Biológiai kórok a munkahelyen

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 30. számában (2000. július 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A nagy nyilvánosságot kapott csernobili atomrobbanás idején Kijevben járt - és azóta rákban meghalt - kamionsofőr és az egri ápolónőknek a statisztikai átlagnál jóval nagyobb daganatos megbetegedései ráirányították a közvélemény figyelmét a foglalkozási megbetegedésekre. Mindkét esetet valószínűleg meg lehetett volna előzni, ha a munkáltató jobban figyel a munkavállalói munkakörülményeire, az egészségügyi kockázatokra.

 

Veszélyes munkahelyek

A WHO 1994-es felmérése szerint a munkakörnyezet a legveszélyesebb „szubkörnyezet", ami azt jelenti, hogy a munkahelyi környezet egészségkárosító kockázata 1-3 nagyságrenddel haladja meg valamennyi más „részkörnyezet" hasonló kockázatát.

A munka világában alapvető cél és feladat, hogy az egészség, a munkavégző képesség megőrizhető legyen. Ezért a munkahelyen garantálni kell az egészséget és biztonságot, meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből származó megterhelés, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét. A munkavédelem megvalósításában az állam mellett közre kell működniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért a munkáltató a felelős.

Egészségügyi program

A veszélyes munkahelyeken vagy a veszélyes technológia alkalmazása esetén a munkáltatónak a megelőzésre kell a hangsúlyt helyeznie, és ki kell dolgoznia a munkahelyre egyedileg adaptált egészségügyi programot.

A munkáltatónak ezzel kapcsolatban fel kell mérnie a lehetséges veszélyforrásokat, meg kell határoznia a veszélyeztetettség mértékét és a veszélyeztetettek körét, és csak ez után lehet meghatározni a védekezés hatékony módozatait. A védekezésbe beletartozik a munkavállalók képzése, ami arra szolgál, hogy a munkavállalók is rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, illetőleg a munkáltatónak biztosítani kell a munkavállalók egészségi állapotának folyamatos nyomon követését is.

Foglalkozási betegségek

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei megteremtésének alapvető célja a foglalkozási betegségek kialakulásának a megelőzése. A bejelentési és kivizsgálási rendszert a népjóléti miniszter 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelete tartalmazza. A rendelet értelmében foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, továbbá a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Biológiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási betegségek

A bejelenthető - biológiai kóroki tényezők által okozott - foglalkozási betegségek a következők:

  • brucellózis,
  • ornitózis,
  • kullancs-enkefalitisz,
  • antrax,
  • leptospirózis,
  • Q-láz,
  • tularémia,
  • borelliózis (Lyme-kór),
  • trichofitiázis,
  • egyéb zoonózisok,
  • foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek,
  • foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis,
  • fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett,
  • hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek (pl. amoebiasis, malária),
  • gennykeltők által okozott bőrbetegségek
  • gombák okozta bőrbetegségek,
  • exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
  • foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedések.

Magyarországon a 90-s években a biológiai tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott megbetegedések az évenként bejelentett és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések 14-17 százalékát képezték. 1997-ben 119, 1998-ban 114, 1999-ben 92 biológiai kóroki tényező által okozott foglalkozási megbetegedés regisztrálására került sor.

A biológiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján a munkáltatóknak kötelességük a munkahelyen a biológiai kóroki tényezők kockázatának munkahelyi csökkentése, kivédése.

A hatályos magyar szabályozás

A biológiai kóroki tényezőknek kitett, úgynevezett exponált munkavállalók egészségének és testi épségének átfogó védelme hiányzott eddig a hazai munkavédelmi szabályozásból. A biológiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. április 1-jén hatályba lépett új jogszabály a munkáltatói kötelezettségek végrehajtását segíti elő. A szabályozás alapjául - figyelembe véve a jogharmonizációs kötelezettségeket is - az Európai Unió 90/679/EGK irányelve és módosításai szolgáltak.

Az új jogszabály, összhangban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényekkel, a biológiai tényezőkkel kapcsolatban meghatározza a kockázatelemzésen alapuló egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, illetve a feltételek megteremtésében a munkáltató konkrét kötelezettségeit. Emellett teljeskörűen ismerteti a munkáltatók által biztosítandó munkahelyi védőoltásokat és ezek biztosításának kötelezettségét. Fontos hangsúlyt kap a munkavállalók tájékoztatása, oktatása is.

A rendelet végrehajtásáért a munkáltatók, a végrehajtás ellenőrzéséért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felelős.

A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti szervezett munkavégzésre, továbbá minden munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra, amely fertőző- és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű, és ahol biológiai tényezők hatásával kell számolni.

Kóroki tényezők csoportosítása

A rendelet tartalmazza a biológiai kóroki tényezők csoportosítását is.

A csoportosítás alapja, hogy az adott biológiai kóroki tényező

  • okoz-e emberi megbetegedést,
  • számolni kell-e emberi közösségekben való elterjedésével,
  • megelőzhető-e a megbetegedés,
  • rendelkezésre áll-e hatásos kezelés?

A biológiai tényezők négy csoportba sorolhatók.

1. csoport

Az első csoportba tartozik az a biológiai tényező, ami nem képes emberi megbetegedést okozni.

2. csoport

A másodikba az a biológiai tényező tartozik, amelyik képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, mert az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos.

3. csoport

A harmadik csoportba az a biológiai tényező tartozik, amelyik súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos.

4. csoport

A negyedik csoportba tartozó biológiai tényező súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

Mindösszesen 11 biológiai kóroki tényező sorolható a 4. csoportba, amelyek esetében a megelőzés, illetve a kezelés lehetőségei korlátozottak, az összes többi esetben megnyugtató prevenciós és/vagy lehetőség áll rendelkezésre.

Fogalmak
Biológiai tényezők: a mikroorganizmusok - beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak.

Mikroorganizmus: olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes.

Sejttenyészet: a többsejtű szervezetekből származó sejtek élő szervezeten kívül szaporított tenyészete.

Havária: olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése.

Expozíció: azt mutatja meg, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának.

Bejelentési kötelezettség

A biológiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységet előzetesen - a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal - be kell jelenteni az ÁNTSZ városi intézetéhez. Bejelentés nélkül biológiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenység nem folytatható. Hangsúlyozni kell, hogy ez a bejelentés nem engedélyezést jelent, hanem kizárólag a hatóság tájékoztatását szolgálja. A bejelentésnek többek között tartalmaznia kell:

  • a kockázatbecslés eredményeit,
  • a becslés elkészítésénél felhasznált adatokat és információkat,
  • azokat tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók biológiai tényezők kockázatának vannak vagy lehetnek kitéve,
  • a kockázatnak kitett munkavállalók számát,
  • a megelőző intézkedéseket stb.

Munkáltatói kötelezettségek

Kockázatbecslés

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért a munkáltató a felelős. Ezért a legfontosabb feladat a biológiai kóroki tényezők okozta kockázatok meghatározása. Ennek célja, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok megbecsülhetők legyenek, illetve meg lehessen határozni a szükséges intézkedéseket (a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - a mértékét is). Nagyon fontos, hogy a különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre megbecsüljék.

A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja. A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes intézetének ajánlásait, a foglalkozási, a foglalkozással összefüggő megbetegedésekre vonatkozó információkat, az allergizáló, toxikus hatásokat, valamint a bekövetkezett foglalkozási, foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

Az expozíció megakadályozása

Legfontosabb kötelezettség, hogy törekedni kell arra, hogy amennyiben a munkavégzés jellege ezt lehetővé teszi, a veszélyes biológiai tényezőket olyan más biológiai tényezővel helyettesítsék, amely a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem vagy kevésbé veszélyezteti a munkavállaló egészségét. Amennyiben a kockázatbecslés a munkavállaló biztonságának vagy egészségének kockázatát igazolja, az expozíciót meg kell akadályozni, illetve meg kell szüntetni. Természetesen előfordulnak olyan esetek is, ahol az expozíció megakadályozása, illetve megszüntetése műszakilag nem lehetséges. Ezekben az esetekben az expozíció okozta kockázatot olyan alacsony szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállalók egészsége és biztonsága megfelelően védve legyen.

Expozíciós nyilvántartás

A 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel exponált munkavállalókról úgynevezett expozíciós nyilvántartást kell vezetni, feltüntetve a végzett munka jellegét, a biológiai tényezőt, továbbá az expozícióval, balesetekkel és zavarokkal kapcsolatos adatokat. Ezt a nyilvántartást a kockázat megszűnése után legalább tíz éven át meg kell őrizni. Ettől eltérően 40 évig kell megőrizni a nyilvántartást olyan biológiai tényezők esetében,

  • amelyekről ismeretes, hogy tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak,
  • amelyek által okozott megbetegedések a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem diagnosztizálhatók a betegség - rendszerint több évvel későbbi - kifejlődéséig,
  • amelyek által okozott megbetegedés inkubációs ideje különösen hosszú,
  • amelyek - megfelelő kezelés ellenére - hosszan tartó, visszatérő megbetegedést okozhatnak,
  • amelyek súlyos késői hatással járó fertőzést okozhatnak.

Ennek a nyilvántartásnak az a célja, hogy egy esetleg kialakuló megbetegedés esetén az expozícióra vonatkozó adatok felhasználásával meg lehessen határozni a betegség eredetét, azaz eldönthető legyen, hogy foglalkozási vagy egyéb - nem a munkahelyen, nem a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult - megbetegedésről van-e szó. A nyilvántartásban szereplő adatokba való betekintésre a foglalkozás-egészségügyi orvos, az ÁNTSZ városi intézete, valamint az Országos Munkabiztonsági Felügyelőség felügyelője, továbbá a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy jogosult.

A kockázatok csökkentése

A kockázatokat a következőképpen lehet csökkenteni:

  • a kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni,
  • a munkahelyet, a munkafolyamatokat és a műszaki ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, telepíteni, illetve létesíteni, hogy megakadályozzák vagy a minimálisra csökkentsék a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét a munkahelyen,
  • megfelelő védőberendezéseket, illetve egyéni védőeszközöket kell biztosítani és használni,
  • olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a biológiai tényező szétszóródásának vagy a munkahelyről történő kikerülésének lehetőségét,
  • a biológiai kockázatot jelző, illetve egyéb kiegészítő figyelmeztető jeleket és táblákat kell használni,
  • intézkedési tervet kell készíteni biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetek esetére,
  • amennyiben indokolt és műszakilag lehetséges, vizsgálatot kell végezni a biológiai tényezők felhasználási helyen kívüli jelenlétének kimutatására,
  • megfelelő eszközöket kell biztosítani a hulladék biztonságos összegyűjtésére, tárolására és eltávolítására, beleértve - ahol lehetséges - a biztonságos és azonosítható tartályok használatát,
  • olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a munkahelyen a biológiai tényezők kockázat nélküli kezelését és szállítását.

Higiéniás és egyéni védelem

Előbbieken túl fontos a higiéniás és az egyéni védelem biztosítása is. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy az exponált munkavállaló ne étkezzen, ne igyon és ne dohányozzon a munkahelyen, illetve olyan helyiségben, ahol a biológiai tényezők kockázatával kell számolni. Számára megfelelő mosdót és illemhelyet kell rendelkezésre bocsátani, és meg kell teremteni a szemöblítés és - amennyiben ez szükséges - a bőrfertőtlenítés lehetőségét. A munkavállaló számára továbbá megfelelő védőeszközöket kell biztosítani, gondoskodva arról is, hogy a munkavállaló a szükséges védőeszközöket használja, azokat az erre a célra kijelölt és megfelelő jelöléssel ellátott helyen megfelelően tárolja, ellenőrizze, továbbá lehetőség szerint használat előtt is, de használat után is minden alkalommal megtisztítsa azokat, és az ismételten fel nem használható védőeszközt veszélyes hulladékként kezelje. A meghibásodott védőeszköz használata tilos.

Munkavállalók tájékoztatása, képzése

Fontos kötelezettség a munkavállalók tájékoztatása, képzése. A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő - tájékoztatás és oktatás formájában - megfelelő képzést kapjon az egészséget fenyegető kockázatokról, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, a higiénés előírásokról, az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, illetve az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről.

Orvosi alkalmassági vizsgálatok

Szervezett munkavégzésben csak azok a munkavállalók foglalkoztathatók biológiai kóroki tényezőkkel járó expozícióban, akik számára a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosított, és ezt az ÁNTSZ városi intézete ellenőrizte.

Az alkalmassági vizsgálatok során a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai alapján kell eljárni. A foglalkoztatás feltételeként - az exponált munkavállaló számára térítésmentesen - kell a védőoltásokat biztosítani (lásd keretes írásunkat!). Ezekben az esetekben az oltóorvos a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa. Az oltás tényét rögzíteni kell a munkavállaló egészségügyi törzslapján, továbbá a „Védőoltási Könyv 14 év feletti személyek részére" című könyvecskében. A védőoltásokról összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyet minden év január 15-ig az ÁNTSZ városi intézete számára meg kell küldeni.

Védőoltások
Baktériumok és hasonló organizmusok

Biológiai tényező

  • Bordetella pertussis
  • Clostridium tetani
  • Corynebacterium diphtheriae
  • Mycobacterium africanum
  • Mycobacterium bovis (kivéve BCG-törzs)
  • Mycobacterium tuberculosis
  • Neisseria meningitidis
  • Salmonella paratyphi A, B, C
  • Salmonella typhi
  • Yersinia pestis

Vírusok

Biológiai tényező

  • Rift Valley-láz
  • Közép-európai kullancs hordozta encephalitis-vírus
  • Japanese B encephalitis
  • Kyasanur Forest
  • Omsk (a)
  • Orosz tavaszi-nyári encephalitis (TBE) (a)
  • Sárgaláz
  • Hepatitis B vírus
  • Hepatitis D vírus (Delta) (b)
  • Influenzavírus A, B és C
  • Kanyaróvírus
  • Mumpszvírus
  • Hepatitis A vírus (Heparna)
  • Poliovírusok
  • Monkeypox (majomhimlő)-vírus
  • Variola (major minor) vírus
  • Fehérhimlővírus („Variolavírus")
  • Rabies-vírus
  • Keleti ló encephalomyelitis
  • Venezuelai ló encephalomyelitis
  • Nyugati ló encephalomyelitis
  • Rubivírus

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.