×

A számla- és nyugtaadásról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)

 

A számlákkal kapcsolatos követelmények év eleji megváltozása sok nehézséget okozott a vállalkozásoknak. Cikkünk az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának ismertetésével segítséget ad a nem szabályszerű bizonylatolás miatti mulasztási bírság elkerüléséhez.

 

Amikor az adóhatóság revizorai a nyugta-, illetve a számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőrzik, próbavásárlást végeznek: egyszerű vásárlóként viselkedve megvesznek valamit a boltban, avagy igénybe vesznek valamilyen szolgáltatást. A próbavásárlás végeztével igazolják magukat, majd elkészítik az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet. A következőkben négy variációt ismertetünk a számla- és nyugtaadási gyakorlatból.

A vevő nem kér számlát

Fizetéskor az eladó általában megkérdezi a vevőtől, hogy kér-e számlát, vagy hogy a számlát milyen névre, címre állítsa ki. A revizorok ilyenkor azt válaszolják, hogy nem kérnek számlát. Erre az eladó számítógéppel elkészít egy olyan gépi "számlát", amin nem szerepelnek a vevő adatai, ez a rovat vagy üres, vagy "lakossági vásárlás", esetleg "készpénzes vevő" szöveget tartalmaz – a programtól függően. A revizorok a jegyzőkönyvben ilyen esetben azt a megállapítást rögzítik, hogy az átadott bizonylat számlaként nem fogadható el – hiszen hiányos, nem tartalmazza a számla kötelező törvényi kellékeit -, nyugtának pedig azért nem minősíthető, mert nem pénztárgéppel készült – a helyszínen pénztárgép nem található -, így az ellenőrzés eredményeként az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. A körülmények kötelező mérlegelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az adózó nem teremtette meg a nyugtaadás előírt feltételeit.

Adathiányos számla melletti nyugtaadás

Az adathiányos számla melletti nyugtaadásnál az előző esethez képest az a különbség, hogy az adathiányos "számlán" kívül az eladó egy pénztárgépes nyugtát is elkészít, amit átad a vásárló revizoroknak. A jegyzőkönyv ebben az esetben azt tartalmazza, hogy az adózó eleget tett a nyugtaadási kötelezettségének, rendelkezik a nyugtaadás szabályos eszközével (pénztárgép), s számítógéppel készít – kérésre – számlát.

Ezt az esetet nem követi adóigazgatási eljárás, de az eladónak kétféle bizonylatot kellett elkészítenie, egyiket számítógéppel, a másikat pedig pénztárgéppel. A pénztárgéppel eleget tett a jogszabályi kötelezettségnek, a számítógéppel pedig a látszólag felesleges bizonylat kiállításával egyidejűleg automatikusan elvégezte például a raktárkészlet aktualizálását is. Látható, hogy az egyik géppel a jogszabályi kötelezettséget teljesítik, a másikkal ez csak akkor van így, ha számlát kér a vevő. Ennél a pénztárgépnél inkább a vállalkozás vezetésének van szüksége a program által készített összesítésekre, valamint kimutatásokra.

Számítógépes összesítés

Az előzőektől eltérő megoldás, amikor az eladó számítógéppel – esetenként vonalkódolvasó segítségével – végzi a vásárolt tételek összesítését, ami jelentősen megkönnyíti a munkáját. Fizetéskor megkérdezi a vevőt, hogy kér-e számlát, vagy elég-e számára a nyugta. Az első esetben a nevet, címet a klaviatúrán bebillentyűzi, esetleg a vevőtörzsből gyorsan kiválasztja, és a nyomtatóval elkészíti a számlát. Ezalatt vagy ezután a számítógéppel összekötött pénztárgép a szabályos nyugtát nyomtatja ki, amit a számla másolati példányához csatolnak. A második esetben számla nem készül, csak nyugta. A jegyzőkönyvi megállapítások az előző esethez hasonlók.

Kétfunkciós pénztárgép

A kétfunkciós pénztárgépeket használó üzletben olyan számítógépalapú pénztárgép üzemel, amellyel a vevő kérésének megfelelően a számlát is ki tudják állítani, vagy csak nyugta készül. Ennek a vállalkozásnak sem lehet problémája a szabálytalan nyugtaadás miatt, illetve a számlaadási kötelezettség ellenőrzése során.

A számla- és nyugtaadási kötelezettség

Nyilvánvaló, hogy a fenti példák közül a harmadik és negyedik jelenti a követendő magatartást arra, hogy a nyugta-, illetve a számlaadási kötelezettséget jogszerűen és kényelmesen lehessen teljesíteni. A második példa is szabályos teljesítésről szól, amit azonban bonyolult módon végeznek el. Az első példában szereplő variáció sajnos elég gyakori, és alapvető tévedésen, a következőkben részletezett hibás jogszabály-értelmezésen alapul.

Számla és egyszerűsített számla

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa-tv.) 43. § (1) bekezdésének a) és b) pontja írja elő a számlaadási kötelezettséget. Az a) pont szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kibocsátani. A b) pont szerint a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát kell kiadni.

Kötelező a számlakibocsátás

A fentiekből következően a naponta lezajló termékértékesítések és szolgáltatások döntő többségéről – mivel általában készpénzfizetéssel történik a kiegyenlítés – csak akkor kell számlát (abból is csak egyszerűsítettet) kibocsátani, ha azt a vevő kéri. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelem és a lakossági szolgáltatás területén a készpénzzel fizető vevők jelentős része nem kér számlát, ilyenkor életbe lép az Áfa-tv. 70. §-ának (1) bekezdése, amely szerint abban az esetben, ha az adóalany nem bocsátott ki számlát a készpénzfizetésről, akkor nyugtát kell kiállítania.

Mindezekből egyértelmű, hogy a számla kibocsátása csak akkor maradhat el, ha a vevő részéről nincs rá igény. A törvényi rendelkezésekből következően a vevő dönti el, hogy az eladók (szolgáltatók) számlát vagy nyugtát kötelesek kibocsátani a részére.

Nyugtaadás

Nyugtát adni ma már minden üzletben pénztárgéppel kell, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (R.) előírásai szerint. Az R. azt is szabályozza, hogy a számlával bizonylatolt értékesítésekről is nyugtát kell készíteni, amit a számla tőpéldányához kell csatolni.

Az eddigiek alapján könnyen belátható, hogy csak az olyan üzlet használhat egyetlen számítógépes számlázórendszert, amelyik minden vevőjének számlát bocsát ki.

Adathiány és nyugtaadási kötelezettség

A számlakibocsátásra nincs minden esetben lehetőség, mert a számla kötelező adattartalma a nyugtához viszonyítva jelentősen nagyobb. Sarkalatos kérdés, hogy a számlának tartalmaznia kell a vevő nevét és címét, ezen túlmenően kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék vásárlásakor a vevő adóazonosítóját és aláírását is. Abban az esetben, amikor a vevő nem kér számlát, annak szabályos kiállítása eleve lehetetlen, mert a vevő adatai ismeretlenek. Ekkor lép be az eladó (szolgáltató) nyugtaadási kötelezettsége.

Téves hivatkozás

Minden olyan ügyben, ahol nyugta helyett hiányos adattartalmú számlaadás történt, az adóigazgatási eljárásban ellenük meghozott marasztaló határozat elleni fellebbezésben arra hivatkoznak a vállalkozások, hogy "nyugtát ugyan nem adtunk, de azt csak akkor kell, ha nem adunk számlát, azt viszont adtunk, tehát nem követtünk el mulasztást". Az is gyakori érv, hogy a számla "magasabb rendű bizonylat", mint a nyugta, tehát a vállalkozás "túlteljesítette" a nyugtaadási kötelezettségét, ezért nem követett el mulasztást.

A fenti érvek ugyan első olvasatra meggyőzőnek tűnnek, de alapvető tévedésen alapulnak, nevezetesen azon, hogy a hiányosan kitöltött számla is számla. A vevő adatait nem tartalmazó bizonylat azonban az Áfa-tv. szabályai szerint nem minősül számlának. A vállalkozás ezért számlának minősülő bizonylatot nem bocsátott ki, mert annak adattartalmi követelményeit nem tudta teljesíteni, ugyanakkor nyugtát sem bocsátott ki, mert nincs pénztárgépe.

Nincs nyugtaadási kötelezettség

Az eddigiek alapján ki lehet jelenteni, hogy csak az a vállalkozás mellőzheti a nyugtaadást, amelyik biztos lehet abban, hogy minden értékesítéséről számlát kell kiállítania, illetve rendelkezésére állnak a számla kiállításához szükséges feltételek. Utalunk arra, hogy a vevőkártya kötelező használata ezt a problémát megoldja.

Engedélyezett pénztárgép

Amelyik vállalkozás nem mellőzheti az előzőek szerint a nyugtaadást – és ezek vannak többen -, kénytelen olyan pénztárgépet használni, amelyet az APEH elnöke engedélyezett.

Gépi számlázás

Az engedélyezett pénztárgépek között vannak olyanok is, amelyek számítógép-alapúak, emellett a szabályos nyugtaadáson kívül a gépi számlázást is teljesíteni tudják. A pénztárgépek zöme azonban csak nyugtaadásra alkalmas, ami azt jelenti, hogy a számlaadási kötelezettséget más módon kell teljesíteni, és ma már ez elsődlegesen a gépi számlázás. A gépi számlázás azonban nem "csodaszer", önmagában nem oldja meg a bevétel szabályszerű rögzítésével kapcsolatos feladatokat, csak a fentebb említett APEH-engedélyes számítógép-alapú pénztárgép használatával.

A számlázórendszerek használatának feltételei

Az egyéb gépi számlázórendszereket nem kell az APEH által engedélyeztetni, de természetesen komoly követelményeknek kell megfelelnie az alkalmazott szoftvernek.

A szoftverkészítő nyilatkozata

Az 1999/116. számú APEH-iránymutatás – amely arról rendelkezik, hogy gépi számlázás esetén a felhasználónak milyen dokumentációval kell rendelkeznie – külön felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy gépi számlázás alkalmazásakor a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a programra vonatkozóan a szoftverkészítő által a felhasználó részére adott olyan nyilatkozattal, mely szerint a program megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felhasználói kézikönyv

A gépi számlázásnak feltétele az úgynevezett felhasználói kézikönyv megléte, mert ennek utasításai alapján tudja az adóhatóság ellenőrizni, hogy a számlák valóban kihagyás és ismétlődés nélkül kapnak sorszámot, a helyesbítések és stornírozások valóban a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően hajthatók végre. Mindezeken túlmenően a számlamásolatok megőrzésével és a hiánytalan elszámolás biztosításával egyidejűleg a bizonylatoknak az R. 1. §-ának (4) bekezdésében előírt szigorú számadás alá vonása is megvalósul.

Ellenőrzésnek megfelelő gépi számlák

A géppel készített számláknál is egyértelműnek kell lennie, hogy a kiállított bizonylat eredeti-e, avagy másolat (ezt a megfelelő programozás biztosítja), valamint annak is, hogy az adott sorszámú számla hányadik példánya van a kezünkben. Az utóbbi feltétel megfelelő programozással teljesíthető úgy, hogy az egymás után nyomtatott egyforma sorszámú számlapéldányokon az 1. példány, 2. példány stb. felirat szerepel.

Ha a számlázóprogram többpéldányos, átütős rendszerű leporellót használ, olyan leporellót kell venni, amelyik előre nyomottan tartalmazza az 1. példány, 2. példány stb. feliratot.

Nem állt szándékunkban senkit sem elriasztani a gépi számlázórendszerek használatától, ugyanakkor fontosnak tartjuk újból felhívni a figyelmet a nyugtaadási kötelezettségre, ami ma már gyakorlatilag csak pénztárgéppel teljesíthető, számlát azonban kézzel is ki lehet állítani. Annak a vállalkozásnak, amelyik naponta 1-2 számlát állít ki, nem biztos, hogy érdemes bevezetnie a gépi számlázást. Aki viszont használ ilyen rendszert, vagy annak bevezetését tervezi, csak olyat használjon, ami nemcsak a saját munkáját könnyíti meg, hanem egyúttal megfelel a jogszabályi feltételeknek is.

Az alakilag hibás, tartalmilag rontott, megsemmisült, illetve elveszett számla újranyomtatását kizáró programmódosításra, valamint a példánysorszámozásra és a példányszám feltüntetésére vonatkozó új rendelkezéseket május 1-jétől kell alkalmazni.

Szabó Károly

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem