Tanulás és munkavállalás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A megfelelően képzett munkaerő foglalkoztatása a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt érdeke. Nem ritka, hogy a munkavállalók éppen az alapján választják ki leendő munkahelyüket, hogy az milyen szakmai továbblépést tud biztosítani számukra. A munkáltatók pedig igencsak érdekeltek abban, hogy megtartsák a "kitaníttatott" munkaerőt, hiszen ma már nem olcsó befektetés az oktatás.

 

Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését, a munkavállaló pedig - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles részt venni a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen, és letenni az előírt vizsgákat, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes [Mt. 102. § (2) bek., 103. § (4) bek.]. Nagyobb cégeknél nem ritka, hogy a munkáltató székhelyén vagy telephelyén, munkaidőben bonyolítják le a kötelező szaktanfolyamokat.

A fenti kötelezettség mellett a munkavállalók önként is részt vehetnek valamilyen képzésben (legyen az iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatás, képzés, szaktanfolyam, nyelvtanfolyam), s a munkáltató támogatásként teljesen vagy részlegesen átvállalhatja az ezzel járó költségeket, illetve tanulmányi szabadidőt biztosíthat a munkavállalónak. Amennyiben ilyen megállapodás születik, azt célszerű a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelő tanulmányi szerződésbe foglalni, hiszen így rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit.

Bevett gyakorlat bizonyos képzések (például nyelvtanfolyamok) olyan szervezett támogatása, hogy a munkáltató szerződést köt az oktatást végző céggel vagy szervezettel (a kihelyezett tanfolyam díját költségként elszámolja), s lehetőséget ad a munkavállalóknak az oktatáson való részvételre azzal, hogy részlegesen vagy teljesen átvállalja az ezzel járó költségeket, illetve megfelelő szabadidőt biztosít. A tanfolyamon való részvétel lehetőségét munkaidőn belül, a munkahelyen is biztosíthatja a munkáltató.

Nem könnyű viszont a helyzete annak a munkavállalónak, akinek az általa választott képzésben való részvételét egyáltalán nem támogatja munkáltatója. Ehhez természetesen joga van a munkáltatónak, főleg ha a választott képzési formában elsajátítható szaktudás egyáltalán nincs összefüggésben a munkavállaló jelenlegi munkakörével, illetve a cég tevékenységével (például egy könyvvizsgáló cégnél adótanácsadóként foglalkoztatott munkavállaló edzői diplomát kíván szerezni). Ilyenkor a munkavállaló csak úgy tudja megszerezni az óhajtott képesítést, ha tudomásul veszi, hogy saját költségén, munkaidején kívül, esetleg szabadsága terhére tud részt venni az oktatásban.

A megfelelően kvalifikált munkaerő megszerzésének egyik formája a diákokkal kötött olyan megállapodás, amelyben a munkáltató tanulmányi ösztöndíj és egyéb költségtérítés fejében még a diploma megszerzése előtt magához köti leendő munkavállalóját.

Mindezek mellett a képzett munkaerő megszerzéséhez jól kitaposott út a szakképzésben való részvétel, a szakmunkástanulók, illetve gyakornokok foglalkoztatása.

Jól tudjuk, hogy bizonyos megbízatások, illetve munkakörök betöltésének gyakran jogszabályban előírt feltétele valamilyen szakképzettség megszerzése. Ilyenkor az előírt képzettséggel nem rendelkező munkavállalóval a képzettség megszerzéséig nem is köthető munkaszerződés, vagy a munkaszerződésben meghatározott időn belül kötelezni kell őt a képzettség megszerzésére, s csak a sikeres vizsga letétele után töltheti be az adott munkakört. Lényeges, hogy a munkáltató mindig követelje meg a munkavállalótól a végzettségét igazoló dokumentumok bemutatását (eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban).

Összeállításunk elsősorban azzal foglalkozik, milyen kötelezettségei és jogosultságai vannak a munkáltatóknak és a (leendő) munkavállalóknak a fenti jogviszonyokban. Emellett kitérünk arra is, hogy milyen formában támogatja az állam a munkavállalók képzési költségeit, illetve a munkáltatók szakképzéshez való hozzájárulását.

I. TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató - írásban - tanulmányi szerződést köthet a szakemberszükségletének biztosítása érdekében. A szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást biztosít (például jegyzetek költségei, utazási költségtérítés, tanulmányi szabadidő, esetleg ösztöndíj), a másik fél pedig kötelezi magát a megállapodás szerinti tanulmányok folytatására, illetve hogy a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül fenntartja munkaviszonyát a munkáltatóval. Amennyiben a munkavállaló más munkáltatóval kíván tanulmányi szerződést kötni, köteles azt bejelenteni.

Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint olyan tanulmányok elvégzésére, amelyekre a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ez természetesen azt is jelenti, hogy amennyiben a munkáltató kötelezi valamilyen képzés elvégzésére a munkavállalóját, a munkaviszony megszűnésekor nem követelheti vissza tőle a képzés költségeit.

A szerződés tartalma

A szerződésben mindenképpen meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, valamint a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely nem lehet hosszabb 5 évnél.

Érdemes megállapodni abban is, mikorra várható a tanulmányok befejezése, hiszen adott esetben szerződésszegést is megvalósíthat az a magatartás, hogy a támogatott fél jelentős késéssel fejezi be tanulmányait. Ezért, ha a munkavállaló félévet szeretne halasztani, azt nemcsak az oktatási intézményben kell kérelmeznie, hanem a munkáltatójának is be kell jelentenie, és ennek megfelelően módosítani lehet a tanulmányi szerződést. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a tanulmányi okokból megismételt félév nem valósít meg szerződésszegést, azonban erre az időre nem jár támogatás a munkavállalónak. Tekintettel arra, hogy a nem megfelelő tanulmányi eredmény szerződésszegést valósíthat meg, célszerű megjelölni a szerződésben, hogy milyen eredményt vár a munkáltató a munkavállalójától.

Meg kell határozni a szerződésben azt is, hogy a munkaviszony esetleges szünetelése (például betegség, fizetés nélküli szabadság) mennyiben számít be a munkáltatónál kötelezően töltendő idő tartamába. Ilyen megállapodás hiányában ugyanis a munkaviszony szünetelésének csak az az időtartama vehető figyelembe, amelyre a munkavállalót rendes szabadság is megilleti (pl. szülési szabadság, tartalékos katonai szolgálat).

Feltétlenül határozzák meg a felek, hogy milyen díjazás illeti meg a munkavállalót a tanulmányi munkaidő-kedvezmény - azaz a képző, illetve oktatási intézmény által igazolt konzultáción, vizsgán töltött idő - tartamára, valamint a tanulmányi szabadság időszakára! Erre az időszakra a munkavállaló személyi alapbért, átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizethet.

Fontos eleme a szerződésnek a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve a tanulmányi szabadság mértékének meghatározása. Amennyiben iskolai rendszerű képzésben vesz részt a munkavállaló, a Munka Törvénykönyvének 115. §-a kötelezően előírja a tanulmányi munkaidő-kedvezmény időtartamát, ezért a szerződésben elég utalni a jogszabályra. Amennyiben viszont nem iskolai rendszerű képzésben vesz részt a munkavállaló, megállapodás kérdése, hogy biztosít-e számára a munkáltató tanulmányi szabadidőt, s ha igen, milyen mértékben. Például, ha a munkavállaló egy olyan szaktanfolyamon vagy nyelvtanfolyamon vesz részt, amelyet nem munkaidőben tartanak és a tanfolyam elvégzése nem jár külön vizsgakötelezettséggel, nem célszerű számára tanulmányi szabadidőt biztosítani. Ha azonban a tanfolyam munkaidőben van és vizsgakötelezettséggel is jár, méltányos a tanulmányi szabadidőben való megállapodás. Természetesen akár iskolai rendszerű, akár nem iskolai rendszerű a képzés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározottnál hosszabb időtartamú tanulmányi szabadidőt biztosít a munkavállalónak.

Érdemes utalni a szerződésben arra, hogy a képzettség megszerzése után milyen munkakörben foglalkoztatja tovább a munkáltató a munkavállalót. Előfordul ugyanis, hogy az adott képzettség megszerzése egyáltalán nem befolyásolja a munkavállaló addigi munkakörét, mert éppen annak betöltéséhez bővítette ismereteit. Gyakran azonban a szakismeretek bővítése más munkakör betöltésére teszi jogosulttá a munkavállalót, ilyenkor súlyosan méltánytalan lenne számára, ha a végzettségének nem megfelelő alacsonyabb beosztásban és alacsonyabb díjazásért kellene még meghatározott időt eltöltenie a munkahelyén.

Szerződésszegés, jogviták

Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a támogatást, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti. A munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül például az is, ha a szerződés erre irányuló kikötése ellenére nem a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább a munkavállalót. Ezért, ha ilyenkor a munkavállaló megszünteti a munkaviszonyát, a munkáltató nem követelheti vissza tőle a tanulmányok ideje alatt folyósított támogatást.

Szerződésszegést követ el a munkáltató akkor is, ha a tanulmányi szerződésben kikötött időtartam lejárta előtt megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Amennyiben azonban a megszüntetés a munkavállaló képességeire, vagy a munkavégzésével összefüggő magatartására hivatkozással rendes felmondással, vagy rendkívüli felmondással jogszerűen történik, nem valósul meg szerződésszegés.

Amennyiben a támogatott munkavállaló nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait (például a szerződésben meghatározott határidőig nem szerzi meg a képesítést, tanulmányait a képzési idő letelte előtt befejezi, vagy az intézmény elbocsátja), nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, vagy nem tölti le a meghatározott időtartamot, illetve egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a kifizetett támogatás visszatérítését. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, visszatérítési kötelezettsége ezzel arányos.

Nem követ el szerződésszegést az a munkavállaló, aki a munkavállalónál kötelezően munkaviszonyban töltendő időtartam alatt jogszerűen alkalmazott rendkívüli felmondással szünteti meg munkaviszonyát.

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták munkaügyi jogvitának minősülnek, így elbírálásukra a munkaügyi bíróság illetékes. Amennyiben azonban a munkavállaló nappali tagozatos, iskolai rendszerű képzésben vett részt, a tanulmányi szerződésből eredő jogvita elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.

Szerződés nem munkavállalóval

Tanulmányi szerződésnek minősül az is, ha a munkavállaló egyetemista, illetve főiskolás hallgatóval állapodik meg abban, hogy tanulmányi ösztöndíj és egyéb költségtérítések biztosításáért cserébe a hallgató a tanulmányai befejezését követően a munkáltatónál áll munkaviszonyba, és bizonyos ideig nála fog dolgozni. Ebben a szerződésben természetesen nem kell rendelkezni a tanulmányi szabadidőről, viszont feltétlenül meg kell állapodni abban, hogy a tanulmányok befejezését követően menynyi időn belül és milyen munkakör betöltésére kötnek munkaszerződést a felek.

Tanulmányi szabadidő, utazási kedvezmény

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak a munkáltató köteles biztosítani a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, azaz köteles lehetővé tenni, hogy a munkavállaló a képzési időben részt vegyen az oktatáson. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Mindezeken túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva 4 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidő jár. A tanulmányi szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak csak akkor jár tanulmányi munkaidő-kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés állapítja meg.

A munkaidő-kedvezmény címén munkából távol töltött időre az általános iskolai tanulmányokat folytató munkavállalót távolléti díj illeti meg. A más tanulmányokat folytató, illetve tanfolyamon, továbbképzésen részt vevő munkavállalót akkor illeti meg díjazás erre az időre, ha a képzésen való részvételre a munkáltató kötelezte, vagy a díjazást tanulmányi szerződés írja elő.

Tanulóbérletre, illetve 67,5 százalékos menetjegykedvezményre jogosultak azok az esti vagy levelező tagozatos munkavállalók, akik nem a munkahelyükkel, illetve lakóhelyükkel azonos helységben tanulnak, és van érvényes diákigazolványuk. Amennyiben a képzésre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, az utazási költségtérítésre irányadó szabályok szerint köteles megtéríteni a munkavállaló ezzel járó költségeit. Tanulmányi szerződés rendelkezése alapján is jogosultságot szerezhet a munkavállaló az utazási költségtérítésre.

II. SZAKKÉPZÉS

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerint az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. A szakképzés iskolarendszeren belüli intézményei:

  • a szakközépiskola,
  • a szakmunkásképző iskola, illetve szakiskola (szakképző iskola),
  • a speciális szakiskola, valamint
  • a munkaerő-fejlesztő és -képző központ.

Iskolarendszeren kívüli szakképzést természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak, amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

Iskolai rendszerű gyakorlati képzés

A szakképzés keretén belül a szakmai elméleti képzés a szakképző iskolában folyik. A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján minden olyan gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet által fenntartott, illetve működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, ahol biztosítva vannak a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételei.

Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésnél a gazdálkodó szervezet nem kérhet és nem fogadhat el költség-hozzájárulást, költségtérítést a tanulótól a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a képzés feltételeinek a biztosításáért. Azt a gazdálkodó szervezetet, amely megszegi ezt a tilalmat, akár 5 évre is eltilthatják a gyakorlati képzésben való részvételtől.

Megállapodás gyakorlati képzésre

Amennyiben a szakképző iskola szervezi a gyakorlati képzést, de az ehhez szükséges feltételekkel csak részben rendelkezik, és más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni a megfelelő feltételekről, akkor valamely gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzésről. Amennyiben a gyakorlati képzést nem a szakképző iskola, hanem a gazdálkodó szervezet szervezi, szintén együttműködési megállapodást kell kötni az iskolával.

Az írásba foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen) valósul meg a gyakorlati képzés. Azt is meg kell határozni, hogy melyik fél gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról, a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatóról, illetve szakoktatóról, valamint a tanulók foglalkoztatásának felügyeletéről.

A gyakorlati foglalkoztatás szabályai

A gyakorlati képzés keretében csak a képzési programban meghatározott feladat elvégzésére lehet kötelezni a tanulót, és csak egészséges, biztonságos körülmények között lehet foglalkoztatni. A képzés megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, és a képzés teljes tartama alatt gondoskodni kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

A fiatalkorú tanuló gyakorlati képzése nem haladhatja meg a napi 7 órát, a nagykorú tanuló képzése pedig a napi 8 órát. Amennyiben rendszeresen olyan területen (munkahelyen) dolgoznak a tanulók, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, akkor a tanulók napi képzési idejét is arányosan csökkenteni kell. A fiatalkorú tanuló napi képzését úgy kell megszervezni, hogy az 6.00 óra és 22.00 óra közötti időre essen, s minden tanulónak legalább 16 óra pihenőt kell biztosítani a két képzési nap között. A napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem lehet igénybe venni a tanulót. Amennyiben a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a hat órát, ezen belül kell biztosítani a munkaközi szünetet is.

Nem lehet gyakorlati képzést tartani:

  • amikor a tanulónak az iskolában az elméleti képzése van;
  • az olyan iskolai rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;
  • a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; valamint
  • minden olyan napon, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A heti pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon csak a rendeltetése folytán ezeken a napokon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával lehet foglalkoztatni a tanulókat. Ilyenkor azonban a hét más gyakorlati képzési napján ugyanolyan mértékű szabadidőt kell biztosítani a tanulóknak.

A gyakorlati képzés foglalkozásain kötelező részt venni, a jelenlétet, illetve a mulasztást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja, és bejegyzi a tanuló foglalkozási naplójába. Amennyiben a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő húsz százalékát, a tanuló csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A félévismétléshez azonban a gyakorlatot szervező gazdálkodó szervezetnek is hozzá kell járulnia.

A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet a gyakorlati képzésről, amelynek tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

Tanulószerződés

A tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött tanulószerződés alapján is lehet gyakorlati képzést szervezni. Ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor csak tanulószerződés alapján lehet gondoskodni a tanuló gyakorlati oktatásáról.

A gazdálkodó szervezet az iskolai felvételt megelőző év végéig köteles bejelenteni a tanulószerződés-kötési szándékát az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A területi gazdasági kamarák nyilvántartják a tanulószerződéseket, illetve a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezeteket, és ellenőrzik a gyakorlati képzést.

A szerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően írásban kell megkötni az illetékes területi gazdasági kamara előtt, majd az iskolai beiratkozás időpontjáig be kell mutatni a szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján minden olyan tanulót fel kell venni a szakképző iskolába, aki egyébként megfelel a felvételi feltételeknek.

Az a tanuló köthet szerződést, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének, valamint megfelel a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek. A gazdálkodó szervezet emellett szakmai alkalmassági vizsgához, illetve pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti a szerződéskötést.

A tanulószerződés megszűnése, felmondás

A tanulószerződés akkor szűnik meg, ha

  • a tanuló sikeresen vizsgázott szakmai ismeretekből,
  • a tanulót kizárják a szakképző iskolából, illetve tanulói jogviszonya úgy szűnik meg, hogy 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni az iskolai tanulmányait,
  • a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik,
  • a tanuló meghal,
  • a gazdálkodó szervezetet eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtől,
  • a szerződő felek közös megegyezéssel megszüntetik,
  • valamelyik fél felmondja a szerződést.

A gazdálkodó szervezet köteles értesíteni a tanulószerződés megszűnéséről az illetékes területi gazdasági kamarát, illetve a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát. A szerződés megszűnésekor a tanuló kérelmére igazolást kell kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

A tanuló - a gazdasági kamarával történt előzetes egyeztetést követően - bármikor írásban, indokolás nélkül felmondhatja a tanulószerződést.

A gazdálkodó szervezet - természetesen írásban - csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha

  • a szakképző iskola elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére a tanulót,
  • a tanuló a vizsga megismétlésekor sem felel meg a szakmai vizsga követelményeinek,
  • a tanuló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a tanulószerződés fenntartását.

Az alábbi időszakokra felmondási tilalom érvényesül, azaz a fenti feltételek megléte esetén sem mondható fel a tanuló szerződése

  • az alatt az idő alatt, amíg beteg, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

A gazdálkodó szervezet köteles megindokolni a felmondást. Az indokolásból világosan ki kell tűnnie a felmondás okának, vita esetén ugyanis a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét. A tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg, azonban ugyanezen a határidőn belül a tanuló bírósághoz fordulhat a felmondással szemben. A keresetnek halasztó hatálya van a felmondás végrehajtására, kivéve, ha annak indoka a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye, illetve vizsgája volt.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének. Az ilyen szakképzésben részt vevő személlyel képzési szerződést köt a szakképzést folytató intézmény.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény köteles tájékoztatni a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központot.

III. TÁMOGATÁSOK

Képzési támogatás

A foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. törvény) alapján képzési támogatásban részesülhetnek azok a személyek, akik

  • munkanélküliek, vagy
  • munkaviszonyuk egy éven belül várhatóan megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
  • közhasznú munkavégzésben vesznek részt, és vállalják a képzésben való részvételt, vagy
  • munkaviszonyban állnak és rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható.

A munkaviszonyban álló munkavállalók képzése kizárólag akkor támogatható, ha a munkaadó írásban vállalja, hogy a képzés befejezését követően tovább foglalkoztatja a képzésben részt vevőket, és hozzájárul a képzés költségeihez, vagy saját maga, illetve a képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.

Július 1-jétől azoknak a pályakezdő fiataloknak a munkaerő-piaci képzése is támogatható, akik 25 évesnél fiatalabbak (felsőfokú végzettségűeknél a korhatár 30 év), és tanulói, illetve hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően nem szereztek jogosultságot munkanélküli-járulékra,

Szintén július 1-jétől nyílt lehetőség arra, hogy azok a személyek is részt vehessenek munkaerő-piaci képzésben, akik gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetve terhességi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülnek. A támogatás feltétele, hogy a képzés időtartama ne haladja meg a heti 20 órát, és ha a képzésben részt vevő személy gyesen vagy gyeden van, akkor a választott képzés csak a gyermek másfél éves kora után kezdődjön.

Támogatható képzések

Kizárólag olyan, a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzés támogatható, amely a résztvevők munkához jutását vagy munkájuk megtartását segíti elő. Ilyen képzések az alábbiak:

  • a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzésére, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzések,
  • az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzések,
  • a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
  • a hátrányos helyzetűeket, a megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzések,
  • pályaorientáló és álláskeresési ismeretek tanítása,
  • a már valamilyen szakképesítéssel rendelkező személyeknek nyelvvizsga megszerzésére irányuló nyelvoktatása,
  • a C, D, E kategóriára, valamint e kategóriák alkategóriáira és kombinált kategóriáira szóló jogosítvány megszerzésére irányuló képzés,
  • mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.

A munkaügyi központok minden évben meghatározzák és nyilvánosságra hozzák azokat a képzéseket, amelyekhez támogatást nyújtanak, valamint összeállítják és nyilvánosságra hozzák azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a támogatási feltételeknek.

A támogatás formái

A támogatás keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint költségtérítés lehet. A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset közötti különbözetet pótolja. A munkanélkülieknek folyósítható keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadék alsó határa, pályakezdő munkanélkülinek pedig ennek az összegnek a 20-40 százaléka.

A munkaügyi központ a képzésben részt vevő személynek havonta utólag folyósítja a keresetpótló juttatást, valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét. Amennyiben a munkaügyi központ részben vagy egészben megtéríti a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket, ennek összegét meg is előlegezheti. Ha a képző intézmény szállást és étkezést is biztosít, vagy gondoskodik a tanulók szállításáról, ezek költségeit a munkaügyi központ közvetlenül a képző intézménynek utalja át.

Szakképzési támogatás

A szakképzési alaprészből egyrészt a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez igényelhetnek beruházási támogatást a gazdálkodó szervezetek, másrészt a gyakorlati képzésben részesülő tanulók alapképzési költségeinek részbeni megtérítését igényelhetik.

Képzési költségek megtérítése

A főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzési költségeinek részbeni megtérítését igényelheti az a gazdasági társaság, amely

  • főtevékenységként végzi a TEÁOR szerinti "80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás" tevékenységet, és ez a képzés
  • a szakképzési törvény hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzésnek, valamint a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek minősül.

A támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 30-áig, illetve február 28-áig formanyomtatványon kell benyújtani az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályára. A minisztérium a döntést követő 15 napon belül szerződést köt a gazdasági társasággal. A támogatást két részletben - a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulólétszám alapján - folyósítják.

A vissza nem térítendő támogatás az első éves tanulók szerszámköltségeire, valamint az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorlóterület bérleti és közüzemi szolgáltatásai díjainak fedezésére használható fel. A támogatás felhasználásáról az erre szolgáló nyomtatványon minden év augusztus 31-éig el kell számolni. A létszámkülönbözetet is az éves elszámolásnál kell érvényesíteni.

Beruházási támogatás

A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére vissza nem térítendő, beruházási célú támogatás adható. A támogatást pályázati úton lehet elnyerni, a pályázati felhívásnak megfelelő kérelmeket az Országos Szakképzési Tanács titkárságára, illetve a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz kell benyújtani.

Nem támogatható az a pályázó:

  • aki a pályázat kiírását megelőző 2 éven belül a kiíró által meghirdetett, fejlesztésre irányuló beruházási célú pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,
  • a pályázat kiírását megelőző 2 éven belül nem teljesítette az előző pályázat során kötött támogatási szerződés feltételeit,
  • a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó lejárt, teljesítetlen kötelezettsége van a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészével szemben.

A támogatásokat számla ellenében, utólag folyósítják.

Juttatások, kedvezmények a tanulószerződés alapján
Szünet

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként (évfolyamonként) legalább 30 nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben még nem tölti be a tizenkilencedik életévét, ezenfelül további 5 nap oktatási szünet, a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább 10 nap felkészülési idő illeti meg. Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében és lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsga letétele után azonban már nem jár oktatási szünet.

Szabadság

A tanuló a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - évente 10 nap betegszabadságra jogosult a munkajogi szabályok szerint. A betegszabadság idejére a tanuló pénzbeli juttatásának 75 százaléka jár. A terhes, illetve szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

Pénzbeli juttatás

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet pénzbeli juttatást is köteles fizetni a tanulónak. A juttatás összege - függetlenül az elméleti, illetve a gyakorlati képzési napok számától - 2001-ben a minimálbér legalább 7 százaléka, 2002-ben pedig a minimálbér 6 százaléka. A juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni. A pénzbeli juttatásból csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján lehet levonni.

Egyéb juttatás

A gyakorlati képzéssel összefüggésben a fentieken felül kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés illeti meg a tanulót.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.