Jogszabályfigyelő

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Összeállításunkban azokat a lapzártáig megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére. Helyszűke miatt ezúttal a figyelemfelkeltésre szorítkozunk a tavaly év végi jogszabályözön számbavételekor. A munkáltatók számára fontos rendelkezésekkel későbbi számainkban részletesen foglalkozunk.

 

Munkavédelem

A 2000. április 1-jétől hatályos 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők (fertőző betegségek, járványok) hatásának kitett munkahelyek munkavédelmi szabályait állapítja meg. A rendelet szabályai kiterjednek minden olyan szervezett munkavégzésre, továbbá minden olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra, amely fertőző- és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű, és ahol biológiai tényezők hatásával kell számolni.

A rendelet a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolja a biológiai tényezőket. Az 1. csoportba az a biológiai tényező tartozik, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, míg a 4. csoportba az, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára. A 4. csoport jellemzője még, hogy nagy a kockázata az emberi közösségben való szétterjedésének, és általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

Annak érdekében, hogy meg lehessen becsülni a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot, továbbá meghatározhatók legyenek a szükséges intézkedések, a munkáltatónak, valamint nem szervezett munkavégzés esetén a munkát elrendelőnek minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és - amenynyiben lehetséges - mértékét.

Fontos, hogy a kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása befolyásolhatja a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját. A becslést a biológiai tényezők csoportba sorolásának megfelelően, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézetének a bejelentés során tett ajánlásai, a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk, a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások, és a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedései szerint kell elvégezni.

[A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet.]

Tűzvédelmi bírság

Szigorodtak a tűzvédelmi bírság kiszabására vonatkozó szabályok. Az erről szóló rendelet 1999. december 23-ai hatálybalépése után tűzvédelmi bírságot már akkor is ki lehet szabni, ha

  • a jogszabályban, a kötelezően előírt szabványban, illetőleg a tűzvédelmi engedélyben foglaltaktól eltérően végzik a tűzoltó készülék gyártását, javítását, ellenőrzését,
  • a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, illetőleg egyetértését,
  • a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A"), a tűz- és robbanásveszélyes („B"), valamint a tűzveszélyes („C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről,
  • a kötelezett nem készíti el a Tűzvédelmi Szabályzatot, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról, valamint
  • elmulasztja a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzését.

A tűzvédelmi bírság kiszabására - a BM Tűzoltóság országos parancsnoka, illetve az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság javaslatára, szakhatósági állásfoglalása alapján - a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző jogosult.

[177/1999. (XII. 8.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról.]

Külföldi kiküldetés

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló rendelet szerint egy napnak számít, ha a kiküldetésben töltött idő rövidebb 24 óránál, de eléri a 8 órát. A rendelet ezenkívül meghatározza a külszolgálat időtartamai egybeszámításának szabályait. Az új előírásokat a 2000. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre és adókötelezettségekre kell alkalmazni.

[178/1999. (XII. 8.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról.]

Pénzforgalom és bankhitel

A 2000. évtől megváltozik a pénzforgalmi és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet. A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézet a jogszabály alapján a pénzforgalmi bankszámla vezetésére nem kötelezett egyéb szervezet részére is vezethet pénzforgalmi bankszámlát. Ha a számlatulajdonos másképp nem rendelkezik, a pénzintézet az érkezés sorrendjében teljesíti a számlatulajdonos bankszámlájának megterhelésére vonatkozó megbízásokat.

2000. március 20-ától a megbízások közül a számlatulajdonos rendelkezésére tekintet nélkül kell teljesíteni

  • a bírósági és a közigazgatási eljárás szerint jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtható bírósági és közigazgatási határozaton alapuló követelésre - ideértve az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott adó-, járulék- és vámköveteléseket is -,
  • az átutalási végzéssel végrehajtott követelésre,
  • a végrehajtó által lefoglalt követelésre,
  • a közjegyzői okiraton és a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton alapuló követelésre,
  • a Magyar Államkincstár által benyújtott, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett követelésre vonatkozó megbízásokat.

2000. július 1. után, ha jogszabály, illetve a felek eltérően nem rendelkeznek, a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták.

[183/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet módosításáról.]

Földhasználati nyilvántartás

2000. január 1-jétől működik a földhasználati nyilvántartás, amely számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá okirattárból áll. A földhasználati lapon kell nyilvántartani a körzeti földhivatal illetékességi területén a földhasználó használatában álló valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület-külterület csoportosításban.

A földhasználati lap két részből áll, I. része a földhasználó, II. része a használt termőföldre vonatkozó adatokat tartalmazza. Az okirattár a földhasználó által benyújtott szerződéseket és más okiratokat tartja nyilván.

[A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet.]

Szakképzés, szakképzési hozzájárulás

1999. december 21-étől hatályos az oktatási miniszter 45/1999. (XII. 13.) OM rendelete a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről. A rendelet hatálya a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben meghatározott iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra, valamint a munkaügyi központ szervezeti egységére terjed ki. A rendelet a szakképzés általános szabályait, az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

2000. január 1-jétől megváltoztak a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő, hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának a feltételei is. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségeit csak a rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén csökkentheti. A rendelet szabályozza az elszámolási kérelem benyújtásának az elbírálásának rendjét is. A benyújtott képzési programok teljesítését és elszámolását az Oktatási Minisztérium, illetve az APEH területileg illetékes bizottsága ellenőrizheti.

[A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő, hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 48/1999 (XII. 26.) OM rendelet.]

Nyugellátások

2000. január 1-jétől 8 százalékkal emelkedik a 2000. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat is), a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátások összege. E szerint kell emelni az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék összegét, valamint a volt szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.

Az 1999. december 31-jét követő, de 2001. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 16 600 forint.

[A nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 191/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet.]

Üzemanyagárak

Az APEH a Magyar Közlöny 1999/116. számában közzétette a 2000. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot az alábbi árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie:

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 208 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 217 Ft/l
Keverék 207 Ft/l

MSZ 1627 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj 196 Ft/l

(APEH-közlemény a 2000. január 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról.)

Egyéni védőeszköz

Az egészségügyi miniszter a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletében határozta meg a munkavállalók egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit. A rendelet - amennyiben a megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel nem valósítható meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés - a munkáltató feladatává teszi, hogy a munkavállalókat ellássa egyéni védőeszközzel, és ellenőrizze a védőeszköz rendeltetésszerű használatát. A munkáltatónak kell gondoskodnia arról is, hogy az egyéni védőeszköz minden szempontból megfeleljen a munkavégzés követelményeinek. A munkáltató köteles írásban meghatározni a védőeszköz-juttatás rendjét. A rendelet 2000. augusztus 1-jén lép hatályba.

A rendeletben foglaltak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőség fogja ellenőrizni. A rendelet 1. számú melléklete áttekintő táblázatban foglalja össze a fizikai, vegyi, biológiai eredetű veszélyeket. Az egyes alkalmazható védőeszközök típusainak felsorolását a 2. számú melléklet, a védőeszköz használatával végezhető tevékenységeket pedig a 3. számú melléklet tartalmazza.

[A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.]

Alkalmi munkavállalói könyv

A 10/1999. (XII. 22.) SZCSM rendelet módosította az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM rendeletet. Az AM-könyvet 2000. január 1-jétől a rendelet melléklete szerinti formában, ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére.

[10/1999. (XII. 22.) SZCSM rendelet az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról szóló 12/1997. (VIII. 14.) MüM rendelet módosításáról.]

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 1999. december 22-étől 14,5%.

[A Magyar Nemzeti Bank 4/1999. (MK 119.) MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről.]

Gazdasági kamarák

A gazdasági kamarákról szóló - nagy vitát kiváltó - 1999. évi CXXI. törvény 2000. november 1-jén lép hatályba. A törvény 2000. október 31-ével megszünteti a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai tagságát. A gazdasági kamarák olyan köztestületek lesznek, amelyeket választással a gazdálkodó szervezetek fognak létrehozni. A gazdasági kamarák azonban jogosultak lesznek kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.

A gazdasági kamarák elsődleges feladata az lesz, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.

Gazdasági kamara a továbbiakban csak kereskedelmi és iparkamara, valamint agrárkamara lehet, másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják majd el.

(A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény.)

Munkaügyi és szociális törvények módosítása

Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 7 törvényt érintett:

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt,
  • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt,
  • a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt,
  • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt, valamint
  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt.

A módosítások célja a támogatások megreformálása. Fontos, hogy 2000. február 1-jétől 360 nap helyett csak 270 nap lesz a munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb időtartama. A kilenchavi ellátást a segély folyósításának kezdetétől számított 6 hónapon belül elkezdett képzéssel lehet csak meghoszszabbítani. A munkanélküli-járadék folyósításának kimerítése után továbbra is az önkormányzatokhoz fordulhatnak az állásnélküliek, akkor is, ha a jövedelempótló támogatás már megszűnt. Az önkormányzatnak az új jogszabályok szerint kötelessége lesz, hogy 30 napi munkát kínáljon fel a hozzá forduló aktív korú munkanélkülieknek.

2000. február 1-jétől a munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők lesznek: munkaerő-piaci és foglalkozási információ, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás és munkaközvetítés. A módosítás megváltoztatja - többek között - a munkanélküli-járadék, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a jövedelempótló támogatás, a rendszeres nevelési támogatás folyósításának a feltételeit, s bevezeti a fogyatékossági támogatást.

(Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény.)

Még egy munkaszüneti nap

2000-től már munkaszüneti nap lesz november 1. is.

(1999. évi CXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról.)

2000. évi költségvetés

A költségvetési törvény elfogadása több törvény módosítását is szükségessé tette.

Változott

  • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
  • a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény,
  • a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény,
  • az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény,
  • a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
  • a lakás-takarékpénztárakról szóló CXIII. törvény,
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
  • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
  • a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény,
  • a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény,
  • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
  • az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény,
  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,
  • az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,
  • a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény,
  • az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény,
  • az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény,
  • az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény,
  • a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény,
  • a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény,
  • a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény,
  • a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény,
  • a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,
  • a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény.

(A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény.)

Minimálbér

2000. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 25 500 forint, órabér alkalmazása esetén 147,00 forint.

Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények 100 százalékos, teljes munkaidős teljesítése esetén nem lehet kevesebb 25 500 forintnál.

[A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet.]

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat

A gazdasági miniszter 79/1999. (XII. 26.) GM rendelete szól a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működésének részletes szabályairól. A Célelőirányzat a kis- és középvállalkozások fejlődését elősegítő programok megvalósítását szolgálja. A rendelet meghatározza azokat a jogcímeket, amelyeken a támogatás - kizárólag pályázati úton - elnyerhető. A rendelet szabályozza továbbá a támogatások általános feltételeit, a formáit, a pályázat tartalmi követelményeit, elbírálásuk feltételeit, a támogatások folyósítását és az ellenőrzési rendszerét. A rendelet 2000. január 1-jén lépett hatályba.

[Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működésének részletes szabályairól szóló 79/1999. (XII. 26.) GM rendelet.]

Társadalombiztosítás

A kormány módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási, 168/1997. (X. 6.) Kormányrendeletét, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletét, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997 (XII. 1.) Korm. rendeletet.

[201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet, 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet, 203/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet.]

Szabálysértések

2000. március 1-jén lép hatályba a szabálysértési jog általános része, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LIX. törvény. A törvény különös részi rendelkezéseit - az egyes szabálysértéseket - a kormány 218/1999. (XII. 28.) számú rendelete szabályozza.

Aki például nem állít ki, vagy nem ad át a vevőnek (megrendelőnek) kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát vagy jótállási jegyet, a rendelet 2000. március 1-jei hatályba lépése után 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A jogszabály - többek között - tartalmazza a munkaügyi szabálysértések törvényi tényállásait is. Munkaügyi szabálysértés

  • a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése,
  • a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése,
  • a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése,
  • a magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése,
  • a külföldi illegális foglalkoztatásának az elősegítése,
  • a munkavédelmi szabálysértés,
  • a munkavédelmi képviselő akadályoztatása, valamint
  • a termelő-, illetőleg a biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megsértése.

A munkaügyi szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő (bányafelügyelet) hatáskörébe tartozik.

[Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet.]

Kádár Petra

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.