Növekedési kilátások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Felmérés a vállalkozók várakozásáról

Megjelent A Munkaadó Lapja 24. számában (1999. december 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A gazdasági élet szereplői - a mezőgazdasági vállalkozások kivételével - ősszel kedvezőbben ítélték meg saját jövőbeni lehetőségeiket, ugyanakkor az ország egészét illetően pesszimistábbak voltak, mint a korábbi időszakban - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége együttműködésével a GKI Gazdaságkutató Rt. készített nemrégiben. A válaszadók ugyanakkor az állami irányítás kiszámíthatóságának romlásáról is beszámoltak.

 

A felmérés során 720 vállalkozás mondott véleményt különböző gazdasági kérdésekről, többek között az értékesítés, az árak, a foglalkoztatás jövőbeni alakulásáról, valamint arról is, mi szab gátat leginkább a fejlődésnek.

Talán nem meglepő, hogy a saját helyzetük és a gazdaság egészének várható fejleményeit illetően a 300 fő feletti cégek és a külföldi többségű társaságok bizonyultak a leginkább derűlátónak, a nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban pedig a jól prosperáló ipari, építőipari cégek fogalmazták meg a legoptimistább véleményeket. A mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetekre viszont inkább a mélységes pesszimizmus a jellemző.

Kiszámítható-e az állam?

A GKI munkatársai szerint a korábbi időszakhoz képest csökkent a különbség a kis és a nagy, illetve a külföldi és a hazai tulajdonú cégek várakozásai között. A prognózisokat sokkal inkább az a piac határozza meg, amelyen az illető gazdasági szervezet tevékenykedik.

A termelés, szolgáltatás bővítésének legfontosabb korlátai között a válaszadók 71 százaléka a belföldi kereslet szűkösségét említette az első helyen, ezt követi a tőkehiány, a kiélezett verseny. Az okok között előretört az állam magatartásának kiszámíthatatlansága is: a cégek 38 százaléka ezt a tényezőt a legfontosabbak között említette. (Két évvel korábban még csak 28 százalékuk adott ilyen választ, tavaly 31 százalékuk vélekedett így.)

A kormányzat iránti bizalom hiányáról árulkodik az a tény is, hogy bár a cégek többsége 2000-ben a magyar nemzetgazdaság helyzetének javulására számít, a derűlátók aránya mégis visszaesést mutat.

A GKI felmérésének résztvevői jövőre az értékesítés 4,8 százalékos bővülésére számítanak. Mind az idei, mind a következő évre az ipari, az építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek számolnak eladásaik - ezen belül kivitelük - a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésére.

Új fejlemény, hogy a belföldi magáncégek értékesítési várakozásai meghaladják a külföldi többségű vállalatok prognózisait.

Inflációbecslés

Az inflációt illetően a cégek borúlátóbb prognózisokat fogalmaznak meg, mint a gazdasági kormányzat képviselői: erre az esztendőre átlagosan 11,6 százalékos, jövőre pedig 8,1 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak.

A belföldi értékesítési áraiknál átlagosan 9,2 százalékos, a beszerzési áraknál pedig 9,8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a következő évre. Az exportáraknál viszont az idei 8,2 százalékos növekedés helyett 2000-ben 6,2 százalékos növekedést jósoltak a válaszadók.

A belföldi értékesítési árakat a felmérés tanúsága szerint legnagyobb mértékben a szállítás, távközlés ágazatban kívánják emelni, ahol a társaságok 11,4 százalékkal számolnak.

Beruházások: derűlátó tervek

A válaszadók idén átlagosan 11 százalékos, jövőre pedig 10 százalékos beruházásivolumen-növekedésre számítanak. A GKI kutatóinak megfigyelése szerint továbbra is a külföldi többségű cégek a legaktívabbak ezen a téren.

A beruházásokkal megvalósítandó célok közül, ahogy korábban, úgy most is az elhasználódott gépek, berendezések cseréje a legnépszerűbb: a tervek szerint erre irányul az öszszes beruházási „akció" 28 százaléka. Ezt követik a termelésbővítési (12 százalék) és az anyag- és energiamegtakarítási (11 százalék) célú fejlesztések.

A beruházási tervek megvalósítását korlátozó okok között a legtöbb vállalkozás a saját tőke hiányát, a magas beruházási kamatokat, valamint a gyenge profitkilátásokat említette.

Likviditás, tőkeellátottság

A tőkével való ellátottság színvonalának megítélésében megtorpant az 1996 őszén kezdődött javulási tendencia, és a likviditási helyzet értékelésében is némi romlás következett be - derül ki a GKI felméréséből.

Mindkét mutató kedvezőbb a külföldi cégeknél, míg a mezőgazdasági vállalkozások és az állami tulajdonú cégek a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen rosszabb pozícióban vannak.

Az agráriumban működő gazdálkodók 57 százaléka idén jövedelmezőségi pozíciója romlására számít, miközben a kereskedők, szolgáltatók fele javuló tendenciákat érzékel. (A felmérésben szereplő veszteséges cégek aránya már tavaly is a mezőgazdaságban volt a legnagyobb, 24 százalék.)

Csökkenő létszám, emelkedő bérek

A nemzetgazdaság egészében a cégek véleménye szerint mind az idén, mind pedig jövőre a létszámfelvételt meghaladó leépítés várható. Az átlagra a legrosszabb hatást a mezőgazdaság gyakorolja: az itt működő cégek 55 százaléka idén létszámcsökkentést tervez, ami lényegesen eltér más ágazatok terveitől, jövőre pedig a felmérés szerint csak az agráriumban terveznek a felvétel volumenét meghaladó elbocsátásokat.

A jellemző létszámmozgási tendencia egyébként változatlan: a korábbi időszakhoz hasonlóan a legnagyobb létszámleadó csoportot az állami többségű cégek és a nagyvállalatok, míg a legjelentősebb befogadó szektort a kis-, illetve a külföldi többségű vállalkozások alkotják.

A felmérésben részt vevő cégek a bruttó átlagkereset 13 százalékos növekedését tervezik erre az évre, jövőre pedig 10 százalékos emeléssel számolnak. A béremelési szándékokat illetően a kutatók nem tapasztaltak lényeges eltérést az egyes ágazatokhoz vagy a különböző méretkategóriába tartozók között, de a tulajdonosi szerkezet sem tűnt igazán meghatározónak.

Modernizáció

A vállalkozások megítélése szerint a modernizációt segítő egyik legfontosabb gazdaságpolitikai lépés a tb-járulék és az adók csökkentése lenne.

Kilóg ebből a sorból a mezőgazdaság: az agrárcégek körében az állami fejlesztési támogatások tűnnek a legfontosabb tényezőnek.

A többi ágazatban a központi segítség csak a harmadik a kívánatos gazdaságélénkítő intézkedések között. Ezt követi a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatala és érvényesítése, az ötödik legfontosabb tényezőként pedig az adminisztratív kötelezettségek csökkentését nevezték meg a cégek.

Az értékesítés 2000. évi alakulására vonatkozó várakozások
(az előző év százalékában)
  Belföldi Export Összes
Ipar 104,0 108,4 105,5
Mezőgazdaság 102,6 101,4 102,5
Építőipar 108,0 108,0 108
Kereskedelem 106,8 100,9 106,5
Szállítás, távközlés 100,3 100,5 100,3
Szolgáltatások 104,5 111,6 104,9
Nemzetgazdaság összesen 104,1 105,6 104,8

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.