×

Munkaerő-piaci Alap – újraosztás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 39. számában (2001. április 15.)

 

A foglalkoztatással összefüggésben a munkáltatók és a munkavállalók évente mintegy kétszázmilliárd forintot fizetnek kvázi adóként az e célra létrehozott elkülönített alapba. A kifejezetten a munkáltatókat érintő szakképzési hozzájárulás nem adójellegű, a bérköltség másfél százalékát kitevő kötelezettség egy részének felhasználásáról a befizető dönthet. A kormány – programjában is utalt rá – elhatározta, hogy a szakképzési alaprészt ismét önállóan, már mint Emberierőforrás-fejlesztési Alapként működteti, s az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá rendeli. A szociális partnerek nem az ismételt önállóságtól tartanak, hanem attól – miként a Munkaerő-piaci Alap eddigi működése során tapasztalták –, hogy egyre kevésbé láthatják át, illetve szólhatnak bele, hogy milyen célokról, milyen összegekről születnek rendeletek, miközben az általuk javasolt felhasználási területeket (lásd minimálbér-emelés kompenzálása) rendre elutasítják.

Az elvek és a gyakorlat ellentmondása

Az elkülönített alapok létrehozásakor az eredeti célok tulajdonképpen helyesek voltak: mindegyik "kisadó" célzott befizetésként meghatározott területek fejlesztését, illetve finanszírozását szolgálta volna. A problémát nem is a célmeghatározás jelenti, hanem az alapok működtetésének gyakorlata. Egyfelől a különféle befizetések elszaporodása nem járt és ma sem jár együtt a klasszikus adók által jelentett terhek érdemi csökkentésével. Másfelől eredetileg e befizetések elosztására komoly befolyással bírtak a befizetők képviselői is. Mára ez a lehetőség nagyságrendekkel csökkent – mondta Várkonyi Júlia, az IPOSZ szakértője.

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) működése egyre inkább állami kézbe kerül, a munkaadók és a munkavállalók – tehát a befizetők – ráhatása az alapból finanszírozott célok kifizetéseire egyre csekélyebb. Ebből következően a pénzelosztás módja egyre inkább az állami elgondolásokhoz igazodik. Messze nincs biztosítva, hogy olyan célokra és helyeken használják fel a rendelkezésre álló pénzeszközöket, ahol a befizetők szerint a legnagyobb szükség van rá, illetve ahol a leghatékonyabban értékesülhetne.

Az alapok kvázi államosításáról egy munkaadói szervezet véleménye nyilvánvalóan nem lehet más, minthogy rendkívüli módon károsnak tartja, hogy a munkaadók a saját befizetéseik felett egyre korlátozottabban rendelkezhessenek. Az érthető, hogy koordinált alapkezelésre van szükség, de az elfogadhatatlan, hogy államilag döntsék el a befizetett pénzek felhasználását – hangsúlyozta Várkonyi Júlia.

Amikor a Szakképzési Alapot beolvasztották a Munkaerő-piaci Alapba, a munkáltatók az ellen tiltakoztak. Most sem a tervezett Emberierőforrás-fejlesztési Alap önállóságával lenne a baj, hanem egyrészt azzal, hogy a középfokú szakképzési rész visszaszorulhat, miközben a felsőoktatás támogatása túlzottan növekedhet, másrészt pedig, hogy ismét nem tisztázott a befizetők hatékony "rálátása" az alapra, és nem utolsósorban azzal, hogy előre lehet látni: egy ilyen új alap pótlólagos befizetési igényeket fog eredményezni.

A rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban feltétlenül szükség lenne az alapok önkormányzati jellegű irányításának növelésére. A tervek között szerepel, hogy az alapok kezelésében érvényesül majd a regionális jelleg, amit a munkáltatók elvileg nem utasítanak el, azonban csak akkor tartják időszerűnek, ha az egyéb regionális – főleg a területi önkormányzati – rendszerek már megfelelően működnek.

A megtisztított alapot kell nézni

A Munkaerő-piaci Alap felhasználásában évek óta elkezdődött, és jelenleg is tartó folyamatnak nem látni a végét. Nevezetesen, hogy az alapra újabb és újabb – aktív foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, határon túli magyarok támogatását szolgáló stb. – feladatok finanszírozását hárítja a kormányzat. Ez – változó intenzitással ugyan, de – jellemző volt mindegyik kormányra – közölte Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ szakértője.

Ebbe a folyamatba a szociális partnereknek nincs érdemi beleszólásuk. A MAT-ban – amelynek egyébként is csak tanácsadói szerepköre van – ott ülnek ugyan a szociális partnerek delegáltjai – de nem "oldalként", a befizetők csoportjait egységesen képviselve, hanem egyénenként szavaznak, ami tovább gyengíti az érdekérvényesítés lehetőségét.

Ungvárszki Ágnes elmondta: az MPA 2001-2002-es költségvetésének múlt év végi vitájában a munkáltatók azt javasolták, hogy a Munkaerő-piaci Alapból is segíteni kellene a jelentős minimálbér-emelés miatt nehéz helyzetbe kerülő cégeket. Erre a munkáltatók 20-20 milliárd forintos támogatási alap elkülönítését javasolták. Elképzelésük szerint a segítséget az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjához hasonló módon vehetnék igénybe a cégek a munkaadói érdekképviseletek javaslata szerint. A kormányzati oldal ezt az indítványt – a pénzhiányra hivatkozva – mereven elutasította – mutatott rá az MGYOSZ szakértője.

Az alap egyre szaporodó finanszírozási feladatai miatt a költségvetés tervezésénél évről évre be lehet bizonyítani, hogy az MPA deficites, ezért aztán szóba sem jöhet a munkaadókat és a munkavállalókat terhelő járulékok mértékének a csökkentése. Az MPA költségvetési tervezését "nullbázisról" kellene indítani, azaz meg kellene tisztítani az évek során rárakódott, az alap eredeti céljaitól idegen feladatoktól. A megmaradó tennivalók finanszírozási szükséglete egészen biztosan lehetővé tenné egyfelől a járulékmértékek és ezzel a munkaerőköltségek csökkentését, másfelől az alap eredeti feladatainak magasabb szintű ellátását. Az MGYOSZ szakértője szerint azonban erre – érdemi érdekegyeztető párbeszéd hiányában – jelenleg alig van remény.

Az MGYOSZ szakértője az MPA-val kapcsolatban az egyik legnagyobb gondnak tartja, hogy 3 éve nincs érdemi párbeszéd a szociális partnerek és a kormány között. Kifejtette: egy okos kormány belátja, hogy a jól működő szociális párbeszéd az ő munkáját legalább annyira segítheti, mint a munkaadói illetve munkáltatói oldalét. Az európai uniós csatlakozás segíthet a helyzeten, mivel akkor már elkerülhetetlen lesz az érdemi párbeszéd, s felszínre kerülhetnek az MPA-hoz hasonló, évek óta halogatott-tologatott problémák is.

A célokat kell továbbfejleszteni

A "kisadók" előnye – a nagy adókkal ellentétben, amelyekkel szemben nem áll ellenszolgáltatás –, hogy a munkáltatók és munkavállalók ezen befizetéseit nem lehet más célra fordítani, illetve átcsoportosítani. A befizetéseket gyűjtő alapok közvetlenül is nyújtanak ellenszolgáltatást az adózóknak, míg a központi adókból a közkiadásokat finanszírozzák. Ez azt is jelenti, hogy a Munkaerő-piaci Alap felhasználásának ellenőrzése, kontrollja is megvalósulhat. A gyakorlatban mégis megvalósulhat az MPA-ba befolyt pénz átcsoportosítása – hangsúlyozta Tóth László, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője.

Az idén például az MPA-ból 18 milliárd forintot utalnak át a központi büdzsébe, amit célzottan a megváltozott munkaképességűek támogatására fordítanak. Ez az összeg a rehabilitációs hozzájárulásból befolyt, alig 2-3 milliárd forintot egészíti ki. Ezt a gyakorlatot a szociális partnerek néha vitatják.

Hasonlóképpen vita tárgya lehet a munkaügyi szervezet működési költségeire fordított összeg nagysága is, bár az utóbbi időben ezt már elfogadják a szociális partnerek. A 20 megyei, illetve a 170 területi kirendeltség működtetése, a csaknem 4000 dolgozó bér- és járulékköltségei az idén mintegy 13 milliárd forintot emésztenek fel, amit szintén az MPA-ból finanszíroznak. Ennek rendszere nem tér el a nemzetközi gyakorlattól.

Tóth László meggyőződése, hogy ha e célzott felhasználású kis összegű befizetések bekerülnének a nagy adókalapba, akkor lehetetlen lenne kideríteni, milyen célra fordították. Így a jelenlegi rendszer kontrollt jelent a munkaadói, illetve munkavállalói oldalak képviselőinek.

A főosztályvezető úgy véli, hogy a 3 százalék munkaadói járulék, az 1,5 százalékos szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás a munkáltatók számára mintegy 31 százalékos társadalombiztosítási járulékhoz képest elenyésző terhet jelent.

Tóth László szerint az MPA 10 éve bejáratott rendszere jól működik. Tény: többéves gyakorlat, hogy az MPA 1997-ig felhalmozott szufficitjét az évek során nem költötték el, nem élték fel, hanem amikor az államháztartás más alrendszereiben hiány volt, akkor ezt az MPA többletéből mérsékelték.

Az alap 1998-ban néhány milliárd forint hiánnyal zárt, 1999-ben a deficit 15 milliárd, 2000-ben 6 milliárd forint volt. Az idén 11, jövőre 8 milliárdos hiánnyal számolnak, 2003-ban viszont már nullszaldós lehet az MPA. A GM szakembere kifejtette: a magyar kormányok szándéka egyértelmű volt, amikor a 10 évvel korábban működő 43 elkülönített alap számát csökkentették, s mára csak kettő maradt. A felaprózódott alapok pénzfelhasználását nehezebb volt áttekinteni.

Tóth László az MPA továbbfejlesztési lehetőségéről elmondta: még jobban meg kellene nyitni az MPA-ból kifizetett támogatásokat az olyan foglalkoztatási célokra, amikor a munkáltató nem csak munkanélküliek alkalmazását vállalja. Véleménye szerint a foglalkoztatás bővítéséhez kellene kötni a támogatást, függetlenül attól, hogy az munkanélküli, vagy sem.

A célok módosításán túl nincs szükség az MPA túlzott reformjára, mivel ha a gazdaság teljesítménye tovább nő, úgy bővülhetnek az aktív foglalkoztatási eszközök, a képzési lehetőségek, és így a következő években emelkedik majd a foglalkoztatottak aránya is Magyarországon.

A többletet elnyeli a büdzsé

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) rendszerének megítélése nem azon múlik, hogy hová, és hány helyre folynak be a "kisadók". Inkább azt kell megvizsgálni, hogy a kormány – ha az MPA szufficitjét a rendszerből "ki akarja venni" és más célokra kívánja fordítani –, akkor azt megteheti-e vagy sem – véli Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője. A tapasztalatok szerint a kormány az elmúlt három év során többször vett ki pénzt az MPA-ból.

Az MPA ilyetén feldarabolását a szakszervezetek kénytelenek voltak elfogadni, és azt is, hogy a kormány saját maga meghatározott célokra használta fel a munkaadók és a munkavállalók által teljesített befizetéseit.

Hanti Erzsébet emlékeztetett arra, hogy az MPA évek óta többlettel zár. A múlt évi őszi érdekegyeztetési fordulóban a munkavállalói és munkaadói oldal szerette volna elérni, hogy az MPA mintegy 30 milliárd forintos többletét a 2001-2002-es költségvetésben, a foglalkoztatás helyzetének javítására fordítsa a kormány. Ám ez a törekvés évek óta sikertelen, és az MPA szufficitjét évek óta elnyeli a központi büdzsé.

A szakszervezeti szakértő kifejtette, hogy a magyar kormány a 90-es évek közepe óta nem járult hozzá a foglalkoztatási alapok bevételeihez. Hozzátette: egy demokratikus államban a befizetők ellenőrzése teljes mértékben megvalósul a munkaerő-piaci alapok felett, ezzel szemben Magyarországon a kormány úgy viselkedik, mintha ő lenne az MPA befizetője.

Az MPA-ba történő befizetésekből a gyarapodó célok nehezen finanszírozhatók. Problémát jelent, hogy a munkavállaló bérlapján nem szerepel a bér teljes költsége, így nehezen követhető a munkaadó által befizetett ilyen jellegű költség. A bérnek a teljes bérköltséggel együtt számított összegét kellene tekinteni. Ha a kormány ugyanis járulékmértéket csökkent, akkor egyúttal bért is mérsékel. A kérdés ez esetben az, hogy a munkaadó a járulékcsökkentés miatti megtakarítást a bérek növelésére fordítja-e.

Az MPA rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatban Hanti Erzsébet elmondta: az Orbán-kormánnyal nincs érdemi párbeszéde a szociális partnereknek. Ezzel szemben az azt megelőző korábbi két kormánnyal az Érdekegyeztetési Tanácsban évről évre sikerült megállapodni az adók, a járulékok és a "kisadók" mértékéről, számáról.

Az MSZOSZ szakértője kifejtette: kiutat ebből a helyzetből nem lát, mivel a kormány még az ígéretek szintjén sem tesz pozitív, reményt keltő kijelentéseket. Ezt azért is elszomorítónak tartja a szakszervezeti szakértő, mert a kormány még formálisan, megfogalmazásaiban sem hajlandó az érdekegyeztetés helyzetét javítani.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem