×

Tanulás és munkavállalás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)

 

A megfelelően képzett munkaerő foglalkoztatása a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt érdeke. Nem ritka, hogy a munkavállalók éppen az alapján választják ki leendő munkahelyüket, hogy az milyen szakmai továbblépést tud biztosítani számukra. A munkáltatók pedig igencsak érdekeltek abban, hogy megtartsák a "kitaníttatott" munkaerőt, hiszen ma már nem olcsó befektetés az oktatás.

 

Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését, a munkavállaló pedig – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles részt venni a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen, és letenni az előírt vizsgákat, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes [Mt. 102. § (2) bek., 103. § (4) bek.]. Nagyobb cégeknél nem ritka, hogy a munkáltató székhelyén vagy telephelyén, munkaidőben bonyolítják le a kötelező szaktanfolyamokat.

A fenti kötelezettség mellett a munkavállalók önként is részt vehetnek valamilyen képzésben (legyen az iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatás, képzés, szaktanfolyam, nyelvtanfolyam), s a munkáltató támogatásként teljesen vagy részlegesen átvállalhatja az ezzel járó költségeket, illetve tanulmányi szabadidőt biztosíthat a munkavállalónak. Amennyiben ilyen megállapodás születik, azt célszerű a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelő tanulmányi szerződésbe foglalni, hiszen így rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit.

Bevett gyakorlat bizonyos képzések (például nyelvtanfolyamok) olyan szervezett támogatása, hogy a munkáltató szerződést köt az oktatást végző céggel vagy szervezettel (a kihelyezett tanfolyam díját költségként elszámolja), s lehetőséget ad a munkavállalóknak az oktatáson való részvételre azzal, hogy részlegesen vagy teljesen átvállalja az ezzel járó költségeket, illetve megfelelő szabadidőt biztosít. A tanfolyamon való részvétel lehetőségét munkaidőn belül, a munkahelyen is biztosíthatja a munkáltató.

Nem könnyű viszont a helyzete annak a munkavállalónak, akinek az általa választott képzésben való részvételét egyáltalán nem támogatja munkáltatója. Ehhez természetesen joga van a munkáltatónak, főleg ha a választott képzési formában elsajátítható szaktudás egyáltalán nincs összefüggésben a munkavállaló jelenlegi munkakörével, illetve a cég tevékenységével (például egy könyvvizsgáló cégnél adótanácsadóként foglalkoztatott munkavállaló edzői diplomát kíván szerezni). Ilyenkor a munkavállaló csak úgy tudja megszerezni az óhajtott képesítést, ha tudomásul veszi, hogy saját költségén, munkaidején kívül, esetleg szabadsága terhére tud részt venni az oktatásban.

A megfelelően kvalifikált munkaerő megszerzésének egyik formája a diákokkal kötött olyan megállapodás, amelyben a munkáltató tanulmányi ösztöndíj és egyéb költségtérítés fejében még a diploma megszerzése előtt magához köti leendő munkavállalóját.

Mindezek mellett a képzett munkaerő megszerzéséhez jól kitaposott út a szakképzésben való részvétel, a szakmunkástanulók, illetve gyakornokok foglalkoztatása.

Jól tudjuk, hogy bizonyos megbízatások, illetve munkakörök betöltésének gyakran jogszabályban előírt feltétele valamilyen szakképzettség megszerzése. Ilyenkor az előírt képzettséggel nem rendelkező munkavállalóval a képzettség megszerzéséig nem is köthető munkaszerződés, vagy a munkaszerződésben meghatározott időn belül kötelezni kell őt a képzettség megszerzésére, s csak a sikeres vizsga letétele után töltheti be az adott munkakört. Lényeges, hogy a munkáltató mindig követelje meg a munkavállalótól a végzettségét igazoló dokumentumok bemutatását (eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban).

Összeállításunk elsősorban azzal foglalkozik, milyen kötelezettségei és jogosultságai vannak a munkáltatóknak és a (leendő) munkavállalóknak a fenti jogviszonyokban. Emellett kitérünk arra is, hogy milyen formában támogatja az állam a munkavállalók képzési költségeit, illetve a munkáltatók szakképzéshez való hozzájárulását.

I. TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató – írásban – tanulmányi szerződést köthet a szakemberszükségletének biztosítása érdekében. A szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást biztosít (például jegyzetek költségei, utazási költségtérítés, tanulmányi szabadidő, esetleg ösztöndíj), a másik fél pedig kötelezi magát a megállapodás szerinti tanulmányok folytatására, illetve hogy a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül fenntartja munkaviszonyát a munkáltatóval. Amennyiben a munkavállaló más munkáltatóval kíván tanulmányi szerződést kötni, köteles azt bejelenteni.

Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint olyan tanulmányok elvégzésére, amelyekre a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ez természetesen azt is jelenti, hogy amennyiben a munkáltató kötelezi valamilyen képzés elvégzésére a munkavállalóját, a munkaviszony megszűnésekor nem követelheti vissza tőle a képzés költségeit.

A szerződés tartalma

A szerződésben mindenképpen meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, valamint a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely nem lehet hosszabb 5 évnél.

Érdemes megállapodni abban is, mikorra várható a tanulmányok befejezése, hiszen adott esetben szerződésszegést is megvalósíthat az a magatartás, hogy a támogatott fél jelentős késéssel fejezi be tanulmányait. Ezért, ha a munkavállaló félévet szeretne halasztani, azt nemcsak az oktatási intézményben kell kérelmeznie, hanem a munkáltatójának is be kell jelentenie, és ennek megfelelően módosítani lehet a tanulmányi szerződést. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a tanulmányi okokból megismételt félév nem valósít meg szerződésszegést, azonban erre az időre nem jár támogatás a munkavállalónak. Tekintettel arra, hogy a nem megfelelő tanulmányi eredmény szerződésszegést valósíthat meg, célszerű megjelölni a szerződésben, hogy milyen eredményt vár a munkáltató a munkavállalójától.

Meg kell határozni a szerződésben azt is, hogy a munkaviszony esetleges szünetelése (például betegség, fizetés nélküli szabadság) mennyiben számít be a munkáltatónál kötelezően töltendő idő tartamába. Ilyen megállapodás hiányában ugyanis a munkaviszony szünetelésének csak az az időtartama vehető figyelembe, amelyre a munkavállalót rendes szabadság is megilleti (pl. szülési szabadság, tartalékos katonai szolgálat).

Feltétlenül határozzák meg a felek, hogy milyen díjazás illeti meg a munkavállalót a tanulmányi munkaidő-kedvezmény – azaz a képző, illetve oktatási intézmény által igazolt konzultáción, vizsgán töltött idő – tartamára, valamint a tanulmányi szabadság időszakára! Erre az időszakra a munkavállaló személyi alapbért, átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizethet.

Fontos eleme a szerződésnek a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve a tanulmányi szabadság mértékének meghatározása. Amennyiben iskolai rendszerű képzésben vesz részt a munkavállaló, a Munka Törvénykönyvének 115. §-a kötelezően előírja a tanulmányi munkaidő-kedvezmény időtartamát, ezért a szerződésben elég utalni a jogszabályra. Amennyiben viszont nem iskolai rendszerű képzésben vesz részt a munkavállaló, megállapodás kérdése, hogy biztosít-e számára a munkáltató tanulmányi szabadidőt, s ha igen, milyen mértékben. Például, ha a munkavállaló egy olyan szaktanfolyamon vagy nyelvtanfolyamon vesz részt, amelyet nem munkaidőben tartanak és a tanfolyam elvégzése nem jár külön vizsgakötelezettséggel, nem célszerű számára tanulmányi szabadidőt biztosítani. Ha azonban a tanfolyam munkaidőben van és vizsgakötelezettséggel is jár, méltányos a tanulmányi szabadidőben való megállapodás. Természetesen akár iskolai rendszerű, akár nem iskolai rendszerű a képzés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározottnál hosszabb időtartamú tanulmányi szabadidőt biztosít a munkavállalónak.

Érdemes utalni a szerződésben arra, hogy a képzettség megszerzése után milyen munkakörben foglalkoztatja tovább a munkáltató a munkavállalót. Előfordul ugyanis, hogy az adott képzettség megszerzése egyáltalán nem befolyásolja a munkavállaló addigi munkakörét, mert éppen annak betöltéséhez bővítette ismereteit. Gyakran azonban a szakismeretek bővítése más munkakör betöltésére teszi jogosulttá a munkavállalót, ilyenkor súlyosan méltánytalan lenne számára, ha a végzettségének nem megfelelő alacsonyabb beosztásban és alacsonyabb díjazásért kellene még meghatározott időt eltöltenie a munkahelyén.

Szerződésszegés, jogviták

Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a támogatást, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti. A munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül például az is, ha a szerződés erre irányuló kikötése ellenére nem a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább a munkavállalót. Ezért, ha ilyenkor a munkavállaló megszünteti a munkaviszonyát, a munkáltató nem követelheti vissza tőle a tanulmányok ideje alatt folyósított támogatást.

Szerződésszegést követ el a munkáltató akkor is, ha a tanulmányi szerződésben kikötött időtartam lejárta előtt megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Amennyiben azonban a megszüntetés a munkavállaló képességeire, vagy a munkavégzésével összefüggő magatartására hivatkozással rendes felmondással, vagy rendkívüli felmondással jogszerűen történik, nem valósul meg szerződésszegés.

Amennyiben a támogatott munkavállaló nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait (például a szerződésben meghatározott határidőig nem szerzi meg a képesítést, tanulmányait a képzési idő letelte előtt befejezi, vagy az intézmény elbocsátja), nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, vagy nem tölti le a meghatározott időtartamot, illetve egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a kifizetett támogatás visszatérítését. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, visszatérítési kötelezettsége ezzel arányos.

Nem követ el szerződésszegést az a munkavállaló, aki a munkavállalónál kötelezően munkaviszonyban töltendő időtartam alatt jogszerűen alkalmazott rendkívüli felmondással szünteti meg munkaviszonyát.

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták munkaügyi jogvitának minősülnek, így elbírálásukra a munkaügyi bíróság illetékes. Amennyiben azonban a munkavállaló nappali tagozatos, iskolai rendszerű képzésben vett részt, a tanulmányi szerződésből eredő jogvita elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.

Szerződés nem munkavállalóval

Tanulmányi szerződésnek minősül az is, ha a munkavállaló egyetemista, illetve főiskolás hallgatóval állapodik meg abban, hogy tanulmányi ösztöndíj és egyéb költségtérítések biztosításáért cserébe a hallgató a tanulmányai befejezését követően a munkáltatónál áll munkaviszonyba, és bizonyos ideig nála fog dolgozni. Ebben a szerződésben természetesen nem kell rendelkezni a tanulmányi szabadidőről, viszont feltétlenül meg kell állapodni abban, hogy a tanulmányok befejezését követően menynyi időn belül és milyen munkakör betöltésére kötnek munkaszerződést a felek.

Tanulmányi szabadidő, utazási kedvezmény

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak a munkáltató köteles biztosítani a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, azaz köteles lehetővé tenni, hogy a munkavállaló a képzési időben részt vegyen az oktatáson. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Mindezeken túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva 4 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidő jár. A tanulmányi szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak csak akkor jár tanulmányi munkaidő-kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés állapítja meg.

A munkaidő-kedvezmény címén munkából távol töltött időre az általános iskolai tanulmányokat folytató munkavállalót távolléti díj illeti meg. A más tanulmányokat folytató, illetve tanfolyamon, továbbképzésen részt vevő munkavállalót akkor illeti meg díjazás erre az időre, ha a képzésen való részvételre a munkáltató kötelezte, vagy a díjazást tanulmányi szerződés írja elő.

Tanulóbérletre, illetve 67,5 százalékos menetjegykedvezményre jogosultak azok az esti vagy levelező tagozatos munkavállalók, akik nem a munkahelyükkel, illetve lakóhelyükkel azonos helységben tanulnak, és van érvényes diákigazolványuk. Amennyiben a képzésre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, az utazási költségtérítésre irányadó szabályok szerint köteles megtéríteni a munkavállaló ezzel járó költségeit. Tanulmányi szerződés rendelkezése alapján is jogosultságot szerezhet a munkavállaló az utazási költségtérítésre.

II. SZAKKÉPZÉS

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerint az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. A szakképzés iskolarendszeren belüli intézményei:

  • a szakközépiskola,
  • a szakmunkásképző iskola, illetve szakiskola (szakképző iskola),
  • a speciális szakiskola, valamint
  • a munkaerő-fejlesztő és -képző központ.

Iskolarendszeren kívüli szakképzést természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak, amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

Iskolai rendszerű gyakorlati képzés

A szakképzés keretén belül a szakmai elméleti képzés a szakképző iskolában folyik. A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján minden olyan gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet által fenntartott, illetve működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, ahol biztosítva vannak a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételei.

Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésnél a gazdálkodó szervezet nem kérhet és nem fogadhat el költség-hozzájárulást, költségtérítést a tanulótól a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a képzés feltételeinek a biztosításáért. Azt a gazdálkodó szervezetet, amely megszegi ezt a tilalmat, akár 5 évre is eltilthatják a gyakorlati képzésben való részvételtől.

Megállapodás gyakorlati képzésre

Amennyiben a szakképző iskola szervezi a gyakorlati képzést, de az ehhez szükséges feltételekkel csak részben rendelkezik, és más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni a megfelelő feltételekről, akkor valamely gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzésről. Amennyiben a gyakorlati képzést nem a szakképző iskola, hanem a gazdálkodó szervezet szervezi, szintén együttműködési megállapodást kell kötni az iskolával.

Az írásba foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen) valósul meg a gyakorlati képzés. Azt is meg kell határozni, hogy melyik fél gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról, a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatóról, illetve szakoktatóról, valamint a tanulók foglalkoztatásának felügyeletéről.

A gyakorlati foglalkoztatás szabályai

A gyakorlati képzés keretében csak a képzési programban meghatározott feladat elvégzésére lehet kötelezni a tanulót, és csak egészséges, biztonságos körülmények között lehet foglalkoztatni. A képzés megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, és a képzés teljes tartama alatt gondoskodni kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

A fiatalkorú tanuló gyakorlati képzése nem haladhatja meg a napi 7 órát, a nagykorú tanuló képzése pedig a napi 8 órát. Amennyiben rendszeresen olyan területen (munkahelyen) dolgoznak a tanulók, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, akkor a tanulók napi képzési idejét is arányosan csökkenteni kell. A fiatalkorú tanuló napi képzését úgy kell megszervezni, hogy az 6.00 óra és 22.00 óra közötti időre essen, s minden tanulónak legalább 16 óra pihenőt kell biztosítani a két képzési nap között. A napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem lehet igénybe venni a tanulót. Amennyiben a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a hat órát, ezen belül kell biztosítani a munkaközi szünetet is.

Nem lehet gyakorlati képzést tartani:

  • amikor a tanulónak az iskolában az elméleti képzése van;
  • az olyan iskolai rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;
  • a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; valamint
  • minden olyan napon, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A heti pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon csak a rendeltetése folytán ezeken a napokon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával lehet foglalkoztatni a tanulókat. Ilyenkor azonban a hét más gyakorlati képzési napján ugyanolyan mértékű szabadidőt kell biztosítani a tanulóknak.

A gyakorlati képzés foglalkozásain kötelező részt venni, a jelenlétet, illetve a mulasztást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja, és bejegyzi a tanuló foglalkozási naplójába. Amennyiben a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő húsz százalékát, a tanuló csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A félévismétléshez azonban a gyakorlatot szervező gazdálkodó szervezetnek is hozzá kell járulnia.

A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet a gyakorlati képzésről, amelynek tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

Tanulószerződés

A tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött tanulószerződés alapján is lehet gyakorlati képzést szervezni. Ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor csak tanulószerződés alapján lehet gondoskodni a tanuló gyakorlati oktatásáról.

A gazdálkodó szervezet az iskolai felvételt megelőző év végéig köteles bejelenteni a tanulószerződés-kötési szándékát az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A területi gazdasági kamarák nyilvántartják a tanulószerződéseket, illetve a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezeteket, és ellenőrzik a gyakorlati képzést.

A szerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően írásban kell megkötni az illetékes területi gazdasági kamara előtt, majd az iskolai beiratkozás időpontjáig be kell mutatni a szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján minden olyan tanulót fel kell venni a szakképző iskolába, aki egyébként megfelel a felvételi feltételeknek.

Az a tanuló köthet szerződést, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének, valamint megfelel a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek. A gazdálkodó szervezet emellett szakmai alkalmassági vizsgához, illetve pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti a szerződéskötést.

A tanulószerződés megszűnése, felmondás

A tanulószerződés akkor szűnik meg, ha

  • a tanuló sikeresen vizsgázott szakmai ismeretekből,
  • a tanulót kizárják a szakképző iskolából, illetve tanulói jogviszonya úgy szűnik meg, hogy 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni az iskolai tanulmányait,
  • a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik,
  • a tanuló meghal,
  • a gazdálkodó szervezetet eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtől,
  • a szerződő felek közös megegyezéssel megszüntetik,
  • valamelyik fél felmondja a szerződést.

A gazdálkodó szervezet köteles értesíteni a tanulószerződés megszűnéséről az illetékes területi gazdasági kamarát, illetve a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát. A szerződés megszűnésekor a tanuló kérelmére igazolást kell kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

A tanuló – a gazdasági kamarával történt előzetes egyeztetést követően – bármikor írásban, indokolás nélkül felmondhatja a tanulószerződést.

A gazdálkodó szervezet – természetesen írásban – csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha

  • a szakképző iskola elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére a tanulót,
  • a tanuló a vizsga megismétlésekor sem felel meg a szakmai vizsga követelményeinek,
  • a tanuló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a tanulószerződés fenntartását.

Az alábbi időszakokra felmondási tilalom érvényesül, azaz a fenti feltételek megléte esetén sem mondható fel a tanuló szerződése

  • az alatt az idő alatt, amíg beteg, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

A gazdálkodó szervezet köteles megindokolni a felmondást. Az indokolásból világosan ki kell tűnnie a felmondás okának, vita esetén ugyanis a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét. A tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg, azonban ugyanezen a határidőn belül a tanuló bírósághoz fordulhat a felmondással szemben. A keresetnek halasztó hatálya van a felmondás végrehajtására, kivéve, ha annak indoka a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye, illetve vizsgája volt.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének. Az ilyen szakképzésben részt vevő személlyel képzési szerződést köt a szakképzést folytató intézmény.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény köteles tájékoztatni a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központot.

III. TÁMOGATÁSOK

Képzési támogatás

A foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. törvény) alapján képzési támogatásban részesülhetnek azok a személyek, akik

  • munkanélküliek, vagy
  • munkaviszonyuk egy éven belül várhatóan megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
  • közhasznú munkavégzésben vesznek részt, és vállalják a képzésben való részvételt, vagy
  • munkaviszonyban állnak és rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható.

A munkaviszonyban álló munkavállalók képzése kizárólag akkor támogatható, ha a munkaadó írásban vállalja, hogy a képzés befejezését követően tovább foglalkoztatja a képzésben részt vevőket, és hozzájárul a képzés költségeihez, vagy saját maga, illetve a képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.

Július 1-jétől azoknak a pályakezdő fiataloknak a munkaerő-piaci képzése is támogatható, akik 25 évesnél fiatalabbak (felsőfokú végzettségűeknél a korhatár 30 év), és tanulói, illetve hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően nem szereztek jogosultságot munkanélküli-járulékra,

Szintén július 1-jétől nyílt lehetőség arra, hogy azok a személyek is részt vehessenek munkaerő-piaci képzésben, akik gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetve terhességi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülnek. A támogatás feltétele, hogy a képzés időtartama ne haladja meg a heti 20 órát, és ha a képzésben részt vevő személy gyesen vagy gyeden van, akkor a választott képzés csak a gyermek másfél éves kora után kezdődjön.

Támogatható képzések

Kizárólag olyan, a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzés támogatható, amely a résztvevők munkához jutását vagy munkájuk megtartását segíti elő. Ilyen képzések az alábbiak:

  • a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzésére, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzések,
  • az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzések,
  • a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
  • a hátrányos helyzetűeket, a megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzések,
  • pályaorientáló és álláskeresési ismeretek tanítása,
  • a már valamilyen szakképesítéssel rendelkező személyeknek nyelvvizsga megszerzésére irányuló nyelvoktatása,
  • a C, D, E kategóriára, valamint e kategóriák alkategóriáira és kombinált kategóriáira szóló jogosítvány megszerzésére irányuló képzés,
  • mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.

A munkaügyi központok minden évben meghatározzák és nyilvánosságra hozzák azokat a képzéseket, amelyekhez támogatást nyújtanak, valamint összeállítják és nyilvánosságra hozzák azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a támogatási feltételeknek.

A támogatás formái

A támogatás keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint költségtérítés lehet. A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset közötti különbözetet pótolja. A munkanélkülieknek folyósítható keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadék alsó határa, pályakezdő munkanélkülinek pedig ennek az összegnek a 20-40 százaléka.

A munkaügyi központ a képzésben részt vevő személynek havonta utólag folyósítja a keresetpótló juttatást, valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét. Amennyiben a munkaügyi központ részben vagy egészben megtéríti a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket, ennek összegét meg is előlegezheti. Ha a képző intézmény szállást és étkezést is biztosít, vagy gondoskodik a tanulók szállításáról, ezek költségeit a munkaügyi központ közvetlenül a képző intézménynek utalja át.

Szakképzési támogatás

A szakképzési alaprészből egyrészt a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez igényelhetnek beruházási támogatást a gazdálkodó szervezetek, másrészt a gyakorlati képzésben részesülő tanulók alapképzési költségeinek részbeni megtérítését igényelhetik.

Képzési költségek megtérítése

A főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzési költségeinek részbeni megtérítését igényelheti az a gazdasági társaság, amely

  • főtevékenységként végzi a TEÁOR szerinti "80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás" tevékenységet, és ez a képzés
  • a szakképzési törvény hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzésnek, valamint a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek minősül.

A támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 30-áig, illetve február 28-áig formanyomtatványon kell benyújtani az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályára. A minisztérium a döntést követő 15 napon belül szerződést köt a gazdasági társasággal. A támogatást két részletben – a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulólétszám alapján – folyósítják.

A vissza nem térítendő támogatás az első éves tanulók szerszámköltségeire, valamint az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorlóterület bérleti és közüzemi szolgáltatásai díjainak fedezésére használható fel. A támogatás felhasználásáról az erre szolgáló nyomtatványon minden év augusztus 31-éig el kell számolni. A létszámkülönbözetet is az éves elszámolásnál kell érvényesíteni.

Beruházási támogatás

A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére vissza nem térítendő, beruházási célú támogatás adható. A támogatást pályázati úton lehet elnyerni, a pályázati felhívásnak megfelelő kérelmeket az Országos Szakképzési Tanács titkárságára, illetve a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz kell benyújtani.

Nem támogatható az a pályázó:

  • aki a pályázat kiírását megelőző 2 éven belül a kiíró által meghirdetett, fejlesztésre irányuló beruházási célú pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,
  • a pályázat kiírását megelőző 2 éven belül nem teljesítette az előző pályázat során kötött támogatási szerződés feltételeit,
  • a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó lejárt, teljesítetlen kötelezettsége van a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészével szemben.

A támogatásokat számla ellenében, utólag folyósítják.

Juttatások, kedvezmények a tanulószerződés alapján
Szünet

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként (évfolyamonként) legalább 30 nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben még nem tölti be a tizenkilencedik életévét, ezenfelül további 5 nap oktatási szünet, a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább 10 nap felkészülési idő illeti meg. Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében és lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsga letétele után azonban már nem jár oktatási szünet.

Szabadság

A tanuló a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – évente 10 nap betegszabadságra jogosult a munkajogi szabályok szerint. A betegszabadság idejére a tanuló pénzbeli juttatásának 75 százaléka jár. A terhes, illetve szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.

Pénzbeli juttatás

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet pénzbeli juttatást is köteles fizetni a tanulónak. A juttatás összege – függetlenül az elméleti, illetve a gyakorlati képzési napok számától – 2001-ben a minimálbér legalább 7 százaléka, 2002-ben pedig a minimálbér 6 százaléka. A juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni. A pénzbeli juttatásból csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján lehet levonni.

Egyéb juttatás

A gyakorlati képzéssel összefüggésben a fentieken felül kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés illeti meg a tanulót.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem