Ha hibázik a hivatal...

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 34. számában (2000. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Életünk során igen gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor valamely hatóság előtt kell ügyünket megoldanunk, valamely hivataltól kell engedélyeket beszereznünk. Az esetek többségében - a bürokrácia "útvesztőivel" szükségképpen együtt járó kényelmetlenségtől eltekintve - ügyünk végül is megnyugtatóan rendeződik. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a hivatal téved, mulaszt, és emiatt esetleg az állampolgárnak komoly anyagi kára származik. Érvényesíthető-e ilyenkor kárigény a hatósággal szemben, vagy az állami, illetve önkormányzati apparátus anélkül hibázhat, hogy annak kártérítési jogkövetkezményeit viselnie kellene?

 

Közigazgatási jogkörben okozott kár

Polgári jogunk már évtizedek óta ismeri az államigazgatási (mai szóhasználatban közigazgatási) jogkörben okozott kár fogalmát. Ennek érvényesítési feltételei ma már úgyszólván semmiben sem különböznek az "egyszerű" munkáltatóknak az alkalmazottaikért fennálló felelősségétől. (Korábban a jogalkotó az általánosnál lényegesen rövidebb - egyéves - elévülési idővel "védte" a közigazgatási szerveket az "alaptalan zaklatások" ellen.)

Közigazgatási jogkör

Az államigazgatási (közigazgatási) jogkör fogalmát a jogszabály nem határozza meg, azonban arra a gyakorlat meglehetősen pontos definíciót alkotott. E szerint önmagában az eljáró szerv közigazgatási jellege nem alapozza meg az államigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó szabályok alkalmazását. Más szóval a hatóság is okozhat olyan kárt, amelyet az általános szabályok alapján kell elbírálni. Mindig a konkrét tevékenység, a károkozó magatartás alapján lehet eldönteni, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárról van-e szó vagy sem. Kizárólag a közigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetve mulasztással okozott kárt lehet ilyennek tekinteni. A gyakorlat ezen belül államigazgatási jogkörben okozott kárnak tekinti azt is, amelyet a fegyveres testület őrszolgálatot teljesítő tagja szolgálati feladata teljesítése közben okozott.

Nem államigazgatási jellegűek azok a tevékenységek, amelyek kapcsolatosak ugyan a hatóság működésével, de nem a közhatalom gyakorlását célozzák. Nem tartozik ebbe a körbe, ha a polgármesteri hivatal csúszós folyosóján az ügyfél elcsúszik, ha a minisztérium épületéről egy rosszul rögzített cserép leesik és egy közelben parkoló autót megrongál, és az sem, ha a hivatalvezető szolgálati gépkocsijával balesetet okoz.

Ugyancsak kívül esik az államigazgatási tevékenység fogalmi körén azon szolgáltató vállalatok tevékenysége, amelyeket az állam vagy az önkormányzatok a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítése céljából tartanak fenn (posta, vasút, közlekedési vállalatok, egészségügyi intézmények, iskolák stb.). Nem lehet szó a közhatalom gyakorlásáról akkor sem, amikor a hatóságok jogszabály alapján birtokukba került vagyontárgyak megőrzéséről kötelesek gondoskodni (bűnjelek, bírósági letét kezelése), és az őrizetükben lévő vagyontárgyak károsodnak vagy vesznek el. (Ugyanakkor, ha a kár azért következik be, mert az adott vagyontárgy lefoglalására kellő alap nélkül került sor, már államigazgatási jogkörben okozott kárról beszélhetünk.)

Nem lehet közigazgatási jogkörben okozott kárnak tekinteni a közérdekű adatokra vonatkozó kérelem elutasítása miatt keletkezett kárt sem.

A hatósági jogkörben elrendelt kilakoltatás vagy a bíróság által elrendelt végrehajtás foganatosítása során - annak ellenére, hogy a jelzett cselekmények kétséget kizáróan államigazgatási jellegűek - a rakodó/és szállító munkások által rongálással vagy egyes vagyontárgyak eltulajdonításával okozott károk nem minősülnek államigazgatási jogkörben okozottnak.

Ugyanakkor államigazgatási jogkörben okozottnak minősül az a kár, amelyet a hatósági állatorvos a fertőző állatbetegséggel kapcsolatos kényszerintézkedés közben okoz. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik, ha a közjegyző a hagyatéki eljárás során mulaszt vagy hibát vét, vagy ha a nyomozó hatóság követ el hibát - beleértve a tévesen elrendelt körözést - a nyomozás során. Az államigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség szabályai szerint tartozik felelősséggel a gyámhatóság az általa kiállított "gyámügyi hozzájárulás" tartalmáért, de ebbe a körbe tartozik a bíróság felelőssége a tévesen elrendelt végrehajtási eljárás miatt.

A felelősség feltételei

A közigazgatási szerv az alkalmazottja által okozott károkért - a fent ismertetett feltételek fennállása esetén - akkor tartozik felelősséggel, ha a polgári jogi felelősség általános feltételei fennállnak. E szerint a károsultnak bizonyítania kell a jogellenes károkozó magatartását (vagyis hogy a közigazgatási szerv alkalmazottja hatósági feladata ellátása közben hibázott vagy mulasztott), a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést.

Tévedés

A közigazgatási szerv ugyanakkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy alkalmazottját vétkesség nem terheli. Így nem alapozza meg a kártérítési felelősséget önmagában az a tény, hogy a meghozott határozat, ítélet utóbb tévesnek bizonyult, a hatóság, illetve a bíróság a bizonyítékokat tévesen értékelte, vagy helytelen jogértelmezést alkalmazott, ehhez kirívóan súlyos jogsértés szükséges.

Ugyanakkor nem zárja ki a felelősséget, ha a kényszerintézkedést foganatosító hatósági közeg tévedésben volt, és erre tekintettel az ellene indult büntetőeljárást megszüntették.

Súlyos, és a földhivatal kárfelelősségét megalapozó jogalkalmazási mulasztás, ha a végrehajtási jog bejegyzése a főkövetelésre nem, csak a járulék biztosítására történik meg.

Az ügyintézési határidő túllépése

Megalapozhatja a közigazgatási szerv felelősségét az ügyintézési határidő túllépése is, ebben a körben azonban azt is vizsgálni kell, hogy a késedelemnek mi volt az oka. A törvényben előírt kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása például az előzetes letartóztatásban levő személyt nyilvánvalóan korlátozza helyzetének megítélésében, a jogorvoslathoz fűződő előnyök felmérésében, indítványok és észrevételek megtételében. E jogsértés az előzetes letartóztatás időtartamát közvetlenül érinti, ezért az abból eredő károkért a bíróság felelősséggel tartozik.

A kárigény érvényesítése

Az államigazgatási jogkörben okozott kár érvényesíthetőségének előfeltétele, hogy a károsult a kifogásolt intézkedés vagy határozat ellen a rendes jogorvoslat lehetőségét igénybe vegye. Hangsúlyozni kell, hogy csupán a rendes jogorvoslatokat kell igénybe venni, a rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket nem kell kimeríteni. Így például, amennyiben a károsult nem élt fellebbezéssel, kifogással vagy panasszal, az kizárja a kárigény érvényesítését. Amennyiben azonban a károsult a felülvizsgálati kérelem előterjesztését vagy a közigazgatási határozat megtámadása iránti per megindítását mulasztja el, az egyéb feltételek fennállása esetén a kártérítési pert megnyerheti a vétkes hatóság ellen.

A bíróság a gyakorlatban
A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételeit az erre vonatkozó speciális rendelkezéseken felül az általános vétkességi felelősség szabályai alapján kell vizsgálni. (BH 1998/534. számú jogeset)

A közérdekű adatokra vonatkozó kérelem megtagadása miatt keletkezett kár nem minősül közigazgatási jogkörben okozott kárnak.

(BH 1995/93. számú jogeset)

A közigazgatási szerv jogellenes eljárásának nincsen jelentősége, ha az állított kár nem ezáltal keletkezett.

(BH 2000/400. számú jogeset)

Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés különös és általános [Ptk. 339. § (1) bek.] feltételei fennállnak. Az általános feltételek közül a jogellenes magatartást, a kárt és e kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. Ennek sikere esetén a károkozó államigazgatási szerv akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy ügyintézőinek a magatartása nem volt felróható. Ehhez képest lehet megállapítani a vámszervek kártérítési felelősségét a jövedéki törvény alapján lefoglalt áruknak a foglalás alatt bekövetkezett értékesíthetetlensége miatti kárért.

(BH 1999/359. számú jogeset)

A büntetőeljárás során lefoglalt vagyontárgyakkal kapcsolatos őrzési kötelezettség megszegésének kártérítési következményei lehetnek.

(BH 1999/403. számú jogeset)

A nyomozás lefolytatásának módja jogellenes, ha annak során a nyomozást folytatók más vagyonában szükségtelenül és felróhatóan kárt okoznak. Ennek azonban az az egyik alapfeltétele, hogy a nyomozók a kárveszélyt felismerjék, illetve arról tudomással bírjanak. Ezt a károsultnak kell bizonyítania. Ilyenkor nyílik mód a nyomozati tevékenység során okozott kár megtérítésére.

(BH 1999/207. számú jogeset)

A közjegyző nem peres eljárásban végzett tevékenysége a bírósági eljárás része, az ezzel összefüggésben keletkezett károk esetében ezért közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen károk megtérítése iránti perek a megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. Ezen a közjegyző közvetlen kárfelelőssége sem változtat.

(BH 1999/25. számú jogeset)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.