×

Utazási költségek, költségtérítések

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)

 

Ha a magánszemély munkavégzése során, azaz adóköteles bevételszerző tevékenységével kapcsolatban utazik, akkor a felmerülő költségeket elszámolhatja, azokra költségtérítést kaphat. Az utazási költségek elszámolására a személyijövedelemadó-törvény speciális szabályokat tartalmaz, amelyek ismeretére nemcsak a költségelszámoló magánszemélyeknek, hanem a kifizetőknek is szükségük van. Cikkünkben az utazás során a gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tudnivalókat ismertetjük.

 

Saját tulajdonú jármű

A magánszemély a nem önálló tevékenységével összefüggésben leggyakrabban a jármű használatáért kap költségtérítést, az önálló tevékenységéhez, illetve az egyéni vállalkozásában történő járműhasználata során pedig annak költségeit számolja el. Az elszámolások egy jó része független a jármű tulajdonjogától, egyes szabályok azonban eltérően érvényesíthetők a saját tulajdon, illetőleg a bérelt vagy szívességi használat esetén. A saját tulajdonú jármű fogalmán kizárólag a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő járművet kell érteni, más tulajdonában lévőt – még ha az hozzátartozó is – nem, erre a törvényi szabályozás nem ad lehetőséget.

A tulajdonjogot a kötelező felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni, amely egyben azt is jelenti, hogy a szelvényeket az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Személygépkocsi-költségek

A személygépkocsi használatával kapcsolatosan jellemzően az üzemanyagköltség, az üzemeltetés költsége és más egyéb (pl. autópályadíj) kiadások merülnek fel. A költségelszámolás alapvető szabályai megegyeznek, akár költségtérítéssel szembeni elszámolásról, akár az önálló tevékenységgel szembeni költségelszámolásról van szó.

Útnyilvántartás

Fő szabályként a személygépkocsi-használat címén kapott költségtérítéssel szemben költséget útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Ez alól a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó kivétel, ők útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhatnak el a saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén. A vélelmezett havi 500 kilométer akkor sem több, ha a vállalkozó, vagy az őstermelő több személygépkocsival is rendelkezik. Ezt az elszámolási módszert csak a teljes adóévre, illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára lehet alkalmazni.

Az egyéb önálló tevékenység esetén, illetve a gépkocsiköltség-térítéssel szembeni elszámoláskor fő szabályként útnyilvántartást kell vezetni. Ha a magánszemélynek több gépkocsija is van, és tevékenységéhez mindegyiket használja, akkor minden gépjárműre külön-külön kell az útnyilvántartást vezetnie. Nem szabad több útnyilvántartást vezetni viszont akkor, ha ugyanazt a gépkocsit használja többféle tevékenységéhez. Ilyenkor az útnyilvántartásban külön kell jelezni, hogy az üzleti utak melyik tevékenységhez kapcsolódnak.

Az adótörvény az útnyilvántartás formáját nem, de a kötelezően feltüntetendő adatok körét meghatározza. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, a fogyasztási normát, az utazás időpontját, az utazás célját (honnan hova), az üzleti partner megnevezését és a megtett kilométerek számát. Ha a magánszemély az üzemanyagköltséget az üzemanyagszámlában feltüntetett ár alapján számolja el, akkor az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az üzemanyag-vásárlás időpontját és árát is.

Az útnyilvántartás helyettesíthető a menetlevél vezetésével, ha az a szükséges adatokat tartalmazza.

Az útnyilvántartás a magánszemély költségelszámolásának egyik bizonylata, tehát egy esetleges adórevízió során – az elévülési időn belül – azt az APEH-nek be kell mutatni. Ha a vállalkozás az útnyilvántartása szerint megtett utat téríti meg a magánszemélynek, akkor is csak az útnyilvántartás másolatát kérheti el, az eredetit a magánszemélynek kell megőriznie.

Üzemanyag-felhasználás

Üzemanyag-felhasználás címén minden esetben a többször módosított 60/1992. (IV. 2.) kormányrendelet szerinti üzemanyag-fogyasztás vehető figyelembe, a hivatali, üzleti utakon futott útnyilvántartás szerinti kilométer-teljesítmény alapján. Az üzemanyag-felhasználás meghatározásánál az alapnorma, illetőleg az alapnorma-átalány szerinti elszámolás választható. Mindkét módszernél a norma a gépjárműhasználattal felmerült "adómentes" üzemanyag-felhasználás maximumát jelenti. Az alapnormát a rendelet melléklete tartalmazza a különböző típusú járművekre. Az ott fel nem tüntetett típusú, vagy a melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó, vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján szakértő állapíthatja meg. Az alapnormát – ha a járművet az általános üzemeltetési módtól eltérően üzemeltetik – a kormányrendeletben felsorolt korrekciós tényezőkkel lehet növelni. Az alapnorma alkalmazásakor lehetőség van a kenőanyag-felhasználás elszámolására is.

Ennél jóval egyszerűbb az alapnorma-átalány, amelynél az üzemanyag-felhasználás a beépített motor hengerűrtartalmától függően meghatározott. Az egyszerűsített módszer alkalmazásánál figyelni kell arra, hogy az alapnorma-átalány mindig a gyártótól, illetőleg a kereskedelmi forgalmazótól származó dokumentációban meghatározott minőségű üzemanyagra vonatkozik. Fontos, hogy ebben az esetben az általánostól eltérő üzemeltetési módhoz tartozó korrekciós tényezőket – ideértve a kenőanyag-felhasználást is – nem lehet figyelembe venni.

Üzemanyagár

Az üzemanyag árának elszámolására két módszer közül lehet választani. Az első lehetőség a számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás – a normarendeletben meghatározott mennyiségben -, a másik az APEH által közzétett üzemanyagár alkalmazása. A két módszer között negyedévente lehet választani.

Az APEH a következő negyedévben alkalmazható, a negyedévet megelőző hónap 15. napján érvényes árakból képzett üzemanyagárat a Magyar Közlönyben teszi közzé. A közzétett ár: az előző évben nagy forgalmat lebonyolító három belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott üzemanyagár számtani átlaga, egy forinttal megnövelve.

Külföldi gépkocsihasználat esetén azt, hogy a magánszemélynek a költségek igazolásához kell-e, lehet-e külföldi benzinszámlát kérnie, az dönti el, hogy a belföldi üzemeltetés során egyébként milyen elszámolási módszert választott, ugyanis az üzemanyagköltséget a külföldi útszakaszra is ugyanúgy kell elszámolni, mint a belföldire.

Számla szerinti elszámolás esetén, miután a magánszemély az üzemanyagot külföldi pénznemben fizeti ki, a forintra átszámítás a következők szerint történhet:

  • a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamon, ha arról bizonylattal rendelkezik, vagy
  • az MNB hivatalos, a költség felmerülésének időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével, illetőleg
  • ha a kiadás olyan pénznemben merült fel, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által közzétett, a költség felmerülésének időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes, USA-dollárban megadott árfolyamon.

Az üzemanyagköltség elszámolása egyébként független attól, hogy a gépkocsi saját tulajdonú, vagy sem, feltétel csupán az, hogy az üzemanyagköltséget a magánszemély fizesse.

Üzemeltetés költsége

Üzemeltetés címén a fenntartás, javítás és felújítás költségei számlák alapján, vagy az úgynevezett általános személygépkocsi-normaköltség (3 Ft/km) figyelembevételével számolhatók el. Ez utóbbi esetben azonban az üzemanyagköltségen kívül minden kiadást elszámoltnak kell tekinteni, azaz a 3 Ft/km alkalmazása mellett nincs lehetőség további, számlával igazolt költség elszámolására.

A költséget mindkét esetben csak a hivatali céllal megtett utak arányában lehet érvényesíteni.

A kétféle költségelszámolási mód közötti választás egy adóévre és a magánszemély által használt összes személygépkocsira vonatkozik.

A 3 Ft/km alkalmazása választható lehetőség. Ha a magánszemély úgy ítéli meg, hogy személygépkocsijának használata során kilométerre vetítve az üzemeltetési költsége több mint 3 forint, akkor mindenképpen célszerű a karbantartások, javítások stb. számláit gyűjteni, mert csak ezek alapján lesz lehetősége a normaköltségnél több költséget elszámolni.

Az egyszerűbb, általános személygépkocsi-normaköltséggel csak a saját tulajdonú gépkocsik esetén lehet számolni. A számlákkal igazolt üzemeltetési költségek a nem saját tulajdonú járműveknél akkor számolhatók el, ha azok – szerződés alapján – a használót terhelik.

Egyéb kiadások

A gépkocsi használatával összefüggésben olyan kiadások is felmerülhetnek, amelyek nem szorosan annak működéséből adódnak. Ilyen például az autópálya-használati díj, a parkolási díj, a garázsbérlet stb. Ezeknek a költségeknek az elszámolhatósága kizárólag attól függ, hogy a kiadás üzleti esemény alkalmával merül fel, vagy sem.

Az úthasználati díj arányosításának szabályát 2001-től a jövedelemadó-törvény külön is tartalmazza. E szerint az ilyen költség az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény alapján számolható el. A szabály alkalmazhatóságához mindenképpen szükséges a díjköteles útszakaszon az úthasználatra jogosultság időszakában megtett magáncélú utak számát is feljegyezni az útnyilvántartásban, bár ezt a törvény szó szerint nem írja elő.

Ha a kifizető a magánszemély részére vásárolja meg az autópálya-bérletet, az minden esetben adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, függetlenül attól, hogy azt munkába járásra, vagy a saját gépjármű üzleti célú használatára tekintettel kapják. Abban az esetben azonban, ha a magánszemély veszi meg az autópálya-bérletet, akkor a saját személygépkocsi üzleti célú használata esetén a neki fizetett költségtérítéssel szemben az autópálya-bérlet – saját névre szóló számlával – igazolt költségét az üzleti utak arányában érvényesítheti.

Az egyéb – pl. hídpénz, parkolási díj, kompátkelés -, hasonló jellegű költségeknél az elszámolhatósághoz azt kell igazolni, hogy a kiadás kifejezetten üzleti célú eseményhez kötődik.

Költségtérítések

A kifizető a magánszemély tevékenysége során felmerülő elismert – a hivatali utazás ilyen! – költségeit megtérítheti. A költségtérítéssel szemben a magánszemély vagy a tételes költségelszámolással, vagy – ha a költségtérítés jogszabályon (törvény, kormányrendelet) alapul – igazolás nélküli elszámolással élhet. A jövedelemadó-törvény az utazással kapcsolatban több esetben is lehetőséget ad az igazolás nélküli költségelszámolásra.

Költségtérítés saját gépjármű hivatali használatára

A saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kifizethető költségtérítés összegét jogszabályi rendelkezés nem korlátozza, így annak nagysága a juttató és a magánszemély megállapodásától függ. A költségtérítéssel szemben igazolható költségek körét és az elszámolás módját azonban a személyijövedelemadó-törvény a 3. számú mellékletében részletesen szabályozza. Fontos, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységével összefüggésben költségtérítést kap, akkor az adott tevékenység – legyen az munkaviszony, személyes közreműködés, egyéb önálló tevékenység – ellenértékéért kapott összeget a költségtérítéssel együtt kell bevételnek tekinteni. Az elszámolás módját pedig a bevétel egészére egységesen kell megválasztani.

A gépkocsiköltség-térítés minden esetben a magánszemély adóköteles bevétele, amelyből – a költségtérítés erejéig – a tételesen, számlával igazolt költségek, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségek levonhatók. A költségelszámolás szabályai megegyeznek az útnyilvántartás, az üzemanyag-felhasználás, az üzemanyagár, az üzemeltetés és az egyéb költségeknél leírtakkal.

Költségtérítés kifizetésekor a munkáltatónak, kifizetőnek költségnyilatkozat kitöltését kell kérnie a magánszemélytől, amelynek egy példányát a juttatónak meg kell őriznie. Ennek az adóelőleg alapjának megállapításakor van jelentősége. Ha a költségtérítés mértéke nem jogszabályban meghatározott, vagy a jogszabályi mértéket meghaladja, akkor az igazolás nélkül elszámolható, vagy a magánszemély által nyilatkozott költséget meghaladó rész lesz az adóelőleg-levonás alapja. Ha a kifizetőhöz tett költségnyilatkozat szerint figyelembe vett kiadás nagyobb, mint az év végén ténylegesen felmerült költség, akkor 12 százalékos különadót kell fizetnie a magánszemélynek. A különadó alapja a nyilatkozott és a ténylegesen "produkált" költség különbözete, amely után a magánszemélynek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Nem kell a különadót megfizetni akkor, ha a költségkülönbözet nem több 5 százaléknál.

Általános adózási szabály, hogy ha a magánszemély bármely bevételéből tételes költségelszámolással állapítja meg a jövedelmet, akkor év végén nem tehet nyilatkozatot a munkáltatói adóelszámolásra. Mivel az útnyilvántartás alapján történő elszámolás tételes költségelszámolásnak számít, az útnyilvántartás vezetése mellett a saját gépjármű hivatali célú használatára tekintettel költségtérítést kapó magánszemélynek mindenképpen önadózóvá kell válnia.

Kiküldetési rendelvény

Ha a magánszemély a saját tulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévőt is – gépjárműjét kiküldetési rendelvény alapján használja hivatali célra, akkor a munkáltató a költségtérítést a kiküldetési rendelvényben meghatározott kilométer-távolságra a 3 Ft/km átalánnyal, valamint a norma szerinti üzemanyagköltséget az APEH által közzétett üzemanyagárral számolva fizetheti ki.

Ilyen térítés esetén sem költségnyilatkozatra, sem külön útnyilvántartás vezetésére nincs szükség, az összeget pedig a jövedelem számítása során figyelmen kívül lehet hagyni. A kiküldetési rendelvényt nem szükséges esetenként kiállítani, hanem az a munkáltató által tetszés szerint meghatározott elszámolási időszakra és külszolgálatra is alkalmazható.

A kiküldetési rendelvényt két példányban kell elkészíteni, az eredetit a munkáltatónak, míg a másolatot az alkalmazottnak kell az elévülési időn belül megőriznie. A kiküldetési rendelvény adattartalmát a törvény pontosan meghatározza, így szerepeltetni kell rajta a hivatali utazások célját, időtartamát, útvonalát, az utazáshoz használt gépkocsi futásteljesítményét, üzemanyag-fogyasztási normáját, a gépkocsi használata idején az APEH által közzétett üzemanyagárat, a mindezek alapján és a 3 Ft/km normaköltség figyelembevételével számított utazási költséget, valamint – belföldi kiküldetés esetén – a jogszabály szerint adott élelmezési költségtérítést.

A kiküldetési rendelvény minden olyan esetben helyettesíti az útnyilvántartást, amikor a magánszemély – alkalmazottként – hivatali utazásra tekintettel kap gépjármű-költségtérítést. Ha az adott járművet más tevékenységéhez is használja (pl. önálló tevékenység, egyéni vállalkozás), akkor vezetni kell az útnyilvántartást. A kétszeres költségelszámolás elkerülése érdekében az útnyilvántartásban feltüntetett hivatali utak közül azokra nem érvényesíthető költség, amelyekre a munkáltató bevételnek nem számító utazási költségtérítést fizetett a kiküldetési rendelvény alapján. Ugyanígy az egyéni vállalkozónál is csökkenteni kell az üzemi futásteljesítményt azokkal a kilométerekkel, amelyekre az egyéni vállalkozó a munkáltatójától bevételnek nem számító költségtérítést kapott.

Ha a munkáltató a kiküldetési rendelvényben szereplő – akár külföldi, akár belföldi – utakra a jogszabály szerinti mértéket fizeti, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettsége, az alkalmazottnak pedig – ha csak ilyen költségtérítést kap – nem kell önadózóvá válnia, adóbevallását – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – a munkáltatója is elkészítheti.

Abban az esetben, ha a munkáltató a kiküldetés során az általános személygépkocsi-normaköltségnél többet fizet a dolgozónak, akkor a magánszemély vagy elfogadja a jogszabályban meghatározott mértéket és a különbözet után adózik, vagy a tételes költségelszámolást választja. Ez utóbbi esetben ugyanazokat az elszámolási és nyilvántartási szabályokat kell alkalmaznia, mint az egyéb költségtérítéseknél.

Munkába járás saját gépkocsival

A saját gépkocsival történő munkába járás – a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság figyelembevételével – legfeljebb 3 Ft/km értékben téríthető meg az alkalmazottnak, ha a saját, vagy a házastársa tulajdonában lévő autóval közlekedik. Az így meghatározott bevételt a jövedelem számításakor figyelmen kívül lehet hagyni, nem kell igazolást kiállítani, adatot szolgáltatni, és bevallást adni. A 3 Ft/km-rel számított összeget meghaladóan adott költségtérítésből a törvényi mértéken felüli rész – magáncélú használatot feltételezve – bérjövedelemnek tekintendő.

Ha a magánszemély személygépkocsiját egyébként üzleti, hivatali célra is használja, akkor útnyilvántartásában a munkába járást magáncélú útként – külön – kell feltüntetnie.

Bérlettérítés

A 78/1993. (IV. 2.) kormányrendelet alapján a munkáltatónak meg kell térítenie a munkába járás költségeit oly módon is, hogy a bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát kell megfizetnie, ha a magánszemély országos közforgalmú vasút 2. osztályán utazik, vagy 80 százalékát kell megfizetnie, ha a magánszemély elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.

Munkába járás címén az alkalmazottnak a bérlet, menetjegy árát a vonatkozó kormányrendelet szerinti mértékben kötelező megtéríteni, a munkába járás céljából így juttatott bérlet, menetjegy adómentes juttatásnak számít. A munkáltatói költségelszámolás alapja ebben az esetben a magánszemély által leadott bérlet, menetjegy.

Ha a munkáltató úgy téríti meg a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását – miután ezt a kormányrendelet nem tiltja meg -, akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amelyet a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet, menetjegy teljes árát akkor, ha a munkavállaló megvásárolja azokat, és az elévülési időn belül meg is őrzi.

Ha viszont a magánszemély nem vásárol bérletet – mert más módon oldja meg a munkába járását -, akkor a kapott költségtérítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként – attól függően, hogy vonattal, vagy autóbusszal történő munkába járására kapott térítést – a bérlet árának 80, illetve 86 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy ha a munkáltató úgy dönt, hogy a bejáró dolgozó utazási költségének 80 vagy 86 százalékát akkor is megtéríti, ha nem adják le, nem veszik meg a bérletet, akkor a kifizetett összeget fel kell tüntetni az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban, azonban jövedelem nem keletkezik. Mivel a dolgozó nem mutatja be a bérletszelvényt a munkáltatónak, a bérlet árát a MÁV, illetve a Volán hivatalos díjszabása alapján lehet megállapítani.

Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók a helyi utazási bérlet megtérítésére. Az ilyen összeg természetbeni juttatásnak számít – ha a kifizető nevére történik a vásárlás -, és a munkaadónak 44 százalék adót kell fizetnie. Ha a magánszemély vásárolja meg a helyi bérletet, és a számla nem a kifizető nevére szól, akkor a költségtérítés a magánszemély bérjövedelmének számít.

A helyi tömegközlekedéshez használt bérlet akkor téríthető adózás nélkül, ha a munkaszerződésből, munkaköri leírásból egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a bérlet használata a tényleges munkavégzési kötelezettség teljesítésével szorosan összefügg. Így nem számít természetbeni juttatásnak a kézbesítőnek, anyagbeszerzőnek adott bérlet megtérítése.

Hivatali autó használata

A jövedelemadó-törvény külön kezeli azokat az eseteket – így a cégautóadóra, az üzemanyag-megtakarításra és a csoportos munkába szállításra vonatkozóan -, amikor a munkáltató, a társaság gépjárműjét használja a magánszemély. Mivel a cégautóadóra vonatkozó szabályokkal egy korábbi számunkban részletesen foglalkoztunk, most az üzemanyag-megtakarításról és a csoportos munkába szállításról írunk.

Üzemanyag-megtakarítás

Az üzemanyag-megtakarítás címén keletkező bevétel a magánszemély nem önálló tevékenységéből származónak minősül. A jövedelemszámítás során azonban nem kell jövedelemként figyelembe venni azt az összeget, amelyet a munkáltató, a társas vállalkozás az alkalmazottjának vagy tagjának akkor fizet ki, ha a rá bízott jármű üzemeltetése során üzemanyag-megtakarítást ér el. Az adóterhet nem viselő jövedelmet csak a gépjármű vezetőjének az általa teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével lehet kifizetni.

Üzemanyag-megtakarítás akkor jelentkezik, ha az útnyilvántartással alátámasztott gépjárműfutás alatt a ténylegesen felhasznált üzemanyag mennyisége, azaz a társaság által elszámolt számlák szerinti üzemanyag-mennyiség kevesebb, mint a személyijövedelemadó-törvény által elismert üzemanyag-fogyasztási normarendelet szerinti korrekciós tételekkel módosított alapnorma-fogyasztás. (Ez azt jelenti, hogy a normarendelet szerinti lökettérfogattól függő átalánymérték – 2001-től – az üzemanyag-megtakarítás során nem alkalmazható.)

A megtakarítás összegének meghatározásakor mindenképpen az APEH által közzétett üzemanyagárral kell számolni. Megtakarítás tehát csak akkor fordulhat elő, ha a gépjármű a fogyasztási normánál kevesebb üzemanyagot fogyaszt, akkor azonban már nem, ha a vásárolt üzemanyag ára kisebb, mint az APEH-ár. Éppen ezért az üzemanyag-megtakarítás megállapításához nem az elszámolási időszakban keletkezett és elszámolt számlák végösszegét, hanem az ezen időszak alatt a számlák szerint felhasznált üzemanyag-mennyiséget kell alapul venni. A törvényi rendelkezés szigorodása miatt 2001-től akkor sem keletkezhet üzemanyag-megtakarítás, ha a normarendelet szerinti lökettérfogatra megállapított normaátalány magasabb, mint az adott gépjárműre előírt alapnorma mértéke.

Az üzemanyag-megtakarítás után akkor sem kell adózni, ha a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az üzemanyag felvételét. Ez utóbbi esetben is az az összeg "adómentes", amelyet akkor fizet a munkáltató, ha a tankolt mennyiség alapján a fogyasztás kevesebb a korrekciós tételekkel módosított normánál.

Egyre gyakoribb, hogy a jármű vezetője nem készpénzzel, hanem az üzemanyag-forgalmazó cég által kiállított hitelkártyával fizeti az üzemanyag ellenértékét. Ez esetben a töltőállomás a kártya alapján számlát állít ki az üzemeltető munkáltatójának, társaságának, amely ennek alapján állapíthatja meg a megtakarítást a normához képest.

Természetesen a társaság döntésétől függ, hogy az üzemanyag-megtakarítást kifizeti-e, vagy sem, de ha a kifizetés mellett dönt, akkor ezt a gépjármű vezetőjének az általa futott kilométer alapulvételével adó- és tb-mentesen teheti meg. A juttatást a kifizetői igazolásban sem kell szerepeltetni, és adatszolgáltatási kötelezettség sem kötődik hozzá.

Csoportos munkába szállítás

A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes csoportos személyszállítás adómentes juttatásnak számít. A jövedelemadó szempontjából csoportos személyszállításról akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállalót a tulajdonában – üzemeltetésében – lévő járművön szállít, vagy erre a célra személyszállítási szolgáltatást végző kifizetőtől bérel különjáratot. Az adómentesség csak az alkalmazottak munkába szállítására terjed ki.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem