A munkavállalók nyugdíjba vonulásakor a munkáltatóknak nem elhanyagolható és nem mellőzhető, fontos feladataik vannak a nyugdíj-előkészítésben. Többrészes összeállításunk e témakört járja körül, gyakorlati szempontok szerint elemezve a tudnivalókat. A munkáltatóknak azért is otthon kell lenniük a nyugdíjra vonatkozó szabályokban, mert a tapasztalatok szerint a dolgozók tőlük várják a nyugdíjazással kapcsolatos információkat.
Az állam nyugdíjjal kapcsolatos feladatairól külön törvény, az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) rendelkezik, amely szerint a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. A fent említett törvényi szabályozás szerint az alábbi nyugellátásokat különböztetjük meg:
Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nyugdíjkorhatár
1997. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár a születési évtől, illetve életkortól függően eltérően alakul. Más a férfiak és más a nők öregségi nyugdíjkorhatára:
A nő öregségi nyugdíjkorhatára a születési évének megfelelően az alábbi:
- ha 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
- ha 1940-ben született, az 56.,
- ha 1941-ben és 1942-ben született, az 57.,
- ha 1943-ban született, az 58.,
- ha 1944-ben született, az 59.,
- ha 1945-ben született, a 60.,
- ha 1946-ban született, a 61.,
- ha 1947-ben és az ezt követő években született, a 62. betöltött életév.
A férfi öregségi nyugdíjkorhatára:
- ha 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
- ha 1938-ban született, a 61.,
- ha 1939-ben és az ezt követő években született, a 62. betöltött életév.
Az a személy, aki a fentiek szerint a születési évének, illetve az életkorának megfelelő, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és a résznyugdíjhoz, illetőleg a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt is megszerezte – szolgálati idejétől függően -, öregségi résznyugdíjra vagy teljes nyugdíjra lesz jogosult.
Előrehozott öregségi nyugdíj
A jogszabály az "előrehozott öregségi nyugdíj", valamint a "csökkentett előrehozott nyugdíj" intézményével az irányadónál alacsonyabb életkorban is lehetővé teszi az öregségi nyugdíj igénybevételét. Ehhez viszont a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 évi szolgálati időnél jóval magasabb szolgálati idő megszerzése, illetőleg meghatározott életkor betöltése szükséges.
Az előrehozott öregségi nyugdíj feltétele:
- az 1945. december 31-ig született nőknél az 55. életév betöltése,
- az 1946-ban született nőknél az 56. életév betöltése,
- az 1947-ben és az ezt követő években született nőknél az 57. életév betöltése,
- az 1938-ban és az ezt követő években született férfiaknál a 60. életév betöltése.
Az előrehozott öregségi nyugdíj további feltétele a szükséges szolgálati idő megszerzése.
Az előírt szolgálati idő:
- az 1945. december 31. után született nőknél 38 év, az 1945-ben született nőknél 37 év,
- az 1944-ben született nőknél 36 év,
- az 1943-ban született nőknél 35 év,
- az 1943. január 1-je előtt született nőknél 34 év,
- az 1938. december 31-ig született férfiaknál 37 év,
- az 1939-ben és az ezt követő években született férfiaknál 38 év.
A törvény előre rendelkezik az elkövetkező 10 évre, így más a szabályozás a 2008. december 31-éig terjedő időre, illetve a 2009. január 1-jétől kezdődő időre.
A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított öregségi nyugdíjnál az előrehozott öregségi nyugdíj – a férfiak és a nők esetében egyaránt – legkorábban az 59. életév betöltésétől jár annak, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett.
A változás azt jelenti, hogy 2009. január 1-jétől a nők is legkorábban már csak az 59. életévük betöltésétől kaphatnak előnyugdíjat, a férfiak azonban a 60. életévükkel szemben már 59 éves koruktól jogosultságot szerezhetnek. Mindkét nemnél egységes lesz a jogosultsághoz megkívánt szolgálati idő, amely 40 évre emelkedik. Aki azonban 2008. december 31-éig a 2009. január 1. előtti szabályok szerint szerzett jogosultságot az előrehozott nyugdíjra, erre változatlanul jogosult, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat csak 2008. december 31-ét követően fogja igénybe venni.
Gyermekkedvezmény
Az a nő, aki a fenti szolgálati időt nem szerezte meg, azonban annál
- legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de három vagy több,
- legfeljebb 2 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de két,
- legfeljebb egy évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de egy
gyermeket szült vagy háztartásában felnevelt, szintén előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult, tehát úgy kell tekinteni, mintha az előírt szolgálati időt megszerezte volna.
Amennyiben a gyermek (gyermekek) tartósan beteg (betegek), illetve fogyatékosnak minősülnek (minősültek), a szolgálatiidő-kedvezmény gyermekenként 1,5 év. A gyermek tartós betegségét, továbbá fogyatékosságát – a 17/1990. (V. 8.) SZEM rendeletben foglaltak szerint kiállított – orvosi igazolással kell bizonyítani. A tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó szolgálatiidő-kedvezmény számítása során a 0,5 év 183 naptári napnak felel meg, és a kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a 4,5 évet.
A gyermekkedvezmény tehát megilleti azt a nőt is, aki a gyermeket szülte, de nem ő nevelte fel, továbbá azt a nőt is, aki a gyermeket felnevelte, de nem ő szülte. Így adott esetben egy-egy gyermek után két személy is igénybe veheti a kedvezményt.
A gyermekkedvezmény – a gyermek nevelése címén – a férfiakat is a nőkkel azonos feltételek szerint illeti meg 1998. január 1-jétől. Ezzel megszűnik az a megkülönböztetés, mely szerint a férfi gyermekkedvezményre csak akkor szerezhetett jogosultságot, ha a gyermeket egyedül nevelte a háztartásában.
A beteg gyermek utáni kedvezmény ugyancsak 1,5 év. A nevelt – és az örökbe fogadott – gyermek után is jár a szolgálatiidő-kedvezmény, ide nem értve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeket.
Aki a gyermek felnevelése címén veszi igénybe a kedvezményt, erre akkor jogosult, ha a kiskorút legalább 10 éves időtartamban – egybefüggően vagy megszakításokkal – a háztartásában nevelte. Háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg – így különösen tanulmányai folytatása, gyógykezelése miatt – tartózkodik a háztartáson kívül.
A gyermekszülés tényét születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, a gyermeknevelés tényéről pedig a nyugdíjmegállapító szervek által megküldött formanyomtatványon a kérelmezőnek kell nyilatkoznia.
A gyermekkedvezmény alkalmazása során a nyugdíj összegét is meghatározó, ténylegesen megszerzett szolgálati időt nem lehet növelni, a kedvezmény kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából vehető figyelembe. Más a helyzet azonban az 1968. január 1-je előtti szülések esetében. Ha ugyanis a nő 1968. január 1. előtt gyermeket szült, minden szülés címén 365 nappal (beteg gyermek esetén 550 nappal) kell növelni a szolgálati idejét.
Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál viszont valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy 1968. január 1. előtt vagy 1967. december 31. után született.
A gyermekkedvezmény kizárólag akkor alkalmazható, ha az előírt szolgálati időből legfeljebb 3 év, illetve 2 év vagy 1 év hiányzik, és legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgálati idő esetén három vagy több, legfeljebb 2 évvel kevesebb szolgálati idő esetén legalább két, legfeljebb 1 évvel kevesebb szolgálati idő esetén legalább egy gyermek szülése vagy felnevelése szükséges. Ha a megjelöltnél több szolgálati idő hiányzik az előírtból, a gyermekek utáni kedvezmény nem vehető figyelembe.
Az életkort tekintve ugyanazok a feltételek, mint az előrehozott öregségi nyugdíjnál, vagyis:
- az 1945. december 31-ig született nőknél az 55.,
- az 1946-ban született nőknél az 56.,
- az 1947-ben és az ezt követő években született nőknél az 57.,
- az 1938-ban és az ezt követő években született férfiaknál a 60. életév betöltése,
- az előrehozott öregségi nyugdíjhoz – születési évenként előírt – irányadó szolgálati időnél legfeljebb öt évvel kevesebb szolgálati idő megszerzése.
A csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosultsághoz
- az 1945. december 31-ig született nőnél legalább 33 évi,
- az 1945-ben született nőnél legalább 32 évi,
- az 1944-ben született nőnél legalább 31 évi,
- az 1943-ban született nőnél legalább 30 évi,
- az 1943. január 1-je előtt született nőnél legalább 29 évi szolgálati idő szükséges.
Ez azt jelenti, hogy aki a fentiek szerinti minimum szolgálati idővel nem rendelkezik, csökkentett előrehozott nyugdíjra akkor sem jogosult, ha egyébként az ehhez szükséges életkort elérte.
A nyugdíj csökkentése
A nyugdíj csökkentése során mindig abból az összegből kell kiindulni, ami a figyelembe vehető szolgálati idő alapján a havi átlagkereset százalékaként járna. Ha a csökkentés előtti nyugdíj az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátás, a csökkentést erre az összegre kell végrehajtani.
A csökkentés meghatározásánál a figyelembe vehető szolgálati időből, valamint abból kell kiindulni, hogy az igénylő mikor tölti be a Tny. 7. § (1) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott életkort.
Először meg kell állapítani, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjhoz a születési évenként előírtnál mennyivel kevesebb a szolgálati idő. Ha a szolgálati idő
- az előírtnál 1-365 nappal rövidebb, a csökkentés mértéke 0,1 százalék,
- az előírtnál 366-730 nappal rövidebb, a csökkentés mértéke 0,2 százalék,
- az előírtnál 731-1095 nappal rövidebb, a csökkentés mértéke 0,3 százalék,
- az előírtnál 1096-1460 nappal rövidebb, a csökkentés mértéke 0,4 százalék,
- az előírtnál 1461-1825 nappal rövidebb, a csökkentés mértéke 0,5 százalék.
Ezt követően meg kell állapítani, hogy a kérelmező hányszor 30 nap múlva tölti be a reá irányadó, a Tny. 7. § (1) és (3)-(4) bekezdésében meghatározott, öregségi nyugdíjkorhatárt. Az így megállapított számot kell megszorozni a szolgálati időtől függő százalékos mértékkel.
A csökkentett előrehozott nyugdíj esetében az előrehozott öregségi nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény nem alkalmazható! A jogszabály ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha ezzel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzi meg a kérelmező. Ha például az 1942-ben született nő figyelembe vehető szolgálati ideje csak 29 év, hiába szült két gyermeket, a csökkentés megállapításánál a 29 évi szolgálati időből kell kiindulni, így annak mértéke 0,5 százalék lesz.
Még egy lényeges dolgot meg kell említeni: ha a csökkentett előrehozott nyugdíj megállapítása után a nyugdíjas később betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjcsökkentést nem lehet megszüntetni, tehát továbbra is csökkentett nyugdíjat fog kapni.
Öregségi teljes nyugdíj
Az öregségi teljes nyugdíj feltétele a húsz év szolgálati idő megszerzése. Tíz év szolgálati idő is elegendő, ha a kérelmező 1990. december 31-éig betöltötte a nyugdíjkorhatárt (férfinál a 60., nőnél az 55. életév), és a tízévi szolgálati időt is megszerezte eddig az időpontig. Ha a kérelmező a korhatárt betöltötte ugyan 1990. december 31-éig, de a tíz év szolgálati időt csak ezt követően szerezte meg, vagy megszerezte ugyan a tíz évet 1990. december 31-éig, azonban a korhatárt később töltötte be, csak résznyugdíjra jogosult. 2009. január 1-jétől társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húszévi szolgálati időt szerzett [Tny. 7. § (1)-(2) bek.].
Öregségi résznyugdíj
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó [a Tny. 7. § (3) bekezdése szerinti] öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és legalább 15 évi szolgálati időt szerzett. Öregségi résznyugdíjra jogosult továbbá – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – az 1990. december 31-ét követő és 1993. július 1-jét megelőző időszakban az 55. életévét betöltött nő, illetőleg a 60. életévét betöltött férfi, ha az említett időszakban legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezett.
Lényeges tehát 1997. január 1-jétől a résznyugdíjnál, hogy aki 1991. január 1. és 1993. június 30. között töltötte be a nyugdíjkorhatárt, 10 évi szolgálati idő alapján résznyugdíjra csak akkor jogosult, ha a 10 évet 1993. június 30-áig megszerezte. Ha a 10 évi szolgálati időt eddig az időpontig nem szerezte meg, résznyugdíjra csak 15 évi szolgálati idő megszerzése után lesz jogosult. (Az 1996. december 31-éig hatályban volt jogszabályok lehetővé tették a korhatárt 1993. június 30-áig betöltött személyek résznyugdíjra való jogosultságát akkor is, ha a 10 évi szolgálati időt későbbi időpontban szerezték meg.)
2009. január 1-jétől megszűnik a résznyugdíj, ekkortól kezdve a teljes nyugdíj, illetve résznyugdíj helyett társadalombiztosítási nyugdíj lesz, amelyre az jogosult, aki legalább 20 évi szolgálati időt szerzett.
Korkedvezmény
A korkedvezmény lényege, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest korábbi időpontban igénybe lehet venni az öregségi nyugdíjat. A nyugdíj összege ilyenkor teljesen azonos a korkedvezmény nélkül megállapított nyugdíj összegével.
1997. január 1-jétől öregségi nyugdíjkorhatáron a Tny. 7. §-ának (1)-(5) bekezdésében megjelölt, az adott személyre irányadó korhatárt kell érteni, és ehhez képest kell a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt megállapítani.
Korkedvezményes munkakörben (munkahelyen) ledolgozott 10 év, nőnél 8 év után kétévi korkedvezmény, az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben ledolgozott 6 év után kétévi korkedvezmény jár, míg minden újabb 5 évi (nőnél 4 évi), az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munkánál pedig 3 évi munka után további egy-egy év a korkedvezmény.
A korkedvezményt szerzett személyek előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságánál, valamint a csökkentett előrehozott nyugdíjnál a korkedvezményes életkorból kell kiindulni, és ehhez képest kell megállapítani a jogosultságot jelentő életkort.
A jogszabály ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a korkedvezményes öregségi korhatárhoz képest annyi évvel alacsonyabb életkorban jár az előrehozott öregségi nyugdíj, ahány évvel korábban – korkedvezményre jogosultság nélkül – az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné a jogosultat.
Természetesen az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának ebben az esetben is feltétele a Tny.-ben megjelölt szolgálati idő megszerzése. A ténylegesen megszerzett szolgálati időt azonban a jogosultság megállapításánál a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. A nyugdíj összegének a meghatározásánál viszont csak a ténylegesen megszerzett szolgálati idő vehető figyelembe.
Korkedvezményes munkakörök
A korkedvezményre jogosító munkaköröket a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Itt megtalálható a munkaköri leírás, illetőleg az is, hogy mely munkáltatóra terjed ki a korkedvezmény hatálya, tehát mely munkáltatónál eltöltött idő számít korkedvezményes időnek.
A fentiek szerinti korkedvezményes szolgálati idő 2001. január 1-je előtt szerezhető. Aki 2000. december 31-éig a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében megjelölt korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a megszerzett korkedvezményes nyugdíjjogosultság alapján lesz jogosult öregségi nyugdíjra akkor is, ha a nyugdíjat 2000. december 31-ét követően veszi majd igénybe.
Ha a kérelmező olyan munkakörben dolgozott, amely – elnevezésénél fogva – nem szerepel a korkedvezményes jegyzékben, az abban eltöltött idő csak akkor ismerhető el korkedvezményes időként, ha a munkaköri leírás alapján azonosítható a korkedvezményre jogosító valamelyik munkakörrel.
Ha a munkakör szerepel ugyan a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében, de a korkedvezmény hatálya nem terjed ki arra a munkáltatóra, ahol a kérelmező alkalmazásban állt, a korkedvezményes idő figyelembevételét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője engedélyezheti, a Szociális és Családügyi Minisztériummal egyetértésben.
Az öregségi nyugdíj összege
Az öregségi nyugdíj összegét a megszerzett szolgálati idő és a havi átlagkereset alapján kell megállapítani.
A 2013. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíj összege
A nyugdíj összege 10 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 33 százaléka, 25 évig a havi átlagkereset 2 százalékával, ezt követően pedig 36 évig évenként 1 százalékkal emelkedik, 37 évtől kezdődően pedig az emelkedés mértéke évenként 1,5 százalék Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező átlagkeresetnél több nem lehet. A nyugdíj összegének a meghatározásánál csak a megszerzett teljes évek számítanak.
Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár-tag, és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alapba, az öregségi nyugdíj összege a kiszámított összeg 75 százaléka.
A 2012. december 31-ét követően megállapított öregségi nyugdíj összege
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a havi bruttó átlagkereset összegétől függ. A havi átlagkereset kiszámításánál a kereseteket ekkortól már nem kell csökkenteni a személyi jövedelemadóval.
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj összegét az is meghatározza, hogy a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett-e nyugdíjjárulékot, vagyis nem volt tagja magánnyugdíjpénztárnak, vagy tagja volt ugyan a magánnyugdíjpénztárnak is, de az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
A nyugdíjjárulékot kizárólag a társadalombiztosítási rendszer keretében fizető biztosított öregségi nyugdíja
A nyugdíj összege 20 év szolgálati idő esetén a havi bruttó átlagkereset 33 százaléka. (20 évnél kevesebb szolgálati idő alapján ekkor már öregségi nyugdíjra nem lehet jogosultságot szerezni.) Minden megszerzett további év után a havi átlagkereset 1,65 százalékával emelkedik a nyugdíj összege. Így például 40 évi szolgálati idő után a nyugdíj összege a bruttó havi átlagkereset 66 százaléka.
A nyugdíj összege, ha a biztosított tagja volt a magánnyugdíjpénztárnak is, és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére
Az öregségi nyugdíj 20 év szolgálati időnél a havi bruttó átlagkereset 24,40 százaléka, és minden megszerzett szolgálati év után 1,22 százalékkal emelkedik. Így például 40 év szolgálati időnél a nyugdíj összege a bruttó havi átlagkereset 48,80 százaléka. Ez a nyugdíj természetesen kiegészül a magánnyugdíjpénztárban megszerzett jogosultság alapján járó szolgáltatással. Ez a szolgáltatás azonban már nem a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjrendszer keretében járó ellátás. Az erre vonatkozó részletszabályokat a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény tartalmazza.
A nyugdíj növelése
1998. január 1-jétől nyugdíjnövelésre az jogosult, aki a 62. életév betöltése, valamint 38 év szolgálati idő megszerzése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 365 napra szolgálati időt szerzett. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után a nyugdíj 0,3 százaléka.
Nyugdíjnövelésre jogosító időt legkorábban a 62. életév betöltése után lehet szerezni férfiaknál és nőknél egyaránt. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a havi átlagkereset összegét meghaladhatja.
Az öregségi teljes nyugdíj összege
Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, akkor a teljes nyugdíj ennél az összegnél kevesebb nem lehet.
Az öregségi résznyugdíj összege
Az öregségi résznyugdíj összege is a megszerzett szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ. Lényeges eltérés azonban a teljes nyugdíjhoz képest, hogy itt nincs meg az a kedvezmény, mely szerint a nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.
Ha pedig a havi átlagkereset összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, az öregségi résznyugdíjat ilyenkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani. Ez a másik lényeges eltérés az öregségi teljes nyugdíjhoz képest.
A havi átlagkereset kiszámítása
Az öregségi nyugdíj összegének a meghatározásánál igen jelentős szerepe van a havi átlagkereset összegének.
A figyelembe vehető időszak
Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásakor az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő időtartam alatt elért kereseteket kell figyelembe venni. Feltétel azonban, hogy ezen időtartam alatt legalább 1440 napi kereset legyen. Az 1996. január 1-jét megelőző időponttól történő nyugdíj megállapítása esetén 1260 napi, 1997. január 1-jét megelőző időponttól történő nyugdíj megállapítása esetén pedig 1620 napi kereset kell.
Ha a nyugdíjat 1997. december 31-ét követő időponttól kell megállapítani, az igénylőnek 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő időtartam legalább fele részében kell rendelkeznie keresettel.
Az 1988. január 1-jét megelőző időszak figyelembevétele
Ha a szükséges bérezett nap nem áll rendelkezésre, az 1988. január 1-jét megelőző időszak kereseteiből annyi időre eső keresetet figyelembe kell venni, amennyi a szükséges bérezett napból hiányzik.
A minimálbér figyelembevétele
Ha a szükséges bérezett napot az igénylő igazolni nem tudja, illetve az igazolás beszerezhetetlen, a nyugdíj folyósításának kezdő időpontját megelőző hónapra érvényes minimálbért annyi napra kell számításba venni, ahány nap az előírt napból hiányzik.
A beszámítható keresetek
Kereset alatt a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet kell érteni. Az 1996. december 31-éig elért keresetek esetében a főfoglalkozásból származó kereset számítható be. Ha azonban az igénylőt a főfoglalkozású munkaviszonyában (ipari szövetkezeti tagságában) a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb időre alkalmazták, az egyidejűleg fennálló mellékfoglalkozású munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni.
1997-re valamennyi biztosítási jogviszonyból származó kereset beszámítható a napi 3300 forinttal számított éves keretösszegig. 1998. január 1-jétől az 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) meghatározott biztosítással járó jogviszonyból (jogviszonyokból) származó nyugdíjjárulék-köteles keresetek számíthatók be. 1998-ra napi 4290 forint, 1999-re napi 5080 forint, 2000-re napi 5520 forint nyugdíjjárulék-köteles kereset vehető figyelembe.
A baleseti járadék beszámítása
Ha a kérelmező baleseti járadékban részesült, a baleseti járadék összegét a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál figyelembe kell venni. Természetesen csak azokra az időszakokra számítható be a baleseti járadék, amelyekre az igénylőnek keresete volt. Ha a baleseti járadékot 1988. január 1-je előtt már megállapították, akkor adómentes, ha 1987. december 31-ét követően állapították meg, adóköteles keresetnek számít. Az öregségi nyugdíj megállapításának napjától a baleseti járadék továbbra is folyósítható, a baleseti járadék folyósítását nem kell tehát szüneteltetni az öregségi nyugdíj megállapítására tekintettel.
Ha az öregségi nyugdíj megállapítására 1998. január 1-jét megelőzően került sor, és emiatt a baleseti járadékot szüneteltetik, a baleseti járadék továbbfolyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (1820 Budapest, Váci út 73/A) kell kérni, a törzsszámra történő hivatkozással. A baleseti járadékot legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet újból folyósítani.
Természetesen a baleseti járadék folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha az orvosi bizottság szakvéleménye szerint a baleseti járadékra jogosultsághoz szükséges munkaképesség-csökkenés fennáll.
A keresetek csökkentése az adóval
1988. január 1. utáni kereseteket a havi átlagkereset kiszámításánál csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójával. Az adóval történő csökkentést a nyugdíjmegállapító szerv hajtja végre. A munkáltatónak a bruttó kereseteket kell közölnie.
A csökkentést naptári évenként kell végrehajtani a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó rendelkezések szerint. A munkavállalói kedvezményen kívül azonban nem érvényesíthetők az összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények.
A 2012. december 31-ét követő időponttól megállapított öregségi nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál a kereseteket személyi jövedelemadóval csökkenteni nem kell.
A keresetek valorizálása és az osztószám megállapítása
A személyi jövedelemadóval csökkentett kereseteket – ha a nyugdíjat 1999. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően kell megállapítani – a következők szerint kell növelni:
Az 1988. évi keresetet 6,298-cal, az 1989. évi keresetet 5,387-tel, az 1990. évi keresetet 4,430-cal, az 1991. évi keresetet 3,530-cal, az 1992. évi keresetet 2,910-zel, az 1993. évi keresetet 2,473-mal, az 1994 évi keresetet 1,942-vel, az 1995. évi keresetet 1,725-tel, az 1996. évi keresetet 1,469-cel kell megszorozni.
Az 1996. december 31-ét követő időszakban elért kereseteket növelni nem lehet. Ha az 1988. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó kereseteket is figyelembe kell venni, e kereseteket a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében megjelölt szorzószámokkal kell növelni.
A havi átlagkereset összege
A személyi jövedelemadóval történt csökkentés, illetve a keresetek felszorzása után az irányadó időszak kereseteit el kell osztani az osztószámmal. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. Ha ez az összeg 55 000 forintnál több, az 55 000 forintot meghaladó részt korlátozni kell a következők szerint:
- a 55 001-62 000 Ft közötti átlagkeresetrész 90%-a,
- a 62 001-70 000 Ft közötti átlagkeresetrész 80%-a,
- a 70 001-78 000 Ft közötti átlagkeresetrész 70%-a,
- a 78 001-86 000 Ft közötti átlagkeresetrész 60%-a,
- a 86 001-93 000 Ft közötti átlagkeresetrész 50%-a,
- a 93 001-109 000 Ft közötti átlagkeresetrész 40%-a,
- a 109 001-125 000 Ft közötti átlagkeresetrész 30%-a,
- a 125 001-141 000 Ft közötti átlagkeresetrész 20%-a,
- a 141 000 Ft feletti átlagkeresetrész 10%-a
vehető figyelembe, ha a nyugdíjat 1999. december 31-ét követő és 2000. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.
Rögzített nyugdíj
1997. január 1-jétől lehetőség van a nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítására is. Ez a rögzített nyugdíj. A rögzített nyugdíjat az kérheti, aki a Tny. 7. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 év) is megszerezte.
Aki a rögzített nyugdíj megállapítását kérte, és a nyugdíjkorhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ezalatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj megállapítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat:
- kérheti a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj folyósítását,
- kérheti a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett a korábban rögzített nyugdíj folyósítását. Ebben az esetben a rögzített nyugdíj már tartalmazza a megállapítást követő időre vonatkozó évenkénti emeléseket is.
Ha a rögzített nyugdíj megállapítása után az igénylő 365 naptári nap szolgálati idő megszerzése előtt vonul nyugdíjba, a választási lehetőség már nem illeti meg. Ilyenkor a rögzített nyugdíj nem folyósítható, csak a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj.
Aki a rögzített nyugdíj megállapítását kérte, a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig nem minősül öregségi nyugdíjban részesülőnek.
