×

Készülőben a lobbitörvény

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 46. számában (2001. november 15.)
A lobbizás jogi szabályozására ez év tavaszán az Igazságügyi Minisztériumban elkészült, "A jogalkotásban történő érdekérvényesítés" címet viselő törvénytervezetet, illetve annak első változatát a munkaadói és a szakmai érdekképviseletek egyöntetűen elutasították, parlamenti benyújtásra alkalmatlannak találták. Aggályaik legfőbb oka, hogy a tervezet azonosan kezeli a cégek, cégcsoportok érdekében eljáró lobbistát, valamint az érdekképviseletek és a szakmai szervezetek érdekérvényesítőit.

Bár a korrupció elleni harc jegyében készülő joganyag igen nagy érdeklődést váltott ki a véleményezésre felkért munkaadói és szakmai érdek-képviseleti szövetségek köreiben, azonban kiderült, hogy a "lobbitörvényként" emlegetett tervezet nemcsak nevében, de tartalmában is ennél lényegesen több: vonatkozik minden, a jogalkotásban történő érdekérvényesítésre, így a gazdasági, a munkaadói s a szakmai érdekképviseletek tevékenységére is.

Változatlan tartalom

Több hónapos szünet után – mialatt mindenki a tervezet visszavonásában reménykedett – a törvényjavaslat ismét előkerült, immár hivatalosan is "a lobbizásról" szóló törvény néven. Az első változatot ért kemény bírálatok ellenére a javaslat lényege változatlan maradt: azonosan kezeli a több ezer vállalkozás érdekeit képviselő gazdasági és munkaadói, szakmai és területi érdek-képviseleteket az egy-egy cég, vagy akár egyetlen egyéni vállalkozó érdekében eljáró lobbistával. Változatlan maradt a törvénytervezet másik fontos jellemzője is: a korrupcióval szembeni fellépést egyoldalúan az érdekképviseleti tevékenység korlátozásával, állami ellenőrzésének fokozásával, adminisztratív túlszabályozásával akarja elérni.

A Munkaadó Lapja ez év áprilisi számában "A lobbizás tudománya" címmel már foglalkozott a témával. A szerző egyebek közt megállapítja: a magyar lobbizási kultúra fejletlenségének egyik oka, hogy nincs szabályozva e tevékenység; nem tudni, mely eszközök alkalmazása törvényes, és melyeké nem.

A törvénytervezetet október 2-ai ülésén a kormány megtárgyalta és parlamenti benyújtásra alkalmasnak találta. A tervezet szerint a lobbizás valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében és érdekében folytatott tevékenység, amely az Országgyűlés, a kormány, a kormánytagok és a helyi önkormányzatok által alkotott jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek befolyásolására irányul. Célja a lobbizó szervezet érdekeinek érvényre juttatása. A törvényjavaslat megfogalmazásában a lobbiszervezet "lobbizást folytató társadalmi szervezet, érdek-képviseleti szerv, köztestület, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó". E meghatározás alapján semmi kétség sem lehet az iránt, hogy a törvény előírásai az országos és a szakmai szervezetek érdek-képviseleti munkájára is vonatkoznak.

Adminisztrációs terhek

A lobbizást a lobbiszervezet megbízásából a lobbista végzi – ingyen vagy díjazás ellenében (a díj lehetséges mértékére nincs utalás a törvényben), kikötés azonban, hogy csak azok a szervezetek lobbizhatnak, amelyek az Országgyűlésnél, a Miniszterelnöki Hivatalnál és a helyi önkormányzatoknál vezetett lobbilistára felkerülnek. Ehhez a lobbizni szándékozóknak igényelniük kell a felvételüket: megnevezve a szervezet által megbízott lobbistákat és a döntéseknek azt a körét is, amelyekkel kapcsolatban lobbizni kívánnak. Aki valamennyire is ismeri az országos érdekképviseletek munkáját, az tudja, hogy tevékenységük során – éppen a szakmai megalapozottság érdekében – számos szakértő segítségét veszik igénybe, és egy-egy témában is az adott kérdéshez leginkább értőt kérik fel az egyeztető tárgyalások lefolytatására. Szinte megvalósíthatatlan mindegyiküket felvetetni a lobbisták közé, már csak azért is, mert aligha lehet előre látni minden terítékre kerülő jogszabályt. A törvényjavaslatnak ez az előírása önmagában is óriási adminisztrációs terhet róna – értelmetlenül – az érdekképviseletekre.

Másfelől a törvényjavaslat határozottan megtiltja a lobbizást mindazoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyekben az államnak, illetve a helyi önkormányzatoknak többségi tulajdona van. E cégek speciális helyzetét figyelembe véve sem magyarázható azonban a diszkrimináció.

Régi-új jogok

A törvényjavaslat szerint a lobbizással érintett szervek (Országgyűlés, kormány, minisztériumok, önkormányzatok) várható döntéseikről munkatervet készítenek, azt nyilvánosságra hozzák. A lobbiszervezetek írásban közlik, hogy a munkatervben szereplő döntések közül melyekre irányul a lobbizásuk. E szervezetek számára a döntések tervezetét – legalább 8 napos határidővel – megküldik véleményezésre.

Felvetődik a kérdés: az adott döntéseket érintően mire van joga a lobbizónak? Írásban észrevételeket tehet, ez azonban nem új jog, eddig is megillette az érdekképviseleteket. A tapasztalatok szerint a törvényben szereplő nyolcnapos határidő viszont kevés az alapos mérlegeléshez.

Arra is jogosult továbbá a lobbiszervezet, hogy szakmai anyagokat, írásos tájékoztatókat küldjön a lobbizással érintett szerv részére, illetve meghívja annak képviselőjét szakmai tanácskozásra. Ezek sem új jogai az érdekképviseleteknek, sőt ez jogában áll bármely magyar állampolgárnak is.

A véleményezési eljárásban érdemi előrelépést jelentene viszont, ha a törvény a lobbizással érintett szerv számára visszajelzési kötelezettséget írna elő, ami jelenleg nem létezik. Az észrevételek és javaslatok sorsáról, az elutasítás indokairól azonban továbbra sem kötelesek értesíteni a döntéshozók a szervezeteket.

Praktikus akadályok

Újnak tekinthető jog, hogy a lobbizók igényelhetik személyes meghallgatásukat is: az Országgyűlés döntéseivel kapcsolatban az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt, a kormánydöntésekkel kapcsolatban az illetékes miniszter által kijelölt személy előtt, míg az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban a képviselő-testület ülésén. Félő azonban, hogy ezt a jogot a gyakorlatban a legjobb szándék ellenére sem lehet érvényesíteni.

Ugyancsak joguk lenne a lobbiszervezeteknek személyes megbeszélést kezdeményezni a parlamenti és önkormányzati képviselőknél, a minisztériumok erre kijelölt vezetőinél, akik azonban nem kötelesek azt vállalni. Vagyis marad az eddigi gyakorlat, a változások új jogosítványt nem jelentenek az érdekképviseletek számára. Új azonban, hogy a megkeresett személynek a kapcsolatfelvételről és a megbeszélésen elhangzottakról emlékeztetőt kell készítenie. Jogosan vetődik fel azonban a kérdés: mi lesz ezeknek – az esetenként üzleti titkokat is tartalmazó – emlékeztetőknek a további sorsa? Erre a törvény semmilyen választ sem ad.

A jelenlegi gyakorlathoz képest a törvényjavaslat szűkíti a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét is. Ha a lobbiszervezet nem a kijelölt személlyel próbálja meg felvenni a kapcsolatot, arról a megkeresett személynek tájékoztatnia kell a szerv vezetőjét, és el kell utasítania a megkeresést. Eléggé valószínűtlen, hogy a "kijelölt" és a szakmailag leghozzáértőbb illető minden esetben ugyanazon személy lehet. Ennek pedig a döntések szakmai megalapozottsága látja kárát.

Joga van viszont a lobbistának belépni az érintett hivatalba, s az adott döntés parlamenti vitájakor az Országgyűlés épületébe is. (Ilyen "belépőt" az országos érdekképviseletek eddig is kaptak.)

Sokasodó kötelezettségek

Az újnak aligha tekinthető jogosítványok mellé a törvényjavaslat olyan szabályokat ír elő a lobbizásra és olyan kötelezettségeket ró a lobbiszervezetekre – így az érdekképviseletekre is –, amelyek vagy betarthatatlanok, vagy egyszerűen tönkreteszik az érdekérvényesítő tevékenységet.

Aligha elviselhető adminisztrációs terhet jelent például – mind a lobbizásban érintett kormányzati szervek, mind az érdekképviseletek számára – a lobbilista adataiban bekövetkező változások kötelező nyilvántartása. A bejelentés elmulasztása (ad abszurdum az egyik bejelentett lobbista lakcímének megváltozásáról) a lobbilistáról történő – egytől öt évig terjedő – törlést vonhatja maga után.

A törvényjavaslat talán legfontosabb előírása – a lobbizás tisztává, átláthatóvá tételére hivatkozva – az, hogy a lobbilistára felkerült szervezetnek félévente írásbeli jelentést kell készítenie tevékenységéről. A tájékoztatási kötelezettség határidőn belüli elmulasztását ugyancsak a lobbilistáról való törléssel bünteti a jogalkotó. A lobbiszervezetek által készített tájékoztatókat félévente nyilvánosságra kell hozni. De a türelmetlenebb érdeklődőknek nem kell addig sem várniuk: a lobbilista adataiba, illetve a tájékoztatókba bárki, bármikor betekinthet, azokról másolatot készíthet.

Az ilyen feltételek mellett végzett érdekérvényesítő tevékenység aligha tekinthető lobbizásnak. Aki továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ország-világ előtt ne teregesse ki üzleti titkait, csak a törvény megkerülésével teheti.

A törvényjavaslat záró rendelkezései között – feltehetően a társadalmi és az érdek-képviseleti szervek megnyugtatására – szerepel, hogy e szervezetek külön jogszabályban foglalt jogosítványait ez a törvény nem érinti. A baj csak az, hogy ilyen jogszabály nincs, Magyarországon ugyanis mindeddig nem készült érdek-képviseleti törvény.

Civil esélyek

A törvénytervezet bevezetője szerint e törvény célja, hogy "a különböző érdekcsoportok a jogalkotási folyamatban érdekeiket szabályozottan és átláthatóan képviselhessék, ezzel elősegítve a minél megalapozottabb döntések meghozatalát, egyúttal a jogalkotó szervek működésének a civil társadalom általi hatékonyabb befolyásolását". E törekvések helyességét aligha lehet megkérdőjelezni. Az elkészült törvényjavaslat azonban nem segíti elő megvalósításukat, sőt, elfogadásával romlanának a civil társadalom esélyei arra, hogy érdemi ráhatást gyakoroljon a jogalkotásra. Szerencsére nincs semmilyen kényszer a törvény elfogadására. Még az oly gyakran emlegetett "jogharmonizációs kényszer" sem áll fenn, az EU országaiban ugyanis nem létezik efféle törvény.

A törvényjavaslat elkészítésének egyik indoka az, hogy a lobbizás létező és terjedő tevékenység, ezért szükség van a szabályozására. Nem hisszük, hogy a lobbizás eddig is törvénytelen eszközeit – a korrupciót, a politikai befolyással való visszaélést stb. – alkalmazók megriadnának ettől az új jogszabálytól. Arra azonban jó lenne, hogy a hagyományos érdekképviseletek, a "tiszta kezű" érdekképviselők munkáját ellehetetlenítse.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem