×

A számla- és nyugtaadásról

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)

 

A számlákkal kapcsolatos követelmények év eleji megváltozása sok nehézséget okozott a vállalkozásoknak. Cikkünk az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának ismertetésével segítséget ad a nem szabályszerű bizonylatolás miatti mulasztási bírság elkerüléséhez.

 

Amikor az adóhatóság revizorai a nyugta-, illetve a számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőrzik, próbavásárlást végeznek: egyszerű vásárlóként viselkedve megvesznek valamit a boltban, avagy igénybe vesznek valamilyen szolgáltatást. A próbavásárlás végeztével igazolják magukat, majd elkészítik az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet. A következőkben négy variációt ismertetünk a számla- és nyugtaadási gyakorlatból.

A vevő nem kér számlát

Fizetéskor az eladó általában megkérdezi a vevőtől, hogy kér-e számlát, vagy hogy a számlát milyen névre, címre állítsa ki. A revizorok ilyenkor azt válaszolják, hogy nem kérnek számlát. Erre az eladó számítógéppel elkészít egy olyan gépi "számlát", amin nem szerepelnek a vevő adatai, ez a rovat vagy üres, vagy "lakossági vásárlás", esetleg "készpénzes vevő" szöveget tartalmaz – a programtól függően. A revizorok a jegyzőkönyvben ilyen esetben azt a megállapítást rögzítik, hogy az átadott bizonylat számlaként nem fogadható el – hiszen hiányos, nem tartalmazza a számla kötelező törvényi kellékeit –, nyugtának pedig azért nem minősíthető, mert nem pénztárgéppel készült – a helyszínen pénztárgép nem található –, így az ellenőrzés eredményeként az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. A körülmények kötelező mérlegelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az adózó nem teremtette meg a nyugtaadás előírt feltételeit.

Adathiányos számla melletti nyugtaadás

Az adathiányos számla melletti nyugtaadásnál az előző esethez képest az a különbség, hogy az adathiányos "számlán" kívül az eladó egy pénztárgépes nyugtát is elkészít, amit átad a vásárló revizoroknak. A jegyzőkönyv ebben az esetben azt tartalmazza, hogy az adózó eleget tett a nyugtaadási kötelezettségének, rendelkezik a nyugtaadás szabályos eszközével (pénztárgép), s számítógéppel készít – kérésre – számlát.

Ezt az esetet nem követi adóigazgatási eljárás, de az eladónak kétféle bizonylatot kellett elkészítenie, egyiket számítógéppel, a másikat pedig pénztárgéppel. A pénztárgéppel eleget tett a jogszabályi kötelezettségnek, a számítógéppel pedig a látszólag felesleges bizonylat kiállításával egyidejűleg automatikusan elvégezte például a raktárkészlet aktualizálását is. Látható, hogy az egyik géppel a jogszabályi kötelezettséget teljesítik, a másikkal ez csak akkor van így, ha számlát kér a vevő. Ennél a pénztárgépnél inkább a vállalkozás vezetésének van szüksége a program által készített összesítésekre, valamint kimutatásokra.

Számítógépes összesítés

Az előzőektől eltérő megoldás, amikor az eladó számítógéppel – esetenként vonalkódolvasó segítségével – végzi a vásárolt tételek összesítését, ami jelentősen megkönnyíti a munkáját. Fizetéskor megkérdezi a vevőt, hogy kér-e számlát, vagy elég-e számára a nyugta. Az első esetben a nevet, címet a klaviatúrán bebillentyűzi, esetleg a vevőtörzsből gyorsan kiválasztja, és a nyomtatóval elkészíti a számlát. Ezalatt vagy ezután a számítógéppel összekötött pénztárgép a szabályos nyugtát nyomtatja ki, amit a számla másolati példányához csatolnak. A második esetben számla nem készül, csak nyugta. A jegyzőkönyvi megállapítások az előző esethez hasonlók.

Kétfunkciós pénztárgép

A kétfunkciós pénztárgépeket használó üzletben olyan számítógépalapú pénztárgép üzemel, amellyel a vevő kérésének megfelelően a számlát is ki tudják állítani, vagy csak nyugta készül. Ennek a vállalkozásnak sem lehet problémája a szabálytalan nyugtaadás miatt, illetve a számlaadási kötelezettség ellenőrzése során.

A számla- és nyugtaadási kötelezettség

Nyilvánvaló, hogy a fenti példák közül a harmadik és negyedik jelenti a követendő magatartást arra, hogy a nyugta-, illetve a számlaadási kötelezettséget jogszerűen és kényelmesen lehessen teljesíteni. A második példa is szabályos teljesítésről szól, amit azonban bonyolult módon végeznek el. Az első példában szereplő variáció sajnos elég gyakori, és alapvető tévedésen, a következőkben részletezett hibás jogszabály-értelmezésen alapul.

Számla és egyszerűsített számla

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa-tv.) 43. § (1) bekezdésének a) és b) pontja írja elő a számlaadási kötelezettséget. Az a) pont szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kibocsátani. A b) pont szerint a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát kell kiadni.

Kötelező a számlakibocsátás

A fentiekből következően a naponta lezajló termékértékesítések és szolgáltatások döntő többségéről – mivel általában készpénzfizetéssel történik a kiegyenlítés – csak akkor kell számlát (abból is csak egyszerűsítettet) kibocsátani, ha azt a vevő kéri. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelem és a lakossági szolgáltatás területén a készpénzzel fizető vevők jelentős része nem kér számlát, ilyenkor életbe lép az Áfa-tv. 70. §-ának (1) bekezdése, amely szerint abban az esetben, ha az adóalany nem bocsátott ki számlát a készpénzfizetésről, akkor nyugtát kell kiállítania.

Mindezekből egyértelmű, hogy a számla kibocsátása csak akkor maradhat el, ha a vevő részéről nincs rá igény. A törvényi rendelkezésekből következően a vevő dönti el, hogy az eladók (szolgáltatók) számlát vagy nyugtát kötelesek kibocsátani a részére.

Nyugtaadás

Nyugtát adni ma már minden üzletben pénztárgéppel kell, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (R.) előírásai szerint. Az R. azt is szabályozza, hogy a számlával bizonylatolt értékesítésekről is nyugtát kell készíteni, amit a számla tőpéldányához kell csatolni.

Az eddigiek alapján könnyen belátható, hogy csak az olyan üzlet használhat egyetlen számítógépes számlázórendszert, amelyik minden vevőjének számlát bocsát ki.

Adathiány és nyugtaadási kötelezettség

A számlakibocsátásra nincs minden esetben lehetőség, mert a számla kötelező adattartalma a nyugtához viszonyítva jelentősen nagyobb. Sarkalatos kérdés, hogy a számlának tartalmaznia kell a vevő nevét és címét, ezen túlmenően kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék vásárlásakor a vevő adóazonosítóját és aláírását is. Abban az esetben, amikor a vevő nem kér számlát, annak szabályos kiállítása eleve lehetetlen, mert a vevő adatai ismeretlenek. Ekkor lép be az eladó (szolgáltató) nyugtaadási kötelezettsége.

Téves hivatkozás

Minden olyan ügyben, ahol nyugta helyett hiányos adattartalmú számlaadás történt, az adóigazgatási eljárásban ellenük meghozott marasztaló határozat elleni fellebbezésben arra hivatkoznak a vállalkozások, hogy "nyugtát ugyan nem adtunk, de azt csak akkor kell, ha nem adunk számlát, azt viszont adtunk, tehát nem követtünk el mulasztást". Az is gyakori érv, hogy a számla "magasabb rendű bizonylat", mint a nyugta, tehát a vállalkozás "túlteljesítette" a nyugtaadási kötelezettségét, ezért nem követett el mulasztást.

A fenti érvek ugyan első olvasatra meggyőzőnek tűnnek, de alapvető tévedésen alapulnak, nevezetesen azon, hogy a hiányosan kitöltött számla is számla. A vevő adatait nem tartalmazó bizonylat azonban az Áfa-tv. szabályai szerint nem minősül számlának. A vállalkozás ezért számlának minősülő bizonylatot nem bocsátott ki, mert annak adattartalmi követelményeit nem tudta teljesíteni, ugyanakkor nyugtát sem bocsátott ki, mert nincs pénztárgépe.

Nincs nyugtaadási kötelezettség

Az eddigiek alapján ki lehet jelenteni, hogy csak az a vállalkozás mellőzheti a nyugtaadást, amelyik biztos lehet abban, hogy minden értékesítéséről számlát kell kiállítania, illetve rendelkezésére állnak a számla kiállításához szükséges feltételek. Utalunk arra, hogy a vevőkártya kötelező használata ezt a problémát megoldja.

Engedélyezett pénztárgép

Amelyik vállalkozás nem mellőzheti az előzőek szerint a nyugtaadást – és ezek vannak többen –, kénytelen olyan pénztárgépet használni, amelyet az APEH elnöke engedélyezett.

Gépi számlázás

Az engedélyezett pénztárgépek között vannak olyanok is, amelyek számítógép-alapúak, emellett a szabályos nyugtaadáson kívül a gépi számlázást is teljesíteni tudják. A pénztárgépek zöme azonban csak nyugtaadásra alkalmas, ami azt jelenti, hogy a számlaadási kötelezettséget más módon kell teljesíteni, és ma már ez elsődlegesen a gépi számlázás. A gépi számlázás azonban nem "csodaszer", önmagában nem oldja meg a bevétel szabályszerű rögzítésével kapcsolatos feladatokat, csak a fentebb említett APEH-engedélyes számítógép-alapú pénztárgép használatával.

A számlázórendszerek használatának feltételei

Az egyéb gépi számlázórendszereket nem kell az APEH által engedélyeztetni, de természetesen komoly követelményeknek kell megfelelnie az alkalmazott szoftvernek.

A szoftverkészítő nyilatkozata

Az 1999/116. számú APEH-iránymutatás – amely arról rendelkezik, hogy gépi számlázás esetén a felhasználónak milyen dokumentációval kell rendelkeznie – külön felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy gépi számlázás alkalmazásakor a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a programra vonatkozóan a szoftverkészítő által a felhasználó részére adott olyan nyilatkozattal, mely szerint a program megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felhasználói kézikönyv

A gépi számlázásnak feltétele az úgynevezett felhasználói kézikönyv megléte, mert ennek utasításai alapján tudja az adóhatóság ellenőrizni, hogy a számlák valóban kihagyás és ismétlődés nélkül kapnak sorszámot, a helyesbítések és stornírozások valóban a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően hajthatók végre. Mindezeken túlmenően a számlamásolatok megőrzésével és a hiánytalan elszámolás biztosításával egyidejűleg a bizonylatoknak az R. 1. §-ának (4) bekezdésében előírt szigorú számadás alá vonása is megvalósul.

Ellenőrzésnek megfelelő gépi számlák

A géppel készített számláknál is egyértelműnek kell lennie, hogy a kiállított bizonylat eredeti-e, avagy másolat (ezt a megfelelő programozás biztosítja), valamint annak is, hogy az adott sorszámú számla hányadik példánya van a kezünkben. Az utóbbi feltétel megfelelő programozással teljesíthető úgy, hogy az egymás után nyomtatott egyforma sorszámú számlapéldányokon az 1. példány, 2. példány stb. felirat szerepel.

Ha a számlázóprogram többpéldányos, átütős rendszerű leporellót használ, olyan leporellót kell venni, amelyik előre nyomottan tartalmazza az 1. példány, 2. példány stb. feliratot.

Nem állt szándékunkban senkit sem elriasztani a gépi számlázórendszerek használatától, ugyanakkor fontosnak tartjuk újból felhívni a figyelmet a nyugtaadási kötelezettségre, ami ma már gyakorlatilag csak pénztárgéppel teljesíthető, számlát azonban kézzel is ki lehet állítani. Annak a vállalkozásnak, amelyik naponta 1-2 számlát állít ki, nem biztos, hogy érdemes bevezetnie a gépi számlázást. Aki viszont használ ilyen rendszert, vagy annak bevezetését tervezi, csak olyat használjon, ami nemcsak a saját munkáját könnyíti meg, hanem egyúttal megfelel a jogszabályi feltételeknek is.

Az alakilag hibás, tartalmilag rontott, megsemmisült, illetve elveszett számla újranyomtatását kizáró programmódosításra, valamint a példánysorszámozásra és a példányszám feltüntetésére vonatkozó új rendelkezéseket május 1-jétől kell alkalmazni.

Szabó Károly

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem