történő – egytől öt évig terjedő – törlést vonhatja maga után.

A törvényjavaslat talán legfontosabb előírása – a lobbizás tisztává, átláthatóvá tételére hivatkozva – az, hogy a lobbilistára felkerült szervezetnek félévente írásbeli jelentést kell készítenie tevékenységéről. A tájékoztatási kötelezettség határidőn belüli elmulasztását ugyancsak a lobbilistáról való törléssel bünteti a jogalkotó. A lobbiszervezetek által készített tájékoztatókat félévente nyilvánosságra kell hozni. De a türelmetlenebb érdeklődőknek nem kell addig sem várniuk: a lobbilista adataiba, illetve a tájékoztatókba bárki, bármikor betekinthet, azokról másolatot készíthet.

Az ilyen feltételek mellett végzett érdekérvényesítő tevékenység aligha tekinthető lobbizásnak. Aki továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ország-világ előtt ne teregesse ki üzleti titkait, csak a törvény megkerülésével teheti.

A törvényjavaslat záró rendelkezései között – feltehetően a társadalmi és az érdek-képviseleti szervek megnyugtatására – szerepel, hogy e szervezetek külön jogszabályban foglalt jogosítványait ez a törvény nem érinti. A baj csak az, hogy ilyen jogszabály nincs, Magyarországon ugyanis mindeddig nem készült érdek-képviseleti törvény.

Civil esélyek

A törvénytervezet bevezetője szerint e törvény célja, hogy "a különböző érdekcsoportok a jogalkotási folyamatban érdekeiket szabályozottan és átláthatóan képviselhessék, ezzel elősegítve a minél megalapozottabb döntések meghozatalát, egyúttal a jogalkotó szervek működésének a civil társadalom általi hatékonyabb befolyásolását". E törekvések helyességét aligha lehet megkérdőjelezni. Az elkészült törvényjavaslat azonban nem segíti elő megvalósításukat, sőt, elfogadásával romlanának a civil társadalom esélyei arra, hogy érdemi ráhatást gyakoroljon a jogalkotásra. Szerencsére nincs semmilyen kényszer a törvény elfogadására. Még az oly gyakran emlegetett "jogharmonizációs kényszer" sem áll fenn, az EU országaiban ugyanis nem létezik efféle törvény.

A törvényjavaslat elkészítésének egyik indoka az, hogy a lobbizás létező és terjedő tevékenység, ezért szükség van a szabályozására. Nem hisszük, hogy a lobbizás eddig is törvénytelen eszközeit – a korrupciót, a politikai befolyással való visszaélést stb. – alkalmazók megriadnának ettől az új jogszabálytól. Arra azonban jó lenne, hogy a hagyományos érdekképviseletek, a "tiszta kezű" érdekképviselők munkáját ellehetetlenítse.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem