Egy-egy számla kitöltése bizony nem egyszerű feladat: sokszor még a rutinos számlakiállítók is tanácstalanok, ha a január 1-jétől alkalmazandó új Szolgáltatások Jegyzékében nem találják meg a saját tevékenységüket.
A KSH elnökének 9007/1998. (SK 12.) KSH közleménye 1999. január 1-jei hatállyal bevezette a statisztika rendszerében az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ). A kiadvány megrendelhető a KSH marketingosztályán (1024 Budapest II., Keleti K. u. 5-7., telefon: 345-6570, fax: 345-6699), s megvásárolható a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában (1024 Budapest II., Keleti K. u. 10., telefon: 212-4348).
Az új jegyzék szerinti hivatkozásra az adórendszer 2000. január 1-jei hatállyal tért át. A személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvények az 1999. július 1-jén érvényes, a társasági és osztalékadóról szóló törvény pedig az 1998. június 30-án érvényes statisztikai besorolási rendet tekintik mérvadónak.
Ennek megfelelően a számlán, egyszerűsített számlán, a számlát helyettesítő okmányon az új Szolgáltatások Jegyzékének kódszámait kell feltüntetni a törvényben előírtak szerint.
Kapcsolat a TEÁOR-ral
Az új Szolgáltatások Jegyzéke szerkezetében és tartalmában teljesen azonos a CPA-val (Classification of Products by Activity), amelyet az Európai Gazdasági Közösség (EEC) 1993. október 29-én meghozott 3696/93. számú jogszabálya vezetett be.
A hazai sajátosságok, a korábbi, a CPA-nál részletesebb hazai nómenklatúra egyes tételeinek beillesztése érdekében a magyar változat 7 pozíciós, hierarchikus rendszerű. Az új jegyzék a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerének (TEÁOR) megfelelő szakágazatok szerint rendszerezi az egyes szolgáltatásfajtákat, így a kódok első 4 számjegye a TEÁOR szakágazati kódjával azonos.
A két jegyzék közötti tartalmi, szerkezeti kapcsolat jelentős segítséget nyújt a gyakorlati alkalmazásban. A tevékenység szakágazati hovatartozásának ismeretében könnyebben megtalálható, hogy annak milyen szolgáltatásproduktumai lehetnek, illetve fordítva: a TEÁOR egyes szakágazati tartalma a Szolgáltatások Jegyzéke révén pontosabban, részletesebben értelmezhető. A vámtarifa, BTO (Belföldi Termékosztályozás), TEÁOR és SZJ közötti összefüggések pedig az adott termékekkel kapcsolatos szolgáltatások azonosítását segítik elő.
Néhány fontosabb változás
Bérmunka
A bérmunka a megrendelő tulajdonában lévő anyagon, félkész terméken végzett speciális feldolgozási tevékenység, amely az átalakítás mértékétől függően lehet szolgáltatás és eredményezhet terméket is.
Változatlanul szolgáltatásnak minősül a terméken bérmunkában végzett részmegmunkálás.
A megrendelő tulajdonában lévő anyagból bérmunkában végzett késztermékgyártás azonban már nem szolgáltatás, hanem (a nyomda kivételével) termék-előállítás.
Nyomdai, kiadói szolgáltatás
Megváltozott a nyomdai és a kiadói tevékenység megítélése, ugyanis nem a nyomda, hanem a kiadó minősül termék-előállítónak, függetlenül attól, hogy kié az alapanyag, és hogy a nyomda teljes vagy résztechnológiai folyamatot végez, kivéve a BTO 2222 tételeit (egyéb nyomtatott áruk).
Számítástechnika
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően terméknek minősülnek a kereskedelemben kapható, sokszorosított szoftverek. Azok a szoftverek – a rendszer- és alkalmazási programok – azonban, amelyeknek a felhasználása, alkalmazása kizárólag külön felhasználói szerződés alapján, általában jogokra, illetve kötelezettségekre való kikötéssel lehetséges, a szolgáltatások körébe tartoznak.
Építőipar
Ugyancsak koncepcionális változás történt az építőipar területén. Mivel az építőipar nem szállítható javakat állít elő, az építési tevékenység szolgáltatásnak minősül, függetlenül attól, hogy
- új vagy meglévő épületen fejtik ki a tevékenységet,
- milyen jellegű és mértékű az átalakítás,
- a szerződéses jogviszony fő- vagy alvállalkozás.
Az építőipari tevékenységek eredményeként létrejött építmények azonban termékek, amelyeket a 2000. január 1-jétől hatályos új Építményjegyzéknek (ÉJ) megfelelően kell azonosítani a statisztika rendszerében.
Javítás
A javítások – mértéküktől, eredményüktől függetlenül – egységesen szolgáltatásnak minősülnek. (A szolgáltatás értékébe a javításhoz felhasznált anyagok is beletartoznak.)
A javítások közül a termelőeszközök, bútorok, hangszerek, a vasúti és légi járművek javítása, felújítása az iparba tartozik, míg a fogyasztási cikk jellegű termékeké (gépjármű, háztartási cikk, lábbeli stb.) a kereskedelembe, a számítástechnikai termékek és irodagépek javítása a számítástechnikai szolgáltatásokhoz, a légi és vasúti járművek karbantartása, kisjavítása pedig a szállításba.
Besorolási problémák
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az SZJ 75 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás csoportjába a TEÁOR-besorolástól függetlenül igen szigorú feltételek teljesülése alapján lehet besorolni a szolgáltatást. Ezek közül a legfontosabb, hogy ilyen szolgáltatást a költségvetési szerv gazdálkodási formájú szervezet költségvetési finanszírozásból ingyenesen, illetékkötelesen vagy a költségvetést illeték módjára megillető ellenérték fejében végezheti.
Azokat a szolgáltatásokat, amelyek e főbb feltételeknek nem tesznek eleget, jellegüktől függetlenül (hatósági, igazgatási, közösségi stb.) a tartalmilag megfelelő SZJ-csoportokba kell sorolni, pl. SZJ 74.84.16.6 Engedélyezés, okmánykiadás.
Azonosítási gondok
Mivel a statisztikai szolgáltatások nem elemi szintűek, a régi és új rendszerek között teljes mértékű és maradéktalan megfeleltetés nem lehetséges. Mindig előfordulnak olyan tételek, amelyek megítélése eltér a korábbitól, de az átfordításnál elkerülték a figyelmet. Ezeket a hiányosságokat azonban csak a gyakorlati alkalmazás hozza felszínre.
Előfordulhat az is, hogy az eltérő megítélés miatt módosulnak az adózási feltételek, mivel ezek az államigazgatási egyeztetés, az új besorolások előzetes közzététele, véleményeztetése ellenére elkerülték a szakmai körök figyelmét. Például a nem egyesületi keretek közt végzett szabadidős és sportszolgáltatások, a bábszínházi előadás, néhány pedagógiai szakszolgáltatás, nyugdíjpénztári és egyéb tagtoborzás áfamértéke 25 százalékra változott.
Bár nem történt változás, az idei sajnálatos események miatt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az árvízvédelmi feladatok vállalkozás keretében történő elvégzése általában az SZJ 74.84.16.9 Máshova nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás csoportba sorolás alapján 25 százalékos adómértékű.
Önbesorolás
A szolgáltatások SZJ szerinti azonosításánál az önbesorolás elve érvényesül. A szolgáltatások besorolásakor önálló besorolási egységet képez valamennyi elkülönült, önálló ügylet.
A besorolás általában független többek között attól, hogy ki végzi a szolgáltatást, ki a felhasználó, illetve attól is, hogy a szolgáltatást mihez veszik igénybe.
Állásfoglalás
Amennyiben a szolgáltatás a jegyzék, az útmutatás és a jegyzékhez fűzött tartalmi meghatározások alapján egyik csoporttal sem azonosítható, akkor a Központi Statisztikai Hivatalhoz lehet állásfoglalásért fordulni. Az állásfoglalás iránti kérelmet írásban, a szolgáltatás főbb jellemzőinek rövid, pontos ismertetésével kell megküldeni.
A jegyzékek alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, az előzőekben tárgyalt kérdésekkel a Központi Statisztikai Hivatal információs osztályához lehet fordulni állásfoglalásért (írásban), felvilágosításért (írásban, személyesen, telefonon) hétfőtől csütörtökig 9-15 óráig, pénteken 9-13 óráig. Cím: Központi Statisztikai Hivatal információs osztály, Budapest II., Fényes Elek u. 14-18. Postacím: 1525 Budapest, Pf. 51. Telefon: 345-6789.
