×

Iparűzési adó: két százalék

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)

 

A nagyvárosok döntő többsége a törvény által megengedett maximumra, két százalékra emeli az iparűzési adó mértékét – derül ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) összesítéséből. Ez nem kis tehernövekedést jelent majd a vállalkozásoknak, de korlátozza a települési önkormányzatoknak azt a lehetőségét is, hogy adókedvezménnyel csalogassák helységükbe a vállalkozásokat.

 

Az önkormányzatok többsége nincs könnyű helyzetben. Az iparűzési adó emelése talán az egyetlen eszközük arra, hogy kompenzálják azt a várható bevételkiesést, amit az okoz, hogy 2000-ben a személyi jövedelemadóból az önkormányzatok által szabadon felhasználható rész 15 százalékról 5 százalékra csökken.

A másik lépés, amit megtehetnek még, hogy egyéb adófajtákat vezetnek be. Több önkormányzat is fontolgatja például a kommunális adó bevezetését, noha tudják: ez sem tartozik a vállalkozáscsalogató intézkedések közé. A helyi kereskedelmi és iparkamarák az újabb adóemelést elfogadhatatlannak tartják, miután több településen már építményadót is kell a vállalkozóknak fizetniük.

A TÖOSZ véleménye szerint a helyi önkormányzatok azzal is próbálják kompenzálni szűkülő pénzügyi forrásaikat, hogy például – elsősorban a befektetők szempontjából népszerű nyugat-magyarországi régió önkormányzatai – csökkentik a területükön beruházók iparűzésiadó-kedvezményeit. A keleti régió falvai, városai ezzel a lehetőséggel nem élnek, mivel így elriasztanák az amúgy sem nagyszámú potenciális beruházót.

Az önkormányzati szakértők állítják: káros az országnak, ha nem marad pénz a befektetőknek már korábban beígért infrastrukturális beruházásokra. A TÖOSZ szerint az iparűzési adó jövőbeni központosítása és forrásátcsoportosítása lényegében nem segítene a mintegy 1300, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településen, amelyeknek a számítások szerint azonnali 120 milliárd forintos állami segítségre lenne szükségük, pénzügyi problémáik orvoslására.

A TÖOSZ adatai szerint a nagyvárosi önkormányzatok jelentős része a tavalyi átlagosan 1,7 százalékról, az idén a törvényben engedélyezett maximális 2 százalékra emeli az iparűzési adó mértékét. Így Győrben, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Székesfehérvárott, Szombathelyen és Zalaegerszegen 2 százalék iparűzési adót kell majd fizetniük a helyi vállalkozóknak. A maximumot nem vállaló kevesek sem tudnak jelentős engedményeket adni. Az idesorolható városok közül Nyíregyházán 1,9 százalék, Nagykanizsán 1,8 százalék és Tatabányán 1,8 százalék lesz az adómérték.

Egyre kevesebb marad

A Belügyminisztérium álláspontja szerint 2000-ben az önkormányzatoknak a költségvetésből származó forrásai mintegy 8 százalékkal bővülnek. A személyi jövedelemadóból jövőre 240 milliárd forint illeti meg őket, ami 20 százalékkal több az 1999. évinél. A központi költségvetés az összes befizetett személyi jövedelemadó 40 százalékát ezután is visszajuttatja a helyi önkormányzatoknak, amiből 5 százalékpont a szabadon felhasználható rész.

A jövedelemkülönbségek mérséklése révén az idén 2600 önkormányzat – a helyhatóságok 84 százaléka – nagyobb összegű jövedelemkiegészítésben részesül, mint 1999-ben. A rendszerváltás utáni első kormány idején még a teljes szja helyben maradt. Azután a kormányok az egalizáció jegyében fokozatosan rátették a kezüket a települések személyi jövedelemadójának mind nagyobb hányadára, és egyre kisebb részt hagytak meg helyben. Cserébe az állam megteremtette a helyi – az önkormányzat által kivethető – adóztatás lehetőségét.

Míg 1990-ben még a 10 milliárd forintot sem érték el a helyi adóból származó bevételek, addig 1995-ben már 46 milliárdot tettek ki. A tavalyelőtt befolyt összeg már 145,8 milliárd forint volt, és az 1999-es helyiadó-bevétel valószínűleg elérte a 160 milliárdot. A folyamat pedig nem áll le: az idei évre 175 milliárd forint önkormányzati bevételt prognosztizál e forrásból a Pénzügyminisztérium.

Az elmúlt évek gyakorlata és a tervek szerint a helyiadó-bevételek 84 százaléka az iparűzési adóból, 10 százaléka építményadóból, 2,6 százaléka kommunális adóból, 1,8 százaléka idegenforgalmi adóból, 1,5 százaléka telekadóból származik. A mintegy 3230 önkormányzat közül jelenleg csaknem 1900 vet ki iparűzési adót. A helyi adók legnagyobb hányadát kitevő iparűzési adóból az érintett önkormányzatokhoz 1998-ban 124,3 milliárd forint folyt be a múlt évben, az előzetes adatok alapján 134,3 milliárd, míg az idén 147 milliárd forintra számítanak.

A BM 1998-as tényadatai szerint az iparűzési adót kivető 1900 önkormányzat 124,3 milliárd forintos bevételének 40 százalékát az 1,8 millió lakosú főváros kasszírozza be. A megyei jogú városok összesen 2,1 millió lakosra, valamint a többi város 2,6 millió lakójára az összes bevétel 25-25 százaléka jut, míg a 3,9 millió lelket számláló községek együttesen alig több, mint 13 milliárd forint bevételt érnek el, ami az összes iparűzésiadó-bevétel egytizede. Eszerint egy budapesti lakosra 26 ezer forint, egy megyei jogú város polgárára csaknem 15 ezer forint, egy egyéb városban lakóra 12 ezer forint, míg egy falusira valamivel több mint 3 ezer forint iparűzési adó jut.

A kormány ugyan azzal érvel, hogy címzett támogatásként többet ad vissza, mint amennyit elvesz, de ez a lényegen nem változtat: az önkormányzatok jelenleg alig érdekeltek abban, hogy minél több személyi jövedelemadót fizessenek a lakosok. Az önkormányzatok egyébként az iparűzési adó emelésével nem juthatnak lényegesen több bevételhez, hiszen az eddigi megszorítások miatt a legtöbb helyen már korábban is 1,7 százalékot vetettek ki a vállalkozókra.

Központosított üzleti adó

A Pénzügyminisztérium (PM) múlt évi javaslata szerint, az iparűzési adó beszedését és szétosztását is központosította volna, és a jelenlegi 4 százalék helyett, 40 százalékot csoportosított volna át az állam a gazdagabb önkormányzatoktól a szegényebbekhez.

Ezt a javaslatot azonban a kormány múlt év augusztusában elvetette, és a kabinet úgy döntött: 2000-ben lényegében nem változik az iparűzési adó rendszere.

A politikai ellenállás ellenére Járai Zsigmond pénzügyminiszter úgy véli, a jövőben szükség lesz az önkormányzati adórendszer átalakítására, további forrásátátirányítás várható a nehéz gazdasági körülmények között működő helyi önkormányzatokhoz. A pénzügyminiszter szerint ugyanis igazságtalan, hogy miközben mintegy száz önkormányzat az öröklött infrastruktúra, illetve ipari vállalatok révén jelentős összegekhez jut iparűzési adóból, addig a többség csak elenyésző összegekre tehet szert ebből a forrásból.

A PM tervezete olyan radikálisan átdolgozta az iparűzési adó rendszerét, hogy új nevet is kapna: üzleti adóvá változna, és országosan egységesen szednék be. Mivel azonban helyi adót nem vonhat el a központi költségvetés, ezért az üzleti adó már csak úgynevezett önkormányzati működtetésű lenne, ám olyan javaslat is felmerült, hogy ezt is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedhetné be.

A pénzügyi tárca érvelése szerint az iparűzési adó központosítása európai uniós követelmény is, mivel az EU a helyiadó-szabályok kialakításának szabadságában és a helyiadókedvezmények nyújtásában versenyt torzító beavatkozást lát.

Amellett, hogy az iparűzési adó az önkormányzatok legfőbb gazdaság- és adópolitikai eszköze, számos lehetőséget ad, az önkormányzatoknak kedvezmények juttatására. A nagyobb volumenű, zöldmezős beruházásokhoz általában 2-5 éves, 25-100 százalékos iparűzésiadó-kedvezményt nyújtanak az önkormányzatok. Számos településen a kisebb árbevételt elérő vállalkozások mentességet kapnak, és néhol a termelő vállalkozásokra alacsonyabb kulcsot vetnek ki, mint a kereskedőkre. Például a 18 ezer lakosú Tiszaújvárosban – a TVK-nak, az AES-nak, az AKZO-nak köszönhetően – az évente beszedett 2 milliárd forint iparűzési adó lehetővé teszi, hogy a 10 millió forintot el nem érő vállalkozások mentesüljenek az adófizetés alól.

S. L.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem