Foglalkoztatás részmunkaidőben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Egyelőre kevesen vállalják

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Magyarországon, bár egyes esetekben kívánatos lenne a részmunkaidő, az alkalmazottak többsége visszalépésként élné meg a négy- vagy hatórás foglalkoztatást. A kormányzat ösztönözné e lehetőség kiszélesítését elsősorban a gyermekes anyák részére, ám mindeddig nem születtek olyan intézkedések, amelyek akár a munkavállalókat, akár a munkaadókat a kormány által kívánatosnak tartott irányba terelnék.

 

A megyei munkaügyi központok tapasztalatai szerint egyes, főképp szolgáltatási területeken képzelhető el a részmunkaidős foglalkoztatás. Sem a szociális partnerek, sem a munkaügyi szakemberek nem látják gyorsan megoldhatónak e problémát. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésére már az előző kormány idején is voltak próbálkozások, s e törekvések - mivel az új kabinet által meghirdetett családpolitikával, de az EU-csatlakozási szándékokkal is összhangban van - újra erőre kaptak. A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy míg az EU tagországaiban a foglalkoztatottak 16,5 százaléka részmunkaidős, addig nálunk ez az arány mindössze öt százalék. Szakemberek szerint az eddigi sikertelenség egyik oka a kétkeresős magyar családmodellben keresendő, illetve a hazai árakhoz és szolgáltatásokhoz viszonyított alacsony keresetekkel, a közteherviselés jelenlegi rendszerével, valamint az igen elterjedt fekete- és szürkefoglalkoztatással van összefüggésben.

A gátak magasak

Mint Tóth László, a Gazdasági Minisztérium (GM) foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője elmondta, a jelenlegi helyzetben a legfőbb gát mind a munkaadók, mind a munkavállalók oldalán az érdekeltség hiánya. Emellett a munkaadóknál érzékelhető a kényelmi szempont is, ami a gyakorlatban a már bevált módszerek továbbvitelét jelenti. A munkavállalók esetében pedig a jövedelemkiesés miatt egyértelműen visszalépést jelentene a négy- vagy hatórás foglalkoztatás a házastársak egyikénél. A GM-ben úgy látják, esetleg a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő családoknál lehet igény e formára. A nehézségek ellenére a kormányzat arra törekszik, hogy bizonyos rétegeket bevonjon ebbe az atipikus foglalkoztatási formába.

Kismamák, pályakezdők

Így például - mint első számú cél - a kisgyermekeket nevelő szülők számára lehet ez jó lehetőség ahhoz, hogy összeegyeztessék a gyermeknevelést a munkavállalással. Segítség lehet a közvetlen családtagot ápoló számára, a még tanuló fiataloknak, illetve az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalóknak is.

Elképzelések szerint e forma lehetőséget nyújtana egyrészt a fiatal, pályakezdő munkanélkülieknek és a tartósan munka nélkül levő idősebbeknek is. Az SZCSM javaslata szerint a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztését a Munka Törvénykönyvében, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti törvényekben kellene szabályozni. Ennek lényege az kellene hogy legyen - mondta Tóth László -, hogy a munkaadóknak írásban kelljen megindokolni, ha elutasítják a munkavállaló részmunkaidőre vonatkozó kérését.

Magas az egészségügyi hozzájárulás

A szociális partnerek szerint - mint Geiger Tiborné a munkaadók és Pék Zsolt a szakszervezetek részéről elmondta - a részmunkaidő elterjedésének egyik legfőbb akadálya a fix összegű egészségügyi hozzájárulás. Ez az idén 3900 forint, jövőre 4200 forintra emelkedik.

A minisztérium ezért azt javasolja, hogy a kisgyermekes szülők négy- vagy hatórás foglalkoztatása esetén a Munkaerő-piaci Alap vállalja át a munkáltatótól meghatározott időre a fix összegű egészségügyi hozzájárulás fizetését. Ez 20 ezer érintettel számolva az idén becslések szerint egymilliárd körüli összeget tenne ki. Ez a kedvezmény annak járna, aki legalább két kisgyermeket nevel, s a gyerek 3-6 éves kora között lehetne élni a lehetőséggel. A társadalombiztosítási rendszerben pedig olyan változást kellene végrehajtani, amely szerint a kisgyermekes szülők szolgálati ideje nem csökkenne. E javaslat azonban egyelőre az asztalfiókba került, konkrét lépések mindeddig nem történtek.

A fix összegű egészségügyi hozzájárulás kompenzálása segítene, de önmagában kevés a részmunkaidő elterjesztéséhez - véli Geiger Tiborné, az MGYOSZ szakértője. Emellett ugyanis a munkaadóknak dolgozóikkal kapcsolatban számos kiadásuk van. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás, a képzési, utazási költségek, amelyeket minden dolgozó után fizetni kell, függetlenül az illető munkaidejének a hosszától. Így a munkáltatóknak nem éri meg a részmunkaidő elterjesztése, bármennyire kívánatos cél is ez a kormány számára. Az iparban egyelőre teljesen irreális az elképzelés, ám a szolgáltatás, kereskedelem területén hétvégi vagy esti nyitva tartáskor, ha csekély mértékben is, de lehet mód.

A szakszervezetek számára - bár egységes álláspont még nincs e kérdésben - csak több feltétel teljesítése esetén képzelhető el e forma törvényi bevezetése. Ugyanis adott esetben a munkáltató a dolgozó rovására, akarata ellenére élhet a részmunkaidő adta lehetőséggel - vélekedik Pék Zsolt, az MSZOSZ foglalkoztatáspolitikai ügyvivője. Az egyik legfontosabb, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásra csak akkor legyen lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri, s legyen mód arra is, ha a dolgozó vissza kíván térni a teljes munkaidőre, akkor megtehesse. Nem lenne szerencsés, ha ez a munkáltató akaratából is megtörténhetne, azaz ha a főnök kényszeríthetné beosztottját a rövidebb idejű munkára, s így kevesebb bért kellene fizetni neki.

A szerződés tartama

Fontos az is, hogy a részmunkaidős dolgozónak is határozatlan idejű munkaszerződése legyen. Ha ugyanis ez átváltozik határozott idejűvé, a dolgozó azonnal kiszolgáltatottá válik. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz is, hogy a részmunkaidő törvénybe foglalása ne pusztán kormányzati akarat legyen, hanem a jogi módosítást előzze meg komoly egyeztetés a szociális partnerekkel, mindenekelőtt a szakszervezetekkel. Az érdekvédők ugyanis szeretnék azt elérni, hogy a részmunkaidő bevezetéséért cserébe a kormány egy-két órával csökkentse a törvényes munkaidőt.

A megyékben is csak csekély lehetőséget látnak a munkaügyi központok vezetői a részmunkaidő bevezetésére. Mint Vladiszavlyev András, a Csongrád megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, megyéjükben csak elvétve van igény részmunkára. Kell még néhány év és tartós gazdasági fejlődés ahhoz, hogy a „másfél" keresős családmodell meghonosodjék Magyarországon. Bár az is kétségtelen, hogy jelenleg az embereknek kevés információjuk van e lehetőségről. Elképzelhető, hogy egy jó PR-munka felszínre hozná az esetleg lappangó igényeket.

Vas megyében, főként a kereskedelemben már eléggé elterjedt a részmunka - tájékoztatott Éder Géza, a megyei munkaügyi központ vezetője -, aki egyelőre arra nem lát esélyt, hogy ez az iparban is elterjedjen. Igaz, erre igény is csak elvétve akad.

Hasonlóan látja a helyeztet Kiss György igazgató Debrecenben. Tapasztalatai szerint a szezonális foglalkoztatásban, az őszi mezőgazdasági munkáknál ez elképzelhető. Bár jelenleg a részmunka nem gyakorlat, a cégek inkább a túlórázást alkalmazzák.

A multik élen járnak

A Magyarországon működő multinacionális cégeknél elterjedt, bevett gyakorlat a részmunkaidős foglalkoztatás. Így például a McDonald's magyarországi cégénél mintegy 3700-4000 dolgozót foglalkoztatnak, s a létszám mintegy 35 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Jellemzően diákok vállalnak így munkát, vagy olyan fiatalok, akiknek a csökkentett munkaidő az első lépés a munkaerőpiacon. Nemzetközi tapasztalatok szerint a szolgáltatócégeknél ideális lenne 50 százalékra emelni a részmunkaidősök arányát, így nem kizárt, hogy az amerikai tulajdonú társaságnál e téren előrelépés lesz a következő években. Hasonlóan bevált a részmunkaidő a Tesco áruházláncnál is. Ott a dolgozók 15 százaléka dolgozik a törvényes munkaidőnél kevesebbet.

Általában az eladói, árufeltöltői, pénztárosi, számla-ellenőrzési és adatrögzítői munkakörökben keresnek részmunkaidősöket. Van olyan eset, amikor a dolgozó kéri ezt, ám nem ritka, hogy a Tesco kifejezetten négy vagy hat órára keres alkalmazottakat.

Akik választják

Magyarországon még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére sem túlságosan magas, jóval elmarad a nyugat-európai átlagtól. Vidéken, kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet - vélekedik Oroszi István, a Tisza Bútor és Kereskedelmi Rt. humánpolitikai vezetője. Az emberek nemigen válogathatnak az elhelyezkedési lehetőségek között, így a munkaadóknak lehetőségük van arra, hogy alacsonyan tartsák a béreket. A tapasztalatok szerint elsősorban azok fogadják el a másfajta foglalkoztatási formát, akiknek - legálisan vagy feketén - más megélhetési forrásuk is van, illetve vidéken kertészkedéssel, földműveléssel is foglalkoznak. A cégnél egyébként részmunkaidőben csupán néhány takarítónőt alkalmaznak.

A Dunapacknál vannak olyan területek - üzemegészségügy, sportpálya, kézbesítés, telefonközpont -, ahol részmunkaidőben alkalmazunk munkatársakat - mondta a vállalat személyügyi vezetője, Frész József. Az ott dolgozók elfogadták a szerződésmódosítást. Tudomásul vették, hogy munkabérük némiképp csökkent, de így legalább megmaradt a munkahelyük. A szellemi dolgozóknál lehetőség van a rugalmas munkaidőre, ezt a kollektív szerződés is rögzíti. Vannak olyan munkakörök, ahol azt kell számon kérni, hogy a munkatársak az adott feladatot hogyan végzik el, s nem a jelenlét a döntő szempont.

Uniós tapasztalatok
Az EU tagországaiban 1997-ben az összes foglalkoztatott közül a részmunkaidősök aránya 16,5 százalék volt. A férfiak körében ez jóval csekélyebb, 6,1 százalékot, míg a nőknél 29,6 százalékot tett ki. (Magyarországon ez az arány a nyugdíjas foglalkoztatottakat is beleértve mindössze öt százalék.) Hollandiában - ahol az összes munkavállaló 37,4 százaléka részmunkaidős - ugyanekkor a női munkavállalók 54,6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, a férfiaknál 10,6 százalék volt ez az arány. Az OECD-országokban - a kormányok erőfeszítései nyomán - az aktív munkavállalók 10-30 százaléka, ezen belül az aktív nők 20-40 százaléka dolgozott a törvényesnél rövidebb időben.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.