Jogszabályfigyelő

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Felszín alatti vizek védelme

A környezetvédelemről szóló jogszabályok körében megszületett a felszín alatti vizek minőségét védő kormányrendelet. A rendelet célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése.

Általános kötelezettségek

A rendelet meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyeket az emberi tevékenység során a felszín alatti vizek védelme érdekében be kell tartani.

A tevékenység eszerint

  • nem járhat a rendeletben meghatározott tilalmak megszegésével,
  • a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotú felszín alatti víz, földtani közeg állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető,
  • nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél vagy ennek hiányában (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát,
  • környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a legjobb elérhető technika alkalmazásával,
  • ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, az adatszolgáltatást,
  • a rendeletben meghatározott egyéb követelmények betartásával végezhető.

Kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható.

A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki a tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve a környezeti kárért való felelősséget átvállalja. Ha az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (OKKP) keretében kell végezni, a rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával.

A rendelet hatálybalépését követően tilos

  • kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe,
  • kockázatos anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a rendeletben meghatározott területeken,
  • kockázatos anyagot mélyművelésű bányában elhelyezni, kivéve az ideiglenes jelleggel a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot.

Bejelentés, adatszolgáltatás

A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az "Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű bejelentőlap (alapadatlap), illetve "Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű adatlap (részletes adatlap), valamint "Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű jelentés (éves jelentés) telephelyenkénti kitöltésével a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett telephelye szerint illetékes felügyelőséghez be kell nyújtani.

Felszínalattivíz-védelmi bírság

A tilalmak megszegése vagy a jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot kell fizetni.

Hatálybalépés

A rendelet 2000. június 7-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytató személynek a rendelet 1. számú mellékletének I. listás anyagainak közvetlen a felszín alatti vízbe történő bevezetését 2002. december 31-ig meg kell szüntetnie. A rendelet hatálybalépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a kötelezettnek legkésőbb 2010. december 31-ig kell megszüntetnie.

[33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról]

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

231 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

240 Ft/l

Keverék

230 Ft/l

MSZ 127 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj

207 Ft/l

(APEH-közlemény a 2000. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)

Szabálysértések

2000. március 1-jén hatályba lépett a szabálysértésekről szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete. A 10/2000. (III. 24.) PM rendelet a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, a pénzbírság letiltásáról és átutalásának szabályairól szól.

Lefoglalás

A lefoglalást a szabálysértési hatóság - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - határozattal rendeli el. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a lefoglalást elrendelő szabálysértési hatóság végzi el, vagy a lefoglalás foganatosítása érdekében megkeresi a lefoglalás alá eső dolog helye szerint illetékes település önkormányzatának jegyzőjét, pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vámszervet. A lefoglalásról az intézkedést foganatosító szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvön kívül a lefoglalást végző szervnek a lefoglalt dologról elismervényt kell adnia annak a személynek, akitől azt lefoglalták. Amennyiben a lefoglalás birtokban hagyás mellett történt, úgy az elismervényen fel kell tüntetni a lefoglalt dolog őrzési helyét is.

A lefoglalt dolgokat állaguk megsértése nélkül, azonosításra alkalmas (így különösen: lefoglalt dologcímke, pecsét, ólomzár) jellel kell ellátni.

A lefoglalt dolog őrzése

A szabálysértési eljárás során lefoglalt dolgot - ha jogszabály vagy a szabálysértési hatóság másként nem rendelkezik - az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani. A lefoglalt dolgok őrzéséről az elbírálásra jogosult szabálysértési hatóság gondoskodik. A lefoglalt dolgok tárolását biztonságosan és úgy kell végezni, hogy azok változatlan állapotban megmaradjanak, azonosságuk biztosított és könnyen megállapítható legyen.

A vámárut és a kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket lefoglalás után a vámhatóságnak kell átadni, illetve amennyiben a lefoglalást a vámhatóság végezte, úgy annak őrizetében kell hagyni.

Letiltás, átutalás

A szabálysértési eljárásban megállapított pénzbírság és egyéb tartozások (különösen: rendbírság, eljárási költség, elkobzás alá eső dolog értékének megfizetése) végrehajtása iránt - a jogerős határozatban megállapított határidő lejártát követően - a szabálysértési hatóság haladéktalanul intézkedni köteles. Kártérítési igény esetén a végrehajtási eljárás megindítására a károsult kérelme alapján kerülhet sor.

A tartozás közvetlen letiltásáról az ügyben eljárt illetékes szabálysértési hatóság akkor intézkedik, ha az elkövető a jogerősen kiszabott tartozást határidőre nem fizette meg, és

  • munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban áll,
  • szövetkezeti tagságból kifolyólag munkabérrel, jövedelemmel rendelkezik,
  • nyugdíjban vagy egyéb járadékban részesül,
  • letiltható követelése van vagy
  • szabadságvesztés büntetését tölti.

Ha az adók módjára behajtható tartozást letiltani nem lehet, annak behajtása érdekében az Art. 93. §-ában foglalt szabályok szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Amennyiben az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

[A szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról szóló 10/2000. (III. 24.) PM rendelet]

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2000. április 3-ától 11%.

[3/2000. (MK 29.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]

Statisztika a tavalyi keresetekről

A Központi Statisztikai Hivatal közzétett néhány fontosabb, 1999-re vonatkozó adatot.

1999-ben

  • a bruttó átlagkereset: 77 200 Ft/fő/hó
  • a nettó átlagkereset: 50 100 Ft/fő/hó
  • a bruttó kereseti index: 116,1 %
  • a nettó kereseti index: 112,7 %
  • a fogyasztói árindex: 111,2 (1998. december = 100)

    110,0 (1998. év = 100)

volt.

(A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója néhány fontosabb, 1999. évre vonatkozó adatról)

Foglalkoztatást elősegítő támogatások

Módosult a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.

Képzések

A módosítás után a Munkaerőpiaci Alapból támogatás nyújtható:

  • szakképesítéssel rendelkező személyek számára államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzésre,
  • közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D, E stb. kategória), mezőgazdasági vontató, belföldi és nemzetközi árufuvarozási engedély, veszélyes áruk fuvarozásához szükséges engedély, építőgép-kezelői engedély stb. megszerzéséhez szükséges képzésre.

Munkaerő-piaci programok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján (Flt.) a Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Ez a program magában foglalhatja az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. A munkaerő-piaci programok támogatását, a program indítását, a feltételeket, a pályáztatás szabályait részletesen szabályozza a szociális és családügyi miniszter rendelete.

[4/2000. (IV. 12.) SzCsM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról]

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.