×

Munkavállalás a gyes és a gyed alatt

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 39. számában (2001. április 15.)

 

Sok kismamának és munkáltatónak okoz gondot, milyen tevékenység végezhető a gyes, illetve a gyed alatt, s hogy az milyen járulék-, illetőleg egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget von maga után.

 

Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, 2001-ben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint.

A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – főszabályként nem folytatható keresőtevékenység. (Nem minősül ilyennek, ha a gazdasági társaság aláírásra jogosult tagja díjazás, avagy az egyéni vállalkozó személyes jövedelem [vállalkozói kivét vagy átalányadóalap] nélkül végzi a munkáját.)

Felhasználási szerződés

A gyermekgondozási díjban részesülő személyt kizárólag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, felhasználási szerződés alapján lehet foglalkoztatni. (A foglalkoztató a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó, a foglalkoztatott pedig a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű szerzője, az ilyen előadás előadója vagy előadóművésze.)

Biztosítási kötelezettség

A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségénél kizárólag a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni, azaz számításon kívül kell hagyni a felhasználási szerződésben meghatározott, a szerzőt illető vagyoni jog felhasználásáért adott díjat.

A biztosítási kötelezettség alapja a szerződés szerint végzett tevékenység időtartama és a tevékenységért járó díjazás. Az előadó, illetőleg az előadóművész biztosítási kötelezettségénél figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől vagy az előadásra való felkérés elfogadásától az előadás megtartásáig eltelt idő, szerződésenként azonban legfeljebb 7 naptári nap.

A biztosítási jogviszony akkor áll fenn, ha a felhasználási szerződés alapján végzett tevékenységből származó tárgyhavi járulékalap eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékát (2001. február 1-jétől a 12 000 forintot). Ha a szerződés nem teljes naptári hónapra szól, a naptári napokra a minimálbér 30 százalékának 30-ad részét (2001. február 1-jétől 400 forintot) kell alapul venni. Amennyiben a munkadíjat nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettség a díjfizetéskori állapot szerint áll fenn.

Járulékfizetés

Amennyiben fennáll az előbbiek szerinti biztosítási kötelezettség, a jövedelem után a foglalkoztatónak 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatottnak pedig 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

Mivel a járulékfizetés felső határát a gyermekgondozási díj folyósítása időtartamának arányában csökkenteni kell, a felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelmek után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség általában nem keletkezik.

A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.

Az előbbiek szerinti biztosítási kötelezettség hiányában a foglalkoztató 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra kötelezett a foglalkoztatottnak kifizetett munkadíj összege után.

A vagyoni jog felhasználása miatt járó díj után ugyancsak 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a foglalkoztatónak.

Gyermekgondozási segély

Gyermekgondozási segélyre a szülő, a nevelőszülő, a gyám jogosult, a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. (A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél a gyesre jogosító életkor 10 év.)

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. Itt sem kell keresőtevékenységnek tekinteni, ha a gazdasági társaság aláírásra jogosult tagja díjazás nélkül látja el a feladatát.

A gyermek másfél éves kora után a gyesen lévő napi négyórás munkát vállalhat valamely foglalkoztatónál. A napi 4 órát nem lehet havi vagy éves átlagban számítani, a jogszabály kategorikusan kezeli a naponkénti tevékenység időtartamát.

Az említett napi négyórás időbeli korlát nem érvényesül akkor, ha a gyesen levő otthon végzi a munkát bedolgozás vagy önálló tevékenység címén. Önálló tevékenység a vállalkozás, a megbízási, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés alapján végzett tevékenység is.

Foglalkoztatás

Amennyiben a gyesen levő személy valamely foglalkoztatónál létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, úgy ezt újonnan létesített jogviszonyként kell kezelni. Ha a gyesen levő szülő munkaviszonyban áll, a gyermek másfél éves kora után létesített napi 4 órás foglalkoztatással járó jogviszonyt úgynevezett egyidejűleg fennálló egyéb biztosítási jogviszonynak kell tekinteni.

Járulékok

Az említett, napi 4 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonyból (munkaviszonyból) származó, járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatott pedig 3 százalékos egészségbiztosítási és 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. (Természetesen a magán-nyugdíjpénztári tagot a 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj is terheli.)

A 3 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy az a munkaviszony, amelyben a dolgozót a gyes miatt mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól, korábban legalább heti 36 órás foglalkoztatást jelentett, mivel a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony szünetel, így foglalkoztatási időtartamról sem lehet beszélni.

A gyesen levő dolgozót foglalkoztatónak tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

Vállalkozói tevékenység

Járulékfizetési kötelezettséget von maga után az is, ha a gyesen levő személy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet végez.

Általánosságban a járulékfizetési kötelezettség a főfoglalkozású egyéni, illetőleg társas vállalkozót terheli (31 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos egészségbiztosítási, 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulék). A járulékokat az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege vagy az átalányadó alapja után, a társas vállalkozó pedig az úgynevezett tagi jövedelem után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével köteles megfizetni.

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személynél a járulékok alapja a ténylegesen megszerzett jövedelem (egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja, társas vállalkozónál a tagi jövedelem). A nappali tagozatos hallgatónál 31 százalékos társadalombiztosítási, 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség keletkezik, a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot azonban nem kell megfizetni.

A társas vállalkozást, illetőleg az egyéni vállalkozót mint foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján a munka általában otthon végezhető, így a munkaidő nem mérhető.

A bedolgozói, a megbízási, a vállalkozási jogviszony, illetve a felhasználási szerződés alapján munkát végző személy biztosítási kötelezettségének alapja a személyes munkavégzés díja és a tevékenység időtartama. A naptári hónapon belül ugyanattól a foglalkoztatótól ilyen munkavégzés címén kapott díjakat, valamint a tevékenységek időtartamait össze kell számítani.

A biztosítás akkor áll fenn, ha a tevékenységből származó tárgyhavi járulékalap eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát (2001. február 1-jétől a 12 000 forintot). Ha a szerződés nem teljes naptári hónapra szól, naptári napokra a minimálbér 30 százalékának 30-ad részét (2001. február 1-jétől 400 forintot) kell alapul venni.

Amennyiben a díjat nem időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettség a díjfizetéskori állapotnak megfelelően alakul.

Az előbbiek szerint biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyokban a foglalkoztató 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatott 3 százalékos egészségbiztosítási és 8 százalékos mértékű vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelem után.

A foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem