Még véget sem ért az évszámváltás, Magyarországon máris felvetődött, hogy blöff volt az egész. Sőt, többen már a felkészülés hónapjaiban annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint az egész Y2K felvetése csak a számítástechnikai cégek újabb pénzszerzési akciója, s az igazából nem létező évszámváltási probléma megoldása" csak arra jó, hogy ezek a cégek növeljék a profitjukat.
Az évszámváltási probléma nagyon is valós – állították a múlt év utolsó negyedében, s állítják ma is a felkészülésben részt vevő szakemberek. Az e táborba tartozók szerint csak úgy kerülhető el a világméretű katasztrófa, ha minden szoftvert és hardvert átvizsgálnak, s képessé teszik ezeket az új évszám utolsó két nullájának kezelésére. Valószínűleg nem volt túlzás, hogy az évszámváltással kapcsolatos feladatok koordinálását kormánybiztos végezte Magyarországon.
A kérdés eldöntését sokan az új év első perceitől, óráitól és napjaitól várták. Az idő azután, ha úgy tetszik, mindkét oldalon adott érvet a vitatkozóknak.
Amikor az óra szilveszterkor elütötte a tizenkettőt, s a lámpák nem aludtak ki, sőt, az egyéb közműszolgáltatások sem álltak le, a blöffpártiak máris azt mondhatták: nem történt semmi, felesleges volt a nagy felhajtás. A másik táborba tartozók viszont azzal érvelnek, csak azért nem történt katasztrófa, mert alaposan felkészítették a gépeket és a programokat az évszámváltásra.
Dollármilliárdok az elhárításra
Az mindenesetre tény, hogy a világ az elmúlt év utolsó hónapjaiban a dátumváltás lázában égett, s ennek megfelelően költött is rá rendesen. Hogy menynyit, arról pontos adatai tulajdonképpen senkinek sincsenek, ám az bizton állítható, hogy dollármilliárdokba került az Y2K megszelídítése.
A magyar kormány például 325 millió forintot különített el a költségvetésből erre a célra, amihez a Világbank is hozzájárult 500 ezer dollárral. Arról, hogy az állam sokat adott-e vagy keveset, ugyanúgy lehetne vitatkozni, mint az egész probléma valódiságáról, ám az tény, hogy egy Formula-1-es futamra nagyobb összeget ad az állam, mint amennyit az évszámváltás sima levezénylésére szánt.
Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország marketingigazgatója szerint mindenesetre jellemző az országra, hogy itt elsősorban nem a sikeres évszámváltásnak örülnek, hanem a világon szinte egyedülálló módon rálegyintenek, s azt mondják, blöff volt az egész. A szakember szerint sokkal helyesebb volna, ha a sok esetben már 1997 tavaszán elkezdett, végül is sikeres felkészülésnek tapsolnának az emberek, s belátnák, hogy a félelmük megalapozott volt. Hozzátette: ez az akció inkább azt bizonyítja, hogy sok munkával megoldhatóak a technikai problémák.
Ezzel szemben Fórján Csaba, a főleg vírusirtókat forgalmazó 2F Szervezési, Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. ügyvezetője úgy vélte, hogy jórészt mégiscsak blöff volt az egész. Elmondta, hogy ő kezdetektől fogva vaklármának tartotta az évszámváltással kapcsolatos problémák felemlegetését. Már csak azért is, mert a gépek többségén csak egy dátumot kellett átállítani. Ráadásul, akik okosan írták a programokat, azok már öt-tíz éve bekalkulálták a 2000. év bekövetkeztét a szoftverekbe.
A szakember által a csak nagy misztikumként említett dátumváltásra való felkészülés során a cégek többsége jobban tette volna, ha nem felülvizsgáltatja a gépeit, hanem kidobálja őket, s újakat vesz helyettük. Fórján Csaba szerint ezt csak az úgynevezett célgépek esetében nem lehetett volna megtenni, hiszen például egy repülőgépen egyetlen percre sem állhat le a számítógép.
A felkészülések bejelentése
Az emberek és a cégek világszerte igencsak tartottak attól, hogy az Y2K kapcsán katasztrófák következhetnek be. A szakemberek és a jövendőmondók, az elemzők és a laikusok például repülőgépek lezuhanásával, a banki-pénzügyi rendszerek leállásával és összekuszálódásával, a közművek, a gáz-, áram-, víz- és egyéb szolgáltatások megbénulásával, illetve atomreaktorok meghibásodásával riogattak. Többen, így egy dél-európai ország minisztere is – aki persze később lemondott, mert felesleges riadalmat keltett – azt tanácsolták az embereknek, hogy spájzoljanak be, vegyék ki a pénzüket a bankjukból, de legalábbis kérjenek egyenleget a számlájukról. Mindennek meg is lett a foganatja, s talán egyetlen iparágban sem készültek úgy a tavalyi szilveszterre, mint a banki, pénzügyi területen. Az elmúlt év utolsó heteiben például zsurnaliszta nemigen tudott úgy felkelni, hogy valamelyik bank, brókercég vagy biztosító be ne jelentse, hogy felkészült az Y2K-problémára. Hasonló erőfeszítéseket tettek a számítástechnikai és internetes cégek, a közművállalatok és a lakossági ellátásban részt vevő vállalkozások. Gyakorlatilag mindenki, aki bármilyen módon kapcsolatban áll az emberekkel. Márpedig ilyen cég nagyon sok van.
Tétlen kisvállalkozók
A jól felkészültek sorából egyedül lényegében csak a kisvállalkozók maradtak ki, pedig az évszámkezelési kormánybiztos hivatala a lakosság tájékoztatása mellett talán velük törődött a legtöbbet. Bulletint nyomtatott számukra, televízióadásokat szervezett, s igénybe véve a nyilvánosságot, megpróbálta rábeszélni őket arra, hogy legyenek szívesek és készüljenek fel az évszámváltásra.
A magyar kisvállalkozó azonban, úgy tűnik, olyan fajta, aki akkor sem fogadja meg az állam szavát, amikor az tényleg segíteni akar rajta. Kiderült ugyanis, hogy senkinek sem okozott anynyi gondot a számlálók átállítása, mint a vállalkozóknak. Bizonyítja ezt az is, hogy az évszámkezelési kormányzati koordinációs központba a lakosság után tőlük érkezett a legtöbb hívás, ám e beszélgetések nem a sikerekről szóltak...
Ez persze valószínűleg nem magyar sajátosság, hiszen Angliában még évszámváltás sem kellett ahhoz, hogy összeomoljon a kiskereskedelmi rendszer. Elég volt egy karácsony előtti vásárlási roham, s a boltok kártyaleolvasó gépei máris csődöt mondtak.
Nem így Magyarországon, ahol az újévet köszöntő emberek sokasága próbálta ki az éjfélt követő percekben a bankjegykiadó automatákat. Amelyek természetesen működtek.
Sokan felhőtlenül köszönthették hát az új esztendőt. Közülük talán a legboldogabb Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos volt, akinek hivatala már december 31-én reggeltől figyelemmel kísérte a fővárosi koordinációs központban, hogy mi történt a világban és Magyarországon. Semmi, de ez a semmi kezdetben még nagyon bizonytalan volt. A teremben ülők először akkor lélegezhettek fel, amikor Ausztráliából és Új-Zélandról megérkeztek az első hírek a zökkenőmentes átállásról.
Japánban úgy tűnt, minden rendben lesz, aztán kiderült, hogy az atomerőművekkel itt mindig baj van: ha van évszámváltás, ha nincs. A baj azonban most nem volt nagy.
Ezután újabb feszült percek következtek, hiszen nem lehetett tudni, mi lesz a volt Szovjetunió területén, Oroszországban, s főleg azokban a kisebb köztársaságokban, amelyek nem éppen a gazdaságukról és modern technikájukról híresek. Szerencsére itt sem történt semmi, többek szerint azért, mert a kis köztársaságokban kevés a számítógép. Ami pedig nincs, azzal nem lehet baj...
Magyarországon viszont éppen elég gép van egy rendes katasztrófához, ráadásul nagyjából időben is mi következtünk. Ekkor persze még egyáltalán nem lehetett tudni, mi lesz, mindenki csak reménykedett. Ám vagy blöff volt az egész, vagy nem, de az évszámváltás simán lezajlott.
Ezután már csak az volt a kérdés, mi történik Amerikában és főleg az Egyesült Államokban. Minden a már megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A számítástechnika fellegvárában is simán mentek a dolgok, csupán az Y2K-ra talán a legtöbb pénzt és energiát fordító Pentagon rendszere állt le, de ezt egy kisebb tartalék rendszerrel pótolni tudták.
Egyszóval tényleg hiába vagy éppen nem hiába volt a nagy felhajtás. Mojzes Imre ugyanis a központban lábatlankodó újságíróknak rendre csak azt tudta mondani január elsején éjfél után, hajnalban, délelőtt és délután, majd ezt követően mindennap, hogy az évszámváltás rendben zajlik.
Aki nem nyert...
Az Y2K kapcsán azonban nemcsak azt fedi homály, valós probléma volt-e az évszámváltás, hanem azt is, hogy ki keresett rajta. A megkérdezett számítástechnikai cégek ugyanis egyként állították, ők inkább buktak az egész bulin, semmint nyertek rajta.
Az évszámváltási láznak azonban még koránt sincs vége. Szakmai berkekben ugyanis tudják: az idei szökőév, s ebből még lehetnek problémák. Sőt, az is bizonyosra vehető, hogy év közben még lehetnek nem várt események. Ezek persze már a rendszereket érintik. Az emberek pedig legfeljebb csak azon bosszankodhatnak, hogy az új okmányirodákban miért nem működnek a gépek. Ennek azonban már semmi köze sincs az évszámváltáshoz, legfeljebb a számítógépekhez...
Gaal Móricz
