×

Növekedési kilátások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 24. számában (1999. december 15.)

 

A gazdasági élet szereplői – a mezőgazdasági vállalkozások kivételével – ősszel kedvezőbben ítélték meg saját jövőbeni lehetőségeiket, ugyanakkor az ország egészét illetően pesszimistábbak voltak, mint a korábbi időszakban – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége együttműködésével a GKI Gazdaságkutató Rt. készített nemrégiben. A válaszadók ugyanakkor az állami irányítás kiszámíthatóságának romlásáról is beszámoltak.

 

A felmérés során 720 vállalkozás mondott véleményt különböző gazdasági kérdésekről, többek között az értékesítés, az árak, a foglalkoztatás jövőbeni alakulásáról, valamint arról is, mi szab gátat leginkább a fejlődésnek.

Talán nem meglepő, hogy a saját helyzetük és a gazdaság egészének várható fejleményeit illetően a 300 fő feletti cégek és a külföldi többségű társaságok bizonyultak a leginkább derűlátónak, a nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban pedig a jól prosperáló ipari, építőipari cégek fogalmazták meg a legoptimistább véleményeket. A mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetekre viszont inkább a mélységes pesszimizmus a jellemző.

Kiszámítható-e az állam?

A GKI munkatársai szerint a korábbi időszakhoz képest csökkent a különbség a kis és a nagy, illetve a külföldi és a hazai tulajdonú cégek várakozásai között. A prognózisokat sokkal inkább az a piac határozza meg, amelyen az illető gazdasági szervezet tevékenykedik.

A termelés, szolgáltatás bővítésének legfontosabb korlátai között a válaszadók 71 százaléka a belföldi kereslet szűkösségét említette az első helyen, ezt követi a tőkehiány, a kiélezett verseny. Az okok között előretört az állam magatartásának kiszámíthatatlansága is: a cégek 38 százaléka ezt a tényezőt a legfontosabbak között említette. (Két évvel korábban még csak 28 százalékuk adott ilyen választ, tavaly 31 százalékuk vélekedett így.)

A kormányzat iránti bizalom hiányáról árulkodik az a tény is, hogy bár a cégek többsége 2000-ben a magyar nemzetgazdaság helyzetének javulására számít, a derűlátók aránya mégis visszaesést mutat.

A GKI felmérésének résztvevői jövőre az értékesítés 4,8 százalékos bővülésére számítanak. Mind az idei, mind a következő évre az ipari, az építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek számolnak eladásaik – ezen belül kivitelük – a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésére.

Új fejlemény, hogy a belföldi magáncégek értékesítési várakozásai meghaladják a külföldi többségű vállalatok prognózisait.

Inflációbecslés

Az inflációt illetően a cégek borúlátóbb prognózisokat fogalmaznak meg, mint a gazdasági kormányzat képviselői: erre az esztendőre átlagosan 11,6 százalékos, jövőre pedig 8,1 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak.

A belföldi értékesítési áraiknál átlagosan 9,2 százalékos, a beszerzési áraknál pedig 9,8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a következő évre. Az exportáraknál viszont az idei 8,2 százalékos növekedés helyett 2000-ben 6,2 százalékos növekedést jósoltak a válaszadók.

A belföldi értékesítési árakat a felmérés tanúsága szerint legnagyobb mértékben a szállítás, távközlés ágazatban kívánják emelni, ahol a társaságok 11,4 százalékkal számolnak.

Beruházások: derűlátó tervek

A válaszadók idén átlagosan 11 százalékos, jövőre pedig 10 százalékos beruházásivolumen-növekedésre számítanak. A GKI kutatóinak megfigyelése szerint továbbra is a külföldi többségű cégek a legaktívabbak ezen a téren.

A beruházásokkal megvalósítandó célok közül, ahogy korábban, úgy most is az elhasználódott gépek, berendezések cseréje a legnépszerűbb: a tervek szerint erre irányul az öszszes beruházási „akció" 28 százaléka. Ezt követik a termelésbővítési (12 százalék) és az anyag- és energiamegtakarítási (11 százalék) célú fejlesztések.

A beruházási tervek megvalósítását korlátozó okok között a legtöbb vállalkozás a saját tőke hiányát, a magas beruházási kamatokat, valamint a gyenge profitkilátásokat említette.

Likviditás, tőkeellátottság

A tőkével való ellátottság színvonalának megítélésében megtorpant az 1996 őszén kezdődött javulási tendencia, és a likviditási helyzet értékelésében is némi romlás következett be – derül ki a GKI felméréséből.

Mindkét mutató kedvezőbb a külföldi cégeknél, míg a mezőgazdasági vállalkozások és az állami tulajdonú cégek a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen rosszabb pozícióban vannak.

Az agráriumban működő gazdálkodók 57 százaléka idén jövedelmezőségi pozíciója romlására számít, miközben a kereskedők, szolgáltatók fele javuló tendenciákat érzékel. (A felmérésben szereplő veszteséges cégek aránya már tavaly is a mezőgazdaságban volt a legnagyobb, 24 százalék.)

Csökkenő létszám, emelkedő bérek

A nemzetgazdaság egészében a cégek véleménye szerint mind az idén, mind pedig jövőre a létszámfelvételt meghaladó leépítés várható. Az átlagra a legrosszabb hatást a mezőgazdaság gyakorolja: az itt működő cégek 55 százaléka idén létszámcsökkentést tervez, ami lényegesen eltér más ágazatok terveitől, jövőre pedig a felmérés szerint csak az agráriumban terveznek a felvétel volumenét meghaladó elbocsátásokat.

A jellemző létszámmozgási tendencia egyébként változatlan: a korábbi időszakhoz hasonlóan a legnagyobb létszámleadó csoportot az állami többségű cégek és a nagyvállalatok, míg a legjelentősebb befogadó szektort a kis-, illetve a külföldi többségű vállalkozások alkotják.

A felmérésben részt vevő cégek a bruttó átlagkereset 13 százalékos növekedését tervezik erre az évre, jövőre pedig 10 százalékos emeléssel számolnak. A béremelési szándékokat illetően a kutatók nem tapasztaltak lényeges eltérést az egyes ágazatokhoz vagy a különböző méretkategóriába tartozók között, de a tulajdonosi szerkezet sem tűnt igazán meghatározónak.

Modernizáció

A vállalkozások megítélése szerint a modernizációt segítő egyik legfontosabb gazdaságpolitikai lépés a tb-járulék és az adók csökkentése lenne.

Kilóg ebből a sorból a mezőgazdaság: az agrárcégek körében az állami fejlesztési támogatások tűnnek a legfontosabb tényezőnek.

A többi ágazatban a központi segítség csak a harmadik a kívánatos gazdaságélénkítő intézkedések között. Ezt követi a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatala és érvényesítése, az ötödik legfontosabb tényezőként pedig az adminisztratív kötelezettségek csökkentését nevezték meg a cégek.

Az értékesítés 2000. évi alakulására vonatkozó várakozások
(az előző év százalékában)
  Belföldi Export Összes
Ipar 104,0 108,4 105,5
Mezőgazdaság 102,6 101,4 102,5
Építőipar 108,0 108,0 108
Kereskedelem 106,8 100,9 106,5
Szállítás, távközlés 100,3 100,5 100,3
Szolgáltatások 104,5 111,6 104,9
Nemzetgazdaság összesen 104,1 105,6 104,8

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem