Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat, a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Számítógépes számlák

Mivel az adózóknak a számítógépes számlák előállítására vonatkozó programok feltelepítése, kifejlesztése még sok gondot okoz, a számítógépes számlákra vonatkozó rendelkezéseket nem 2000. január 1-jétől kell alkalmazni. Az alaki hibás, tartalmilag rontott, megsemmisült, illetve elveszett számla újranyomtatását kizáró programmódosításra, valamint a példánysorszámozásra és a példányszám feltüntetésére vonatkozó rendelkezések csupán 2000. május 1-jétől lépnek hatályba.

[8/2000. (II. 16.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosításáról szóló 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet módosításáról]

Helyszíni bírság

Az új szabálysértési törvény (1999. évi LXIX. törvény) 2000. március 1-jén lépett hatályba. A törvénnyel egyidejűleg megváltoztak a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó szabályok is, amelyek a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a hatósági minőség-ellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója, továbbá a közlekedési felügyelet ellenőrének helyszíni bírságolási eljárására terjednek ki.

Ha jogszabály helyszíni bírság kiszabását teszi lehetővé és a hatóság tagja a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel, és egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről. Ha az elkövető tudomásul veszi a helyszíni bírságolás tényét és a helyszíni bírságolás összegét, a hatóság tagja kiszabja a helyszíni bírságot. A helyszíni bírság tudomásulvétele esetén a hatóság tagja tájékoztatja az elkövetőt a pénzbírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy vitatja a helyszíni bírság összegét, a hatóság tagja befejezi a helyszíni bírságolást, és közli az elkövetővel, hogy feljelentést tesz.

A hatóság tagja a helyszíni bírságoláshoz csak a rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványt használhatja. A nyomtatvány, illetve a pénz befizetésére szolgáló postai utalvány sorszámmal ellátott, szigorú számadású okirat. A nyomtatványt a helyszínen 3 példányban kell kitölteni. A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosító igazolványból, illetőleg a személyazonosság igazolására szolgáló más okmányból meg kell állapítani az elkövető személyi adatait, majd a nyomtatvány egyik másolati példányát a készpénz-átutalási megbízással együtt az elkövetőnek kell átadni. Az átadott postautalvány tartalmazza az elismervény sorszámát, a helyszíni bírság befizetését nyilvántartó szerv megnevezését, számlaszámát és a kiszabott helyszíni bírság összegét.

Ha a helyszíni bírság összege nem érkezik meg a befizetésre biztosított 30 napos határidő elteltétől számított 15 napon belül, a nyilvántartó szervnek a nyomtatványt a szabálysértést elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőhöz kell megküldenie, aki intézkedik a végrehajtásról.

A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság esetén az üzemben tartó címét a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani, és a postautalványt – a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményét tartalmazó tájékoztatással – a gépjármű üzemben tartója címére kell megküldeni.

[10/2000. (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól]

Rendbírság

Megváltozott a rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet. Ezentúl a megyei (fővárosi) munkaügyi központ központi szervezeti egysége rendbírság fizetésére kötelezi azt a munkaadót is, aki nem vagy nem a meghatározott időpontban, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A §-ában, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38. §-ában előírtaknak megfelelően a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban, a munkaügyi központ részére történő tájékoztatási kötelezettségének.

Rendbírságra kötelezhető az a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó is, aki elmulasztotta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 6. §-ának (1) bekezdésében előírt nyilvántartásba vételi kötelezettségét, illetve aki nem vagy nem az előírt módon, továbbá hiányos vagy valótlan adattartalommal tett eleget a magán-munkaközvetítői tevékenységről szóló 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének.

[a rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet módosításáról szóló 3/2000. (III. 3.) SZCSM rendelet]

Ajánlás az átlagkeresetek növekedésére

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói és munkavállalói oldala megállapodott abban, hogy a 2000. évre 8,5-11 százalékos átlagkereset-növekedési mértéket ajánl a versenyszférában. Az OMT mindkét oldala ugyanakkor felhívja a következőkre tagszervezeteiket:

• A 2000. évi keresetek meghatározásakor fordítsanak kiemelt figyelmet az átlag alatti keresetek növelésére.
• A természetbeni és egyéb juttatások (pl. étkezési hozzájárulás, önsegélyező biztosítások, üdülési támogatás) kedvezményes adózási feltételeivel a vállalkozások lehetőségeik szerint éljenek.
• Lehetőség szerint mindenütt szülessen középszintű (szakmai, ágazati, területi) kollektív szerződés. Segítsék, ösztönözzék a munkahelyi kollektív szerződések megkötését is. A középszintű, illetve munkahelyi kollektív szerződésekben, bérmegállapodásokban juttassák érvényre az adott terület speciális körülményeit, teljesítménnyel megalapozott feltételeit.
• A keresetek emelésére csak teljesítménnyel megalapozott mértékben kerüljön sor.
• A keresetnövelés mértékének meghatározásakor tekintettel kell lenni a tevékenység jövedelmezőségének, piaci feltételeinek alakulására.
• A konkrét vállalati bérmegállapodások vegyék figyelembe a cég foglalkoztatási, fejlesztési szempontjait is.

(OMT-tájékoztató az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának a versenyszféra 2000. évi átlagkereset-növekedésére vonatkozó megállapodásáról)

Szabálysértések

Még alig lépett hatályba, de már módosították az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

A rendelet értelmében az az üzemben tartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, illetve a rendőrség, valamint határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki vele szemben.

Az a gépjárművezető, aki úthasználati díj megfizetése ellenében igénybe vehető autópályán úgy közlekedik, hogy a díj megfizetését elmulasztotta, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként alkalmazott járművezetéstől eltiltásról szóló határozatban meg kell jelölni az eltiltás időtartama mellett azt a járműfajtát, illetve járműkategóriát, amelyre az eltiltás vonatkozik, és a határozatnak a vezetői engedély vagy igazolvány számát is tartalmaznia kell.

A közúti járművezetéstől eltiltás esetén a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósághoz kell a jogerős határozatot megküldeni. Ha nem közúti jármű vezetésére vonatkozik az eltiltás, akkor az erről szóló határozat egy példányát a végrehajtásra tett intézkedés céljából az engedélyt kiadó hatóságnak kell megküldeni.

A járművezetéstől eltiltás – a vezetői engedély helyszínen történő bevonása kivételével – az ezt elrendelő határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, függetlenül a vezetői engedély vagy igazolvány leadásának időpontjától.

Fontos szabály, hogy ha az elkövetőnek nincs munkaviszonya, illetőleg járandósága (nyugdíja), a pénzbírság közvetlen letiltására nincs lehetőség. Ilyenkor a szabálysértési hatóság haladéktalanul elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Az adók módjára történő behajtást a jegyzőnek 30 napon belül kell foganatosítania. Ha erre nincs lehetőség vagy aránytalanul hosszú idővel járna, erről a jegyző értesíti a szabálysértési hatóságot. A szabálysértési hatóságnak az adóbehajtás eredménytelenségéről szóló értesítést követően tájékoztatást kell kérnie a jegyzőtől a település területén működő közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahelyekről. Amennyiben a településen ilyen munkahely van, a szabálysértési hatóságnak a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell átváltoztatnia. A közérdekű munka végrehajtásának helyét harminc napon belül a jegyző jelöli ki.

[23/2000. (III. 8.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról, 11/2000. (II. 23.) BM rendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról]

Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Módosították az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, amely ezután két új fogalommal egészül ki.

– A beépített tűzjelző berendezés az építményben, szabad téren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés. A beépített tűzoltó berendezés pedig az építményekben, szabad téren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.

A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző és/vagy oltóberendezést kell létesíteni:

• a tűzvédelmi szabályzat mellékletében foglalt esetekben, a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján,
• ahol azt jogszabály vagy kötelező nemzeti szabvány meghatározza,
• ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja.

A tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.

[9/2000. (II. 16.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról]

Közúti áruszállítás

2000. július 1-jétől megszigorodnak a bérelt járművel végzett közúti áruszállítás feltételei. A 4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet hatálya a bérelt járművel belföldi vagy nemzetközi forgalomban közúti közlekedési szolgáltatásként árufuvarozást, illetve saját számlás áruszállítást végző természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki.

Saját számlás áruszállítás a járművel közúton végzett áruszállítás, ha

• a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdonában áll vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, illetőleg
• a szállítás célja az a vállalkozás által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított áruknak a szállítást végző vállalkozáshoz való beszállítása, vagy a vállalkozásból való elszállítása a vállalkozáson belül vagy – saját szükségletei érdekében – azon kívül,
• a jármű a vállalkozás tulajdonában van, azt a vállalkozás részletre vette vagy – a rendelet előírásaira is figyelemmel – bérelte,
• a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti, és a szállítási tevékenység a vállalkozásnál a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
• a vállalkozás a saját, illetőleg a tagja, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére térítés ellenében vagy térítésmentesen végez szállítást.

A rendelet értelmében bérelt járművel árufuvarozást és saját számlás áruszállítást kizárólag a járművet bérlő vállalkozás folytathat. A bérelt járművet csak az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja vagy a velük munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti. A bérelt járműnek magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel kell rendelkeznie.

[a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló 4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet]