×

Csatlakozási előkészületek

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 27. számában (2000. április 15.)

 

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete megbízásából az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kht. készíti fel a szociális partnerek és a munkaerő-piaci szervezet munkatársait az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. A tanfolyamsorozaton az EU tág értelemben vett szociálpolitikájával ismerkedhetnek meg a munkaadói, munkavállalói és kormányoldalon szociálpolitikával, illetve a társadalmi párbeszéddel foglalkozó szakemberek.

 

Az Európai Unió szociális rendszerének és szabályozásának megértéséhez mindenekelőtt meg kell ismerni a közösségi joganyag (közösségi vívmányok) felépítését: az elsődleges jog, a másodlagos jog, valamint az úgynevezett "puha" jog viszonyát. Az elsődleges joganyag az alapító és az azt módosító szerződéseket tartalmazza, a másodlagos jog forrásai a rendeletek, az irányelvek, és a határozatok, amelyek egyaránt kötelező érvényű közösségi jogszabályok. A "puha" jogot az ajánlások, az állásfoglalások és a vélemények alkotják. Mindezeken túl olyan politikai dokumentumok is a közösségi jog részei, amelyek kötelező erővel ugyan nem bírnak, de gyakorlati hatásuk felér a tételes joggal. Szintén komoly jelentőséggel bír az értelmezéseket és alkalmazásokat elősegítő európai bírósági esetjog.

Gazdasági célok

A szociális problémák kezelésével már az EU egyik jogelődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek a megalapításáról kötött Párizsi Szerződés (1951) is foglalkozik, olyannyira, hogy arra forrásokat is biztosított. Ugyancsak tartalmaz egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó kitételeket – beleértve a szankciókat – a szintén jogelőd Euratomot létrehozó 1957-es Római Szerződés.

Furcsamód e két szerződés nagyobb hangsúlyt fektetett a szociálpolitikára, mint az Európai Gazdasági Közösség alapítását tartalmazó szerződés. Az EGK ugyanis mindenekelőtt gazdasági céllal alakult, így a korabeli közösségi szociális jog csupán járulékos volt. Azaz a bizottság csak olyan területen terjeszthetett elő jogalkotási javaslatot, ahol bizonyítható volt a gazdasági cél. Ennek ellenére a Római Szerződésbe azért bekerültek olyan alapelvek, mint a nemek közötti megkülönböztetés tilalma, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az 1960-as évek közepéig a látványos gazdasági fejlődés következtében gyakorlatilag nem volt munkanélküliség a Közösség államaiban. Így könnyebben volt vállalható a kezdeményezőbb, "intervencionista" szociálpolitika. A közvéleményben mindinkább hangot kapott az igazságosság, a szolidaritás és az újraelosztás elve, azazhogy a gazdasági növekedés eredményeiből a hátrányos helyzetű régióknak és társadalmi csoportoknak is részesedniük kellene. E kezdeményezések 1974-ben nyertek kézzelfoghatóbb formát a Közösség első szociális akcióprogramja révén.

Az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány tartalmazta az alapító szerződések revízióját, megteremtette a Közösség kiteljesítésének intézményi, döntéshozatali hátterét, és utat nyitott a szociális jogok egységes szabályozásának is.

1989-ben fogadta el az Európai Unió a "Közösségi charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól" című dokumentumot. Ezt élesen meg kell különböztetni az Európai Szociális Kartától (1961-ben keletkezett), mely nem az EU, hanem az Európa Tanács dokumentuma, és sok tekintetben átfogóbban határozza meg a szociális jogok körét.

A közösségi charta megfogalmazza az alapvető szociális jogokat (szabad mozgás, szociális védelem, nemek közötti megkülönböztetés tilalma, gyülekezési szabadság) és célokat (az élet- és munkafeltételek, a szakmai továbbképzés, az idősek és sérültek támogatásának fejlesztése).

Ezután viszont az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés alaposan összekuszálta a szálakat a szociális jogok szabályozásának területén. A britek ellenállása miatt külön szociálpolitikai jegyzőkönyv és szociálpolitikai megállapodás készült, amelyek csak az azokat aláíró tagállamokra kötelezőek.

Az 1997-ben aláírt, és 1999-ben életbe lépett Amszterdami Szerződés mind a Római Szerződést, mind az Európai Unióról szóló szerződést módosította. Ez már legfőbb prioritásként kezeli a foglalkoztatáspolitikát, és újraszövegezi a szociálpolitikáról szóló cikkelyeket is. A közösségi jog számára új területeket jelöl ki: a kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a fogyatékosok jogainak biztosítása.

A közösségi szociálpolitika, mely állandó fáziskésésben van a gazdasággal szemben, ma még nem egy hibátlanul működő rendszer, hiszen lényegében csak a körvonalai mutatkoznak. Ezzel együtt a csatlakozni kívánó országok számára komoly erőfeszítéseket jelent a már meglévő szabályokhoz alkalmazkodni.

Szociális párbeszéd

Az európai szociális párbeszéd fogalmának meghatározása meglehetősen körülményes. Eredetileg mindössze a munkaadók és munkavállalók európai csúcsszervezetei közötti bipartit párbeszédet jelentette. Mára a szociális párbeszéd részeseivé váltak a közösségi intézmények, illetve a nemzeti kormányok képviselői is. Így a különböző konzultatív bizottságok és európai szintű keretmegállapodások színterei is beletartoznak a szociális párbeszéd intézményeibe.

Az általános jellegű, a Közösség egészét érintő témájú szociális párbeszédben a partnerek európai csúcsszervezetei vesznek részt. Ezek:

  • a UNICE – az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége, melynek tagjai nem kizárólag EU-tagországok, de az EU-tagországok kivétel nélkül azok. Magyarország a kifejezetten erre a célra, tehát az európai képviselet megvalósítására a magyar munkaadói szövetségek által létrehívott Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége révén 1998 decembere óta tagja a szervezetnek.
  • a CEEP – az Állami Vállalatok Központja azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a munkaadói szövetsége, melyekben állami tulajdon (is) van, s amelyek tevékenysége közszolgáltató jellegű. Tagjai csak EU-tagállamok szervezetei lehetnek, de társult tagként bármely szervezet csatlakozhat. Magyar részről 1996 óta társult tagja a CEEP-nek a Stratosz.
  • az ETUC – az Európai Szakszervezeti Szövetség, melynek tagjai nemzeti szakszervezeti konföderációk lehetnek. Az ETUC-nak öt magyar országos szakszervezeti szövetség a tagja.

Négy lépcsőfok

Az európai uniós szociális párbeszéd lényegében négylépcsős, azaz mind kronologikusan, mind funkcionálisan egymásra épülnek az egyes szakaszok. A konzultáció a tanácsadó bizottságok, az ágazati közös bizottságok és az informális munkacsoportok tevékenységéhez kötődik. Míg a tanácsadó bizottságokban a szociális partnerek szerepe korlátozott – hiszen ott átfogó, gazdaságpolitikai kérdéseket tárgyalnak –, a másik két intézményben a szociális partnerek számára lehetőség nyílik európai szinten állásfoglalások, vélemények, nyilatkozatok és megállapodások elfogadására.

A konzultációra épülő közös politikaformálás az adott területre vonatkozó politika megvitatását, együttes kialakítását, majd közös megvalósítását jelenti. Ebben az esetben a felek egyenrangúak.

Az autonóm párbeszéd folyamatának fejlődését közös állásfoglalások sora jelzi. A foglalkoztatás bővítését szolgáló, együttműködésre épülő növekedési stratégiáról szóló állásfoglalástól, a képzésről, oktatásról szólókon át az átfogó gazdaságpolitikai irányvonalakról hozottakig a legkülönfélébb témakörökben készült közös állásfoglalások jelzik a szociális partnerek véleményét, közös elhatározásait.

A jelenleg legmagasabb szintű szociális párbeszéd, az európai kollektív alku során lefolytatott tárgyalások és megállapodások jogi alapjait a Maastrichti Szerződéshez csatolt szociálpolitikai jegyzőkönyv teremtette meg. Ez biztosítja, hogy a szociális partnerek közvetlen tárgyalások során európai szintű – kollektív szerződéshez hasonlatos – megállapodásokat köthessenek. Eddig három ilyen megállapodás született, közülük kettő – a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás és a munkaidőről kötött keretmegállapodás-irányelvként már a közösségi jog részévé vált.

Az Európai Bizottság 1997-ben állásfoglalást hozott a "Közösségi szintű szociális párbeszéd módosításáról és továbbfejlesztéséről", melyben kijelölte az átalakítás és fejlesztés prioritásait, nevezetesen:

  • az információáramlás és tájékoztatás erősítése,
  • a konzultációs fórumok munkájának hatékonyabbá tétele,
  • foglalkoztatási kérdésekben a "partnerség" erősítése,
  • valós tárgyalások és megállapodások európai szinten.

Feladatok itthon

A magyar szociális partnerek legfontosabb feladatai a csatlakozási folyamat során:

  • megismerni az európai szociális párbeszéd rendszerét és eligazodni abban, különösen az ágazati szinteken,
  • feltérképezni az európai szociális párbeszéd azon intézményeit, amelyek munkájába bekapcsolódhatnak,
  • szoros kapcsolatokat kiépíteni a megfelelő európai szociális partnerekkel,
  • megismerni a vonatkozó dokumentumokat,
  • törekedni arra, hogy az EU szociális partnerei által kialakított dokumentumok elvárásai, célkitűzései hazánkban is megvalósuljanak,
  • felkészülni a csatlakozás utáni aktív részvételre.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem