A különféle szabálysértési alakzatok a gazdálkodók életét is átszövik, elég, ha csak a munkaügyi szabálysértésekre gondolunk. Nem haszontalan áttekintenünk, milyen új eljárási rend szerint történik március 1-jétől a felelősségre vonás.
2000. március 1-jétől hatályos a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.), amelynek megalkotására nemcsak az EU-jogharmonizáció, hanem az Alkotmánybíróság 63/1997. (XII. 12.) AB határozata is rákényszerítette a törvényhozókat. Alkotmányellenes ugyanis, hogy a szabálysértési eljárásban eleddig nem volt lehetőség a bíróság előtti jogorvoslatra.
Szabálysértési hatóságok
Jegyző
Főszabályként továbbra is a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző rendelkezik általános hatáskörrel a szabálysértési eljárás lefolytatására. Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző – a közlekedésrendészeti és a vám- és deviza-szabálysértések kivételével – az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
Rendőrség
A közlekedési szabálysértések nagy száma miatt a szabálysértések döntő többségét a rendőri szervek bírálják el. A rendőrség szabálysértési jogkörét a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény is szabályozza. Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség – a vám- és deviza-szabálysértések kivételével – az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
Vám-, határvámhivatalok
Pénzügyi szabálysértés miatt a megye székhelyén működő vámhivatal, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el.
Szabálysértés miatt eljáró más szervek
A szabálysértési hatóságként járhat el:
- a határőrség,
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézete,
- a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége,
- a bányakapitányság, illetve különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal,
- a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő,
- a Hírközlési Főfelügyelet területi szerve,
- a nemzeti parkok igazgatósága (például természetvédelmi szabálysértés esetén),
- a Szerencsejáték Felügyelet (például a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt indított eljárásban).
Több hatóság hatáskörébe is tartozik, így több hatóság is eljárhat például az ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt (a rendőrség, a bányahatóság, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő hatáskörébe tartozó szabálysértés).
Bíróság
A szabálysértési eljárás alá vont személy kifogással élhet, amelynek elbírálása a helyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az első fokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a megyei bíróság bírálja el. A helyi bíróság bírálja el továbbá a szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt olyan ügyészi óvást, amellyel a szabálysértési hatóság nem ért egyet.
Felettes közigazgatási szerv
A felettes közigazgatási szerv tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kérhet a szabálysértési hatóságtól, törvényességi ellenőrzést tarthat, az ellenőrzés eredményeként felhívhatja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre, ha pedig törvényességi szempontból aggályosnak tartja az érdemi határozatot, azt jelezheti az ügyésznek.
| Kényszerintézkedések |
|---|
|
Feltartóztatás, előállítás
A rendőrség feltartóztathatja, s a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy az egészségügyi szerv elé állíthatja azt, aki felszólítás ellenére sem hagy fel a szabálysértéssel, vagy akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, illetőleg akitől a szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletet vagy vért kell venni. (Ez utóbbi a közlekedési szabálysértéseknél nagyon gyakran előfordul.) Bizonyos körben a vámhatóság is jogosult feltartóztatni s előállítani az elkövetőt. Az előállítás legfeljebb 8 órán át korlátozhatja az elkövető személyi szabadságát. Ha az előállítás célja nem valósult meg, ezt az időtartamot a hatóság vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. (Az előállítás időtartamát a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdetétől kell számítani.) Az előállítottat tájékoztatni kell az előállítás okáról, és részére igazolást kell kiállítani az előállítás időtartamáról. Szabálysértési őrizet A gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából a rendőrség őrizetbe veheti a tetten ért szabálysértőt. A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb huszonnégy óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság nem folytatta le a gyorsított eljárást, vagy nem szabott ki elzárást. A bíróság a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbíthatja a szabálysértési őrizet tartamát, ha az elzárást kiszabó határozat nem emelkedett jogerőre, és feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, elzárással is sújtható szabálysértést követne el. A szabálysértési őrizet tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a foganatba vételtől számított hetvenkét órát. Elővezetés A rendőrség útján elő lehet vezettetni azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki. Az elővezetésnek helye van a vám- és pénzügyőrség előtti eljárásban is. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útbaindítással is foganatosítható. A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés csak az ügyész jóváhagyásával hajtható végre. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása Átvizsgálható az olyan személynek a ruházata, csomagja, illetőleg a helyszínen lévő járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, továbbá ha az átvizsgálásra lefoglalás érdekében van szükség. Az átvizsgálás foganatosítására kizárólag a rendőrség, illetőleg – a hatáskörébe tartozó szabálysértéseknél – a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, továbbá külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértés miatt eljáró más szerv jogosult. Lefoglalás A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz és a törvény értelmében elkobozható, illetőleg amelynek birtoklása jogszabályba ütközik. Rendbírság A rendbírság legalacsonyabb összege ötszáz, legmagasabb összege a szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban ötezer forint, a bírósági eljárásban ötvenezer forint. |
Az eljárásban részt vevő személyek
Eljárás alá vont személy
Az eljárás alá vont személy tulajdonképpen az elkövető, illetőleg a gyanúsított, vagyis az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. Az Sztv. lehetővé teszi, hogy az eljárás alá vont személy megismerje, milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.
Az eljárás valamennyi szakaszában kérdést intézhet az eljárás résztvevőihez, észrevételeket, indítványokat tehet, s felvilágosítást kérhet a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól. Az eljárás alá vont személy az eljárás bármely szakaszában megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
Védő
A szabálysértési eljárás bármely szakaszában védő lehet meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója, valamint törvényes képviselője.
Sértett
Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A sértett kárigényt is előterjeszthet.
Az eljárás megindítása
A szabálysértési eljárás feljelentés alapján vagy hivatalból indulhat meg. A feljelentést főszabályként szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, megjelölve a bizonyítási eszközöket. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.
| Munkaügyi szabálysértések |
|---|
|
A szabálysértési törvénnyel egy időben, 2000. március 1-jén lép hatályba az egyes szabálysértésekről szóló 128/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet (R.) is. A rendelet jelentősen megszigorította az egyes szabálysértések elkövetéséért kiszabható büntetéseket. A munkaügyi szabálysértések elkövetőit pénzbírsággal sújthatják, amelynek mértéke akár 100 000 forintig is terjedhet.
A munkaügyi szabálysértések miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jár el szabálysértési hatóságként, ha a munkáltató megszegi a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó szabályokat [R. 94. § (1) bekezdésének c) pontja], illetőleg a munkavédelmi előírásokat [R. 98. § (1) bekezdésének a) és c) pontja]. A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 5. §-a alapján a munkaviszonnyal kapcsolatban tilos a munkavállalók bármilyen hátrányos megkülönböztetése. Az a munkáltató, aki nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja a munkavállaló alkalmazását, illetve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkavállalók között, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése Az a munkáltató, aki megsérti
vonatkozó rendelkezéseket, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 2000. március 1. után ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a munkáltató, aki annak ellenére foglalkoztat valakit orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben, hogy a munkavállaló nem rendelkezik az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, avagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították. A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése Az a foglalkoztató, aki megszegi
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése A 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályozza a magán-munkaközvetítői tevékenységet. Az a magán-munkaközvetítő, aki
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Külföldi személy illegális foglalkoztatásának elősegítése Aki közreműködik abban, hogy a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések [a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet] megszegésével foglalkoztassanak külföldit, vagy az ilyen foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít, illetve ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Munkavédelmi szabálysértés A munkavédelmi előírások megszegésének súlyos jogkövetkezményei vannak. Aki
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Munkavédelmi képviselő akadályozása Az a munkáltató, aki szándékosan akadályozza a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben azért tesz hátrányos intézkedést, mert az gyakorolta a jogait, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése A munkavédelemhez szorosan kapcsolódik a termelő- és biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok betartása is. Hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
|
Bizonyítás
A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles tisztázni az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni.
Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, ezért a bizonyítás a hatóságot terheli.
A bizonyítás eszközei
A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet.
A bizonyítás eszköze lehet például:
- a tanúvallomás,
- a szakvélemény (amennyiben a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges),
- a tárgyi bizonyítási eszköz (minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették),
- az okirat (a hagyományos iraton kívül lehet fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.),
- a szemle (a tényállás tisztázásához szükséges személy, tárgy, helyszín közvetlen megtekintése, megfigyelése) és
- az elkövető vallomása.
A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatók azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.
Határozat
Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. A hatóságnak nincs tárgyalási kötelezettsége, az érdemi döntés alapját a feljelentésben foglaltak képezik. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal – legfeljebb harminc nappal – meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt.
Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság
- pénzbírságot szabhat ki,
- figyelmeztetést,
- járművezetéstől eltiltást,
- kiutasítást,
- elkobzást alkalmazhat,
- valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.
Kártérítésre kötelezés
A szabálysértési hatóság két esetben kötelezheti az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére. Az egyik, amikor a szabálysértési hatóság előtt az elkövető és a sértett megegyezik a kártérítés összegében, ilyenkor nincs vita a kár mértékéről. A másik eset, amikor a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján pontosan meghatározható a szabálysértéssel okozott kár összege. A kártérítés megállapítása mellőzhető, ha az jelentősen késleltetné az eljárás befejezését. Az erről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben nem érvényesíthet követelést, és beszámítási kifogással sem élhet.
Az eljárás megszüntetése
A szabálysértési hatóság határozattal megszünteti az eljárást, ha
- a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el,
- az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény (ha az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési határidőn belül az eljárás lefolytatható),
- az eljárás alá vont személy meghalt,
- a felelősséget kizáró ok áll fenn,
- a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében már jogerősen elbírálták,
- a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg,
- elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak,
az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül elkobzást alkalmaz.
Kifogás
Az eljárás alá vont személy, annak törvényes képviselője vagy védője kifogással támadhatja meg a bíróság előtt a pénzbírságot kiszabó, a figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást tartalmazó határozatot. A kártérítéssel kapcsolatos határozat ellen kifogást terjeszthet elő a szabálysértés sértettje is. Kifogásnak csak a határozat közlésétől számított nyolc napon belül van helye. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt azonban a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni.
A határozat visszavonása
A kifogás alapján a szabálysértési hatóság visszavonhatja, vagy – a kifogást tevő javára – módosíthatja a határozatát. Ennek hiányában a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át az iratokat. Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja.
A bíróság eljárása
A bíróság végzéssel határoz a kifogás miatt elé került szabálysértési ügyben. A szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést csak akkor hozhat az eljárás alá vont személy terhére, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Ha a kifogás kizárólag az elkobzásra, a kártérítésre vagy az eljárási költségre vonatkozik, a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz.
A bíróság vagy hatályban tartja, vagy megváltoztatja a szabálysértési hatóság határozatát, attól függően, hogy alaposnak bizonyul-e a kifogás.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett azonban a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelemnek halasztó hatálya van a végzés végrehajtására. A sértett kizárólag a kártérítési igényt érdemben elbíráló rendelkezéssel kapcsolatban kérhet tárgyalást. Ha kizárólag a sértett kérte a tárgyalást, a bíróság – a kérelem megalapozottsága esetén – a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és mellőzi a kártérítés megállapítását.
Perújítás
Az Sztv. csak a bírósági szakban jogerősen elbírált cselekmény esetén teszi lehetővé a perújítást, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőséget.
Perújításnak van helye, ha
- az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható,
- az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító bírósági határozatot vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési hatósági és a büntetőjogi felelősséget elbíráló bírósági határozatot hoztak,
- az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel,
- az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetőleg a bíróság a büntető törvénykönyvbe ütköző módon megszegte a kötelességét.
Az utóbbi két esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.
A perújítási kérelem megalapozottságáról a bíróság csak az iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem folytat le. Ha a bíróság úgy látja, hogy a perújítási kérelem megalapozott, akkor tárgyalást tart az ügyben.
Ügyészi óvás
Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye. Az óvásnak halasztó hatálya van a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására.
Ha a szabálysértési hatóság alaposnak tartja az óvást, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg értesíteni az ügyészt. Ha a szabálysértési hatóság nem ért egyet az óvással, arról a bíróság határoz. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
| Pénzbírság végrehajtása |
|---|
|
A pénzbírságot a kötelezettnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetnie. Ennek elmaradása esetén a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsáthat ki. Amennyiben erre nincs lehetőség, a pénzbírságot adók módjára hajtják be.
Átváltoztatás közérdekű munkára Ha nincs lehetőség a pénzbírság adók módjára való behajtására, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell átváltoztatni. A közérdekű munkát az elkövetőnek hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül kell elvégeznie. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap (halmazat esetén 30 nap) lehet. Egynapi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg. Átváltoztatás elzárásra Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzéshez, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot elzárásra kell átváltoztatni. Az erről szóló bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg rendőrségi fogdában hajtják végre. Részletfizetés, halasztás, félbeszakítás A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat. A bíróság – hivatalból vagy kérelemre – egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama is hat hónapig terjedhet. Kötelező az elzárás félbeszakítása, ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges. Az Sztv. szerint a fél méltányossági kérelme alapján lehetőség van az elzárás elengedésére, illetőleg mérséklésére, a pénzbírság megfizetésének elengedésére, a járművezetéstől eltiltás mellőzésére, illetőleg az elkobzott dolog visszaadására is. |
