Környezetvédelmi támogatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

A célelőirányzat nagy részét már lekötötték

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Látszólagos, hogy az idén 51 milliárd forinttal gazdálkodhat a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), a keret jelentős részét lekötik a már korábban hozott támogatási döntések, szerződéskötések.

 

A környezetvédelmi beruházások általában több év alatt megvalósuló fejlesztések, így a támogatást is ehhez igazodva, több év alatt kapják meg a sikeres pályázók.

Az idén 29,5 milliárd forint bevételre számít a KAC, de ezenkívül hosszú évek óta először lehetőséget kap a célelőirányzat további maradványösszeg felhasználására is. Ez két részből tevődik össze. Egyrészt megmaradt a múlt évben 3,6 milliárd forint, ennek elköltésére adódik lehetőség. Ezenkívül a KAC-ot megelőző Környezetvédelmi Alap több év alatt halmozott fel 17,9 milliárd forint el nem költött keretet. Ez utóbbit elkülönített számlán kezelte a kincstár, azaz gyakorlatilag zárolta.

Források felszabadítása

Egyik évben sem sikerült elérnie a minisztériumnak a keret felszabadítását, sőt még azt sem, hogy hosszabb időszak alatt részleteiben jusson hozzá a pénzhez. Az idén az ország gazdasági teljesítménye, pénzügyi helyzete, s az uniós csatlakozás közelsége miatt egyre inkább sürgető környezetvédelmi fejlesztések okán döntött a kormány a maradvány felhasználhatóságáról. Ez leginkább a 17,9 milliárd forintra igaz, mert a 3,6 milliárd forint már a célelőirányzat idejében keletkezett. Az erre vonatkozó jogszabályok szerint a célelőirányzatok maradványát - ha az kötelezettséggel terhelt - nem zárolhatja a költségvetés.

A 3,6 és 17,9, azaz 21,5 milliárd forintból csupán 700 millió forint maradt szabadon újabb pályázatok támogatására. A többi pénzt már gyakorlatilag elköltötték, támogató miniszteri döntésekkel, szerződések megkötésével.

Ezekre a lekötésekre példaként hozta fel Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára az önkormányzatok csatornázási, szennyvíztisztítási beruházásait. Az uniós csatlakozás szempontjából is kiemelt fejlesztésekhez 70 pályázatot adtak be már korábban az önkormányzatok. A fejlesztéseket saját erőből, a költségvetési céltámogatásokból, valamint a vízügyi és a környezetvédelmi alapok támogatásával kívánták megvalósítani. A Környezetvédelmi Alap hosszú ideig nem tudta megadni a támogatásokat egyéb elkötelezettségek miatt. Az elmúlt évben végül a 70 pályázó közül 35 hozzájutott a támogatáshoz, az idén pedig további 35 pályázónak 3,8 milliárd forintot irányoztak elő a 21,5 milliárd forintos keretből. Egy másik nagyobb kötelezettségvállalás a fővárosi szemétégető mű füstgáztisztítójára félretett 4,5 milliárd forint.

Az idei év 29,5 milliárd forintos bevételeinek fontosabb forrásairól szólva az államtitkár-helyettes elmondta: a legtöbb pénzre, 14,7 milliárd forintra a környezetvédelmi termékdíjakból számítanak. Feltehetően ismét a kenőolajok után fizetik majd be a legtöbb termékdíjat, ennek az összege eléri a 6,2 milliárd forintot. A csomagolóeszközök után 4 milliárd forintos termékdíj kalkulálható. A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíjából 2,2 milliárd forint bevételre, a hűtőberendezések és hűtőközegek díjából 1,1 milliárd forintra számítanak. Az akkumulátorok környezetvédelmi díja csaknem 1 milliárd forinttal gyarapíthatja a bevételt.

A korábbiaktól eltérő beszedési módszer miatt állami támogatás címszó alatt érkezik a KAC-hoz az üzemanyagok után fizetett termékdíjból származó bevétel. Ennek az összege elérheti a 9,1 milliárd forintot.

Az államtitkár-helyettes elmondta: a különféle bírságok összege nem jelent számottevő tételt a KAC bevételi forrásai között. Erre az évre összességében 1,2 milliárd forintnyi bírsággal kalkuláltak. A legtöbb pénzt valószínűleg a légszennyezések után fizetik be a gazdálkodók, körülbelül 0,8 milliárd forintot. A szennyvízbírságok összege 0,2 milliárd forint körül alakul, a veszélyes hulladékok nem megfelelő szállítása, elhelyezése miatt körülbelül 0,1 milliárd forintnyi bírság vethető majd ki. A zajterhelés miatt 25 millió, a természetvédelmi bírságból 15 millió forintra számít a tárca.

Az alapból korábban nyújtott támogatások visszafizetéseiből, kamataiból 2,8 milliárd forint várható. A gazdálkodók által okozott, de azokra át nem hárítható környezeti károk költségeit finanszírozó keretbe 1,5 milliárd forintot a privatizációs bevételekből utalnak át. Az egyéb bevételek összege 50 millió forint körül alakul.

Fejlesztések finanszírozása

A tervezett kiadásokról szólva Vass Nándor ismertette, hogy a legtöbb pénz, 16,8 milliárd forint az idei keretből is a környezetvédelmi fejlesztéseket szolgálja majd. A környezetvédelmi beruházások sajátossága miatt a keret egy részét már lekötik az előző években hozott támogatási döntések. A közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására az előzetes tervek szerint 4,4 milliárd forint használható fel. A környezeti károkozás megelőzését, felderítését 2,9 milliárd forint szolgálja majd.

A környezeti károk elhárítására 1,4 milliárd forint támogatás használható fel. A célelőirányzat kezeléséhez, működtetéséhez, a bevételek beszedéséhez, az ellenőrzéshez 1,9 milliárd forint szükséges. A nemzeti parkok vagyonkezelési feladataira 295 millió forintot fordít a tervek szerint a célelőirányzat, a termékdíj-visszaigénylések fedezetére pedig 1,6 milliárd forintot kell félretenni.

Tavaly a bevételek elmaradtak a tervezettől - hangsúlyozta Vass Nándor. Az előirányzott 28,3 milliárd forint helyett 25,9 milliárd forint folyt be, elsősorban a termékdíjakból, kisebb részben a bírságokból és egyéb bevételekből. A korábban a környezetvédelmi fejlesztésekhez nyújtott kölcsönök visszafizetéséből 2 milliárd forintot tervezett a KAC, de ténylegesen csak 1,5 milliárd forintot fizettek vissza a vállalkozók.

A legtöbb pénzt, 14,9 milliárd forintot tavaly is különféle környezetvédelmi fejlesztések támogatására használta fel a célelőirányzat. A közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására 2,6 milliárd forint jutott. A környezeti károkozás megelőzését, felderítését szolgáló munkák feltételeinek javítására 1 milliárd forintot használt fel a KAC. A kezelési, működtetési, beszedési és ellenőrzési költségek ténylegesen 1,7 milliárd forintot tettek ki. A nemzeti parkok a természetvédelmi vagyonkezelésre 281 millió forintot fordíthattak. A termékdíjak meghatározott feldolgozási, hasznosítási célokra történő visszaigénylésére csaknem 1,4 milliárd forint jutott a célelőirányzatból.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.