A nyugdíjasok adózásával kapcsolatosan el kell oszlatnunk egy tévhitet. A nyugdíj a magyar adójog rendszerében nem adómentes, hanem a progresszíven adózó egyéb jövedelmek kategóriájába tartozik.
A nyugdíj olyan adóköteles jövedelem, amely adókedvezményben részesül, azaz a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetnie a magánszemélynek. Ebből a szabályból az következik, hogy ha valaki az adóévben csupán nyugdíjat kap (esetleg emellett adómentes juttatásban részesül), gyakorlatilag nem kerül kapcsolatba az adózással: adófizetési, adóbevallási kötelezettség nem terheli.
Nyugdíj és adókötelezettség
A nyugdíjra vonatkozó adózási szabályok tehát akkor érdekesek, amikor a magánszemély a nyugdíja mellett az adóévben más forrásból is jövedelemhez jut. Ilyen eset, amikor a nyugdíjas alkalmazásban áll, egyéni vállalkozónál, gazdasági társaságnál segítő családtag, megbízási szerződés alapján önálló tevékenységet végez, valamely társaság tagja, esetleg kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozó, vagy ingó, ingatlan tulajdonát bérbe adja, esetleg ingatlanát értékesíti, de idetartozik az is, ha a magánszemély az adóév közben megy nyugdíjba. Ezekre az esetekre egyaránt jellemző, hogy a nyugdíjasnak adóbevallást kell benyújtania, amelyben a nyugdíját is szerepeltetnie kell.
Külön adózó jövedelmek
Az adófizetési kötelezettséget a megszerzett jövedelmek közül csak azok befolyásolják, amelyek – a nyugdíjhoz hasonlóan – progresszíven adóznak, az úgynevezett külön adózó jövedelmek azonban nem. Külön adózó jövedelmek közé tartozik az egyéni vállalkozói jövedelem, az ingó, ingatlan értékesítésének jövedelme, a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem, az árfolyamnyereség, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (amelynél termőföld esetében a külön adózás kötelező, egyéb ingatlan esetében választható) és az osztalékjövedelem. A felsorolt jövedelmek adóját a nyugdíj nem befolyásolja, csupán arra kell ügyelni, hogy a bevallásban a nyugdíj is szerepeljen.
Kedvező szabály, hogy ha a nyugdíjas a nyugdíj mellett kizárólag 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelemhez jut, és ebből a kifizető az adót levonta, akkor adóbevallást nem kell benyújtani.
Összevont jövedelmek
A nyugdíj melletti progresszíven adózó jövedelmek adóterhét – éppen annak okán, hogy a nyugdíj nem adómentes jövedelem – már befolyásolja a nyugdíj összege. Progresszíven adózó, összevonás alá eső jövedelemnek számít a munkaviszonyból származó jövedelem, a segítő családtag jövedelme, a személyes közreműködésért kapott tagi jövedelem, az egyéni vállalkozó személyi kivétje, a megbízási szerződés alapján végzett önálló tevékenység jövedelme, az ingó dolog bérbeadása, valamint az ingatlané is, ha a nyugdíjas ezt az adózási formát választja.
A nyugdíjjal együtt számított összjövedelem esetenként magasabb adósávba tartozik, nagyobb adóterhet visel, mint ha a nyugdíj nélkül számolnánk. Azonban minden esetben igaz, hogy év végén az adó, illetve év közben az adóelőleg kiszámításakor figyelembe kell venni azt a már említett szabályt, hogy a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni.
Adóelőleg-levonási szabályok
Ha a magánszemélynek a nyugdíja mellett munkaviszonyból is származik rendszeres jövedelme, akkor a munkáltatónak az adóelőleg megállapításához a magánszemély havi nyugdíja és az adott hónapban megszerzett rendszeres jövedelme együttes összegének tizenkétszerese szerint várható adóból le kell vonnia a nyugdíjnak az adótábla szerint kiszámított adóját, és az így kapott összeget kell elosztania tizenkettővel. A munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmek adóelőlegénél is figyelembe kell venni a nyugdíjra eső adót mint adókedvezményt.
Az év közben nyugdíjba vonuló magánszemély adóelőlegét a munkáltató úgy módosíthatja, mintha – az év hátralévő időszakában esedékes nyugdíjat is figyelembe véve – az úgynevezett göngyölítéses módszert alkalmazta volna. Ugyanígy kell eljárni a segítő családtag, a személyesen közreműködő társasági tag adóelőlegének megállapításakor is.
Göngyölítéses módszer
A kifizető (nem munkáltató) által levonandó adóelőleg mértéke főszabályként 40 százalék. A nyugdíjas azonban olyan nyilatkozatot tehet, amely szerint az éves összevont adóalapot képező jövedelme a nyugdíjjal együtt várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot. Ilyen írásos nyilatkozat birtokában a kifizető – a 40 százalékos adóelőleg helyett – a göngyölítéses módszerrel is megállapíthatja az adóelőleg összegét. Ennek alkalmazásakor a nyugdíj éves összegéhez történő hozzáadással kell az adott kifizetésre vonatkozó adóelőleget megállapítani oly módon, hogy az adótábla szerinti adóból le kell vonni a nyugdíj adótábla szerinti adóját. Ha a nyugdíjas ezt az adóelőleg-megállapítási módszert kérte, azonban utóbb az adóév során az összevont adóalapja az 1 millió forintot meghaladja, akkor az értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie a kifizetők által addig levont és a jövedelmet ténylegesen terhelő adóelőlegének különbözetét. Amennyiben a befizetés elmarad, akkor év végén az adóbevalláskor kell megfizetni a befizetni elmulasztott különbözet utáni 12 százalék különadót.
A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó a személyi kivétje adóelőlegének negyedévenkénti megállapításakor szintén figyelembe veheti a nyugdíj adókedvezményét.
Nyugdíj
A fentebb ismertetett szabályok a személyi jövedelemadó-törvény fogalommeghatározása szerinti nyugdíjra igazak. Ennek megfelelően nyugdíj:
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás, korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, előnyugdíj, ideértve az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvény alapján folyósított pótlékot, valamint a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott nyugellátásokat,
- az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíj,
- a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék,
- a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka,
- a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka,
- a nyugdíjas bányász és hozzátartozója részére pénzben megváltott szénjárandóság,
- a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem,
- a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által folyósított ellátás,
- az olimpiai bajnoki járadék,
- a fogyatékos sportolók világversenyein eredményesen szereplők járadéka,
- a kiváló, illetve érdemes művészi járadék, ideértve az e kitüntető cím jogosultjának özvegye részére ezzel összefüggésben folyósított járadékot is.
Magán-nyugdíjpénztári nyugdíj
Az eddigiektől részben eltérő szabályok vonatkoznak a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összegre. Ha a magánszemély nyilatkozatot ad a magánnyugdíjpénztárnak, hogy kizárólag magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben jövedelme, és a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége, akkor nem kell bevallást beadnia, az ilyen jövedelemből adóelőleget sem kell levonni. Nyilatkozat hiányában a szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelőlegének mértéke azonban 10 százalék. Amennyiben van más forrásból is jövedelem, akkor a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásra adókedvezmény érvényesíthető. Eszerint a számított adót csökkenti a szolgáltatás adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal (jelenleg 40 százalék) megállapított adójának 50 százaléka. Természetesen a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásban részesülőnek is lehetősége van a várható 1 millió forintot el nem érő jövedelemre vonatkozó nyilatkozat megtételére.
