Január: pályázatdömping

A Gazdasági Minisztérium (GM) vállalkozáserősítő programja – amely a Széchenyi terv részét alkotja – három nagyobb csoportot foglal magában: a kis- és középvállalkozás-fejlesztési, a hídképző, valamint a befektetésösztönzési alprogramokat. A GM jövőre csaknem 31 milliárd forintot kíván e célokra fordítani, miáltal a korábbinál több pályázatot hirdethet meg. A tárca a rá „jutó" 70-80 pályázatkiírás zömét január közepéig megjelenteti.

Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője a miniszterelnök Önkormányzati Tanácsadó Testületével (ÖTT) folytatott novemberi tanácskozása során vállalta, hogy a tárca a 2001. évi gazdaságfejlesztési pályázatok derékhadát a jogszabályban rögzített február 28-a helyett már január közepéig meghirdeti. A miniszter elismerte, hogy ennek teljesítése óriási feladat elé állítja a GM-et, de a vállalást mindenképp teljesíteni kívánja. Jövőre – a Széchenyi terv keretében – száznál több pályázat kiírását tervezi a kormány, és ebből 70-80 a gazdasági tárca illetékességi körébe tartozik. Természetesen az időközben felmerülő igények alapján a januári határidő után is jelentet meg pályázatokat a GM.

A vállalkozáserősítő program 2001. január 1-jén indul, így – az előre hozott határidőt figyelembe véve – a vállalkozóknak már januárban célszerű lesz figyelniük a GM pályázati kiírásait, amikor is valóságos tenderdömping várható – hívta fel a figyelmet egy gazdasági konferencián Cséfalvay Zoltán, a tárca helyettes államtitkára. A vállalkozáserősítő programra a GM, illetve a kormányzat javaslata szerint közel 31 milliárd forint fordítható. (Lapzártánk idején még folyt a központi költségvetésről szóló parlamenti vita.) Azt még nehéz lenne megmondani, hogy e pénzek milyen arányban oszlanak majd meg az egyes alprogramok között, sőt azok – az igények tükrében – még később is változhatnak. Az említett 31 milliárd forint, a koncentráció elvének megfelelően, a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzat (KKC) és a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) alfejezeteiben jelenik majd meg.

Új pályázatok

Jövőre új pályázatok jelennek meg, a meglévők némelyikénél pedig változnak a támogatás súlypontjai. Az egyik új kiírás például a kisvállalkozókból álló kereskedelmi hálózatot létrehozó, illetve az e hálózatokat továbbfejlesztő középvállalkozásokat támogatja majd. Szintén újdonság lesz az a pályázat is, amely kis- és középvállalkozások internetes alapon működő beszállítói hálózatra való rákapcsolódásában, illetve a virtuális mintapiacok létrejöttében kíván segítséget nyújtani.

A vállalkozáserősítő program, a költségvetési források koncentrálása mellett, másik célként az üzleti szférából, nemzetközi segélyekből és egyéb forrásokból származó kiegészítő források nagyobb arányú bevonását jelöli meg. A vissza nem térítendő támogatások aránya, az alprogramoktól függően, 25-33 százalék között mozoghat. Olyan differenciált pénzügyi eszközrendszer kialakítását célozza meg a GM, amely a vállalkozások életpályájához igazodik, és egyaránt képes kiszolgálni a kezdő vállalkozókat – például mikrohitellel és indulótőkével -, a fejlődési szakaszban lévő kis- és középvállalkozásokat – kedvezményes fejlesztési hitellel, hitelgaranciával, tőkebefektetéssel, lízinggel, faktoringgal, eszközbérlettel és egyéb eszközökkel -, továbbá az átmeneti működési és üzleti zavarokkal küszködő, de piacképes vállalkozásokat.

Budapesti hitel

Budapest Kisvállalkozói Hitel Program néven új konstrukciót jelentetett meg a források piacán a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVA). Mint emlékezetes, a mikrohitel felső összeghatárát a BVA emelte fel elsőként az országban 3 millió forintra, még 1997-ben (Mikrohitel II Budapest), majd 1999 decemberében útjára indította a Budapest Vállalkozói Hitel Programot, melynek keretében az 1,3 millió forintos mikrohitelt – mivel ekkor a fővárosi 3 millió forintos mikrohitel folyósítása szünetelt – a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet által nyújtott banki hitelrészt maximálisan 7 millió 500 ezer forintra egészítette ki.

A BVA úttörő szerepe kissé háttérbe szorult az idén nyáron, amikor országosan megindult a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 3 millió forint összeghatárú új Mikrohitel-programja, ősszel pedig a GM meghirdette a Kisvállalati Kölcsönt, amelynek révén 10 millió forintra egészíthető ki a mikrohitel összege – ami túlszárnyalja a BVK által kínált konstrukció plafonösszegét. A kiegészítő hitel folyósítására kiírt pályázatot a Postabank nyerte. (Az MVA adatai szerint július 1-jétől novemberig 15-ig 853 vállalkozó vett fel mikrohitelt, összesen 1 milliárd 388 millió forint értékben, melyből közel egymilliárd forint a 3 millió forintos plafonú mikrohitelből tevődik össze. Átlagosan 1,6 millió forintra tartottak igényt a vállalkozások, 40 százalékuk pedig a maximális 3 millió forintot igényelte. A mikrohitelt 10 millió forintra kiegészítő Kisvállalati Kölcsön folyósítása októberben kezdődött – arról még nincsenek kielégítő adatok.)

Eltérő kamatláb

A BVK Budapest Kisvállalkozói Hitel Programja – az MVA előbbi konstrukciójához hasonlóan – maximálisan 10 millió forint hitelt kínál, melyből 3 millió forint a BVK forrásaiból nyújtott hitelrész (mikrohitel), 7 millió forint pedig a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet nyújtotta hitelrész. Legfeljebb 700 millió forint nettó árbevételű vagy 500 millió forint mérlegfőösszegű, s 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek igényelhetik, legalább 25 százalékos saját forrás biztosítása mellett. A pénz odaítéléséről a BVA dönt, a takarékszövetkezet vétójoga mellett. A konstrukció mögött a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása áll, melyhez a GM 50 százalékos díjtámogatást nyújt. A Budapest Kisvállalkozói Hitel egyik relatíve gyenge pontja, hogy a 3 millió forintos részt ugyan jegybanki alapkamattal folyósítja (ami lapzártánkkor 11 százalék), ám a takarékszövetkezeti hitel kamata 18 százalék – míg az MVA konstrukciója a mikrohitelt is és a kisvállalati kölcsönt is jegybanki alapkamattal kínálja.